Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

14 ^i^<m-Magyar-htrlap› Megjegyzések a régi adóhátralékok likvidálásához Csak a régi fellebbezések elintézésével és az adókönyvelési rendszer egyszerűsítésével távolíthatók el a milliárdos hátralékok Prága, október 17. A régi adóhátralékok kérdésének végleges elintézése kétségtelenül súlyos gondot okoz a pénzügyi kormányzat­nak és az adófizetőknek egyaránt. A két gond között azonban az adófizető hátrányára nyeges különbség mutatkozik, mert mí­g a a­pénzügyi kormányzatnak módjában állana­k a nyomasztó adóhátralékok likvidálását úgy­szólván rövid úton véglegesen rendezni, ad­dig az adófizető vége-hossza nélküli procedú­ráknak van kitéve s emellett százszázalékos biztosítékok sincsenek abban a tekintetben, hogy a végeredmény az adófizető indokolt kí­vánságainak meg fog felelni. Ismeretes, hogy bevezették az úgynevezett külön deputációs akciót. Ettől úgy a pénzügyi kormányzat, mint az adófizetők nagy tömege sokat remélt. Ma azoban­ már több mint világos, hogy ezzel a régi adóhátralékok likvidálásának kérdését nem fog sikerülni mindkét fél: az államkincstár és az adófizető érdekében megelégedésre rendezni. Az államkincstár ilyen módon­ nem fogja tud­ni a kérdést úgy elintézni, hogy olyan szilárd számokon nyugvó alapot érjen el, amellyel bármikor biztosan számíthat. Ha talán be len­­ne tételezni, hogy ami a régi adóhátralékok azoknak végösszegében olyan jelentős különb­ségek mutatkoznának, hogy joggal föl lehet­ne tételezni, hogy ami a régi adóhátralékok számszerűségét illeti, e tekintetben maga a pénzügyi kormányzat sem egészen biztos. És a ennek is megvan a maga érthető oka. Ma egyedül annyi bizonyos, hogy­­ a régi adóhátralékok összegét a pénzügyi kormányzat néhány milliárd csehszlovák koronában mutatja ki, amely összeg ugyan állandóan változik, de sohasem fogy olyan mértékben, mint ahogy azt az illetékesek elvárnák. Ennek pedig az egyik alapvető oka az, hogy a­­ pénzügyi kormányzat mindmáig nem jött rá, vagy nem is akar rájönni arra, hogy tulajdon­képpen mi is az adóhátralék és mi az adós­ság. Nem jött rá arra, hogy nem minden hátralék adósság és nem min­den adósság hátralék. És ez minden számításnak a próbaköve. Emiatt áll ma úgy a helyzet, hogy a szédüle­tes ,magas számokban kimutatott régi adóhát­ralékok megnyu­gvást keltő, végleges elinté­zése mindeddig lehetetlenség volt. Ebben a tekintetben a pénzügyi kormányzat nézete homlokegyenest szemben áll azoknak az adó­fizetőknek a nézetével, akiket adósokként tartanak nyilván, annak ellenére, hogy a va­lóságban nem érzik magukat adósoknak és annak ellenére, hogy számláikon jelentős adóhátralékok mutatkoznak. Érdemes ezt a nézeteltérést közelebbről szemügyre venni és megvizsgálni azokat a körülményeket, hogy ezek a kimutatott adóhátralékok miként ál­lottak elő. Semmiesetre sem azáltal, amint azt sokan és sokszor szeretik hangoztatni, hogy az adófizetők nagy része nem akarta rendesen fizetni adóját, hanem azáltal, hogy az adófi­zetőkre igen sok esetben sokkal magasabb adót vetettek ki, mint az indokolt lett volna. Érthető, hogy az adófizető ezek ellen a kive­tések ellen jogorvoslattal élt és várva a fel­lebbezés elintézését, minden lehető módon védekezett e hátralékok fizetésével szem­ben, amelyek a valójában nem képeznek adóssá­got. Sokkal több az ilyen kategóriájú adófi­zetők száma, mint azoké, akik a valóságban tartoznak és az előbbiek terhére kimutatott adóhátralé­kok magassága más módon nem csökkent­hető, mint a kivetések ellen beadott felleb­bezések elintézésével. De ezen a ponton meglepő felismeréshez ju­tunk. Azt kell látnunk, hogy még ma is akad 1927-ből és az utána következő évekből szár­­­ma­zó elintézetlen fellebbezés és világossá vá­lik, hogy ezeken, a közel tíz éve elintézetlen felleb­bezéseken borul föl azután mindkét fél szá­mítása. Itt megállapítható, hogy ezen a ponton pénzügyi kormányzatot egy hiba terheli. Mert a sokszor hiábavalók a sürgetések, hiábavaló az adófizetőnek ama törekvése, hogy adószámlá­ját egyszer már rend­behozza! Elhisszük, hogy a pénzügyi hatóságoknak sok a dolguk, hogy a személyzet túl van terhelve, de ez a körül­mény nem menti a pénzügyi kormányzatot, mert csak egy kissé szabadabb gyakorlattal ezek a fellebbezések már régen elintézhetők let­tek volna - ezzel nyugvópontra jutott volna­­ a régi adó­hátralékok kérdése is. Ilyen körülmények között nem lehet megérteni az­t, hogy az adó­igazgatóságokat miért nem ruházzák föl szé­lesebb hatáskörrel és miért ragaszkodnak né­ha a legcsekélyebb jelentőségű fellebbezések elintézése során is kicsinyes fölöslegessé­­gekhez és végül, hogy a pénzügyi kormányzat a gyakorlatban miért nem valósítja meg az olyan gyakran hirdetett, de a gyakorlatban olyan elenyésző kevés esetben alkalmazott el­vet, hogy a régi adósfellebbezések a fél által előterjesztett elfogadható ajánlat alapján, minden fölösleges formalitások mellőzéseivel intéztessenek el, tekintettel az adófizető tény­leges gazdasági helyzetére és adóviselési ké­pességére. Az eredmény úgy a pénzügyi kormányzat­ra, mint az adófizetőkre egyaránt kedve­zőbb lenne. Természetesen, hogy ez megvalósítható le­gyen, végtére itt lenne már az idei­e elejteni azt a téves nézetet, hogy az összes adófizetők az adókötelezettség alól való kibújásra tö­rekszenek. Amint a pénzügyi kormányzat a hátralékok behajtásával vagy az adófizetők­nek egyes esetekben nyújtott külön­­ kedvez­ményekkel ,a régi adóhátralékok likvidálásá­ra törekszik, ugyanúgy törekszik erre az adó­fizető is, mert senkinek sem kellemesek a hetenként ér­kező fölszólítások, hogy ne is beszéljünk az adóvégrehajtók gyakori látogatásáról. Hiszen ma alig van olyan az adófizetők kö­zött, aki már mindent megfizetett, amit véle­ménye szerint fizetnie kellett s ezzel be lenne biztosítva az ellen, hogy holnap nem fogják végrehajtani olyan hátralékért, amelyről azt hitte, hogy régen el van intézve vagy amely­nek létezéséről egyáltalában nem is tudott. Efelől a mai nehézkes és nehezen áttekint­hető adókönyvelési rendszer miatt maga az adóhivatal sem biztos, hiszen számtalanszor előfordul, hogy nem­csak az egyes adónemek fizetése és az egyes évekre történő fizetések cserélődnek föl, ha­nem a legnagyobb­­ figyelem mellett még a nevek is. Most, amikor az e­gyen­e­sa­dó törvény novellája az eddigitől eltérő új adóév alapján történő fizetést fog bevezetni, több, mint bi­zonyos, hogy a fizetések mai áttekinth­etetlensége még bonyolultabbá válik. Már ez a körülmény egymaga föltétlenül megköveteli, hogy a régi adóhátralékok kérdése egyszer s min­­denkorra el legyen intézve és hogy ezek az adófizetők kontób­ól eltávolíttassanak, akár a helyesen kivetett adók megfizetésével, akár a helytelenül kivetett vagy ma imár be­hajthatatlanná vált adók leírásával. Igen sok olyan eset van, hogy a valamikor szabálysze­rűen kivetett adó­nemfizetés következtében az adófizető gazdasági viszonyainak gyökeres­­ megváltoztatása folytán ma már behajthatat­lanná vált. Ezzel a megváltozhatatlan ténnyel a pénz­ügyi kormányzatnak végre meg kell bé­külnie, mert semmi értelme sincs annak, hogy az ilyen természetű régi hátralékokat, amelyek­ről ma már száz százalékban biztos, hogy be­hajthatatlanok és befizetésük soha nem vár­ható, tovább nyilvántartsák. Mindennek az előfeltétele azonban, mint már föntebb emlí­tettük, az adófellebbezések gyors és formali­tások mellőzésével történő elintézése. Az ál­lamkincstár is valószínűleg egyetért velünk abban, hogy számára is sokkal előnyösebb, ha befizetik azokat a hátralékokat, amelyek emberi számítás szerint még befizethetők, mintsem állandóan nyilvántartani olyan szé­dületes számokat, amelyekről bizonyos, hogy mindörökre számok maradnak és befizetésü­ket az adóhivatal soha meg nem éri. ^in­sztutéban csökkentek az állam adó- és illetékbevételei Prága, október 17. A Metropress jelenti: A pénzügyi kincstár most állította össze az állam augusztusi adó- és illetékbevételeinek kimutatá­sát. Az alábbi adatokból kitűnik, hogy az állam különféle adó- és illetékbevételei augusztus hónapban a múlt év azonos hónap­jában kimutatott adatokkal szemben csökke­nést mutatnak. Az alábbi számoszlopok közül az első az 1936. évi augusztusi bevétel, a második az 1935. évi augusztus hónapi adatokkal szembeni különbség, a harmadik pedig a költségvetési hányaddal szembeni százalékos külön­bözetet mutatja. Az a)-val jelzett tételek az önkormányzati testüle­tek részesedésének levonása nélküli bevételt je­lentik, a b)­ és c)-vel jelzett tételek pedig a be­vételt jelentik az önkormányzati testületek ré­szesedésének levonása után. Az összegek millió koronás tételekben vannak kimutatva. Egyenesadó a) 93.02 — 57.74 % b) 59.62 — 60.61 —57 Forgalmiadó a) 195.15 — 93.80 b) 42.30 — 94.96 — 2.6 Vámok a) 51.33 — 1.34 b) 48.14 — 1.79 —23.6 Fogyaszt, adó a) 195.07­­ 1­­8.61 b/c) 155.49 + 5.44 + 9.35 Illetékek a) 114.51 + 3.80 b) 113.93 + 3.80 —10.73 Monopolok: 4.06 -1­­0.16 —12.9 Összes közterhek a) 653.15 —140.30 Dohányjövedék b/c) 423.56 —147.96 —20.13 110.00 — 13.00 -)­ 3.24 A fenti táblázatból megállapítható, hogy az állam adó- és illetékbevétele augusztus hónap­ban 188.26 millió koronával, a dohányjövedék­ből eredő bevétele pedig 13­00 millió koronával volt kevesebb, mint 1935 augusztusában. (—) Egységes húsárak a Szepességen. Lő­csei fűd ősi tank jelenti A szeipe­sségi járási hi­vatal, az árm­­egál­lapító bizottság jelentései alapján, az esetleges árdrágítás megakadá­lyozására, a húsárakat az egész Szepesség­­iben egyeségesítette. Kicsinyben a következő árakat állapították meg: Marhahús I. oszt. há­tulja 12, eleje 11, másodosztályú 10 korona, borjúhús eleje 11, hátulja 12 korona, sertés­hús 12 korona, füstölt sertéshús 14, szalonna 13, sertészsír 14 korona, kolbász 16, felvágott 18 korona, főtt sonka 28, sertés fej, lá­d, stb­.­­ás hurka 6 korona kilogramonkint. (-) Új osztrák fő­konzul Prágában. Dr. Gross Frigyes prágai osztrák konzul lemon­dása folytán az osztrák kormány prágai fő­konzuljá gróf Schallenberg Ernőt nevezte ki. (—) A kisan­­ant jegybankok kormányzói­nak konferenciája. A kisantant jegybankok kormányzóinak tervezett közös értekezletét a közeljövőben­ megtartják. A „Prager Tag­­blatt“ értesülése szerint a konferenciára no­vember első harmadában kerül sor. (—) A gyarmatárunagykereskedők gyű­­lése Prágában, A gyarmatáru kereskedők prágai szövetsége a vidéki gyarmatáru­­nagykereskedőket Prágában október 21-re gyűlésre hívta össze. A gyűlésen az utóbbi időben fölmerült fontos gazdasági kérdése­ket fogják megtárgyalni. ( —) Bőrkabátszállítás az állami utkapa­rók részére. A kereskedelmi minisztérium az állami utkaparók részére 150 rövid fe­ketebőrből készült, kivehető, téli gyapjú­­béléssel ellátott kabát szállítására pályáza­tot hirdet. A pályázati feltételek a keres­kedelmi minisztériumban kaphatók. A pá­lyázati határidő október 30-án jár le. (—) Szállítói utalványok. A kormány a képviselői háznak benyújtotta azt a törvény­tervezetet, amellyel az eddig 600 millió koro­náiban engedélyezett szállítói utalványok ke­retét 1200 millió koronára szélesítik ki. ( —) Siszállítás a csendőrség részére, A kereskedelmi minisztérium a csendőrség ré­szére 168 sipár szállítására pályázatot hir­det. A feltételek a kereskedelmi miniszté­riumnál kaphatók. A pályázati határidő október 30-án jár le. (—) Alapos alaptőkeleszállítás. A prágai Ce­mentgyártási részvénytársaság alaptőkéjét 10 millió koronáról 400 ezer­­ koronára, tehát az eredeti alaptőke 4 százalékára fogja leszállítani. A belügyminiszter ezt az alaptőkeleszállítást már jóváhagyta. A részvények névértékét lebélyeg­zik 200­­ koronáról 8 koronára és 25 régi rész­vényt egy uj részvénnyé alakítanak. (—) Mátyusföldön 2 koronával drágult a ba­romfi kilója. Tudósítónk jelenti: Mátyusföld piacain az élő baromfi ára kilónként 7 koroná­ról 9 koronára em­­kedett. 1936 október 18, vasárnap. A Nemzeti Bank devizákra változ­tatta át aranykészlet értékének devalvál­ás növekedését Prága, október 17. A Nemzeti Bank a cseh­szlovák korona devalválásának törvényi beik­tatása óta ma adta ki október 15-éről kelte­zett első rendes heti kimutatását. Az október 7-én kelt utolsó kimutatással szemben az aranykészlet kikerekített összegben 1.211.000 koronával 2.591,977.000 koronára csökkent, míg a külföldi követelések és a valutakész­­letek összege 886,358.000 koronával 411 millió 138.000 koronára, az egyéb aktívák összege pedig 106,035.000 koronával 800,210.000 ko­ronára növekedett. Ezeknél a tételeknél ész­lelhető eltolódások annak a körülménynek tudhatók be, hogy a Nemzeti Bank az arany­készlet értékének a 262/1936. számú törvény értelmébeni növekedését nem az aranykész­letnél mutatja ki, hanem a felértékelésből származó növekedést devizákra változtatta át és részben a külföldi követelések tételénél, részben pedig az egyéb aktívák tételénél mint devizatartalékot mutatja ki. Ami a kimutatás egyéb aktíva tételeit illeti, az egyéb kész­pénzek összege 851.000 koronával 160 millió 170.000 koronára, a leszámítolt váltók össze­ge 36,923.000 koronával 827,126.000 koronára emelkedett, a leszámítolt értékpapírok össze­ge 10.000.000 koronával apadt s így a kimu­tatásból teljesen eltűnt, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 14,457.000 koroná­val 1.101,994.000 koronára, az állami állam­­jegyadósság összege pedig 591.000 koronával 2.029.842.000 koronára csökkent. A passzíva­­tételek kimutatásából kitűnik, hogy a bank­jegyforgalom 66,975.009 koronával 5 638 mil­lió 318 050 koronára csökkent, ezzel szemben a hitelezők zsiróköveteléseinek és az azonnal esedékes más összegek tétele 73 005.000 ko­ronával 648.928.000 koronára, az egyéb pas­­­szivák tétele 497.878.000 koronával 1154 millió 176.000 koronára növekedett. Ez utóbbi tételnél megjegyzendő, hogy ebbe bele van számítva az államnak az 1936. évi 262. számú törvény értelmében aranyfölértékelésből fo­lyó állandó betétje. Az aranyfedezet október 15-én 41,2 %-ot tett ki. Érdekes adatok az osztrák Prienz mérlegéből Prága, október 17. Néhány ausztriai pénzügyi és biztosítási szaklap azt a hírt közli, hogy a Phenis életbiztosító 1936. április 8-i mérlegének össze­állítási munkálatai befejeződtek. A felállított mér­legből az ausztriai la­pok közlése szerint részletesen megállapítható, hogy a Phőnix összes eladósodottsága 478 millió gillinget tesz ki. A mérleg adatai szerint az egyes álamokban az adósságok millió eillinges tételekben a következő­képpen alakulnak: A mérlegben mint aktívák csupán a németországi és a franciaországi üzletek szerepelnek. A német­országi passzívákat 85.22 millió sillingben, az aktí­vákat pedig 88.26 millió sillingben mutatják ki. Franciaországban a fedezet és a kötelezettségek összege körülbelül 12 millió silling körül mozog. Hogy ezek az adatok mennyiben felelnek meg a mérleg adatainak, az egyelőre nem állapítható meg. Csehszlovákiában eddig még nem fejeződtek be a mérlegösszeállítási munkálatok s ezért az ausztriai lapok által a csehszlovákiai üzletre vonatkozó mér­leg adatait nem lehet véglegeseknek tekinteni. Lényegében azonban nagyobb eltérésről nem igen lesz szó. . . (—) Nagy cukorrépatermés Szlovenszkón. Az eddigi megállapítások szerint Szlovenszkó idei cukorrépatermése 527.480 tonnát tesz ki, a ta­valyi 404.913 tonnával szemben. A tavalyi cu­kortermés 70 ezer tonnát tett­­ ki, míg az idei­ cu­kortermés előreláthatólag 86 ezer tonnát fog ki­tenni. (—) Az uj román tengeri megjelent a román gabonapiacokon. A konstancai gabonapiacon megjelent az első új tengeri, amelynek ára jóval magasabb, mint volt a tavalyi. A vagononkénti ár 24 ezer lej, míg a tengeri 28.750 lej. A no­vember 15-ére eladott új tengeri ára 26.500 lej, a tengerié 29.000 lej. A brailai és a galaci tőzsde szilárd irányzatot mutat, búza 77 kg 51.500 lej, 78 kg 52.000, 80 kg 52.500 lej vagononként. ( — ) A líra árfolyama: A Csehszlovák Nemzeti Bank a líra árfolyamát az október 24-én végződő hétre az olasz nemzeti de­vizaintézetnél levő ,,Conto Speciale“ útján történő utalványátruházásoknál a követke­zőképpen állapította meg: 100 líra 149 cseh­szlovák korona, túladósodottság passzíva fedezet Ausztria 252.80 290.08 37.2S Csehszlovákia . 117.09 233.76 116.67 Jugoszlávia 10.98 22.96 11 98 Olaszország 5.48 17.62 12.14 Lengyelország 8.95 33.62 29.67 Egyiptom 2.52 4.40 1.88 Palesztina 1.58 3.32 1.74 Görögország 1.47 3.74 2.27 Belgium 1.01 3.13 2.12 Spanyolország 0.59 4.21 3.62 Szíria 0.40 0.61 0.21 Liechtenstein 0.15 0.15 —.—

Next