Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-21 / 141. (3990.) szám
1936 Junius 21, vaaámáp. ’Jímkadvezsménetek Csehszlováké és Magyarország között Prága, junius 20. Junius 15-én írták alá a csehszlovák—magyar kereskedelmi egyezmény pótjegyzőkönyvét. Az eredeti szerződést 1935 június 14-én kötötték s abban mindkét állam különféle vámkönnyítéseket biztosított egymásnak. Mint ismeretes, az 1935-ös szerződés volt az első lépés, mellyel több, mint három évi megszakítás után két állam újból fölvette a normális kereskedelmi kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján. A szerződési múlt év decemberében és ez.év április 1-én műszaki és adminisztratív szempontból egyszerűsítették és a szükséglet szerint adódó behozatali kontingensekhez idomították. Mindkét alkalommal elhárították azokat az akadályokat, amelyek a kölcsönös árucserét megnehezítették. Különös gondot fordítottak a kölcsönös idegenforgalom megtartására és fejlesztésére, valamint a befagyott követelések kölcsönös kiegyenlítésére. A most megkötött pótegyezség, amely, osztatlan részét alkotja a kereskedelmi egyezménynek, további haladást jelent, amennyiben egyik része vámtarifa-megállapításokat tartalmaz, mellyel mindkét állam bizonyos vámkedvezményeket biztosít egymásnak. jf KÖZGAZDASÁG £ Világgazdasági szemle (—sl—) A világgazdaság és az európai politika az elmúlt napokban érdekes és hirtelen változáson ment keresztül. Az Olaszország-ellenes megtorlásoknak vége és ami a legérdekesebb és szembetűnő jelenség, hogy éppen Anglia, a londoni minisztertanács mondotta ki egyhangúlag a szankciók fölötti ítéletet. Eden külpolitikájának hátterét és az aránylag gyors fordulatot ne kutassuk, Eden bizonyára még ma is a szankciók mellett foglalnna állást, ha a brit világbirodalom nem érezte volna meg olyan súlyos mértékben a szankciós politikát gazdasági szempontból. Kétségtelen azonban az olasz diplomácia sikere, amely bizonyára nagyban hozzájárult a gyors változásihoz. Olaszország nemcsak az abessziniai harctéren, hanem itthon Európában is megállta a helyét és amint látjuk, a diplomáciai háborút is megnyerte. A száraz számokból látjuk, hogy a megtorlásokban résztvevő államoknak súlyos áldozatba került a népszövetségi határozat betartása. Csak Csehszlovákiának 104 millió koronába került az olasz piacok elzárása, de ugyanígy és még nagyobb arányokban találunk veszteséget a többi szankciós állam külkereskedelmének vizsgálatánál. Figyelembe kell azonban vennünk Olaszország gazdasági autarkiára való törekvését az afrikai háború alatt. — Olaszország gazdasági politikáját néhány rövid hónap alatt gyökeresen megváltoztatta és amint az eredmények mutatják, Mussolini gazdaságpolitikájában sem vallott kudarcot. Hármas csatát nyert Mussolini egy csapásra, az afrikai hódító háborút, az európai gazdasági és diplomáciai háborút egyaránt. Anglia reméli, hogy visszanyeri az olasz piacot. Különösen az angol szén számára, amely a legtöbbet vesztett az olasz piac elzárásával. Nem hisszük azonban, hogy Olaszország, amely hálára kötelezte magát a megtorlásokban részt nem vevő államokkal szemben, gazdasági kapcsolatait más irányba terelné. Olaszország nehéziparánál igen jól bevált a ruhrvidéki szén is, így nincs nagy reménye Angliának arra, hogy teljes mértékben visszaszerezheti szene számára az olasz gyáripart. Ugyanígy Ausztria és Magyarország felé sem lesz hálátlan az olasz gazdasági politika, mert ez a két kis középeurópai állam gazdasági téren nagyban hozzájárult Olaszország afrikai sikereihez. Az olasz kivitel is alaposan megsínylette a megtorlásokat, a kivitel értéke havonta átlagosan 50 százalékkal volt kevesebb, mint a megtorlások előtt volt. Az olasz kivitel az Economist becslése szerint a megtorlások ideje alatt havonta 210 millió lírával csökkent. Hogy az olasz aranytartalék mégsem érezte meg annyira a megtorlásokat, arra a körülményre vezethetjük vissza, hogy Olaszországnak „láthatatlan" külföldi bevételi forrásai is vannak. Ezeknek legfontosabbika az idegenforgalom, a fejlett olasz tengerhajózás és az olasz pénzküldeményei. A Banca d‘Italia kivándorlók ugyan elvesztette aranytartalékának felét, azonban az aranygyűjtés nagy eredménnyel végződött és az Economist 10 millió font sterlingre becsüli az összegyűjtött nemesfémek értékét. Ugyancsak az Economist a Banca d‘Italia jelenlegi arany- és devizakészletét 70 millió fontra értékeli. Schacht középeurópai és balkáni útját is bőven kommentálják a gazdaságpolitikusok. Tény az, hogy a német kivitel offenzívát indított Kelet- és Délkelet-Európa felé és Németországnak sikerült is a balkáni államokat gazdasági érdekkörébe bevonni. 1933 óta állandóan emelkedik a német kivitel Délkeleteurópa felé és az elmúlt három év alatt 64 százalékkal emelkedett, míg a német behozatal ugyanezekből az államokból (Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Magyarország) ugyanebben az időszakban 61 százalékos emelkedést mutat. Schacht útja még erősebbé teszi előreláthatóan ezt a gazdasági barátságot. Németország különben az utóbbi időben végtelenül csendes. Az ilyen hosszú hallgatási időszakot nagy események szokták az eddigi „gyakorlat" szerint követni. A külföld közgazdasági sajtója most nem belpolitikai eseményt lát, hanem olyasvalamit, amely az egész világpolitikában változást kíván előidézni. Németország gyarmati követeléseit látják a láthatáron. A német tőke elhelyezkedést keres a régi gyarmatokon. Érdekes eset erre az, hogy Németország eddig nagyrészt Délamerikában szerezte be banánszükségletét, Kamerunból 1932-ben még csak 3 százalékban hozott be banánt. Devizahiány miatt régi gyarmatbirodalmához fordult olyan intenzíven, hogy jelenleg banánszükségletének 90 százalékát Kamerunban szerzi be, ahol a termelést kizárólag német tőke intézi. Az Afrikanische Frucht-Compagnie hamburgi cégekkel együtt hat hajót állított be banánszállításra, ezek a hajók már rendszeresen közlekednek a régi gyarmat és Németország között. Németország különben nagy beruházásokat is eszközöl Kamerunban, a német tőke vasutakat, hidakat épít a volt gyarmaton. Németország ebben az esetben a jól bevált és praktikus módszert alkalmazza, a tőkeexpanziót. Egy prágai közgazdasági hetilap legutóbbi számában megint a magyar piac tartós elvesztése fölött sajnálkozik. A lap megállapítja, hogy a kereskedelmi érintkezésben meg lehetne találni az utat — bár ma már igen nehezen — Magyarország felé. A gazdasági eltévedás legnagyobb oka a lap szerint a túlzott gazdasági önellátás politikája volt mindkét részről. Csehszlovákia elagráriasodott, Magyarország pedig indusztrializálódott. A hiba azonban az 1931 év óta tartó szerződés nélküli állapot pót volt. A csehszlovákiai kivitel Magyarország felé az 1930. évi 1004 millió koronáról 1935-ben 139 millióra csökkent, a behozatal pedig 930 millióról 133 millióra. A gazdasági szakértők szerint Magyarország felé nagy mértékben lehetne emelni a kereskedelmi forgalmat. Csehszlovákia a múlt évben 237 millió értékben importált olajmagvakat, Magyarországra ebből csak 2 millió esik, ami a magyar olajexportnak csupán 7 százaléka. Ugyancsak nagy tétel hozható be magyar műselyemből is, melyből Csehszlovákia csak félmillió korona értékben vásárolt az elmúlt évben, holott a műselyembehozatal értéke 115 millió korona volt. A magyar állattenyésztés is nagy tételekben részesülhetne Csehszlovákia behozatalában, csehszlovákiai kivitel pedig ipari cikkekre gondol, melyeket Magyarország jelenleg másutt szerez be. Ilyen formában talán meg is lehetne találni az utat a gazdasági közeledés felé, amely a kereskedelmi szerződés felbontása óta mindkét államnak, de különösen Csehszlovákiának okozott mérhetetlen károkat. A közeljövő legnagyobb gazdasági eseménye bizonyára az olaszellenes szankciók megszüntetése lesz, amelynek egyelőre beláthatatlan következményeit várhatjuk. Az 500 hektáros földbérletekre is kiterjesztették a bérösszeg szabályozását Prága, június 20.A minisztertanács tegnap tartott ülésén jóváhagyta a földbérleteknek az 1937—86. gazdasági évre való rendezését. A rendezés lényegében megegyezik az 1988. évi 164. számú kormányrendeletben foglalt intézkedésekkel. Eltérések csak a következőkben vannak: 1. A rendezés az 1934 július 1. előtt kötött földhaszonbérleti szerződésekre vonatkozik. 2. Megváltoztatták a maximális bérösszeg átszámítását. Ha a haszonbér kiszámításának alapjául részben, vagy egészben búza, vagy rozsmennyiséget vettek, úgy a legmagasabb haszonbér kiszámításának alapja a búza és árpa, illetőleg a rozs és zab gabontársasági átvételi ára. Pénzben kifejezett haszonbérleteknél alapul szolgál a termény megváltási ára és pedig az egyes terményfajtáknál a julius-novemberi árak átlagában az illetékes terménytőzsde székhelyének paritásában. . . * 3. Az új rendezés a 250—500 hektáros bérletekre is vonatkozik. Kivételt alkotnak az egyházak és a közalapok és alapítványok ingatlanai. (Emelkedik a francia behozatali felesleg.) Párisiból jelentik: A francia kivitel májusban 1.170, a behozatal 1967 millió frank értékű áru volt, úgyhogy a behozatali felesleg 797 millió frank. Az év kezdete óta a behozatali 10.121 (tavaly 8919), a kivitel 6041 (1665) millió volt, úgyhogy a behozatal 1202 millióval nagyobb és a kivitel 624 millióval kisebb, mint a múlt évben. Januártól májusig a behozatali felesleg 4080 millió koronát tesz ki a tavalyi 2254 millióval szemben, t>rigai AV\grarhirlap (Nem szüntetik meg, csak átalányosítják a disznótoradót.) Tegnap röviden jelentettük, hogy a költségvetési bizottság a húsaidóról szóló törvény módosítására beadott koalíciós kezdeményező javaslatot is tárgyalta, mely módosítás az úgynevezett disznótor-adó megszüntetésére vonatkozott. A költségvetési bizottság azonban a koalíciós pártoknak a disznótoradó megszüntetésére irányuló javaslatát úgy változtatta meg, hogy a jövőben a házi szükségletre vágott állat húsa átalányadó alá esik. A disznótor-átalányadót a jövőben a forgalmi adóátalány alá eső mezőgazdasági terület minden hektárja után fizetendő 150 korona összegében kell fizetni. Ezt a disznótor átalányadót a gazda forgalmi adójával egyidejűleg vetik ki s szedik be. Ha a gazda a házi szükségletre vágott állat busát üzleti forgalomba hozza, értékesíti a törvény azt mondja hogy „ha nem használja fel háztartása saját szükségletére”), úgy a húsadóról szóló törvény II. szakasza szerint fogják megbüntetni. Kényszervágások esetében csakis az emberi élvezetre alkalmasnak talált húsmennyiség után kell lefizetni a husadóría használható íme mennyiségét az állatorvos állapítja meg. A disznótor-átalányadót a kisgazdák 1937-től kezdve kötelesek fizetni. (Az angol bankok már csak korlátolt mértékben fogadnak el francia frankot.) A londoni közgazdasági sajtó csütörtökön már számolt azzal, hogy a francia deviza- és aranyforgalom korlátozása küszöbön áll. A Financial Times értesülése szerint a legtöbb londoni bank frankbankjegyet már csak „behajtásra" vesz át, vagyis addig nem fizeti ki az érte járó összeget angol pénzben, amíg a frankbankjegyeket Párisban nem értékesítette. A frank határidős ügyletek az utóbbi napokban csaknem teljesen megszűntek, mert a bankok nem akarnak olyan kötelezettséget vállalni, amelyeket az esetleg életbe léptetendő francia korlátozások után nem teljesíthetnek. A Financial Times szerint az angol fontkiegyenlítő alap máris megkezdte Franciaországban fekvő aranykészleteinek hazai szállítását. (Olaszország terméskilátásai.) Római jelentés szerint Olaszország terméskilátásai nem olyan kedvezőek, mint az elmúlt évben. A tavalyi 77 millió mázsás rekordíbúzatermést a gabonával bevetett területek növekedése ellenére sem fogják elérni. Egyébként az uj gabonaértékesítési rend teljes mértékben megvalósult. Az uj termést kötelezőleg be kell raktározni. Július elsején lépnek életbe az uj gabonaárak, amelyek szerint a búza mázsánként minőségek szerint 108—123 lírába fog kerülni. (Nem változott a nemzetközi tőzsdeindex.) Berlinből jelentik: A világ nagy értéktőzsdéin az elmúlt héten az áralakulás egyenetlen volt. A 11 legnagyobb értéktőzsde részvényindexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927 év végével 100%-ot véve alapul) az elmúlt héten változatlanul 56.6 százalék maradt. (Áprilisban kisebb volt a sörfogyasztás, mint tavaly.) Az egész állam területén áprilisban 608.471 (tavaly 610.785) hl sört fogyasztottak a márciusi 521.486 (508-293) ht-rel szemben, azaz 16.7 százalékkal többet, mint az előző hónapban, azonban 0.4%-kal kevesebbet, mint 1935 áprilisában. A februárban 10%-ot és márciusban 2.6%-ot kitevő többlet ezzel eltűnt. jen 2.140.081 Januártól április végéig össze(2,017.216) hl sört fogyasztottak. 15 (A prágai devizapiacon) Zürich 3.75, Amsterdam 1, Madrid 0.50 és Milánó 0.25 koronával javult, Kopenhága és Oslo 2, Stockholm 1.50, London 0.375, Helsingfors 0.20, Montreal 0.02, Newyork 0.01 koronával gyengült. (Változatlan az angol bankkamatláb.) Londoni jelentés szerint az Angol Bank igazgatósági ülése a leszámítolási kamatlábat változatlanul 2 százalékban állapította meg. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, június 20. (Pragoradio.) A mai tőzsdén folytatódott a szilárd irányzat. A javulás a Skoda-kuliszból indult ki, mert a Skoda-művek mérlege kedvező hatást gyakorolt a tőzsdére. Sokhelyütt fedezeti vásárlások történtek, úgyhogy a szilárd irányzat zárlatig tartott. Berg és Hütten 55, Orion 40, Walter 35, Cseh-Morva 30, Poldi 23, Seller és Schöller 20, légi Nordbahn bonok 25, Ringhoiffer 18, Cseh Kereskedelmi és Prágai Vas 15, Kolini Vegyi és Königshoffi Cement 10, Alpine 7, Heinrichsthaler és Érchemgerművek 6, Apollo, Rézművek, Podoli Cement, Csehiszlovák Solo és Nyugatcseh Szén 5 koronával javult. Tejipar r. t. 30, Brosche 15 koronával gyengült. Skoda-részvények 16 koronával javultak. A beruházási piacon a helyzet változatlan maradt, az állampapírok jegyzései megegyeztek a tegnapiakkal. Az osztrák kölcsön 10 fillérrel javult. Az exótakereskedelemben Első Prágai Sör 20, Cseh Fegyver 15, Pozsonyi Magnezit 10, Bécsi Solo 5 koronával javult, Smíehovi Sör 500 koronával gyengült. A valutakereső nők 1 koronával, Skodakötvények 5, Osztrák CC-járadék 3 koronával gyengült. BUDAPEST BARÁTSÁGOS, Budapest, június 20. Nyitáskor barátságos irányzattal indult a forgalom. Az üzlet igen élénk volt és a spekuláció a megjavult nemzetközi helyzetre való tekintettel vásárlásokat eszközölt. Az egész árfolyam szint javult. Salgó, Magyar Általános Szén és Bauxit nagyobb nyereségre tett szert. A szilárd irányzat végig tartott és mivel áruhiány mutatkozott, zárlatkor a legübb papír a legmagasabb jegyzéssel hagyta el a piacot. A beruházási piacon a svájci valuta javulására való tekintettel szintén nagyfokú szilárdság mutatkozott. BÉCS ÜZLETTELEN, Bécs, június 20. A részvénypiacon kedvetlen irányzat mellett az üzleti tevékenység a legszűkebb korlátok közé szorult. A kuliszban letöredezés állott be, anélkül azonban, hogy nagyobb árfolyamváltozások történtek volna. A zárlat letöredező volt. A korlát irányzata is gyengülő volt. BERLIN LETÖREDEZŐ, Berlin, június 20. Igen csendes üzlet mellett letöredező volt az irányzat. Néhány speciális érték, köztük linoleum-papírok valamivel javultak. Nagyobb változások nem történtek. Mit kapunk a Prága, ju t ni al US u 20 tánkért? Kő 518.50 100 schillingért . .• • • • 478.50 100 zlotyért . . .• 99 . 453.50 100 lejért ....• • 16.975 100 márkáért . . .• • • • 705.— 100 ezüstmárkáért• o • • 795.— 100 dinárért . . .• 9 • • 58.80 100 líráért ....• • • 184.40 100 svájci frankért .e • • 792.50 100 francia frankért .• • • 160.45 100 Belgáért . . .• 413.— 100 holland forintért .• • • 1640.— 1 angol fontért . .• • 122.75 1 amerikai dollárért 100 pengőért . . . • • • • 24.30 Mit fizetünk a Prága, Ju V ni a US i 20 Úi skért? 100 pengőért . . . 100 achillingért . . 100 zlotyért . . . 100 óráért .... 100 márkáért . . . 100 ezüstmárkáért . 100 dinárért . . . 100 líráért .... 100 svájci frankért 100 francia frankért . . 100 Belgáért . . 100 holland forintért .. 1 angol fontért . . 1 amerikai dollárért • • • •• • 9 • • • • • • • 0•• • • • • • ■ • • • • ■ • • • • • • • • • 0 • • • 9 • • Kő 521.50 481.50 456.50 183.60 709.— 805.— 59.20 185.60 795.50 161.05 415.— 1646.— 123.75 24.50