Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-16 / 62. (4208.) szám

6 Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (sasára* vagy zsíros). Már harmadik nap után javul a* arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, a. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Ke 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20. Hü­fyea iáé vérfudé Ma a köztársaságban szeles és hűvös időjárás lépett fel. A nyugati szél a hegyekben erősbö­­dött, helyenként hóeséssel. — Időjóslat: Válto­zékony, enyhülő szél, helyenként kisebb-nagyobb hóeséssel, hűvös. — A RIMASZOMBATI MAGYAR REÁLGIM­NÁZIUM SZÜLŐI VÁLASZTMÁNYA Jelanek Hen­rik elnöklésével megtartott ülésén az iskolaügyi minisztérium újabb leiratával foglalkozott, amely­ben az iskola­rádió bevezetését sürgetik. A vá­lasztmány az iskolaigazgató indítványára úgy ha­tározott, hogy a mintegy 25 ezer korona költséget igénylő rádióberendezés beszerzésére az iskolafen­­tartó protestáns egyházakat kéri föl. Megbeszélés tárgyát képezte még az iskolában újabban szerve­zett ifjúsági ének- és zenekar működésének kér­dése is, a választmány örömmel vett tudomást a hézagpótló vállalkozásról és elhatározta, hogy a március 21-én rendezendő bemutatkozó matiné sikere érdekében mindent elkövet, mert ennek az előadásnak jövedelméből szándékozik az ének- és zenekar a szükséges felszerelési tárgyakat előte­remteni.­­ Felvetődött­ még az a terv is, hogy a választmány május folyamán társas összejövetelt fog rendezni a szülői szövetség és a tanári tes­tület tagjai részére az együttműködés melegebbé tétele érdek­ében. xx Az okos nyulacska tudja,­­hogy a­ jó ci­pőik és harisnyák szerzik a­­ legnagyobb húsvéti örömet. A Buda-cégnél gyönyörű cipők és haris­nyák kaphatók min­den ár­ban. — FOGHÁZ A FINOM FÜSTÖLNI VA­LÓÉRT . . . Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Moderna Mr főpincére feljelentést tett rendőrségen, hogy a­z egyik szekrényből is­­­meretlen tettes 330 korona értékű cigarettát ellopott. A detektívek kinyomozták, hogy a lopást G. Sándor asztalossegéd követte el, aki a bárban asztalosmunkát végzett. A ciga­rettát hazavitte és Miksa bátyjával, aki ke­­reskedősegéd, elfüstölte. Most kerültek a ke­rületi bíróságon Subr egyesbíró elé. G. Mik­sa azzal védekezett, hogy nem tudott a ciga­retta eredetéről, Sándor viszont azzal, hogy ő megmondta bátyjának honnan származik a „finom füstölni való". A bíró G. Sándort 4 heti, Miksát 2 heti fogházra ítélte feltétlenül.­­ A NOTESZ FÖLJEGYZÉSEI ELÁRUL­TÁK A BETÖRŐT. Nyitráról jelentik. Még a múlt év decemberében tolvajok jártak dr. Wie­ner Lajos aranyosmaróti ügyvéd lakásában, ahonnan különféle irodai felszerelést és egy többezer korona értékű írógépet emelte­k el. A csendőri nyomozás során a gyanú Ma­nsfeld Ernő rovott multú csavargóra és Ki­mle Vilmos nevű társára terelődött, akiket hosszas nyomo­zás után végre sikerült elfogni. Kihallgatásuk so­rán tagadták a betörés elkövetését, a Mansfeld­­r­ől talált notesz feljegyzéseiből azonban kitűnt, hogy a betörés napján Aranyosmaróton tartóz­kodtak. Mindkettőjüket átadták a bíróságnak. Akinek gyakran fáj a gyomra és bélmű­­ködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak reggelenként egy po­hár természetes „Ferenc József" -keserűvíz csakhamar szabályozza a székletét, előmoz­dítja az emészétését, élénkíti a vérkeringé­sét és megjavítja a közérzetét. sí­R OLTÁS KÖZBEN MEGSEBESÜLT EGY VÁGBESZTERCEI TŰZOLTÓ. Zsolnáról je­lentik: Vágibesztercén Erzy földműves csűrje is­meretlen okból­­ kigyulladt. A­­ tűz a nagy szél kö­vetkeztében a szomszédos csűrre is átterjedt éss mindkettő tövig égett. A helybeli és környéki tűzoltóságok emberfölötti munkájának köszön­hető, hogy a széltől támogatott tűz nem terjedt tovább. A mentési munkálatok során egy tűz­oltó oly súlyos sebeket szenvedett, hogy be kel­lett szállítani a kórházba. xx A húsvéti nyulacska megnyeri fogadáséit Szent Péterrel, hogy a legnagyobb örömet az elegáns és finoim Data eeilyemb­ar­isinyák szavaik, amelyek jó minőségük mellett nagyon olcsók. — LETARTÓZTATTAK EGY VÉRFERTŐZŐ APÁT. Beregszászról jelentik: Diky László cser­halmi gazda négy évvel ezelőtt felcsalta a pad­lásra az akkor tizen­­yo­lc esztendős hajadon leá­nyát és erőszakot követett el ellene. Az elvete­mült apa leányának hallgatás fejében gazdag ho­zományt ígért. A leány hitt apja ígéretének és hallgatott a történtekről. Ez év farsangjában a leány férjhez ment egy falubeli legényhez, de az ígéri, hozományt nem kapta meg. Az elkeseredett menyecske szégyenében és bosszújában feljelen­tette apját. A fiatal asszony vallomása alapján az ilosvai csendőrség letartóztatta Diky Lászlót, aki kihallgatása során azzal védekezett, hogy nem követett el erőszakot, mert a­­ leány önként foly­tatott vele hónapokig viszonyt. A vérfertőző apa védekezése természetesen nem enyhíti bűnét és ezért a csendőrség bekísérte a beregszászi ügyész­ség fogházába -------------------------------- -f ........................................................■ [UNK] [UNK]'■! L a Indulás március 26-án 14 óra 15 perckor ^LIDO | és március 27-én 14 óra 15 perckor Lidová Autodoprava Isivucaidnbarral Indulás vissza március 29-én este spol. s r. o„ luxwautosarral k« lao- Sp © € S fi® © Jelentkezéseket elfogad és információt ad: TELEFON: 213-08, 222-08 SzinHÁz-KönVyKabTORA. Jaemszss^rnss^— 1111 waBsasssssssssssssssuLjjmá^ Kállay Miklós kapta a Petőfi Társaság Madách-nagydíját József Ferenc főherceg a kisebbségi magyarokról BUDAPEST. — A Petőfi Társaság va­sárnap tartotta ezévi nagygyűlését a Tudo­mányos Akadémia dísztermében. Pekár Gyula, a Társaság elnöke megnyitó beszé­dében megemlékezett a százéves Nemzeti Színházról, majd a főtitkár bejelentette, hogy a Társaság Madách-nagydíját Kállay Miklósnak ítélték oda a „Roninok kin­­­cse" című színművéért. A nagygyűlés után a Duna-palotában dísz­­ebéd volt, ahol József Ferenc királyi herceg mondott serlegbeszédet. A kisebbségi kér­désről beszélt s hangoztatta, hogy a határokon túl élő magyar kisebbségek­ és a magyarországi magyarok között a szellemi kapcsolatok további kiterjeszté­sére van szükség. Frázisok helyett — mondotta többek között — komoly munkához kell látni. Meg kell is­mernünk azt, hogy mit akarnak az utódálla­mokba szakadt magyarok és azt, hogy mi mit tehetnénk kulturális téren érettük. Még többen is felszólaltak a Petőfi Tár­saság vezető tagjai közül s a királyi herceg által fölvetett kérdésben az az általános vé­lemény alakult ki, hogy az irodalom min­dent átfogó hatalmas ereje az, amely a ma­gyarországi magyarokat az utódállamokban élő magyarokkal legjobban összeköti. 1937 március 16, kedd. „A sajtó feladata, hogy a közönséget műértésre nevelje' A művészek, a közönség és a sajtó viszonya POZSONY. — A­­ pozsonyi Képzőművészeti Egyesület a toazétaüilit napokban meghívta a sajtó képviselőit ankétb­a. Megjelenítek a ma­gyar és a német sajtó képviselőit, valamint a Képzőművészeti Egyesület és a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Művészeti és Irod­almi Társaság művészei. Az amikét tárgya a sajtó és a közönség viszonya volt s közvetlen okául egy pozsonyi napilap cikke szolgált, amelyben — az ankétot összehívó egyesület szerint —• egy di­lettáns dicsérte a másik dilettáns művét, azon­felül pedig élese­n kiirohan­t a modern­ festészet minden képviselője ellen. Schubert Gyula nyitotta meg az amfoétot és kifejtette, hogy mennyire szükséges, hogy a művészek, a közönség és a sajtó között egész­séges viszony fejlődjön ki. B­ogyányi Kálmán az élet tuti gyors te­mpójában és a gazdasági nehéz viszony­okban, valamint a művészeti autó­rikiáiban kereste a közönség elh­idegülésén­ek okait. A szakadék közönség és művésziek kö­zött a kisebbségi helyzetben még mélyebb és ezt a szakadék­ot kellene a sajtónak áthidalnia. Reichenthal Ferenc a sajtó ál­­alános jellegű nemtörődömségeit tartja az alihiidegül­és okának. Schulbert Gyula érdekesen fejtette ki a dilettan­tizmus határait: Mindenki fesztegethet a Grajiát szórakozására, de eze­knek a képeknek nem sza­bad a nagyközönség elé kerülni. Jánoska festő­művész igyekezett a­z ötsezres okot felsorolni, amelyek a sajtó ferde biefáiHllikátsan­t idézik elő. Grafl­icih Elza, a Gremzbote szerkesztője, vala­mint Duka Zólyomi Norbert­, Spielberger Leó és más újságírók szólaltak fel. Érdekes volt egy német napilap képviselőijének fölszólalása, aki rámutatott arra­, hogy gyakran meggyőződése ellem kell­­ Irnia, merít kenyérkeresete úgy dik­tálja. Az ankétot határozattal fejezték b­e és a sajtón keresztül ismertetni fogják elvi állás­pontjukat a széles közönnséggel. 4. A téma magyam fontos volt és­­ éppen a mai viszonyaink között életbevágó. Aki végigkíséri a napilapok művészkritikai tevékenységét, meg­látja,­ hogy olykor későn­ érkeznek a művészeti beszámolók, sokszor a hallgatás köpönyegébe burkolózik az egyik vagy másik napilap, mert az illető művész talán politikai vagy egyéb be­­á­llításánál fogva nem áll közel hozzá, pedig csak egy kritikai érv lehet: a művészet, a nívó elve. A legnagyobb hiba ott rejlik, hogy a kriti­káik aránytalanok vagy erőszakoltan szaksze­rűtlenek. Helyese­n mondta az ankét egyik résztvevője, a mit minkritik­áink a jelzőik elikoptaitásábam szen­ved! Ha már X vagy Y közné­pszerű festő képei nagyszerűek, emberi feletti szépségűek, mi volna egyszer akkor, h­a netalán Pozsonyban Rem­brandt képeiből rendeznének kiállítást? Az első kicrt, hibát egyszerűen oldhatják meg a lapok saját keretükön belül. Műkritikai rova­tukba, dolgozó munka­társaik jelenjenek meg pontosa­n, a­lkiiállí­tásom, regisztráljanak _ hűen minden művészeti eseményt, a sajtó­­ ped­ig egy elv mellett, tartson ki, adjon helyet minden mű­vészeti jelenség beszámolójának, amit­ a mű­ve és a művészlét szemszögéből vizsgád. A ötzaked­arin kritikusok kérdése miatt sokkal nehezebb. De feltehetjük a kérdésit: Várjon hi­­va­tosa­n egy napilapnak, hogy a szarkeimber szá­raz, teoretikus kritikáit tálalja fel a nagyközön­ségnek, amely a sok terminus teichnik­ustól vég­képp elveszi ítélőképességét? Attól elltek­intve, hogy Szlovenszkón nem bővelkedtünk ilyen s­z­afceimbenekl­ein. Erről a kérdésről egységes álláspont alakult ki az ankétem. A regisizt­ráló tevékenységet meg kell osztani: a műkritikai szaklapok kiváltsága maradjon a szigorúan tudományos és szakszerű kritika, a napilapok műkritikai rovatai pedig ne törekedjenek mindenáron szakszerű műif­ritiká­ra, mert e­z könnyein a dórét tárna, szavakkal do­­bálódzó szakszerűtlenségbe vezet. A napilapok­ mindent regisztráljanak. Ha nincs szakszerű műlkirritíikusuk, adjanak beszá­molót. Az entelliektuieilll tollából származó ismer­tetés akkor, h­a nem mülkritikusról van szó, — a szubjektív benyomás­ok regisztrálásával sok­kal nagyobb hasznot jelent a közönségnek, miért jóakaratta és a belső megérzés és a benyomások viss­zaad­ására törekszik, mint az erőszakolt, csi­nált antifch­itika. Legfőképpen pedig attól kell mindenkinek őrizkednie, hogy a művészi ellen­­ség kritériumait vigye az ismertetésbe: nem le­het szuperlatik­vuszokban beszélni, nem lehet a festő magánéletét riportok alakjában, belekever­ni ak­kor, amikor kevésbé ismert, kezdő mű­vészről van szó és a közönség nem azt szeretné tudni, hogy mit eszik ebédre vagy vacsorára, hanem inkább azt, hogy milyenek a képek. Ezen a határon belüli a teljesebb kritikai sza­badság u­alf­ oldhatik. Senki sem követelheti meg, hogy minden kritikusnak, vagy mondjuk szerényebben, művészeti beszámolónak egyfor­ma véleménye legyen. Viszont azt el kell min­denkinek várniia: a közönségnek, a művészek­nek és magának a sajtónak is, hogy a dilettan­tizmus műveit ki ne kiáltsák művészetnek, vi­szont, tehetséges, modern festőkre — minden ki­fogás mellett — a dilettantizmus­­ bélyegét rá ne süssék. Ilyen határok vannak. Három­ kép közül: egy művészé, egy dilettánsé és egy a kettő között levő alkotóé. A harmadikra­­ talán rámondják mind a két véleményt, d­e az első kettőt egy szellemi, l­ntel­lektueli ember sem fogja össze­cserélni. S ha ez a határ tiszteletben marad, megvan az egész kérdés oldva. Érdeklődéssel várjuik az ankét további fejle­ményeit. D. Z. N. (*) Hettyey Aranka bécsi előadásai. Hettyey Arankát, a budapesti Nemzeti Színhá­z örökös tagját meghívta a bécsi Reinhiardt-szeminniári­lim és felkérte, hogy áprilisban ,jelmeztanról tart­son előadásokat. A Reinhard­t-szemináriu­mba a legritkább esetekben hívniak meg külföldi elő­adót. A kiváló magyar művésznő április 10-től 17-ig fogja megtartani előadásait,. (*) Jámbor Ági 2000 zlotys díjat nyert a Cho­­pin-versenyen. A varsói rádió közölte, hogy a Cho­­pin-zongoraverseny első két díját két orosz, a má­sodik és harmadik díjat két lengyel és az ötödik díjat magyar zongoraművésznő nyerte Az ötödik •dí­j nyertese Jámbor Ági, Stefániái Imre tanár­képzős növendéke* (*) Gróf Teleki Sándorné meghalt. Bu­­dapestről jelentik: Gróf Teleki Sándorné, a­ Szikra néven ismert neves magyar írónő hétfőm reggel hosszas szenvedés után 73 éves korában Budapesten elhunyt. Teleki grófné, született Kölcsei-Kende Juliska 1898- ban tűnt fel ,,A bevándorlók** című regé* nyével. Utána számos más regénye és el* beszélése jelent meg, melyek témáját főleg a magyar főúri körökből merítette. Később színműirással is foglalkozott. A „Tépett láncok" című dramolettjét és a „Káprázat** cimű vigjátékát a budapesti Nemzeti Szin* ház adta elő nagy sikerrel. A Petőfi Tár­­saság 1905-ben tagjai sorába választotta. Több írása német fordításban is megjelent. (*) A nyitrai SzMKE közgyűlése. Most tar­­totta közgyűlését a nyitrai SzMKE. Dr. Gyürky Ákos elnöki beszámolójában ismertette a múlt évi működés mérlegét és annak a reményének adott kifejezést, hogy ebben az évben az egyesület még eredményeket fog felmutatni. A titkári jelentés és a pénztárosi beszámoló elhangzása után a közgyűlés köszönetet szavazott a vezetőségnek, majd dr. Havas Ármin korelnöklésével megválasz­tották a tisztikart. Egyhangú lelkesedéssel válasz­tották meg újból dr. Gyürky Ákost elnökké, he­lyettes elnök dr. Staud Gábor lett, alelnökök dr. Havas Ármin, Rolfes Bernát, dr. Fekete Imre, akit egyben megbíztak a gazdasági ügyek irányításá­val is. Titkár Dallos István, pénztáros Weigl An­tal és Mandák Kálmán, ellenőrök dr. Neuber Ernő és Morvai Kálmán, háznagy Dombay Ede, jegyző Jókai János és Risnovszky Endre, kar­nagy Szőke József. A műsorbizottság elnöke Ve­rő Géza, tagjai: Dallos István, Mártonvölgyi Lász­ló, dr. Pécsi Jenő, Stift Jenő, Szőke József, Man­dák Kálmán és dr. Faut­h Fülöp. A választmány tagjai: Császár Béla, Lányi Bermann, Sípos Ist­ván, Jankovics Imre, Széchenyi Sándor, Szabó Károly, Balázs László, Bottka­ József, Kovács János. Ugyancsak tagjai a választmánynak az alapí­tó tagok: dr. Fratrits József, dr. Stand Gá­bor, Mihalik Oszkár, Michalik János, Janák Lajos, Aujeszky Gyula. A megválasztott vezetőség nevé­ben dr. Gyürky Ákos elnök mondott köszönetet a bizalomért és biztosította a közgyűlést, hogy a vezetőség, — melynek valamennyi tagjai kipró­bált, lelkes kulturmunkás, — a jövőben is szíves­­lélekkel fogja végezni a vállalt munkát. A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés után a választmány tartott ülést és a műsorbizottság indítványát ma­gáévá téve elhatározta, hogy áprilisban színre hozza Gárdonyi örökbecsű parasztdrámáját, „Bort” dr. Fekete Imre rendezésében és a tavaszi a idényben Rolfes Bernát rendezésében rendez még egy műkedvelő színielőadást. (*) Cecile Soréi titokzatos betegsége. Parisból jelentik: Cecile Soréi, az Európaszerte ismert fran­cia színésznő betegségét titokzatossággal kezelik. Látogatókat nem engednek hozzá, s az orvosok a sajtó előtt nagy körültekintéssel nyilatkoznak. A Le Matin úgy tudja, hogy a legnagyobb francia színésznőt súlyos idegösszeomlás következtében kellett kórházba­­ szállítani. (*) Hollywood rövid hírekben. Kari Laemmle hetvenedik születésnapját ünnepelte, és erre az ünnepre meghívta százötven régi barátját. — Glo­ria Swansont a Metró szerződtette, ahol számára külön filmet írtak. — Della Lind, a Metró egyik sztárja részére megvették a „Katinka” című ope­rettet, amelynek Ameriában óriási sikere volt. A fiatal művésznőt egy évre szerződtették Holly­woodba.­­ Peter Loire, a magyar születésű film­sztár a Century Fox gyárnál új szerepet kapott. A film cselekményének hátterében egy japán kém­kedési dráma elevenedik meg.­­ Kétszázezer dol­lárt fizetett egy hollywoodi filmgyár egy new­­yorki színdarab filmjogáért. Két szerző írta a da­rabot, úgyhogy fejenkint 100.000 dollárt kaptak. A Goldwyn-gyár egy másik színdarabért 165.000 dollárt fizetett. A nagylelkű adakozás oka, hogy kevés a filmre alkalmas színdarab és regény. —• Marion Davies négyszáz statiszta számára nép­szerűségi versenyt rendezett, amelyen ő maga nyerte el az első díjat. — Boris Karloff fogja alakítani Warneréknél a „Kínai bandita” című filmnek a címszerepét. A téma egy kínai buliról szól, akiből tábornok lesz. — Mary Pickford vá­ratlanul megbetegedett és azonnali műtétre volt szükség. A műtét sikerült. — Solti Hermin Hol­lywoodiba jött s ott meglátogatta Király Ernőt, az egykori operettbonvivánt, aki most Newyork­­ban szinészkedik. — Margareth Sullavan, a világ­­hírű filmsztár legnagyobb mozisikerét Molnár Fe­renc „A jó tündér” című filmjében aratta. — Leo­­pold Stokovsky, a világhírű karmester moziszí­­nésznek csapott fel. Az Universal egyik filmjében egy karmester szerepét fogja játszani. — Eddie­­ tantor, a híres komikus filmsztár ezer dollárt adományozott az amerikai árvíz áldozatai javára* (*) A budapesti színházak e heti műsora: Ope­­raház. Kedd: A sevillai borbély, A tükör. Szerdai Turandot (ifj. előad.). Csütörtök: Sybill. Péntek: Bánk bán. Szombat: A szerelmes levél, Lysistrata. Vasárnap délután: Jancsi és Juliska, Babatündér, este: Pillangókisasszony. — Nemzeti Színházi Kedd: Amerikai Elektra. Szerda: Hódítás. Csütör­­tök: Amerikai Elektra. Péntek: Üveghintó. Szom­bat délután: Az aranyember; este: Üveghintó. —i- Vígszínház: Kedd, szerda, csütörtök, péntek: Há­­romlevelű­ lóhere. Szombat: Vihar az egyenlítőre Vasárnap délután és este: Vihar az egyenlítőn. —* Magyar Szinház: Péntekig minden este és vasár­­nap délután: A szűz és a gödölye. Szombat, va­sárnap este: Egy óra a Vatikánban. Mennyei dob — Belvárosi Szinház: Péntek kivételével minden este: Százéves cég. Péntek este és vasárnap dél­után: Édes Anna. — Művész Színházt (volt Fő­városi Operettszinház): Egész héten minden este és vasárnap délután: Egy pohár viz. — Pesti Szinház: Péntekig minden este: Vihar az egyenli* tőn. Szombat, vasárnap délután és este: Illatszer­­tár. — Városi Színház: Kedd, szerda, csütörtök: Művészelőadás. Péntek: Taojanoff-balett. Szombat: Olasz-magyar birkozómérkőzés. Vasárnap d. e.t Dö­rmögő Dömötör (Gyermekelőadás.). Vasárnap délután és este: Három a kislány. — Royal Szín­ház: Szerdától minden este és vasárnap d. u. Kék madár. — And­rássy-úti Szinház: Minden eo­il és vasárnap d. u.: Tündérlaki lányok*

Next