Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-01 / 74. (4220.) szám
S&L , mkmm 1 I xvi.évi-74- (422 °)szám • csatarttk • 1937 április 1 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt, külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi €?SzUSZÍnSzkÖi 1710.21] ajság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . OJ fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politiKCli TlCipicCLpiQ Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 30311. & *1 SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Wlassics Gyula (b) A milleniumi mámorban úszó Magyarország kultuszminisztere volt, a forradalomba sodort háborús Magyarország főrendiházának utolsó elnöke s a trianonutáni Magyarország felsőházának első elnöke. Három történelmi korszakban állt az élen és egyénisége hidat jelentett a korszakok közti szakadékok fölött. A személyiségében rejlő történeti folytonosságot különösen az a tény szimbolizálta, hogy ez a legkiválóbb magyar jogász, Szilágyi Dezső ■ egyetemi tanszékének és szellemiségének zseniális örököse mindhárom korszakban, 1906-tól 1932-ig vezetője volt a magyar alkotmányosság egyik legfőbb garanciáját jelentő állami főszervnek, a közigazgatási bíróságnak. Wlassics a századvégi magyar szabadelvű kor egyik vezérlő szellemi óriása volt, a századforduló egyik legnagyobb építőszelleme. A magyar kultúrafejlesztés számos értékes reformja, a magyar liberalizmus törvénykezésének sok ragyogó alkotása fűződik az ő nevéhez. Hogy egyebet ne említsünk: a negyven-ötven évesek élénken emlékeznek arra, hogy Wlassics kultuszminisztersége alatt tanulták meg az új, az úgynevezett iskolai helyesírást, a hatvanévesek emlékeznek a polgári és egyházi házasság elvének wlassicsi összeegyeztetésére, a zsidó felekezet egyenjogúsítására és sok más jogi alkotásra. Sikereit annak köszönhette, hogy ez a konzervatív lelkű, de ugyanakkor meggyőződésesen haladó szellemű jogászprofesszor a maga kiegyensúlyozottságával és szónoki képességeivel irányitó hatást tudott gyakorolni korára. Saját magában harmóniába tudta összekapcsolni a konzervativizmust és a haladást . így a tulmaradt konzervativoket is meg tudta nyerni a reformoknak, mert a konzervatív társat látták benne, de a mérsékelt haladás számára meg tudta szerezni a türelmetlen haladókat is, mert a haladást és szabadelvűséget nem üres politikai jelszónak tekintette, hanem benső hitvallásnak, életelvnek, élete programjának. S most, amikor ez a nagy élet befejeződött, még politikai ellenfelei is elismeréssel állapítják meg, hogy Wlassics élete az elvhűség legragyogóbb példaképe volt és marad. Szabadelvű programmal indult neki fél évszázaddal ezelőtt politikai pályafutásának, a programból rengeteget megvalósított és régi eszméihez hű maradt halála napjáig. A politikában is szakmunkás volt, a nemzetnevelő jogászprofesszor, az igazságosság, a jog, az alkotmányosság szenvedélyes harcosa és őre. A magyarság jogásznemzet s Wlassics a magyar jogászzseni egyik legtökéletesebb alakja. Ezért bízták rá a legmagasabb közjogi méltóságokat. Nemcsak a mai Magyarország, hanem a kisebbségi sorsban élő magyarság is kegyelettel és hálával adózik a nagy magyar jogászzseni emlékének. Kisebbségi életünk első éveiben egyike volt azoknak, akik jogi tudásukkal a kisebbségek szent ügyének segítségére siettek. Emlékezünk hírlapi cikkeire, amelyekben a közigazgatási bírósági elnök egész erkölcsi tekintélyével szállt síkra az illetőségi és állampolgársági kérdésben a hontalanokért. Kegyelettel kell megemlékeznünk arról is, hogy számos ízben tisztelte meg lapunkat kisebbségjogi cikkeivel, amelyek a kisebbségjogi irodalom első dokumentumai közé fognak tartozni. Wlassics a századforduló nagy nemzedékének óriásai közé, a liberális kor vezérei közé tartozott. Ez a kor korán elvonült, elhalt és anakronizmussá vált, de Wlassics három évtizeddel később sem lett anakronisztikus jelenség: túlélte korát. Átmentette azt, ami korának szellemi tartalmából maradandó és érték volt: a jogi igazságosságot, az alkotmányos szellemet. Fiatal maradt, mert ha maradt örökké fiatal eszméihez. Április 1-én nyílik meg a kisantant tanácsának értekezlete íírottö Kamil csinMf Ddgrátta Előbb Benessel tanácskozott — A külügyminiszter a jugoszláv fővárosban megvárja az április 7-én odaérkező Benes e nőket ■ Antonescu is indult Előkészületek Benes elnök fogadtatására PRAGA. — Krofta Kamil külügyminiszter szerdán délután a Balkán-vonattal Budapesten át Belgrádba utazott, ahol elnökölni fog a kisantant állandó tanácsának április 1-én és 2-án lefolyó értekezletén. A minisztert kabinettfőnöke, dr. Jan Jina és személyi titkára, dr. Emler kisérik. Ugyanakkor a kisantant állandó tanácsa titkárságának tagjai is Belgrádba utaztak, továbbá dr. Kopecky, a külügyminisztérium sajtóosztályának egyik vezetője. Krofta külügyminiszter és Jina kabinetfőnök Beneš köztársasági elnök belgrádi utazásáig Jugoszláviában marad és csatlakozik az elnök kíséretéhez. Benea köztársasági elnök szerdán délelőtt hosszantartóan tárgyalt Krofta külügyminiszterrel, majd a francia követet és Amery volt angol minisztert fogadta. Antonescu útja BUKAREST. — Viktor Antonescu román külügyminiszter szerdán délután Bukarestből Belgrádba utazott, ahol részt vesz a kisantant állandó tanácskozásának értekezletén. Az értekezlet első napjának programja BELGRÁD. A kisantant állandó tanácsának értekezletére már nagyban folynak az előkészületek. Krofta csehszlovák és Antonescu román külügyminiszter április 1-én reggel 9 óra 22 perckor érkezik meg Belgrádba. A két külügyminiszter Vinkovcétől Belgrádig együtt utazik. A belgrádi pályaudvaron ünnepélyesen fogják fogadni a két külügyminisztert. Csütörtökön délben Pál kormányzóherceg látja villásreggelin vendégül a külügyminisztereket, este a belgrádi csehszlovák követségen estebéd, majd fogadás lesz. Pénteken délben viszont a román követség ad villásreggelit és este a gárda palotáiban a jugoszláv kormány rendez fogadással egybekötött ünnepélyes dinét Ez alkalommal fognak elhangzani a szokásos pohárköszöntők is. Antonescu román külügyminiszter szombat estig marad a jugoszláv fővárosban, Krofta csehszlovák külügyminiszter azonban még a jövő hét elején is Belgrádban lesz. A vasárnapot Krofta Újvidéken és környékén fogja tölteni, az ottani szlovákok között. Krofta megvárja Belgrádban dr. Benes köztársasági elnök megérkezését. A köztársasági elnök hétfőn reggel jön meg kíséretével a jugoszláv fővárosba és április 7-ig marad Belgrádban. Ott-tartózkodási programjának részleteit még nem tették közzé. Már építik Belgrádban a tribünöket a parlamenttel szemben a hatalmas katonai díszszemle számára. Dr. Benes köztársasági elnök belgrádi tartózkodása idején a régi királyi palotában száll meg. Az új segélynyújtási szerződés terve Beavatott körök értesülése szerint a csütörtökön kezdődő kisantantkonferencián az olasz-jugoszláv barátsági szerződés kihatásainak megvitatásán kívül szóba kerül egy új kölcsönös segélynyújtási kisantantszerződés tervezete is, amelyet főleg a prágai kormány szorgalmaz a francia kormány kezdeményezésére. Ez a szerződés abból állna, hogy a három kisantant-állam közösen garantálná egymás határait és e határokra nézve kölcsönös segélynyújtást biztosítana egymásnak. Belgrádi politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Jugoszlávia ezt a szerződés-tervezetet nem teszi magáévá, különösen most, hogy közeledést keres a római csoporthoz. Hir szerint ezt a közeledési készséget Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter a konferencia alkalmával nyomatékosan ki fogja hangsúlyozni, sőt pontosan körvonalazott javaslatokat tesz a kisantant másik két tagállamának a római csoporttal való gazdasági együttműködésre vonatkozólag. A Pravda című belgrádi lap azt írja, hogy a konferenciának egyik legfőbb pontja az a kérdés lesz, hogy hogyan lehetne megszervezni a lehető legszélesebb alapokon a Dunamedence államainak szoros együttműködését. A kisantant a lap szerint hajlandó a legmesszebbmenő gazdasági résre és ezt az együttműködést együttműkőMagyarországra is ki akarja terjeszteni. A Politika úgy tudja, hogy a kisantant állandó tanácsának mostani belgrádi tárgyalása során elsősorban a kisantantnak Magyarországhoz és Ausztriához való viszonyát fogják részletesen megvitatni. A román király részvétele? PRÁGA.— Amint a prágai lapok írják, bukaresti jelentések szerint Károly román király kihallgatáson fogadta Tatarescu miniszterelnököt és Antonescu külügyminisztert. A romániai közvélemény a két államférfi együttes kihallgatásának nagyobb jelentőséget tulajdonít, mert úgy magyarázzák, hogy ez alkalommal beszélték meg a belgrádi kisantantkonferencia anyagát. Úgy híresztelték, hogy a belgrádi államfő-találkozásra Károly király is elmegy, de egy másik terv szerint a három államfő csak a turnszeverini dunai híd alapkőletételi ünnepségén fog találkozni. Valószínűtlen a francia terv elfogadása A francia terv szerint a kisantantállamok bármely harmadik állam részéről jövő ki nem provokált támadás esetén automatikusan egymás segítségére sietnének. Franciaország már hónapokkal ezelőtt megtette ilyértelmű ajánlatát a három kisanant-állam kormányánál, de eddig csak Csehszlovákia válaszolt a francia indítványra, Románia és Jugoszlávia válasza késik. Belgrádban Krofta külügyminiszter veti föl a tervet, de a kormányhoz közelálló prágai sajtó is annak a nézetének ad kifejezést, hogy a tervet aligha fogadja el a belgrádi konferencia, mert Jugoszlávia, amely újabban erősen hangsúlyozza neutrális politikáját, nem igen megy bele. Jugoszlávia a kölcsönös megsegítés kötelmével megnehezítené Németországhoz való viszonyát és azonkívül bizonyos mértékben ellentétbe jutna az éppen megkötött olasz-jugoszláv semlegességi paktummal. A kisantant és az abessziniai kérdés PRÁGA. A kisantantkonferenciát foglalkoztató nemzetközi kérdések közt szerepel az abessziniai olasz uralom elismerése is. Jugoszlávia ebben a tekintetben máris tett kezdeményező lépést, amikor az olasz király címezésében az „Abesszínia császára" címet is használta. Különös feltünést keltett, hogy ezt Jugoszlávia népszövetség mellőzésével tette. Ezzel kapcsoalatban a kérdés az, hogyan lehetne Olaszországnak lehetővé tenmi a genfi intézmény tárgyalásaiban való részvételt. Olaszország ugyanis mindaddig, amíg Genfben Hailé Szelasazié excsászár megbízotta is ott szerepel, nem hajlandó részt venni a genfi üléseken. Ez úgy válna lehetővé, ha Genf elismeri Rómának Abesszínia fölötti uralmát és Abesszíniát törli a népszövetség tagjainak sorából. Ez csakis valamelyik tagállam indítványára történhetik. Mussolini nagy örömmel látná, ha ezt a kezdeményező szerepet a kisantant vállalná. Gróf Ciano állítólag tárgyalt ebben az irányban Sztojadinovics miniszterelnökkel. Jugoszlávia ezek szerint valószínűleg előterjesztést tesz erről a kisantant állandó tanácsának belgrádi értekezletén. Milyen külpolitikai következményekkel jár a jugoszláv-olasz báróság PRÁGA. — A Národní Politikában Borsky volt csehszlovák követ vezércikkben foglalkozik az olasz-jugoszláv megegyezés külpolitikai jelentőségével. Megállapítja, hogy az olasz lapok húsvétkor hangsúlyozták, hogy Olaszország Spanyolországban nem akar sem területet nyerni, sem olyan politikai befolyást, mint amilyenre a komintern törekszik, hanem