Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-01 / 224. (4073.) szám

224 #Zám * CSH**rt*k" Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki, külföldre: évente 450, £ SzlovenlSzkÓi és rUSZÍfl$zkÓi magyar$ág «H­c­e 12. H. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké, •­­ Prága )L Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. polítiKa: ItCLan­CLpjo. • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 K<, vasárnap 2.— Kf­ r SÜRGÖNYCÍM: HiRLfiP, PRfiHfi. Európa ideológiai mozgósítása (*) Európa ideológiai­­ mozgósítása ellen beszélt Genfben a francia külügyminiszter s szavait érdemes lenne megszívlelni. Va­lószínűleg nemcsak a diplomáciai tapintat és okosság diktálta neki az elismerő sza­vakat a másik oldal felé, hanem a meg­győződés is. Nem mintha a francia nép­front külügyminisztere rokonszenvezne a parancsura­lom akármelyik válfajával, de ez az éppen, amiről szó van, nem jelent feltétlenül rokonszenvet, ha elismerem va­laminek a létjogosultságát. A francia állás­pont mindenesetre a,, demokrácia szellemét sugározza, mert benne van a demokrácia egyik legfontosabb alkotóeleme — a türel­­messég. Türelmesség a másik hitével és életformáival szemben. Elismeri, hogy min­denki saját ízlése szerint akar boldogulni s nem akarja ráoktrojálni meggyőződését, életelveit, hitét a másikra, aki szemmel lát­hatóan nem kér belőle, vagy talán kérne belőle, de életkörülményei más föltételek, más formák közé állítják, más hitet diktál­nak­ neki. Az európai béke csak egyetlen­egy módon válhat kóválygó lidércbőll élő és ható valósággá, ha ez az elv diadalmas­kodni fog. Ha a kiélezett és türelmetlen vi­l­­ágnézeti szembenállást felváltja a megértő egykedvű gyakorlatiasság szemlélete. Reális életszemlélet húzhat csak ki bennün­ket abból a gazdasági, politikai és lélektani hínárból, amibe az ellenséges ideológiák ör­vénye lehúzott. Az európai emberiség értelmesebbik fe­lének nem is lehet ebben az egyre kétség­­beejtőibben elfajuló ideológiai acsarkodás­­ban más föladata, mint apellálni a való­ságra. A diktatúra nem világszemlélet kér­dése, aminthogy a demokrácia sem az, vagy nem csakis és nem elsősorban. A dik­tatúrák nem úgy születnek, hogy a dikta­­túrapártiak nyílt mérkőzésben legyőzik a demokratákat, mint valami futballmeccsen. Ezt a kérdést nem lehet gólaránnya­l el­dönteni. A diktatúrában mindig vannak szükségszerűségek, amik elkerülhetetlenné teszik, nélkülük a leglángolóbb parancsno­ki akarat sem tudna parancs­uralom alá haj­tani egy népet. A diktatúra éppen ezért nem érv a demokrácia ellen, egyik helyen megél, mert meg vannak létfeltételei, a má­sikon még kísérlete is elsorvad, mert a ta­laj nem alkalmas hozzá. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy bizonyos gaz­dasági és politikai viszonyok okvetlen és kikerülhetetlenül diktatúrára és megint mások demokráciára vezetnek, nem, ezek a törvényszerűségek nem hatnak az iskolá­ban tanult logika szabályai szerint. Az emberi léleknek, egy nép történelmi jelle­mének is szerep jut a választásban diktatú­ra és demokrácia között. A francia kül­ügyminiszternek tökéletesen igaza van ab­ban, hogy a világ sorsának megjavítása nem várathat magára azért, mert az egyik országban diktatúra van, a másikban meg demokrácia s mindegyik okvetlen be akar­ja bizonyítani az emberiségnek, hogy az el­méleti igazság az ő oldalán van. El sem le­het képzelni nagyobb szerencsétlenséget, mint hogyha ez az ideológiai frontalakulás teljessé válik s az európai diktatúrák és de­mokráciák megütköznek egymással egy so­ha el nem dönthető elvi igazságért. Tragi­kus hajlandósága van erre a primitív kiál-FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN A francia szenátus sem ellenzi a devalvációt De módosítja a kamarában elfogadott törvényt - A két nézet összeegyeztetése Paris, szeptember 30. A szenátus ma dél­előtt fél tízkor megkezdte a valutaja­vasla­­tok vitáját. Míg a kamarában tegnap a Vi­tának elsősorban politikai jellege volt, a szenátus vitája elsősorban technikai jellegű. Általában azzal számolnak, hogy a vitát szerda este előtt nem fejezik be és a szená­tus számos módosításokat fog eszközölni azon a törvényen, amelyet a kamara elfo­gadott Bizonyos körökben pesszimisztiku­­san ítélték meg a helyzetet és úgy vélték, hogy a Szenátus határozottan a devalváció ellen fog állást foglalni, ami veszedelmes politikai komplikációkhoz vezet, de ilyesmi aligha történik meg és a szenátus csak más tekintetben óhajtja módosítani a kormány intézkedéseit, így többek között teljhatal­mat akar adni Léon Blumnak a bérek eme­lésére, az arany rekvirálására és a lakosság bizonyos rétegeinek kártalanítására. A kamarát ma este 21 órára összehívták és a közvetítő tárgyalások a szenátus és a kamara között az éjszakai órákban kezdőd­nek meg. Leon Blum kényszer­­helyzetben volt London, szeptember 30. A Times ma vezér­cikkben foglalkozik a francia devalvációval és helyesli Leon Blum lépését. Az új francia mi­niszterelnök rossz állami valutamechanizmust vett át s mindent elkövetett, hogy a pénzügyek gépezetét ismét helyreállítsa, de a régi kormá­nyok hibáját nem tudta kiküszöbölni s így kény­szerhelyzetben volt, amikor a devalváció esz­közéhez folyamodott. Leon Blum nem kíván­hatta, hogy Franciaország teljes pénzügyi és gazdasági elszigeteltségbe kerüljön a vámok föl­emelésével és a kontingensek rendszerével, nem kívánhatta, hogy Franciaország autark állammá váljék. Mint jó európai visszautasította ezt a megoldási módot és a devalváció eszközét vá­lasztotta a problémák megoldására. „Középeurópa a középeurópaiaké“ Hodza optimisztikus nyilatkozata a csehszlovák-magyar gazdasági közeledésről A miniszterelnök középeurópai problémákról beszélt a sajtóegyesületek nemzetközi konferenciáján­­­­­­ Prága, szeptember 30. A prágai óvárosháza ünnepi fényben úszó tanácstermében ma megnyi­tották a sajtóegyesületek nemzetközi szövetsé­gének 21. kongresszusát. Az ünnepélyes meg­nyitáson jelen volt Malypetr, a képviselőház és dr. Soukup, a szenátus elnöke is. Hodza Milán elnökölt a mai megnyitó ülésen. Hodza beszédé­ben rámutatott azokra a sűrűn elhangzó hírekre, amelyek Középeurópa kaotikus helyzetéről be­szélnek. A miniszterelnök fölszólította a gyűlés résztvevőit, hogy amikor átlépik a dunai tér ha­tárát, a magukkal hozott pesszimizmust hagyják a határon túl. Mert pesszimizmussal még soha senki nem oldotta meg a válságot és pesszimiz­mussal egy nemzet sem segített a másikon. De még a pesszimizmusnál is tö­bbet: az objektíviz­mus hiányát jelentemé, ha nem vennék észre, hogy éppen az utóbbi időben sikerült a dunai államok közti gyújtóanyagot elhárítani. A középeurópai puskaporos hordót — úgy­mond­­— eltávolítottuk területeinkről. Egy­re több a barátja annak a törekvésnek, amely a ki sántán t és a római blokk ál­lamai között gazdasági közeledést akar létrehozni, követe­dést, amelynek egészem bizonyos jóté­kony hatása lesz Középeurópának Németor­szághoz való viszonyára is. Csehszlovák-magyar gazda­sági közeledés? A miniszterel­nöik rámu­tatott arra, hogy úgy Franciaország, mint Anglia hathatósan támo­gatják ezeket a törekvéseket. Csehszlovákia ragadta majdhoz a kez­­demé­nyez­ést, mondotta a miniszterelnök és egyetértésiben a bécsi kormánnyal sikerült, elMrntpni azokat az akadályokat, amelyek a két ország kereskedelmi kapcsolata norma­lizálásának útjában állottak. Ezen az úton si­került létrehozni a csehszlovák-osztrák szer­ződést, sőt egy héttel ezelőtt Olaszországgal is sikerült ideiglenes szerződést kötni. — A római blokk ál­lamái­hoz tartozik Magyarország is. Annak idején ama remé­nyemnek adwán kifejezést, hogy elérkezik az a nap, amikor Budapest­en is belátják egy középeurópai közeledés szükségessé­gét. Szabad legyen a magyar külügyminisz­ter legutóbbi sajtónyilatkozatát úgy értel­meznem, hogy Magyarország irányában is csökkentek a gazdasági együttműködés akadályai. Bécs és Berlin július 11-én kö­tött egyezségét mi itt Csehszlovákiáiban nem hátrafelé való lépésnek tartjuk, ha­nem ellenkezőleg, olyan lépésnek, amely a középeurópai megértés ügyét előreviszi. „Középeurópa túl van a gazdasági és lélektani válság csúcspontján" A Középeurópa népeiben megszilárdul az a meggyőződés, hogy Középeurópa a távoli barátok ellenére ma a középeurópaiaké. Hinni kell a józan értelemben és a humanitás­ban. Középeurópa túl van a gazdasági és lélektani válság csúcspontján. Középeurópa konszoli­dálása előfeltétele Európa konszolidálásának. Európát komoly organikus betegség fenyegeti. Az a veszély fenyeget bennünket, — mondotta a miniszterelnök, —­ hogy a nemzetközi diplo­máciai érdekek különbözősége egyre jobban ki­­m­élyül és kimélyülnek az ellentétek az egyes kormányrendszerek és ideológiák között is. A kormányok és diplomaták ellentétei egy­­magukban is elégségesek ahhoz, hogy nyugta­lanítsák az emberiséget. Hogyha ezeket az el­lentéteket még a tömegek szenvedélyei is fű­tik, akkor egy napon az emberiség és a civili­záció katasztrófája helyzetbe kerülhet. Csehszlovákiában a­­ franci be­széde az ideológiák mozgósításának veszélyéről mély visszhangot keltett. Csehszlovákia régen ismeri ezt a veszélyt és már régóta eredménye­sen küzd ellene. „A koalícióba nyitva áll az uri“ — Csehszlovákia olyan demokráciát épített ki, —­ folytatta Hodza, — amely minden belső és külső válságon átsegítette. Ez a demokrácia garantálja egyben, hogy Csehszlovákiában sem­miféle szélsőség nem tud gyökeret verni. A mi­niszterelnök ezután a csehszlovák kormányrend­­szerről beszélt. A kormányzó koalícióba szerinte mindenki előtt nyitva áll az út, aki az államért és a demokratikus együttmun­­kál­kodásért akar dolgozni. A középnek ez az erős demokráciája a legbiztosabb és mindig győ­zelmes harci eszköz minden olyan törekvés el­len, amely a civilizációt, a demokráciát, az em­­beri, társadalmi, nemzeti és felekezeti szab-.d-tá­b­ot

Next