Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-10 / 7. (4153.) szám

14 A mészárosok nem adják beleegyezésüket az állatmonopóliumhoz A monopólium az agrárok politikai követelése > Nem kérdezték meg a fogyasztókat sem! ■ Prága, január 9. A cseh hentesek és mé­szárosok országos egyesülete nyilatkozatott adott k­i, amelyet válasznak szánnak Zadina földművelésügyi miniszternek a „Die Wirt­­schaf­t“ című lapban megjelent és az állatsz­in­­di­kátuis kféndlésiéJben létreh­ozottit összhangra vermaitkoizió nyilatkozatára. Az országos egyesület nyilatkozata Zadina miniszter nyilatkozatát a valósággal szöges ellentétben állónak nyilvánítja.­­A „Ceské Sl­ovo és a „Párvo Lidii" által ki­­vonatosan közölt szöveg többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: — Az állatszindikátusban szintén kép­viselt mészáros csoport az említett hozzájá­rulást soha nem adta meg és nem is adja meg, mert a földművelésügyi miniszté­rium által indítványozott javaslat a mészá­rosok szempontjából elfogadhatatlan, sőt egyenesen veszélyes. A javaslathoz fűzött indokolás olyan valótlan állításokkal ope­rál, hogy a húspiacon a helyzet nem ki­egyensúlyozott és kaotikus. Ez az állítás nem áll fenn. Hasonlóképpen nem­ felel meg a valóságnak egy napilap ama híre, h­ogy a kormányrendelet tervezetét meg­küldték a­z érdekelt csoportoknak vélemé­nyezés véget. Értesülésünk szerint, véle­ménynyilvánítás véget nem kérték föl sem a fogyasztói, sem pedig a mészárosi cso­portot, akiket a javaslat természetesen a a leginkább érinti. A fogyasztók és a mé­szárosok álláspontja az állatszindikátu­s át­szervezése tekintetében elutasító, mert a javaslat elfogadása által a húspiac hely­zete csak lényegesen rosszabbodna. A ja­vaslat csak az agrárok politikai követelése s a javaslatnak a fogyasztók érdekeihez sem­mi köze sincs. A fenti nyiltko­zatot a „Lidovié Noviny" is közli. Az 1935. évvel szemben decemberben átlag 10 százalékkal emelkedett az iparcikkek ára 26 százalékos a textil, 18 százalékos a bőr- és cipőáruk áremelkedése ■ [UNK] Prága, Január 9. A „Mrodni Listy“ mai száma hosszabb cikket szentel­ az áralaku­lás kérdésének. A lap leszögezi, hogy nagykereskedelmi árak indexe december hó­n nap folyamán a szeptemberi 726.7, az októ­beri 728.2, a novemberi 746.4-gyel szemben 756.6-ra emelkedett. A nagykereskedelmi in­dex 1935 decemberében 725 volt. 1935 de­cemberével szemben a textiláruk ára 26, a bőr- és cipőáruké 18, a szén és a fémáruké 12, az egyéb ipari cikkek ára 4 százalékkal emelkedett, tehát az ipari áruk átlag áremel­kedése körülbelül 10 százalék. A világkiállításokkal vetekedő technikai szenzációk bemutatására készül az április 30-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár Budapest, január 9. A szabadnál közel két héttel korábban nyílik meg április 30-án az 1937. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az e­lmúlt év nagy sikere után, amikor 2.365 kiállító vonult fel a több mint 130.000 négyzetméter városligeti vá­­sárterületen, ezúttal a vásár további lényeges fej­lesztését készítik elő. Az egész magyar ipar fel­vonulásával számolnak, különös súlyt helyezve a magyar vidéki iparvállalatok és kisipari üzemek bemutatására is. A vásár előkészítésének munká­latai már­­ hónapok óta folynak. A jelentkezés azonban csak e héten indult meg, az első naptól kezdve meglepő eredménnyel. Három nap alatt közel 500 kiállító sietett­­ helyigényét bejelenteni. Lényegesen fokozzák a kiállítók érdeklődését azok a hírek, amelyek az 1937. évi vásáron bemu­tatásra kerülő látványos szenzációkról szivárog­tak ki. Egyelőre csak kóstolóba sorolnak fel egy­két ilyen tervbe vett attrakciót. Amerikával foly­nak a tárgyalások, hogy a budapesti vásáron is bemutassák azt a­ „robot ember“ nevű automata­gépembert, amelynek­­ hatalmas külön pavillonját hétmillió ember nézte meg a csikágói világkiállí­táson. A németek arról tárgyalnak, hogy az Ame­rikát­ járó Zeppelin léghajó egyik gondoláját hozzák le a vásárra s hogy bemutatják iparuk vívmányát a hajlítható üveget és az üvegből ké­szült ruhát és kalapot. A fával fűtött gépkocsi és a farok nélküli repülőgép mellett bizonyára sokan fognak érdeklődni a terv szerint Magyar­­országon első ízben az április 30-án megnyíló Nemzetközi Vásáron bemutatásra kerülő televízió iránt. Ezer­ felé folynak ma még a tárgyalások külföldi államok, technikai csodák részvételének, bemutatásának biztosítására. 1930 óta 1936-ban volt a legkisebb a sörgyártás Prága, január 9. Az elmúlt év a söripar­nak csalódást eredményezett. Bevatottak az év első felében a sörgyártás emelkedését re­mélték, ezzel szemben a végeredményből megállapítható, hogy a sörgyártás mennyi­sége 1930 óta 1936-ban a legalacsonyabb fok­ra süllyedt. Az előzetes jelentések szerint a múlt évben az 1935. évben előállított 7 mil­lió 744.444 hektoliterrel szemben 7,524.652 hektoliter sört állítottak elő. A csökkenés kö­rülbelül 3 százaléknak felel meg. 1930-ban a sörellátás még 11.416.999 hektolitert tett ki, úgyhogy az 1936. évi sörgyártás mennyisé­ge 3,892.337 hektoliterrel kevesebb. (_) A kereskedelmi minisztérium adja ki a katonai fehérneműszállítás 60 százalékát. A­ Metropr­ess értesülése szerint az 1937. év­ben a katonai fehérnemű­szálllítások száza­lékát a kereskedelemügyi minisztérium f­ogj­a­ elosztani az egyes iparosok és azok szö­vetkezeti között. (__) Az iparcikkek árszabályozásának kér­dése. Az ipari áruik árának szabályozására vonatkozó előkészül­etben lévő kormányren­de­­­t. körülbelül 69 iparágra fog vonatkozni. A „Národni Politika" jelen­tése szerint egész­­ öreg iparág kéri, hogy a rendelet rá is vo­natkozzék. (?!) Állítólag többb iparág a javas­ába egy általános záradékot szeretne fölvé­tetni, Több mint félmlló mázsával emelkedett a cukorkivitel Prága, január 9. Az 1936—37. évi cukor­­kampány első negyedében Csehszlovákiából 1,169.799 mázasa cukrot vittek ki. A múlt kam­pány azonos szakában 653.669 mázsa került kivitelre, úgyhogy az idei cukorkivitel 516.230 mázsával nagyobb a tavalyinál. Mor­vaország és Szilézia kivitele 119.286 mázsá­val, Szlovenszkó kivitele pedig 68.918 mázsá­val emelkedett. Az idei kampány hátralévő részére még körülbelül 1,850.000 mázsa cu­kor marad kivitelre, a múlt kampány azonos szakaiban a kiviteli 1,023.631 mázsát tett ki. Az idén általában nagy a cukor iránti keres­let és feltételezhető­, hogy a kiviteli fölösle­get a kampány végéig sikerülni fog exportál­ni. A „Ceské Slovo“ szerint a kivitelnél el­ért árak az előállítási költségeken alul mo­zognak. (—■) Utazási kedvezmények a prágai tavaszi vásárra. Az államvasutak igazgatósága a prágai tvaszi vásárra utazók részére a köztársaság terü­letén 33 százlékos vasúti kedvezményt engedé­lyezett. A kedvezmény a vevők részére 4, a kiál­lítók részére pedig 10 napig érvényes a vásár előtt ég a vásár után. (—) Száz százalékkal megdrágul az ex­­presszkü­ldemények kézbesítése. A­z ujj postai remid­tartás szerint az expresszlküldemények kiédbesár­ését 1­ koronáról — 100 százalékkal — 2 koronára emelték. Ez olyan megterhelés, aimelyek­ a közönséggel szemben legalább im­ás módon kellett volna kompenzálni, mégpedig azzal, hogy az expresszküldeimiények kléfilbe­­silése ne legyen olyan­­ hosszadalmas lé is ké­­sedelmes. 1937 január 10, vasárnap* Bang-betegség írta Skudra Pál járási fő­állatorvos Zselíz, január Az állattenyésztőkben az úgy­nevezett Bang-betegség, illetve járványos elve­télés igen nagy gazdasági kárt okoz azáltal, hogy a vemhes állatok elvetélnek, valamint az által is, hogy az a tenyészállat, amely e betegsé­gen átesett, esetleg többé nem termékenyül meg, nem fog borjút, csikót, malacot, szóval meddő­­ marad. Az ilyen tenyészállatot aztán ki kell se­lejtezni a tenyésztésből, ami a tenyésztőre nagy gazdasági kárt jelent. Az olyan istállóból, ahol ilyen betegségben szenvedő állat volt, a­­ betegség kórokozóját igen nehéz kiirtani. Mert,­­ha ilyen fertőzött istállóba más fertőzésmentes istállóból származó tehenet állítanak be, ebben a fertőzött istállóban az egészséges tehén is könnyen meg­fertőződhet és az állattenyésztő állandóan ki van téve annak a veszélynek,­­hogy az ilyen istállóban a szarvasmarhatenyésztést, illetve a­z állatte­nyésztést nem folytathatja. E veszedelmes betegséget a Bang-baktériumok idézik elő, amelyek a méhben, a tejben, a vizelet­ben, az ürülékben és általában a­­ beszennyezett alomban, a trágyában, a takarmányban és a le­gelőn fordulnak elő. Az ilyen vizelettel, ürülék­kel és tejjel befertőződik az istálló talaja és be­fer­tőződ­­et a takarmány, a legelő stb. A fertő­zés történhet ilyen fertőzött takarmány etetésé­vel, de megfertőződhet a tehén úgy is, amikor fekszik, amikor ugyanis az alomban és­ a trágyá­ban jelenlévő baktériumok bejuthatnak a méhbe és megbetegítik a tehenet. Ha az ilyen tehén ép­pen borjas, akkor idő előtt elvetél. A fertőzés történhet végül a bőr sérülésein keresztül is. A fertőzött takarmány vagy legelő füvének föletetésével a baktériumok bekerülnek a gyo­morba, a­­ belekbe, onnan a vérbe és a véráram útján bejutnak a méhbe és azt erősen megbete­gítik s a tehén emiatt elvetél. Az ilyen beteg te­hén elvetélése után a baktériumok a méhben még három hónapig maradhatnak meg fertőzőképes állapotban. Három hónap elmúltával a szervezet más részeiben, éspedig a májban, a tőgyben né­hány évig maradhatnak fertőzőképes állapotban, és ez idő alatt veszélyeztetik a többi odakerült egészséges tehenet is. Ez a betegség azonban nemcsak az állatra, de az emberre is igen veszélyes, mert megkaphat*­ja az ember is, éspedig az ilyen beteg, vagy volt beteg tehén tejének felforralatlan állapotba* való élvezésével. Az ember hosszú ideig beteges* ■k­edhet anélkül, hogy tudná, hogy milyen beteg­ségben szenved, mert az orvosi kezelés ellenére állapota nem javul, sőt állandóan rosszabbodik, éspedig azért, mert az orvosok nehezen ismer­hetik föl e betegséget, amivel állati betegségről van szó. Ilyen eset már járásunkban is előfordult. Egy ember ilyen fertőzött tejet nyers állapotban ivott és megkapta a betegséget. Körülbelül csak háromhónapi kezelés után tudták megállapítani az orvosok ezt a betegséget. Ha az ilyen fertőzött tehén a legelőre kerül, a legelőt vizeletével és ürülékével befertőzi és a fertőzött legelő füvének lelegel­ésével megfertő­ződnek a többi, még egészséges tehenek is. Kérdés, hogy miképpen védekezzék az állat­­tenyésztő e betegséggel szemben? Minden­eset­re legjobb az újonnan vett tehenet mindaddig be nem állítani a többi egészséges tehén közé, míg a vett tehén vérét meg nem vizsgáltatta állator­vossal. Ha pedig az istálló tehénállományában már van beteg tehén, azt azonnal el ke­ll különí­teni és lehetőleg húsra kell értékesíteni. Ha pedig nagyobb te­hén állományról van szó, célszerű a hasas tehenet külön istállóiban leborlasztatni. Másik igen fontos kérdés, hogy miképpen vé­dekezzék az ember a betegséggel szemben? A fe­lelet csak az lehet, hogy a tejet mindenkor csak forralt állapotban szabad inni. Igen fontos dolog a­z, hogy azok, akik a tehenek körül foglalatos­kodnak, ha egy ilyen beteg tehén elvetél és a magzatburok visszamarad, azt sohasem próbálják maguk kiszedni, mert ha kézzel berg^ilnak a méh­be, a bőrön keresztül is könnyen, megfertőzhetik magukat. Hogyan menthető meg a köztársaság szőlőgazdálkodása a biztos pusztulástól? Nagyszöllős, január 9. Nincs talán a gazdálko­dásnak egyetlen olyan ága sem, amely az állam­­pénztárnak annyi jövedelmet biztosítana, mint a szöllőgazdaság és mégis igen keveset törődnek ezzel az igen fontos gazdasági ággal. Azok, akik a gazdaságpolitika irányításában tevékeny részt vesznek, igen rosszul teszik, amikor az állampénz­tár jövedelmének fokozása érdekében új jövedelmi források után kutatva, nem ott keresik a fokozás lehetőségét, ahol az előfeltételek adva vannak. A köztársaság szöllőgazdasága valójában súlyos helyzetbe került. Éppen ezért nem időszerűtlen meggondolás tárgyává tenni, hogy mit kellene cselekedni e fontos nemzetgazdasági ág föllendí­­tése érdek­ében. A filoxéra pusztítása idején, 1875—1890-ig a kor Középeurópa szöllőterületeinek 95 százalékát elpusztította, nem számítva bele Németországot. A szöllőket újra kellett telepíteni. A telepítési, il­letve felújítási munkálatok az egyes államok kor­mányainak hathatós támogatása mellett aránylag rövid idő alatt, tíz év alatt mentek végbe és 1900- ban már befejeződtek anélkül, hogy az eredetileg telepített szöllőterületek számottevően apadtak volna. Az akkori középeurópai szöllőte­rmelő álla­mok karöltve léptek föl a közös ellenség legyőzé­sére és semmi áldozattól sem riadtak vissza a nemzeti vagyon, a biztos jövedelmi forrás meg­mentése érdekében. A kormányok anyatelepeket létesítettek és az ott termelt alanyvesszőket és gyökeres fásáílványo­kat ingyen, vagy rendkívül kedvezményes áron bocsátották a szöllőtermelők rendelkezésére, továbbá nagymennyiségű alany­­vesszőt és oltványt importáltak és ezeket is mér­sékelt áron osztották ki a termelők között. A leg­fontosabb segítség azonban az volt, hogy az álla­mok mindazoknak, akik szellőiket felújították, vagy fel akarták újítani, rendkívül kedvezményes feltételű hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtottak és a felújított szellőknek tízéves földadómentességet biztosítottak. Magyarország, Németország és Svájc voltak azok az államok, amelyek a legnagyobb áldozatok árán azonnali hathatós beavatkozással nemcsak megmentették a szöllőtermelést, de a felújítással kapcsolatban elért többtermeléssel az állampénztárak bevételeit is fokozták. Ma, bár a filoxera nem árt a szöllőknek, mégis a köztársaság szöllőtermelése ott tart, ahol a filoxera idején. A szöllőgazdaság rákfenéje ugyanis most az, hogy ugyanazon költséggel katasztrális holdanként sok­kal kevesebb termés érhető el, mint a többi euró­pai bortermelő államokban. Ennek oka főleg ab­ban rejlik, hogy a szőllőterületek legnagyobb ré­szét a rossz gazdasági évek és az elemi csapások folytán bekövetkezett forgótőke hiánya miatt el­hanyagolták. Rendkívül nagy a tőkehiány, a meg­lévők pedig a trágya és a művelés hiányossága folytán csenevészek, s ezért a­ hozamuk gyönge. Ott, ahol a tőkének több mint 25 százaléka hiányzik, vagy pedig a tőkék elöregedtek, — már pedig 34—40 éves "telepek feltétlenül kivénül­tek, — nem termőképesek többé és azt a szellőt irgalmatlanul ki kell vágni és ujjátelepíteni, mert erre a gazda biztosan ráfizet és lassan, de bizto­san elvérzik, az állam pedig biztos jövedelmi for­rását veszti el. Hogy a csehszlovákiai szellők el­öregedése folytán termőképességük lényegesen megcsappant, az alábbi statisztikából állapítható meg: A fenti adatokból megállapítható,­­hogy Cseh­szlovákia szöllőgazdálkodásában valami igen nagy hibának kell lenni, minthogy hektáronként 12—13 hektoliterrel termelhető kevesebb, mint a fenti táblázatban foglalt többi államokban. Ez a hiány az összterületre átszámítva évi 200—230.000 hl veszteséget jelent, ami viszont a mai literenkénti 1­ 60 koronás boradó alapulvétele mellett 36 millió 480.000 korona boradóveszteséget jelent. A szőllőtermelés csak az állam támogatásával és a bortermelés fokozásával menthető meg, ami által az állam bevételei is lényegesen fokozhatók lennének. Legcélszerűbb lenne, ha az állam ez igen fontos nemzeti vagyon megmentésé­hez, a szellők fölújításá­hoz olyan húszéves hosszúlejá­ratú kölcsönt nyújtana, amelynek úgy a kama­tait, mint a törlesztési részleteit mindaddig ne kelljen visszafizetni, míg az újraültetett szellők nem teremnek, vagyis a kölcsönvételtől számí­tott legkésőbb öt esztendeig. Ez a­z állam részé­ről olyan üzleti befeketetés lenne, amely az ál­lamnak­­ rövid néhány esztendő alatt 100 százalé­kot jövedelmezne. terület termés 1 ha-za lOOOha- 1000 hl esik hl Ausztria 30.2 1077.35 38.5 Bulgária 90 2624 35.8 Franciaország- 1402 47636 34 Jugoszlávia 209 4237.2 20.4 Németország 71.5 1772 25 Románia 239.8 6000 26 Svájc 13.34 414 31 Csehszlovákia 19.19 250—133 13—22.5 (—) Füllendü­lőben a nagytapolcsányi ipar. A nagytapolcsányi cukorgyár leégése óta az ottani ipar ellanyhult. Ezért illetékesek örömmel fogad­ták azt a hírt, hogy a­ szlovenszkói m­éhlés­zegyesü­­let Nagytapolcsányiban cukorgyárat akar létesíteni, amely 300 vagon cukrot állítana elő. A szeszgyár épületében a pozsonyi gumi- és kábelgyár rendezte be üzmét, ahol most 60 munkás dolgozik. A szabók a prostejovi készruhaszabóktól nagy megrendelé­seket kaptak, úgyhogy a járásban jelenleg 2­00 szabó dolgozik 2—3 alkalmazottal. A műétölzsír­­gyár foglalkoztatottsága elég jó. (—) A gazdasági kiállítás plakátversenye. A gazdasági kiállítás rendezősége felhívja a kiállí­tás plakátversenyének résztvevőit, hogy tervei­ket a következő helyen vegyék át: Zemedelská Jednota, Praha II., Na Floren­ci. (—) A munkanélküliség kérdése. Az agrárpárti „Venikov“ ma vezércikkben foglalkozik a munká­nál­k­ül­i­ség kérdésével és megállapítja, hogy bár a munkanélküliek száma a­z utóbbi öt évben decem­ber hónapban az elmúlt évben volt a legkisebb, mégis tudomásul kell venni, hogy több, mint fél­millió munkanélküli van. (—) Kieléiginitő a rózsahegyi ipari foglal­koztatás. A Maiullimer­it'ex­ tiliminv’ök teljes üziemmn­'el dolgoznak. Több, min­t 3200 aniun­­­kus dolgozik. Az elmúlt 8 éviben ez a legjobb szimmioinaik­u fegila­lkoztato-fík­ság. A papírgyá­rak is (kapacitásuk lehető legjobb kihaszná­lásával dolgoznak. A Rózsahegy-környéki ipartelepieken összesen 5500 munkás van fog­lalkoztatva. Ezzel szemben a liptós­zentm­­ik­­lósi bőripar foglalkoztatottsága jelentőseb­­ben nem javult. A bal­fö­l­di elhelyezés ugyan javult, a munkások száma azonban csak felem­­­lék­teletn szám­ban emelkedett. (…) Az érsekujvári kereskedelmi grémiumba lépnek be az ógyallai kereskedők? Az ógyallai kereskedők állítólag kérvényt adtak be a járási hivatalhoz, hogy kiléphessenek az ógyallai vegyes ipartársulatból és­­ beléphessenek az érsekujvári kereskedelmi grémiumba. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A hiva­talos lap jelentése szerint Kárpátalján, a bereg­szászi kerületi bíróság körzetében három új mező­­gazdasági kényszer egyezségi eljárás­­ indult.

Next