Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-20 / 216. (4065.) szám

14 / KÖZGAZDASÁG £ Az egyesült párt interpellációja a Csilizköz megmentése érdekében Prága, szeptember 19. Az alsócsallóközi és csilizközi ármentesítő és belvízlevezető társulathoz tartozó Csilizköz jóformán év­­ről-évre szenved a belvizektől, amellyel nagyon gyakran a lakosság egész évi mun­káját megsemmisítik. Törvényhozóink már többször fordultak a Csilizköz érdekében a földművelésügyi minisztériumhoz. Annak ellenére azonban, hogy a minisztérium jó­váhagyta a belvizektől való mentesítésre vonatkozó terveket és engedélyezte az ál­lami hozzájárulást, mégis sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állami hozzájárulások utalását na­gyon hosszú, éveken keresztül történő részletekben állapították meg, mely idő alatt természetesen Csilizköz nem mente­­síthető a belvizektől és nedvesebb időjá­rásnál, vagy a Duna magasabb vízálláso­­nál évről-évre folytatólagos károsodás­nak van kitéve. Csilizköz helyzete tehát csak abban az esetben javítható meg gyorsabban, ha a minisztérium a 6—7 évre tervezett hozzájárulást rövidebb idő alatt folyósít­ja és egyúttal intézkedik, hogy a Csiliz­­köz belvizeinek levezetését szolgáló aszódi szivattyútelep fölterjesztett tervei jóváhagyassanak s ha ehhez állami hozz­zájárulás biztosíttatik. Füssy Kálmán, egyesült pártunk sze­nátora és társai a Csilizköz megmentése érdekében interpellációt intéztek a föld­művelésügyi miniszterhez, amelyet közérdekre való tekintettel az aláb­biakban közlünk: Füssy interpellációja — Tisztelettel kérem a Miniszter Urat! 1. Hajlandó-e intézkedni, hogy a csalló­közi és csilizközi társulat VI. körzete ré­szére a már engedélyezett állami hozzájá­rulást a megállapított 6—7 év helyett, leg­alább 3 év alatt utalják ki, hogy a munka előbb elvégezhető legyen és Csilizköz la­kossága az állandóan ismétlődő károktól megmentessék. 2. Hajlandó-e intézkedni a minisztérium­nál­ elfekvő és nem kifogásolt aszódi szi­vattyútelep mielőbbi jóváhagyását illetően, valamint abban a tekintetben, hogy a pénz­ügyminisztérium a szükséges hozzájárulás­nak a lehető legrövidebb időn belül való folyósítását biztosítsa. 3. Hajlandó-e felhívni a társulatot, hogy az állami hozzájárulások folyósítása esetén, a munkák legsürgősebb keresztülvitele ér­dekében esetleg ideiglenesen új műszaki erőt állítson be. 4. Hajlandó-e intézkedni, hogy a már sokszor panaszolt Duna-kotrás, illetőleg szabályozás fokozott, sürgős végrehajtassák s ezáltal a Duna tempóban vízszintje a Csallóköz mentén mélyebbre süllyesztes­­sék. 5. Miután a tervbe vett munkák a Csiliz­­köznek belvizektől való mentesítését nagy­részben biztosítják, de teljesen ezt mégsem garantálják, mert az áteresztő talaj magas vízállásnál mindig vizet ereszt föl, hajlan­dó-e Miniszter Úr intézkedni és a szüksé­ges hozzájárulást biztosítani, hogy az át­eresztő részeken megfelelő talajtömörítések legyenek eszközölh­etők. — Miután Csilizköznek a belvizektől való megszabadítása és lakosságának az állandó pusztulástól és teljes elszegénye­déstől való megmentése csakis a fenti in­tézkedések sürgős keresztülvitelével eszkö­zölhető, ismételten felkérem Miniszter Urat, hogy a kért intézkedéseket és engedélyezé­seket haladéktalanul elrendelni méltóztas­­sék. Október 1-én megkezdi működését a csehszlovák biztosító intézetek kartellje Prága, szeptember 19. A PMH közölte annak idején, hogy az életbiztosítással fog­lalkozó intézetek versenykizárási egyez­ményt kötöttek, amely október 1-én lép életbe. Az egyezmény 1937 október else­jéig marad érvényben. Az egyezmény ja­vaslatát előkészítő bizottság a javaslatot a szerzett tapasztalatok alapján készíti el és a provizórium lejárta előtt tagjainak jóvá­hagyásra terjeszti elő. .­­ Az egyezmény, amelyet bátran kartell­­egyezménynek lehet nevezni, ki akarja kü­szöbölni a versenyt az életbiztosító inté­zetek között. Ez azt jelenti, hogy az életbiztosítások kö­tésénél ki akarják küszöbölni a különféle engedmények nyújtását, amint azt eddig néhány biztosító intézet tette, biztosítási átlagának szaporítása érdekében. Kétség­telen, hogy az egyes biztosító intézetek ilyen eljárása minden erkölcsi alapot nélkülözött. A kartellbe lépő biztosító intézetek a jövő­ben ellenőrzés céljából kicserélik egymás biztosítási díjszabásait, amelyeket a fel­ügyeleti hatóságok jóváhagytak s kicseré­lik a jóváhagyott biztosítási feltételeket és a keretszerződések feltételeit is. A vezetéssel megbízott iroda a biztosító intézeteknél beállott változásokról azon­nal értesíteni fogja a többi intézeteket. A kartellegyezmény szerint az elvállalt kötelezettségek megsértését bírsággal fogják sújtani. Ha a kartell tagjainak bármely szerve kül­ső vagy belső szolgálat által, provízió és egyéb kedvezmények nyújtásával megszegi az egyezmény előírásait, úgy az biztosító intézet köteles­ az előírások illetékes ellen vétő megbízottja vagy ügynöke ellen szi­gorúan fellépni. A kartell szervei a vezetéssel megbízott intézet, jelenleg a Sl­avia; a helyettesí­téssel megbízott intézet, jelenleg a Lloyd, ezenkívül a tagintézetek megbízottaiból választott tizenöt tagú végrehajtó bizott­ság és az állandó hattagú döntőbíróság. A döntőbíróság tagjai közül legalább há­romnak biztosítási technikában jártas egyénnek kell lenni. A kartell irodája a csehszlovák biztosítók szövetségénél lesz és azt a szövetség titkára, dr. Dávid fogja ve­zetni. (—) Passzív a csehszlovák—japán külkeres­kedelem. Az év első hét hónapjában Japán Cseh­szlovákiába 22.1 millió korona értékű árut hozott be, ezzel szemben Csehszlovákia csak 18.9 millió korona értékű árut exportált. Csehszlovákia Ja­pánba leginkább vas-, vegyi-, papír- és gépárut szállít. A középipari szakmában a kiviteli lehető­ségek egyre rosszabbodtak. (—) A csehszlovák vas- és acéltermelés augusz­tusi adatai. Az állami statisztikai hivatal kimuta­tása­ szerint a csehszlovák nyersvastermelés au­gusztus hónapban 97.408 tonnát, melés­i pedig 139.31­2 tonnát tett ki.a nyersacélter­(—) Megállapodás a fémiparban. A csehszlo­vák fémiparoso­k szövetsége a fémipari szakszer­vezetekkel két napos tárgyalás után megállapo­dást hozott létre a munkaidő, a bérek és a drá­gaság­ pótlékok kérdésében. A tárgyalások tel­jesen simá­n folytak le. (—) Passzív a magyar—román külkereskedelmi mérleg. Bukarestből jelentik: A pénzügyminiszté­rium statisztikai osztálya most tette közzé Romá­nia az év első feléről szóló külkereskedelmi­ mér­legét. Eszerint Magyarország 588 millió lej értékű árut importált Romániából ez alatt az idő alatt, míg odairányuló exportja 377 millió lejt tett ki, vagyis a magyar passzívum 161 millió lej. (—) Csehszlovák német kereskedelempoli­tikai vegyes bizottság. A cseh lapok jelentése szerint eredetileg úgy volt, hogy a csehszlovák­­német kereskedelempolitikai vegyes bizottság még szeptember hónapban összeül. A csehszlovák külügyminisztérium már el is küldte a német­csehszlovák kereskedelmi egyezmény végrehaj­tására vonatkozó pontok összeállítását. Hir sze­rint a vegyes bizottság csak az év végén fog összeülni. (—) Kliringkifizetések és előlegek. A Zelská Banka szeptember 18-ig a csehszlovák hitelezők­nek a jugoszláv kliringgel ez emberi fennálló köve­teléseit a 108.985. számig, az olas­z kliringben a 22.807. számig fizette ki. Előlegeket a jugoszláv kliringben a 130.000 számig, az olasz kliringben a 29.500. számig, a görögben a 19.500. számig, a bol­gárba A) számlán a 28.534. számig, a B) számlán a 1591. számig, a törökben a 10.350 .számig, a né­metben pedig a Németországban július 1-től szep­tember 15-ig letétbe helyezett összegek erejéig folyósítanak. (—) Emelkedni fog a papír ára. A csehszlovák papírkartel közölte a nyomdákkal, hogy kényte­len lépést tartani az általános drágulási folya­mattal és a papiros árát föl fogja emelni. 1936 szeptember 20, vasárnap,. Mérsékelten emelkedik Kárpátalja faipari konjunktúrája Kárpátalja a fapiac helyzetének javulását várja a magyar faátvételtől Prága, szeptember 19. A kárpátaljai fa­iparnak az idén aránylag jó konjunktúrája van. A fatermelés a múlt évvel szemben körülbelül 20 százalékkal emelkedett. Saj­nos azonban ez az emelkedés nem jelenti a munkaerők bevételének növekedését, amint azt jogosan várni lehetett volna. A munka ugyan élénkebb ütemben folyik, azonban az árak a múlt évvel szemben 23—24 százalékkal­ alacsonyabbak. A kárpátaljai fa elhelyezésének emelkedé­sében az oroszlánrész külföldre esik. A környező államok ugyanis a fatermelés 80 százalékát veszik át és csak a megmaradó 20 százalék kerül belföldi elhelyezésre. A lágy gömbfát és a hulladékokat a szász cellulózegyárak veszik át a legnagyobb mértékben. Ezek a gyárak kitünően fizetnek, illetve pontosan. árakat azonban maguk állapítják meg Az és az árak betartása fölött szigorúan őrköd­­nek, úgy hogy az áremelés a kivitel csök­kenését vonná maga után. Annak ellenére, hogy a faipar helyzete nem éppen a legör­­vendetesebb, mert a munkaerőknek a na­gyobb termelés mellett sem biztosít maga­sabb keresetet, a kárpátaljai faipari érde­keltségek a fapiac javulásában remélnek. Különösen nagy reményeket fűznek a magyarországi 40 ezer köbméter fa ren­deléséhez, mert a Magyarországra irá­nyuló szállítás igen olcsó és nem olyan körülményes, mint a Németországba vagy Angliába való szállítás s ennek következtében a szállítás megvaló­sítása esetén úgy a vállalkozók, mint a munkások nagyobb kereseti lehetőségnek néznek elébe. Ezt a körülményt az agrár „Venkov“ is elismeri és kihangsúlyozza, hogy a kárpátaljai fa­piac a magyar faátvételtől igen sokat re­mélhet. Augusztusban emelkedett Csehszlovák a széntermelése Prága, szeptember 19. A szénipar helyzete augusztusban kedvező volt, mert nemcsak a ter­melés emelkedett, de némileg a készletek is csök­kentek. Az augusztusi széntermelés 1931 óta a legjobb. Az egyes szénfajták szerint a fejlődés a követ­kezőképpen alakult: Kőszén: 1936 1935 augusztus julius augusztus termelés 921.397 917.397 889.931 kivitel 101.280 89.062 93.561 behozatal 88.688 84.369 98.811 készlet 435.776 453.880 439.769 A kivitelre kerülő szén legnagyobb része Ausz­triába és Németországba került. A többi orszá­gokba irányuló kivitel elenyésző. A kőszénbá­nyákban augusztusban 40.306 munkás dolgozott, azaz 120-szal kevesebb, mint júliusban és 1529- cel kevesebb, mint a múlt év augusztusában. Barnaszent 1936 1935 augusztus július augusztus termelés 1,250.030 1,183.809 1,226.154 kivitel 139.880 140.674 153.377 behozatal 4.473 4.277 3.774 készlet 928.595 936.602 849.962 A barnaszenet majdnem teljesen Németország­ba vitték ki. A bányákban augusztusban 27.450 munkás dolgozott, azaz csak 43-mal több, mint júliusban és 291-gyel kevesebb, mint a múlt év augusztusában. zudására lehet következtetni abból a tényből, hogy a külföldről Magyarországra érkezett ko­csik száma 16,6 százalékkal volt magasabb. A gépjárművek révén sűrűbbé vált az érint­kezés Belgiummal, az innen érkező kocsik száma kétszerese az elő­ző évinek. A Németalföldről, Jugoszláviából és Nagy­­britanniából Magyarországra érkező száma 50 százalékkal haladja meg az kocsik 1934. év eredményeit. Az országonkénti forgalomban az osztrák és csehszlovák gépek száma a leg­magasabb. A Magyarországra érkezett gépjárművek 41.5 százaléka osztrák (1934-ben 37.8 százalék), 21.6 százaléka pedig (24,8 százalék) csehszlovák ko­csi volt Az ország területére való belépés Ausz­tria felől 21, Csehszlovákia felől 20, Jugoszlá­via és Románia felől pedig 10—10 állomáson át bonyolódott le. Érdekes, hogy a tehergépkocsik forgalma a soproni vámnál volt a legerősebb, a csehszlovák határon pedig Balassagyarmat a ki­es belépő tehergépkocsik legfőbb állomása. A folyó évben a magyar vámhatárokon be­lépő gépjárművek száma tovább növekedett Tízszer annyi búzát exportált Magyarország az idén, mint a múlt évben Budapest szeptember 19. A magyar külke­reskedelmi hivatal most tette közzé a mezőgaz­daság augusztus havi kivitelének főbb szám­adatait. Ezek a számok csaknem az egész vona­lon Magyarország agrárexportjának jelentékeny emelkedését mutatják, így augusztusban búzából 818.702 mázsa került kivitelre, amelyből 284 ezer 506 mázsát Olaszország, 293 ezer 265 mázsát Svájc, 159.140 mázsát Ausz­tria, 76.741 mázsát Görögország és végül 5051 mázsát Anglia vett fel. Ezzel a gazdasági év lebonyolított kivitele 1,534.886 mázsát ért el, vagyis tízszeresét a tavalyi hasonló időszaknak. Rozsból 72.897 mázsát vitt ki Magyarország, amelyből 63.097 mázsát Ausztria, 5000 mázsát Hollandia, 4500 mázsát Olaszország vett át. Ez­zel a gazdasági év lebonyolított kivitele 83.028 mázsát ért el a múlt év hasonló időszakában ki­vitt 12.550 mázsával szemben. Árpából 3292 mázsa került kivitelre, amelyből 2542 mázsa volt a sörárpa, ebből 13.50 mázsa Olaszországban, 1192 mázsa pedig Angliában nyert elhelyezést Ezzel a gazdasági év lebonyolított kivitele 9447 mázsát ért el. Magyarország a múlt hónapban 40.206 mázsa lisztet exportált, amelyből 25.529 mázsát Ausz­tria, 5767 mázsát Olaszország, 1857 mázsát Egyiptom, 1400 mázsát Hollandia és 153 mázsát Csehszlovákia vett fel. Ezzel a gazdasági év le­bonyolított kivitele 105.999 mázsát ért el, vagyis kétszeresét a múlt év hasonló időszakában elért mennyiségnek. (—) Kitolódott az állatmonopólium megvaló­sítása? Az állatmonopólium megalakításának gondolata kisebb-nagyobb időközökben többször fölvetődött aszerint, hogy milyen volt a koalíciós politika helyzete. Köztudomású, hogy az állat- és a húsárak egyre emelkednek s a földművelésügyi minisztérium az állatbehozatal emelésének kér­désében szigorúan elutasító álláspotra helyezke­dik, viszont az áremelkedések megakadályozásá­ra eddig vajmi kevés vagy éppenséggel semmi intézkedés sem történt. A „Brázda" legutóbbi számának jelentése szerint az állatmonopólium kérdése egyelőre el van temetve. Az állatszindi­­kátust meghosszabbították s a lap jelentése sze­rint valószínűleg továbbra is meg fogják hosz­­bítani, tekintet nélkül arra, hogy úgy a fogyasz­tók, mint az állattenyésztők érdekeinek a legki­sebb mértékben sem felel meg. Koksz: 1936 1935 augusztus július augusztus termelés 158.00 153.600 126.400 kivitel 35.823 34.614 33.776 készlet 194.539 204.580 247.924 A kőszén- és a barnaszén brikett előállítása azonos, az antracitbehozatal júliussal szemben csökkent. A jövő év végéig meghosszabbították a cukoreladási egyezményt Prága, szeptember 19. A nyerscukorgyárak és a finomítók közös választmánya tegnap ülést tartott, amelyen jóváhagyták az egyes cukor­ipari érdekeltségek megbízottai között a hét ele­jén kötött megállapodást. A kartelkontingensből a belföldi­re szánt cukor eladását az eddigi szükséglet­kartelszer­­ződés értelmében meghosszabbították a kartell maradvány teljes kimerítéséig azzal, hogy ennek az 1937. év végéig meg kell történnie. Ezzel azonban az előállítás kérdései nincsenek elintézve. Az előállítás ugyanis a kartelegyez­­mény meghosszabbított eladási időszakába esik, úgyhogy 1937 szeptember 30-án túl a cukorgyá­raik ugyan a kartelszervezeten belül bonyolíta­nák le eladásaikat, de ha nem sikerül új kartel­egyezményt létrehoz­ni, ez a körülmény azt eredményezné, hogy a cukorgyárak a cukorelőállítást az eddigi kar­­telegyezményre való tekintet nélkül bonyolít­hatnák le. Ezért a választmány egyúttal a kartelkérdéseket is megtárgyalta, eredményt azonban nem sikerült elérni. A tárgyalásokat október 1-én fogják folytatni. Jelentékenyen növekedett Magyarország idegenforgalma Budapest, szeptember 19. A Magyar Statiszti­kai Szemle augusztusi számában közölt adatok szerint az 1935. év folyamán a ki- és belépő au­tomobilok, valamint motorkerékpárok száma 14,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Magyarország idegenforgalmának jelentős foka­

Next