Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-01 / 224. (4073.) szám
224 #Zám * CSH**rt*k" Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki, külföldre: évente 450, £ SzlovenlSzkÓi és rUSZÍfl$zkÓi magyar$ág «Hce 12. H. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké, • Prága )L Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. polítiKa: ItCLanCLpjo. • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 K<, vasárnap 2.— Kf r SÜRGÖNYCÍM: HiRLfiP, PRfiHfi. Európa ideológiai mozgósítása (*) Európa ideológiai mozgósítása ellen beszélt Genfben a francia külügyminiszter s szavait érdemes lenne megszívlelni. Valószínűleg nemcsak a diplomáciai tapintat és okosság diktálta neki az elismerő szavakat a másik oldal felé, hanem a meggyőződés is. Nem mintha a francia népfront külügyminisztere rokonszenvezne a parancsuralom akármelyik válfajával, de ez az éppen, amiről szó van, nem jelent feltétlenül rokonszenvet, ha elismerem valaminek a létjogosultságát. A francia álláspont mindenesetre a,, demokrácia szellemét sugározza, mert benne van a demokrácia egyik legfontosabb alkotóeleme — a türelmesség. Türelmesség a másik hitével és életformáival szemben. Elismeri, hogy mindenki saját ízlése szerint akar boldogulni s nem akarja ráoktrojálni meggyőződését, életelveit, hitét a másikra, aki szemmel láthatóan nem kér belőle, vagy talán kérne belőle, de életkörülményei más föltételek, más formák közé állítják, más hitet diktálnak neki. Az európai béke csak egyetlenegy módon válhat kóválygó lidércbőll élő és ható valósággá, ha ez az elv diadalmaskodni fog. Ha a kiélezett és türelmetlen világnézeti szembenállást felváltja a megértő egykedvű gyakorlatiasság szemlélete. Reális életszemlélet húzhat csak ki bennünket abból a gazdasági, politikai és lélektani hínárból, amibe az ellenséges ideológiák örvénye lehúzott. Az európai emberiség értelmesebbik felének nem is lehet ebben az egyre kétségbeejtőibben elfajuló ideológiai acsarkodásban más föladata, mint apellálni a valóságra. A diktatúra nem világszemlélet kérdése, aminthogy a demokrácia sem az, vagy nem csakis és nem elsősorban. A diktatúrák nem úgy születnek, hogy a diktatúrapártiak nyílt mérkőzésben legyőzik a demokratákat, mint valami futballmeccsen. Ezt a kérdést nem lehet gólaránnyal eldönteni. A diktatúrában mindig vannak szükségszerűségek, amik elkerülhetetlenné teszik, nélkülük a leglángolóbb parancsnoki akarat sem tudna parancsuralom alá hajtani egy népet. A diktatúra éppen ezért nem érv a demokrácia ellen, egyik helyen megél, mert meg vannak létfeltételei, a másikon még kísérlete is elsorvad, mert a talaj nem alkalmas hozzá. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy bizonyos gazdasági és politikai viszonyok okvetlen és kikerülhetetlenül diktatúrára és megint mások demokráciára vezetnek, nem, ezek a törvényszerűségek nem hatnak az iskolában tanult logika szabályai szerint. Az emberi léleknek, egy nép történelmi jellemének is szerep jut a választásban diktatúra és demokrácia között. A francia külügyminiszternek tökéletesen igaza van abban, hogy a világ sorsának megjavítása nem várathat magára azért, mert az egyik országban diktatúra van, a másikban meg demokrácia s mindegyik okvetlen be akarja bizonyítani az emberiségnek, hogy az elméleti igazság az ő oldalán van. El sem lehet képzelni nagyobb szerencsétlenséget, mint hogyha ez az ideológiai frontalakulás teljessé válik s az európai diktatúrák és demokráciák megütköznek egymással egy soha el nem dönthető elvi igazságért. Tragikus hajlandósága van erre a primitív kiál-FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN A francia szenátus sem ellenzi a devalvációt De módosítja a kamarában elfogadott törvényt - A két nézet összeegyeztetése Paris, szeptember 30. A szenátus ma délelőtt fél tízkor megkezdte a valutajavaslatok vitáját. Míg a kamarában tegnap a Vitának elsősorban politikai jellege volt, a szenátus vitája elsősorban technikai jellegű. Általában azzal számolnak, hogy a vitát szerda este előtt nem fejezik be és a szenátus számos módosításokat fog eszközölni azon a törvényen, amelyet a kamara elfogadott Bizonyos körökben pesszimisztikusan ítélték meg a helyzetet és úgy vélték, hogy a Szenátus határozottan a devalváció ellen fog állást foglalni, ami veszedelmes politikai komplikációkhoz vezet, de ilyesmi aligha történik meg és a szenátus csak más tekintetben óhajtja módosítani a kormány intézkedéseit, így többek között teljhatalmat akar adni Léon Blumnak a bérek emelésére, az arany rekvirálására és a lakosság bizonyos rétegeinek kártalanítására. A kamarát ma este 21 órára összehívták és a közvetítő tárgyalások a szenátus és a kamara között az éjszakai órákban kezdődnek meg. Leon Blum kényszerhelyzetben volt London, szeptember 30. A Times ma vezércikkben foglalkozik a francia devalvációval és helyesli Leon Blum lépését. Az új francia miniszterelnök rossz állami valutamechanizmust vett át s mindent elkövetett, hogy a pénzügyek gépezetét ismét helyreállítsa, de a régi kormányok hibáját nem tudta kiküszöbölni s így kényszerhelyzetben volt, amikor a devalváció eszközéhez folyamodott. Leon Blum nem kívánhatta, hogy Franciaország teljes pénzügyi és gazdasági elszigeteltségbe kerüljön a vámok fölemelésével és a kontingensek rendszerével, nem kívánhatta, hogy Franciaország autark állammá váljék. Mint jó európai visszautasította ezt a megoldási módot és a devalváció eszközét választotta a problémák megoldására. „Középeurópa a középeurópaiaké“ Hodza optimisztikus nyilatkozata a csehszlovák-magyar gazdasági közeledésről A miniszterelnök középeurópai problémákról beszélt a sajtóegyesületek nemzetközi konferenciáján Prága, szeptember 30. A prágai óvárosháza ünnepi fényben úszó tanácstermében ma megnyitották a sajtóegyesületek nemzetközi szövetségének 21. kongresszusát. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Malypetr, a képviselőház és dr. Soukup, a szenátus elnöke is. Hodza Milán elnökölt a mai megnyitó ülésen. Hodza beszédében rámutatott azokra a sűrűn elhangzó hírekre, amelyek Középeurópa kaotikus helyzetéről beszélnek. A miniszterelnök fölszólította a gyűlés résztvevőit, hogy amikor átlépik a dunai tér határát, a magukkal hozott pesszimizmust hagyják a határon túl. Mert pesszimizmussal még soha senki nem oldotta meg a válságot és pesszimizmussal egy nemzet sem segített a másikon. De még a pesszimizmusnál is többet: az objektívizmus hiányát jelentemé, ha nem vennék észre, hogy éppen az utóbbi időben sikerült a dunai államok közti gyújtóanyagot elhárítani. A középeurópai puskaporos hordót — úgymond— eltávolítottuk területeinkről. Egyre több a barátja annak a törekvésnek, amely a ki sántán t és a római blokk államai között gazdasági közeledést akar létrehozni, követedést, amelynek egészem bizonyos jótékony hatása lesz Középeurópának Németországhoz való viszonyára is. Csehszlovák-magyar gazdasági közeledés? A miniszterelnöik rámutatott arra, hogy úgy Franciaország, mint Anglia hathatósan támogatják ezeket a törekvéseket. Csehszlovákia ragadta majdhoz a kezdeményezést, mondotta a miniszterelnök és egyetértésiben a bécsi kormánnyal sikerült, elMrntpni azokat az akadályokat, amelyek a két ország kereskedelmi kapcsolata normalizálásának útjában állottak. Ezen az úton sikerült létrehozni a csehszlovák-osztrák szerződést, sőt egy héttel ezelőtt Olaszországgal is sikerült ideiglenes szerződést kötni. — A római blokk államáihoz tartozik Magyarország is. Annak idején ama reményemnek adwán kifejezést, hogy elérkezik az a nap, amikor Budapesten is belátják egy középeurópai közeledés szükségességét. Szabad legyen a magyar külügyminiszter legutóbbi sajtónyilatkozatát úgy értelmeznem, hogy Magyarország irányában is csökkentek a gazdasági együttműködés akadályai. Bécs és Berlin július 11-én kötött egyezségét mi itt Csehszlovákiáiban nem hátrafelé való lépésnek tartjuk, hanem ellenkezőleg, olyan lépésnek, amely a középeurópai megértés ügyét előreviszi. „Középeurópa túl van a gazdasági és lélektani válság csúcspontján" A Középeurópa népeiben megszilárdul az a meggyőződés, hogy Középeurópa a távoli barátok ellenére ma a középeurópaiaké. Hinni kell a józan értelemben és a humanitásban. Középeurópa túl van a gazdasági és lélektani válság csúcspontján. Középeurópa konszolidálása előfeltétele Európa konszolidálásának. Európát komoly organikus betegség fenyegeti. Az a veszély fenyeget bennünket, — mondotta a miniszterelnök, — hogy a nemzetközi diplomáciai érdekek különbözősége egyre jobban kimélyül és kimélyülnek az ellentétek az egyes kormányrendszerek és ideológiák között is. A kormányok és diplomaták ellentétei egymagukban is elégségesek ahhoz, hogy nyugtalanítsák az emberiséget. Hogyha ezeket az ellentéteket még a tömegek szenvedélyei is fűtik, akkor egy napon az emberiség és a civilizáció katasztrófája helyzetbe kerülhet. Csehszlovákiában a franci beszéde az ideológiák mozgósításának veszélyéről mély visszhangot keltett. Csehszlovákia régen ismeri ezt a veszélyt és már régóta eredményesen küzd ellene. „A koalícióba nyitva áll az uri“ — Csehszlovákia olyan demokráciát épített ki, — folytatta Hodza, — amely minden belső és külső válságon átsegítette. Ez a demokrácia garantálja egyben, hogy Csehszlovákiában semmiféle szélsőség nem tud gyökeret verni. A miniszterelnök ezután a csehszlovák kormányrendszerről beszélt. A kormányzó koalícióba szerinte mindenki előtt nyitva áll az út, aki az államért és a demokratikus együttmunkálkodásért akar dolgozni. A középnek ez az erős demokráciája a legbiztosabb és mindig győzelmes harci eszköz minden olyan törekvés ellen, amely a civilizációt, a demokráciát, az emberi, társadalmi, nemzeti és felekezeti szab-.d-tábot