Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-10 / 7. (4153.) szám
14 A mészárosok nem adják beleegyezésüket az állatmonopóliumhoz A monopólium az agrárok politikai követelése > Nem kérdezték meg a fogyasztókat sem! ■ Prága, január 9. A cseh hentesek és mészárosok országos egyesülete nyilatkozatott adott ki, amelyet válasznak szánnak Zadina földművelésügyi miniszternek a „Die Wirtschaft“ című lapban megjelent és az állatszindikátuis kféndlésiéJben létrehozottit összhangra vermaitkoizió nyilatkozatára. Az országos egyesület nyilatkozata Zadina miniszter nyilatkozatát a valósággal szöges ellentétben állónak nyilvánítja.A „Ceské Slovo és a „Párvo Lidii" által kivonatosan közölt szöveg többek között a következőket tartalmazza: — Az állatszindikátusban szintén képviselt mészáros csoport az említett hozzájárulást soha nem adta meg és nem is adja meg, mert a földművelésügyi minisztérium által indítványozott javaslat a mészárosok szempontjából elfogadhatatlan, sőt egyenesen veszélyes. A javaslathoz fűzött indokolás olyan valótlan állításokkal operál, hogy a húspiacon a helyzet nem kiegyensúlyozott és kaotikus. Ez az állítás nem áll fenn. Hasonlóképpen nem felel meg a valóságnak egy napilap ama híre, hogy a kormányrendelet tervezetét megküldték az érdekelt csoportoknak véleményezés véget. Értesülésünk szerint, véleménynyilvánítás véget nem kérték föl sem a fogyasztói, sem pedig a mészárosi csoportot, akiket a javaslat természetesen a a leginkább érinti. A fogyasztók és a mészárosok álláspontja az állatszindikátus átszervezése tekintetében elutasító, mert a javaslat elfogadása által a húspiac helyzete csak lényegesen rosszabbodna. A javaslat csak az agrárok politikai követelése s a javaslatnak a fogyasztók érdekeihez semmi köze sincs. A fenti nyiltkozatot a „Lidovié Noviny" is közli. Az 1935. évvel szemben decemberben átlag 10 százalékkal emelkedett az iparcikkek ára 26 százalékos a textil, 18 százalékos a bőr- és cipőáruk áremelkedése ■ [UNK] Prága, Január 9. A „Mrodni Listy“ mai száma hosszabb cikket szentel az áralakulás kérdésének. A lap leszögezi, hogy nagykereskedelmi árak indexe december hón nap folyamán a szeptemberi 726.7, az októberi 728.2, a novemberi 746.4-gyel szemben 756.6-ra emelkedett. A nagykereskedelmi index 1935 decemberében 725 volt. 1935 decemberével szemben a textiláruk ára 26, a bőr- és cipőáruké 18, a szén és a fémáruké 12, az egyéb ipari cikkek ára 4 százalékkal emelkedett, tehát az ipari áruk átlag áremelkedése körülbelül 10 százalék. A világkiállításokkal vetekedő technikai szenzációk bemutatására készül az április 30-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár Budapest, január 9. A szabadnál közel két héttel korábban nyílik meg április 30-án az 1937. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az elmúlt év nagy sikere után, amikor 2.365 kiállító vonult fel a több mint 130.000 négyzetméter városligeti vásárterületen, ezúttal a vásár további lényeges fejlesztését készítik elő. Az egész magyar ipar felvonulásával számolnak, különös súlyt helyezve a magyar vidéki iparvállalatok és kisipari üzemek bemutatására is. A vásár előkészítésének munkálatai már hónapok óta folynak. A jelentkezés azonban csak e héten indult meg, az első naptól kezdve meglepő eredménnyel. Három nap alatt közel 500 kiállító sietett helyigényét bejelenteni. Lényegesen fokozzák a kiállítók érdeklődését azok a hírek, amelyek az 1937. évi vásáron bemutatásra kerülő látványos szenzációkról szivárogtak ki. Egyelőre csak kóstolóba sorolnak fel egykét ilyen tervbe vett attrakciót. Amerikával folynak a tárgyalások, hogy a budapesti vásáron is bemutassák azt a „robot ember“ nevű automatagépembert, amelynek hatalmas külön pavillonját hétmillió ember nézte meg a csikágói világkiállításon. A németek arról tárgyalnak, hogy az Amerikát járó Zeppelin léghajó egyik gondoláját hozzák le a vásárra s hogy bemutatják iparuk vívmányát a hajlítható üveget és az üvegből készült ruhát és kalapot. A fával fűtött gépkocsi és a farok nélküli repülőgép mellett bizonyára sokan fognak érdeklődni a terv szerint Magyarországon első ízben az április 30-án megnyíló Nemzetközi Vásáron bemutatásra kerülő televízió iránt. Ezer felé folynak ma még a tárgyalások külföldi államok, technikai csodák részvételének, bemutatásának biztosítására. 1930 óta 1936-ban volt a legkisebb a sörgyártás Prága, január 9. Az elmúlt év a söriparnak csalódást eredményezett. Bevatottak az év első felében a sörgyártás emelkedését remélték, ezzel szemben a végeredményből megállapítható, hogy a sörgyártás mennyisége 1930 óta 1936-ban a legalacsonyabb fokra süllyedt. Az előzetes jelentések szerint a múlt évben az 1935. évben előállított 7 millió 744.444 hektoliterrel szemben 7,524.652 hektoliter sört állítottak elő. A csökkenés körülbelül 3 százaléknak felel meg. 1930-ban a sörellátás még 11.416.999 hektolitert tett ki, úgyhogy az 1936. évi sörgyártás mennyisége 3,892.337 hektoliterrel kevesebb. (_) A kereskedelmi minisztérium adja ki a katonai fehérneműszállítás 60 százalékát. A Metropress értesülése szerint az 1937. évben a katonai fehérneműszálllítások százalékát a kereskedelemügyi minisztérium fogja elosztani az egyes iparosok és azok szövetkezeti között. (__) Az iparcikkek árszabályozásának kérdése. Az ipari áruik árának szabályozására vonatkozó előkészületben lévő kormányrendet. körülbelül 69 iparágra fog vonatkozni. A „Národni Politika" jelentése szerint egész öreg iparág kéri, hogy a rendelet rá is vonatkozzék. (?!) Állítólag többb iparág a javasába egy általános záradékot szeretne fölvétetni, Több mint félmlló mázsával emelkedett a cukorkivitel Prága, január 9. Az 1936—37. évi cukorkampány első negyedében Csehszlovákiából 1,169.799 mázasa cukrot vittek ki. A múlt kampány azonos szakában 653.669 mázsa került kivitelre, úgyhogy az idei cukorkivitel 516.230 mázsával nagyobb a tavalyinál. Morvaország és Szilézia kivitele 119.286 mázsával, Szlovenszkó kivitele pedig 68.918 mázsával emelkedett. Az idei kampány hátralévő részére még körülbelül 1,850.000 mázsa cukor marad kivitelre, a múlt kampány azonos szakaiban a kiviteli 1,023.631 mázsát tett ki. Az idén általában nagy a cukor iránti kereslet és feltételezhető, hogy a kiviteli fölösleget a kampány végéig sikerülni fog exportálni. A „Ceské Slovo“ szerint a kivitelnél elért árak az előállítási költségeken alul mozognak. (—■) Utazási kedvezmények a prágai tavaszi vásárra. Az államvasutak igazgatósága a prágai tvaszi vásárra utazók részére a köztársaság területén 33 százlékos vasúti kedvezményt engedélyezett. A kedvezmény a vevők részére 4, a kiállítók részére pedig 10 napig érvényes a vásár előtt ég a vásár után. (—) Száz százalékkal megdrágul az expresszküldemények kézbesítése. Az ujj postai remidtartás szerint az expresszlküldemények kiédbesárését 1 koronáról — 100 százalékkal — 2 koronára emelték. Ez olyan megterhelés, aimelyek a közönséggel szemben legalább imás módon kellett volna kompenzálni, mégpedig azzal, hogy az expresszküldeimiények kléfilbesilése ne legyen olyan hosszadalmas lé is késedelmes. 1937 január 10, vasárnap* Bang-betegség írta Skudra Pál járási főállatorvos Zselíz, január Az állattenyésztőkben az úgynevezett Bang-betegség, illetve járványos elvetélés igen nagy gazdasági kárt okoz azáltal, hogy a vemhes állatok elvetélnek, valamint az által is, hogy az a tenyészállat, amely e betegségen átesett, esetleg többé nem termékenyül meg, nem fog borjút, csikót, malacot, szóval meddő marad. Az ilyen tenyészállatot aztán ki kell selejtezni a tenyésztésből, ami a tenyésztőre nagy gazdasági kárt jelent. Az olyan istállóból, ahol ilyen betegségben szenvedő állat volt, a betegség kórokozóját igen nehéz kiirtani. Mert,ha ilyen fertőzött istállóba más fertőzésmentes istállóból származó tehenet állítanak be, ebben a fertőzött istállóban az egészséges tehén is könnyen megfertőződhet és az állattenyésztő állandóan ki van téve annak a veszélynek,hogy az ilyen istállóban a szarvasmarhatenyésztést, illetve az állattenyésztést nem folytathatja. E veszedelmes betegséget a Bang-baktériumok idézik elő, amelyek a méhben, a tejben, a vizeletben, az ürülékben és általában a beszennyezett alomban, a trágyában, a takarmányban és a legelőn fordulnak elő. Az ilyen vizelettel, ürülékkel és tejjel befertőződik az istálló talaja és befertőződet a takarmány, a legelő stb. A fertőzés történhet ilyen fertőzött takarmány etetésével, de megfertőződhet a tehén úgy is, amikor fekszik, amikor ugyanis az alomban és a trágyában jelenlévő baktériumok bejuthatnak a méhbe és megbetegítik a tehenet. Ha az ilyen tehén éppen borjas, akkor idő előtt elvetél. A fertőzés történhet végül a bőr sérülésein keresztül is. A fertőzött takarmány vagy legelő füvének föletetésével a baktériumok bekerülnek a gyomorba, a belekbe, onnan a vérbe és a véráram útján bejutnak a méhbe és azt erősen megbetegítik s a tehén emiatt elvetél. Az ilyen beteg tehén elvetélése után a baktériumok a méhben még három hónapig maradhatnak meg fertőzőképes állapotban. Három hónap elmúltával a szervezet más részeiben, éspedig a májban, a tőgyben néhány évig maradhatnak fertőzőképes állapotban, és ez idő alatt veszélyeztetik a többi odakerült egészséges tehenet is. Ez a betegség azonban nemcsak az állatra, de az emberre is igen veszélyes, mert megkaphat*ja az ember is, éspedig az ilyen beteg, vagy volt beteg tehén tejének felforralatlan állapotba* való élvezésével. Az ember hosszú ideig beteges* ■kedhet anélkül, hogy tudná, hogy milyen betegségben szenved, mert az orvosi kezelés ellenére állapota nem javul, sőt állandóan rosszabbodik, éspedig azért, mert az orvosok nehezen ismerhetik föl e betegséget, amivel állati betegségről van szó. Ilyen eset már járásunkban is előfordult. Egy ember ilyen fertőzött tejet nyers állapotban ivott és megkapta a betegséget. Körülbelül csak háromhónapi kezelés után tudták megállapítani az orvosok ezt a betegséget. Ha az ilyen fertőzött tehén a legelőre kerül, a legelőt vizeletével és ürülékével befertőzi és a fertőzött legelő füvének lelegelésével megfertőződnek a többi, még egészséges tehenek is. Kérdés, hogy miképpen védekezzék az állattenyésztő e betegséggel szemben? Mindenesetre legjobb az újonnan vett tehenet mindaddig be nem állítani a többi egészséges tehén közé, míg a vett tehén vérét meg nem vizsgáltatta állatorvossal. Ha pedig az istálló tehénállományában már van beteg tehén, azt azonnal el kell különíteni és lehetőleg húsra kell értékesíteni. Ha pedig nagyobb tehén állományról van szó, célszerű a hasas tehenet külön istállóiban leborlasztatni. Másik igen fontos kérdés, hogy miképpen védekezzék az ember a betegséggel szemben? A felelet csak az lehet, hogy a tejet mindenkor csak forralt állapotban szabad inni. Igen fontos dolog az, hogy azok, akik a tehenek körül foglalatoskodnak, ha egy ilyen beteg tehén elvetél és a magzatburok visszamarad, azt sohasem próbálják maguk kiszedni, mert ha kézzel berg^ilnak a méhbe, a bőrön keresztül is könnyen, megfertőzhetik magukat. Hogyan menthető meg a köztársaság szőlőgazdálkodása a biztos pusztulástól? Nagyszöllős, január 9. Nincs talán a gazdálkodásnak egyetlen olyan ága sem, amely az állampénztárnak annyi jövedelmet biztosítana, mint a szöllőgazdaság és mégis igen keveset törődnek ezzel az igen fontos gazdasági ággal. Azok, akik a gazdaságpolitika irányításában tevékeny részt vesznek, igen rosszul teszik, amikor az állampénztár jövedelmének fokozása érdekében új jövedelmi források után kutatva, nem ott keresik a fokozás lehetőségét, ahol az előfeltételek adva vannak. A köztársaság szöllőgazdasága valójában súlyos helyzetbe került. Éppen ezért nem időszerűtlen meggondolás tárgyává tenni, hogy mit kellene cselekedni e fontos nemzetgazdasági ág föllendítése érdekében. A filoxéra pusztítása idején, 1875—1890-ig a kor Középeurópa szöllőterületeinek 95 százalékát elpusztította, nem számítva bele Németországot. A szöllőket újra kellett telepíteni. A telepítési, illetve felújítási munkálatok az egyes államok kormányainak hathatós támogatása mellett aránylag rövid idő alatt, tíz év alatt mentek végbe és 1900- ban már befejeződtek anélkül, hogy az eredetileg telepített szöllőterületek számottevően apadtak volna. Az akkori középeurópai szöllőtermelő államok karöltve léptek föl a közös ellenség legyőzésére és semmi áldozattól sem riadtak vissza a nemzeti vagyon, a biztos jövedelmi forrás megmentése érdekében. A kormányok anyatelepeket létesítettek és az ott termelt alanyvesszőket és gyökeres fásáílványokat ingyen, vagy rendkívül kedvezményes áron bocsátották a szöllőtermelők rendelkezésére, továbbá nagymennyiségű alanyvesszőt és oltványt importáltak és ezeket is mérsékelt áron osztották ki a termelők között. A legfontosabb segítség azonban az volt, hogy az államok mindazoknak, akik szellőiket felújították, vagy fel akarták újítani, rendkívül kedvezményes feltételű hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtottak és a felújított szellőknek tízéves földadómentességet biztosítottak. Magyarország, Németország és Svájc voltak azok az államok, amelyek a legnagyobb áldozatok árán azonnali hathatós beavatkozással nemcsak megmentették a szöllőtermelést, de a felújítással kapcsolatban elért többtermeléssel az állampénztárak bevételeit is fokozták. Ma, bár a filoxera nem árt a szöllőknek, mégis a köztársaság szöllőtermelése ott tart, ahol a filoxera idején. A szöllőgazdaság rákfenéje ugyanis most az, hogy ugyanazon költséggel katasztrális holdanként sokkal kevesebb termés érhető el, mint a többi európai bortermelő államokban. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a szőllőterületek legnagyobb részét a rossz gazdasági évek és az elemi csapások folytán bekövetkezett forgótőke hiánya miatt elhanyagolták. Rendkívül nagy a tőkehiány, a meglévők pedig a trágya és a művelés hiányossága folytán csenevészek, s ezért a hozamuk gyönge. Ott, ahol a tőkének több mint 25 százaléka hiányzik, vagy pedig a tőkék elöregedtek, — már pedig 34—40 éves "telepek feltétlenül kivénültek, — nem termőképesek többé és azt a szellőt irgalmatlanul ki kell vágni és ujjátelepíteni, mert erre a gazda biztosan ráfizet és lassan, de biztosan elvérzik, az állam pedig biztos jövedelmi forrását veszti el. Hogy a csehszlovákiai szellők elöregedése folytán termőképességük lényegesen megcsappant, az alábbi statisztikából állapítható meg: A fenti adatokból megállapítható,hogy Csehszlovákia szöllőgazdálkodásában valami igen nagy hibának kell lenni, minthogy hektáronként 12—13 hektoliterrel termelhető kevesebb, mint a fenti táblázatban foglalt többi államokban. Ez a hiány az összterületre átszámítva évi 200—230.000 hl veszteséget jelent, ami viszont a mai literenkénti 1 60 koronás boradó alapulvétele mellett 36 millió 480.000 korona boradóveszteséget jelent. A szőllőtermelés csak az állam támogatásával és a bortermelés fokozásával menthető meg, ami által az állam bevételei is lényegesen fokozhatók lennének. Legcélszerűbb lenne, ha az állam ez igen fontos nemzeti vagyon megmentéséhez, a szellők fölújításához olyan húszéves hosszúlejáratú kölcsönt nyújtana, amelynek úgy a kamatait, mint a törlesztési részleteit mindaddig ne kelljen visszafizetni, míg az újraültetett szellők nem teremnek, vagyis a kölcsönvételtől számított legkésőbb öt esztendeig. Ez az állam részéről olyan üzleti befeketetés lenne, amely az államnak rövid néhány esztendő alatt 100 százalékot jövedelmezne. terület termés 1 ha-za lOOOha- 1000 hl esik hl Ausztria 30.2 1077.35 38.5 Bulgária 90 2624 35.8 Franciaország- 1402 47636 34 Jugoszlávia 209 4237.2 20.4 Németország 71.5 1772 25 Románia 239.8 6000 26 Svájc 13.34 414 31 Csehszlovákia 19.19 250—133 13—22.5 (—) Füllendülőben a nagytapolcsányi ipar. A nagytapolcsányi cukorgyár leégése óta az ottani ipar ellanyhult. Ezért illetékesek örömmel fogadták azt a hírt, hogy a szlovenszkói méhlészegyesület Nagytapolcsányiban cukorgyárat akar létesíteni, amely 300 vagon cukrot állítana elő. A szeszgyár épületében a pozsonyi gumi- és kábelgyár rendezte be üzmét, ahol most 60 munkás dolgozik. A szabók a prostejovi készruhaszabóktól nagy megrendeléseket kaptak, úgyhogy a járásban jelenleg 200 szabó dolgozik 2—3 alkalmazottal. A műétölzsírgyár foglalkoztatottsága elég jó. (—) A gazdasági kiállítás plakátversenye. A gazdasági kiállítás rendezősége felhívja a kiállítás plakátversenyének résztvevőit, hogy terveiket a következő helyen vegyék át: Zemedelská Jednota, Praha II., Na Florenci. (—) A munkanélküliség kérdése. Az agrárpárti „Venikov“ ma vezércikkben foglalkozik a munkánálküliség kérdésével és megállapítja, hogy bár a munkanélküliek száma az utóbbi öt évben december hónapban az elmúlt évben volt a legkisebb, mégis tudomásul kell venni, hogy több, mint félmillió munkanélküli van. (—) Kieléiginitő a rózsahegyi ipari foglalkoztatás. A Maiullimerit'ex tiliminv’ök teljes üziemmn'el dolgoznak. Több, mint 3200 aniunkus dolgozik. Az elmúlt 8 éviben ez a legjobb szimmioinaiku fegilalkoztato-fíkság. A papírgyárak is (kapacitásuk lehető legjobb kihasználásával dolgoznak. A Rózsahegy-környéki ipartelepieken összesen 5500 munkás van foglalkoztatva. Ezzel szemben a liptószentmiklósi bőripar foglalkoztatottsága jelentősebben nem javult. A balföldi elhelyezés ugyan javult, a munkások száma azonban csak felemlékteletn számban emelkedett. (…) Az érsekujvári kereskedelmi grémiumba lépnek be az ógyallai kereskedők? Az ógyallai kereskedők állítólag kérvényt adtak be a járási hivatalhoz, hogy kiléphessenek az ógyallai vegyes ipartársulatból és beléphessenek az érsekujvári kereskedelmi grémiumba. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A hivatalos lap jelentése szerint Kárpátalján, a beregszászi kerületi bíróság körzetében három új mezőgazdasági kényszer egyezségi eljárás indult.