Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-21 / 141. (3990.) szám

1936 Junius 21, vaaámáp. ’Jímkadvezsménetek Csehszlováké és Magyarország között Prága, junius 20. Junius 15-én írták alá a csehszlovák—magyar kereskedelmi egyezmény pót­jegyzőkönyvét. Az eredeti szerződést 1935 jú­nius 14-én kötötték s abban mindkét állam kü­­­­lön­féle vámkönnyítéseket biztosított egymásnak. Mint ismeretes, az 1935-ös szerződés volt az első lépés, mellyel több, mint három évi megszakítás után két állam újból fölvette a normális keres­kedelmi kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján. A szerződési­ múlt év decemberében és ez­­­.év április 1-én műszaki és adminisztratív szempontból egyszerűsítették és a szükséglet sze­rint adódó behozatali kontingensekhez idomítot­ták. Mindkét alkalommal elhárították azokat az akadályokat, amelyek a kölcsönös árucserét megnehezítették. Különös gondot fordítottak a kölcsönös idegenforgalom megtartására és fej­lesztésére, valamint a befagyott követelések köl­csönös kiegyenlítésére. A­ most megkötött pót­egyezség, amely, osztatlan részét alkotja a ke­reskedelmi egyezménynek, további haladást je­lent, amennyiben egyik része vámtarifa-megál­­lapításokat tartalmaz, mellyel mindkét állam bi­zonyos vámkedvezményeket biztosít egymásnak. jf KÖZGAZDASÁG £ Világgazdasági szemle (—sl—) A világgazdaság és az európai poli­tika az elmúlt napokban érdekes és hirtelen változáson ment keresztül. Az Olaszország-elle­­nes megtorlásoknak vége és ami a legérdeke­sebb és szembetűnő jelenség, hogy éppen Ang­lia, a londoni minisztertanács mondotta ki egy­hangúlag a szankciók fölötti ítéletet. Eden kül­politikájának hátterét és az aránylag gyors for­dulatot ne kutassuk, Eden bizonyára még ma is a szankciók mellett foglalnna állást, ha a brit vi­lágbirodalom nem érezte volna meg olyan sú­lyos mértékben a szankciós politikát gazdasági szempontból. Kétségtelen azonban az olasz diplomácia sikere, amely bizonyára nagyban hozzájárult a gyors változásihoz.­ Olaszország nemcsak az abessziniai harctéren, hanem itthon Európában is megállta a helyét és amint látjuk, a diplomáciai háborút is megnyerte. A száraz számokból látjuk, hogy a megtorlá­sokban résztvevő államoknak súlyos áldozatba került a népszövetségi határozat betartása. Csak Csehszlovákiának 104 millió koronába ke­rült az olasz piacok elzárása, de ugyanígy és még nagyobb arányokban találunk veszteséget a többi szankciós á­llam külkereskedelmének vizsgálatánál. Figyelembe kell azonban ven­nünk Olaszország gazdasági autarkiára való tö­rekvését az afrikai háború alatt. — Olaszország gazdasági politikáját néhány rövid hónap alatt gyökeresen megváltoztatta és amint az eredmé­nyek mutatják, Mu­ssolini gazdaságpolitikájá­ban sem vallott kudarcot. Hármas csatát nyert Mussolini egy csapásra, az afrikai hódító há­borút, az európai gazdasági és diplomáciai há­borút egyaránt. Anglia reméli, hogy visszanyeri az olasz piacot. Különösen az angol szén számá­ra, amely a legtöbbet vesztett­­ az olasz piac el­zárásával. Nem hisszük azonban, hogy Olasz­ország, amely hálára kötelezte magát a megtor­lásokban részt nem vevő államokkal szemben, gazdasági kapcsolatait más irányba terelné. Olaszország nehéziparánál igen jól­ bevált a ruhrvidéki szén is, így nincs nagy reménye Angliának arra, hogy teljes mértékben vissza­szerezheti szene számára az olasz gyáripart. Ugyanígy Ausztria és Magyarország felé sem lesz hálátlan az olasz gazdasági politika, mert ez a két kis középeurópai állam gazdasági téren nagyban hozzájárult Olaszország afrikai sike­reihez.­­ Az olasz kivitel is alaposan megsínylette a megtorlásokat, a kivitel értéke havonta átlago­san 50 százalékkal volt kevesebb, mint a meg­torlások előtt volt. Az olasz kivitel az Econo­­mist becslése szerint a megtorlások ideje alatt havonta 210 millió lírával csökkent. Hogy az olasz aranytartalék mégsem érezte meg annyira a megtorlásokat, arra a körülményre vezethet­jük vissza, hogy Olaszországnak „láthatatlan" külföldi bevételi forrásai is vannak. Ezeknek legfontosabbika az idegenforgalom, a fejlett olasz tengerhajózás és az olasz pénzküldeményei. A Banca d‘Italia kivándorlók ugyan el­vesztette aranytartalékának felét, azonban az aranygyűjtés nagy eredménnyel végződött és az Economist 10 millió font sterlingre becsüli az összegyűjtött nemesfémek értékét. Ugyancsak az Economist a Banca d‘Italia jelenlegi arany- és devizakészletét 70 millió fontra értékeli. Schacht középeurópai és balkáni útját is bő­ven kommentálják a gazdaságpolitikusok. Tény az, hogy a német kivitel offenzívát indított Kelet- és Délkelet-Európa felé és Németországnak si­került is a balkáni államokat gazdasági ér­dekkörébe bevonni. 1933 óta állandóan emelkedik a német kivitel Délkeleteurópa felé és az elmúlt három év alatt 64 százalékkal emelkedett, míg a német behoza­tal ugyanezekből az államokból (Bulgária, Gö­rögország, Jugoszlávia, Románia és Magyaror­szág) ugyanebben az időszakban 61 százalékos emelkedést mutat. Schacht útja még erősebbé teszi előreláthatóan ezt a gazdasági barátságot. Németország különben az utóbbi időben vég­telenül csendes. Az ilyen hosszú hallgatási idő­szakot nagy események szokták az eddigi „gya­korlat" szerint követni. A külföld közgazdasági sajtója most nem belpolitikai eseményt lát, ha­nem olyasvalamit, amely az egész világpolitiká­ban változást kíván előidézni. Németország gyarmati követeléseit látják a láthatáron. A német tőke elhelyezkedést ke­res a régi gyarmatokon. Érdekes eset erre az, hogy Németország eddig nagyrészt Délamerikában szerezte be banán­­szükségletét, Kamerunból 1932-ben még csak 3 százalékban hozott be banánt. Devizahiány miatt régi gyarmatbirodalmához fordult olyan inten­zíven, hogy jelenleg banánszükségletének 90 százalékát Kamerunban szerzi be, ahol a terme­lést kizárólag német tőke intézi. Az Afrikanische Frucht-Compagnie hamburgi cégekkel együtt hat hajót­ állított be banánszállításra, ezek a hajók már rendszeresen közlekednek a régi gyarmat és Németország között. Németország különben nagy beruházásokat is eszközöl Ka­merunban, a német tőke vasutakat, hidakat épít a volt gyarmaton. Németország ebben az eset­ben a jól bevált és praktikus módszert alkal­mazza, a tőkeexpanziót. Egy prágai közgazdasági hetilap legutóbbi számában megint a magyar piac tartós elvesz­tése fölött sajnálkozik. A lap­­ megállapítja, hogy a kereskedelmi érintkezésben meg lehetne talál­ni az utat — bár ma­­ már igen nehezen — Ma­gyarország felé. A gazdasági eltévedás legna­gyobb oka a lap szerint a túlzott gazdasági ön­ellátás politikája volt mindkét részről. Csehszlovákia elagráriasodott, Magyarország pedig indusztrializálódott. A hiba azonban az 1931 év óta tartó szerződés nélküli állapot pót volt. A csehszlovákiai kivitel Magyaror­szág felé az 1930. évi 1004 millió koronáról 1935-ben 139 millióra csökkent, a behozatal pedig 930 millióról 133 millióra. A gazdasági szakértők szerint Magyarország felé nagy mértékben lehetne emelni a kereskedelmi for­galmat. Csehszlovákia a múlt évben 237 millió érték­ben importált olajmagvakat, Magyarországra ebből csak 2 millió esik, ami a magyar olaj­exportnak csupán 7 százaléka. Ugyancsak nagy tétel hozható be magyar műselyemből is, mely­ből Csehszlovákia csak félmillió korona érték­ben vásárolt az elmúlt évben, holott a műse­­lyembehozatal értéke 115 millió korona volt. A magyar állattenyésztés is nagy tételekben ré­szesülhetne Csehszlovákia behozatalában, csehszlovákiai kivitel pedig ipari cikkekre gon­­­dol, melyeket Magyarország jelenleg másutt szerez be. Ilyen formában talán meg is lehetne találni az utat a gazdasági közeledés felé, amely a kereskedelmi szerződés felbontása óta mindkét államnak, de különösen Csehszlovákiá­nak okozott mérhetetlen károkat. A közeljövő legnagyobb gazdasági eseménye bizonyára az olaszellenes szankciók megszünte­tése lesz, amelynek egyelőre beláthatatlan kö­vetkezményeit várhatjuk. Az 500 hektáros földbérletekre is kiterjesztették a bérösszeg szabályozását Prága, június 20.A minisztertanács tegnap tartott ülésén jóváhagyta a földbérleteknek az 1937—86.­­ gazdasági évre való rendezését. A rendezés lénye­­­­gében megegyezik az 1988. évi 164. számú kor­mányrendeletben foglalt intézkedésekkel. Eltérések csak a következőkben vannak: 1. A rendezés az 1934 július 1. előtt kötött föld­haszonbérleti szerződésekre vonatkozik. 2. Megváltoztatták a maximális bérösszeg átszá­mítását. Ha a haszonbér kiszámításának alapjául rész­ben, vagy egészben búza, vagy rozsmennyisé­get vettek, úgy a legmagasabb haszonbér kiszámításának alapja a búza és árpa, illetőleg a rozs és zab gabontár­sasági átvételi ára. Pénzben kifejezett haszonbérleteknél alapul szolgál a termény megváltási ára és pedig az egyes ter­mény­fajtáknál a julius-novemberi árak átlagában az illetékes­­ terménytőzsde székhelyének paritásá­ban.­­ . . * 3. Az új rendezés a 250—500 hektáros bérletekre is vonatkozik. Kivételt alkotnak az egyházak és a közalapok és alapítványok ingatlanai. (Emelkedik a francia behozatali felesleg.) Párisiból jelentik: A francia kivitel májusban 1.170, a behozatal 1967 millió frank értékű áru volt, úgyhogy a behozatali felesleg 797 millió frank. Az év kezdete óta a behozatali 10.121 (tavaly 8919), a kivitel 6041 (1665) millió volt, úgyhogy a behozatal 1202 millió­val nagyobb és a kivitel 624 millióval ki­sebb, mint a múlt­­ évben. Januártól májusig a behozatali felesleg 4080 millió koronát tesz ki a tavalyi 2254 millióval szemben, t>ri­gai AV\gr­arhi­rlap (Nem szüntetik meg, csak átalányosítják a disznótoradót.) Tegnap röviden jelentettük, hogy a költségvetési bizottság a húsaidóról szóló tör­vény módosítására beadott koalíciós kezdemé­nyező javaslatot is tárgyalta, mely módosítás az úgynevezett disznótor-adó megszüntetésére vo­natkozott. A költségvetési bizottság azonban a koalíciós pártoknak a disznótoradó megszünteté­sére irányuló javaslatát úgy változtatta meg, hogy a jövőben a házi szükségletre vágott állat húsa átalányadó alá esik. A disznótor-átalányadót a jövőben a forgalmi adóátalány alá eső mező­­gazdasági terület minden hektárja után fizeten­dő 1­50 korona összegében kell fizetni. Ezt a disz­nótor átalányadót a gazda forgalmi adójával egy­idejűleg vetik ki s szedik be. Ha a gazda a házi szükségletre vágott állat busát üzleti forgalomba hozza, értékesíti­­ a törvény azt mondja hogy „ha nem használja fel háztartása saját szükség­letére”), úgy a húsadóról szóló törvény II. sza­kasza szerint fogják megbüntetni. Kényszervágá­sok­ esetében csakis az emberi élvezetre alkal­masnak talált húsmennyiség után kell lefizetni a husadórí­a használható íme mennyiségét az állat­orvos állapítja meg. A disznótor-átalányadót a kisgazdák 1937-től kezdve kötelesek fizetni. (Az angol bankok már csak korlátolt mér­tékben fogadnak el francia frankot.) A lon­doni közgazdasági sajtó csütörtökön már szá­molt azzal, hogy a francia deviza- és arany­­forgalom korlátozása küszöbön áll. A Finan­cial Times értesülése szerint a legtöbb lon­doni bank frankbankjegyet már csak „be­hajtásra" vesz át, vagyis addig nem fizeti ki az érte járó összeget angol pénzben, amíg a frankbankjegyeket Párisban nem értéke­sítette. A frank határidős ügyletek az utóbbi napokban csaknem teljesen megszűntek, mert a bankok nem­ akarnak olyan kötelezettséget vállalni, amelyeket az esetleg életbe lépteten­­dő francia korlátozások után nem teljesíthet­nek. A Financial Times szerint az angol font­­kiegyenlítő alap máris megkezdte Francia­­országban fekvő aranykészleteinek hazai szállítását. (Olaszország terméskilátásai.) Római je­lentés szerint Olaszország terméskilátásai nem olyan kedvezőek, mint az elmúlt évben. A tavalyi 77 millió mázsás rekordíbúzater­­mést a gabonával bevetett területek növeke­­dése ellenére sem fogják elérni. Egyébként az uj gabonaértékesítési rend teljes mér­tékben megvalósult. Az uj termést kötelező­­leg be kell raktározni. Július elsején lépnek életbe az uj gabonaárak, amelyek szerint a búza mázsánként minőségek szerint 108—123 lírába fog kerülni. (Nem változott a nemzetközi tőzsdeindex.) Berlinből jelentik: A világ nagy értéktőzsdéin az elmúlt héten az áralakulás egyenetlen volt. A 11 legnagyobb értéktőzsde részvényindex­­számaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927 év végével 100%-ot véve alapul) az elmúlt héten változatlanul 56.6 százalék maradt. (Áprilisban kisebb volt a sörfogyasztás, mint tavaly.) Az egész állam területén ápri­lisban 608.471 (tavaly 610.785) hl sört fogyasz­tottak a márciusi 521.486 (508-293) h­t-rel szemben, azaz 16.7 százalékkal többet, mint az előző hónapban, azonban 0.4%-kal keve­sebbet, mint 1935 áprilisában. A februárban 10%-ot és márciusban 2.6%-ot kitevő többlet ezzel eltűnt. jen 2.140.081 Januártól április végéig össze­(2,017.216) hl sört fogyasz­tottak. 15 (A prágai devizapiacon) Zürich 3.75, Amster­dam 1, Madrid 0.50 és Milánó 0.25 koronával javult, Kopenhága és Oslo 2, Stockholm 1.50, London 0.375, Helsingfors 0.20, Montreal 0.02, Newyork 0.01 koronával gyengült. (Változatlan az angol bankkamatláb.) Lon­doni jelentés szerint az Angol Bank igazgató­­sági ülése a leszámítolási kamatlábat változat­lanul 2 százalékban állapította meg. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, június 20. (Pragoradio.) A mai tőzsdén folytatódott a szilárd irányzat. A ja­vulás a Skoda-kuliszból indult ki, mert a Skoda-művek mérlege kedvező hatást gyako­rolt a tőzsdére. Sokhelyütt fedezeti vásárlá­sok történtek, úgyhogy a szilárd irányzat zár­latig tartott. Berg és Hütten 55, Orion 40, Walter 35, Cseh-Morva 30, Poldi 23, Sell­er és Schöller 20, légi Nordbah­n bonok 25, Ring­­hoiffer 18, Cseh Kereskedelmi és Prágai Vas 15, Kolini Vegyi és Königshoffi Cement 10, Alpine 7, Heinrichsthaler és Érchemgerművek 6, Apollo, Rézművek, Podoli Cement, Cseh­iszlovák Solo és Nyugatcseh Szén 5 koronával javult. Tejipar r. t. 30, Brosche 15 koronával gyengült. Skoda-részvények 16 koronával ja­vultak. A beruházási piacon a helyzet válto­zatlan maradt, az állampapírok jegyzései megegyeztek a tegnapiakkal. Az osztrák köl­csön 10 fillérrel javult. Az exótakereskede­­lemben Első Prágai Sör 20, Cseh Fegyver 15, Pozsonyi Magnezit 10, Bécsi Solo 5 koroná­val javult, Smíehovi Sör 500 koronával gyen­gült. A valu­take­reső nők 1 koronával, Skoda­­kötvények 5, Osztrák CC-járadék 3 koroná­val gyengült. BUDAPEST BARÁTSÁGOS, Budapest, június 20. Nyitáskor barátságos irányzattal indult a forgalom. Az üzlet igen élénk volt és a spekuláció a megjavult nemzet­közi helyzetre való tekintettel vásárlásokat eszközölt. Az egész árfolyam szint javult. Salgó, Magyar Általános Szén és Bauxit nagyobb nye­reségre tett szert. A szilárd irányzat végig tar­tott és mivel áruhiány mutatkozott, zárlatkor a legübb papír a legmagasabb jegyzéssel hagyta el a piacot. A beruházási piacon a svájci valuta javulására való tekintettel szintén nagyfokú szi­lárdság mutatkozott. BÉCS ÜZLETTELEN, Bécs, június 20. A részvénypiacon kedvetlen irányzat mellett az üzleti tevékenység a legszű­kebb korlátok közé szorult. A kuliszban letöre­­dezés állott be, anélkül azonban, hogy nagyobb árfolyamváltozások történtek volna. A zárlat letöredező volt. A korlát irányzata is gyengülő volt. BERLIN LETÖREDEZŐ, Berlin, június 20. Igen csendes üzlet mellett letöredező volt az irányzat. Néhány speciális érték, köztük linoleum-papírok valamivel javul­tak. Nagyobb változások nem történtek. Mit kapunk a Prága, ju­ t­ ni al US u 20 tá­nkért? Kő 518.50 100 schillingért . .• • • • 478.50 100 zlotyért . . .• 9­9 . 453.50 100 lejért ....• • 16.975 100 márkáért . . .• • • • 705.— 100 ezüstmárkáért• o • • 795.— 100 dinárért . . .• 9 • • 58.80 100 líráért ....• • • 184.40 100 svájci frankért .e • • 792.50 100 francia frankért .• • • 160.45 100 Belgáért . . .• 413.— 100 holland forintért .• • • 1640.— 1 angol fontért . .• • 122.75 1 amerikai dollárért 100 pengőért . . . • • • • 24.30 Mit fizetünk a Prága, Ju V­ ni a US­ ­i 20 Úi skért? 100 pengőért . . . 100 achillingért . . 100 zlotyért . . . 100 óráért .... 100 márkáért . . . 100 ezüstmárkáért . 100 dinárért . . . 100 líráért .... 100 svájci frankért 100 francia frankért . . 100 Belgáért . . 100 holland forintért .. 1 angol fontért . . 1 amerikai dollárért • • • •• • 9 • • • • • • • 0•• • • • • • ■ • • • • ■ • • • • • • • • • 0 • • • 9 • • Kő 521.50 481.50 456.50 183.60 709.— 805.— 59.20 185.60 795.50 161.05 415.— 1646.— 123.75 24.50

Next