Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-26 / 118. (4264.) szám

8 a A­z amatőrfényképész­*­ Másológép házi készítése Nemrég egy amatőrtársam kérdéssel keresett fel, tudni akarván azt, hogy mi a másológép előnye a másolókerettel szemben és hogyan lehet ilyen gépet olcsón, házilag elkészíteni. Miután ez a kérdés min­den bizonnyal többeket is érdekel, levél helyett cikk­ben válaszolok. A másológép lényegileg egy nagyobb doboz, mely­be két villanyizzólámpát építünk bele. Az egyik izzó­lámpát vörös papirossal vonjuk be, míg a másik felett a dobozt kivágjuk az általunk használt lemez vagy film nagyságának megfelelően. Erre a kivágásra üveg­lemezt helyezünk, amelyre munka közben ráfektetjük a negatívot és erre a másolópapírt. A munka menete ezzel a géppel a következő: Először a vörös lámpát gyújtjuk meg és ennek a fényénél a kivágásra helyez­zük a negatívot, az esetleges maszkot, majd legfölül a másolópapirost. Ellenőrizzük a beállítást, az egyen­letes széleket és a maszk helyes fekvését, majd meg­­gyújtjuk a fehér izzólámpát s exponálunk. A vörös fényt közben nem kell kikapcsolni, mert annak az expozíció­ra semmi hatása sincsen. Ebből máris látjuk, hogy mi az előnye ennek a gép­nek a másolókerettel való munkával szemben. A fehér fény a dobozból nem hatolhat ki, tehát munka közben az egyes megvilágítások alatt a munkaasztalon fekvő másolópapirosainkat nem kell mindig becsomagolnunk, mert ezeket csak a sötétkamrafény érheti. Teljesen tökéletesen állíthatjuk be a maszkot, a másolópapiros a fényforrástól mindig egyenlő távolságban van, tehát mindig egyenlő megvilágítási idővel dolgozunk (a megvilágítási idő csak a lemez fedettségétől függ, azonban az így fellépő ingadozásokat kis gyakorlat­tal hamar megtanuljuk) és sokkal gyorsabb egymás­utánban készítjük kópiáinkat. A kifogástalan másológép építésénél azonban ügyel­jünk a következő elvekre: A dobozt oly anyagból ké­szítsük, amely jól bírja az izzólámpák által fejlesztett hőt. Ilyen anyag a bádog, sperrholz stb. A doboz zár­jon úgy, hogy belőle fény ki ne szűrődjön, azonban egyik oldala legalább nyitható legyen, hogy az eset­leg kiégő körtét kicserélhessük. Miután tökéletes kó­piát csak úgy kapunk, ha a másolópapirost egyenlete­sen világítjuk meg, jól elosztott, diffúz fénnyel kell dolgoznunk. Ezt úgy érhetjük el, ha az izzólámpát elég messze szereljük a megvilágítandó felülettől. Ez a távolság természetesen függ a megvilágítandó felület nagyságától. Pl. egy Leica-képnél a távolság csak pár centiméter, míg 9 X 12 cm. nagyságnál már a decimétert is meghaladja. Mivel ez erősen befolyá­solja a doboz nagyságát, ezért olyan izzólámpát hasz­nálunk, melynél a világítótest nem pontszerű, hanem minél nagyobb kiterjedésű felület. Gyakorlatban ezt a célt legjobban opálkörték használatával érjük el. Kiindulópontul szolgáljon, hogy opálkörte mellett, ha a 6 X 9.5 cm. nagyságú negatívot ugyancsak opál­üveglapra fektetjük, elég a 8 cm-es távolság. Ha ilyen feltételek mellett a körte erőssége 15 dekalumen, a megvilágítási idő 2—10 mp. közt ingadozik a lemez fedettségének megfelelően. Erősebb körtét nem cél­szerű alkalmazni, mert akkor alulexponált lemezek másolásánál oly rövid megvilágítási időkkel kell dol­goznunk ,amelyeket nem vagyunk képesek pontosan kiexponálni. A vörös lámpa csak a beállításnál játszik szerepet, ezért nem szükséges, hogy egyenletesen világítsa meg a negatívot, tehát akár a doboz valamelyik sarkába is beépíthetjük, ahogy azt a helykihasználás megköve­teli. Ügyelnünk kell még arra, hogy a másolópapirost a megvilágítás alatt a negatívra szorítsuk. Ezt a má­­solókeretéhez hasonló berendezéssel érjük el a leg­könnyebben, azonban rugós szorítók alkalmazása felesleges. A fehér fény kapcsolójának a doboz külső oldalán kell lennie. Ez lehet akár közönséges kap­csoló, amelyet a másolópapiros leszorításával egyide­jűleg másik kezünkkel fordítunk át, de megoldhatjuk a megvilágítást automatikusan oly módon is, hogy a fehér fény a másolópapír leszorításakor magától kap­csolódjék be és a szorítás megszűntekor ugyancsak magától szakadjon meg az áramkör. Mivel a másológép 110—220 voltos árammal mű­ködik, a villanyos szerelés előírt szabályaira ügyel­nünk kell, főkép azért, mert sokszor dolgozunk für­dőszobában, ahol a nedves padló vagy vízcsap érin­tése tökéletlen szigetelés esetén könnyen idézhet elő balesetet. A bádogból készült dobozt földeljük még külön is. Sajnos, technikai okokból a fentieket rajzokkal nem illusztrálhatom, azonban némi kézügyességgel és gya­korlattal rendelkező amatőrtársaim már ezek alapján is kevés kísérletezés után kielégítően használható és kifogástalanul működő másológépet állíthatnak össze maguknak. A. J* 1937 május 26, szerda. 1 CTP zsír májfolt, arctisztátlan­ 9 £ v­aló­s­ág elcsúfítja a legszebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány legújabb vívmányai szerint készült Korall créme extrát használ. Száraz arcra zsírosat, zsíros arcra száraz krémet. Egy tégely KORALL CRÉME EXTRA ára Ké 12­­Készíti: VÖRÖSRÁK PATIKA, Mihály ucca 24 SzmR4zKö^KaLTúRA­ Budapesti színházak JORIO LEÁNYA D’Annunzio háromfelvonásos pásztordrámája a Nemzeti Színházban BUDAPEST. —' Az olasz királyi pár látogatása alkamából a budapesti Nemzeti Színház olasz szerzőnek olasz tárgyú da­rabját mutatta be. D'Annunzio háromfelvo­­násos pásztordrámája annak a század ele­jén divatozó irányzatnak terméke, amely­nek Wilde, Maeterlinck, Hoffmansthal mel­lett éppen D'Annunzio a legkiválóbb képvi­selője. Lírai zengésű szavak töltik be a színpadot. Wilde katonája így szól társá­hoz: „Nézz a holdra, mily gyönyörűen ra­gyog a hold!" —­ és ugyanígy beszélnek az olasz költő egyszerű pásztorai. A nyelvi pompának ebben a túláradó bőségében el­vész a drámaiság, a drámai hitel minden eleme, nem fontos a történés, az életszerű­ség. Minden és mindenki álmodik, a pász­­torfiú hétszázéves álomból ébred, a sokhe­lyütt egészen értelmetlen szimbolizmusok el­távolítják aztán teljesen a cselekményt a tárgyi valóságtól. Kezdetben gyönyörköd­tet a ránk zuhanó szóáradat, amely olyan színes, mint az istvánnapi tűzijáték szétfosz­­ló sugárkévéje, hovatovább azonban fá­raszt és az etnográfiai érdekességek: a ke­nyérrel való megáldás, a rokonok fölvonu­lása az esküvőre, a népítélet módja, a sira­tó asszonyok és a többi, amivel tele van szőve a darab, nem elegendőek ahoz, hogy lankadó figyelmünket ébren tartsák. Szóval e századeleji stílusdráma nem időtálló, de mértéknek annál hasznosabb, hogy az igazi nagyok erejét fölmérhessük vele. A történet az Abruzzókban játszódik le s az önfeláldozó szerelem glorifikálása. Ali­­gi pásztor leszáll a hegyekből, mert anyja asszonyt keresett számára. Feleségül veszi a kiválasztottat anélkül, hogy ismerné, sze­retné. Míg a vendégsereg ajándékajánlása tart, Jorio leánya, Mila a noreai aratók ré­szeg mámora elől az ünneplő házba mene­kül. Aligi egyik húga, Ornella bereteszeli az ajtót mögötte. Az aratók megostromolják a házat és a vendégek dühe a rosszhírű Mi­la ellen fordul, aki annyi férfit rontott meg apjától örökölt varázslatával. Aligi megra­gadja a leányt, hogy kitaszítsa, de karja le­­hanyatlik és térdrehull. Meglátta a néma angyalt Mila mögött. Otthagyja feleségét, visszamegy a hegyre, ahová Mila is követi. Aligi Rómába készül, hogy föláldoztassa be nem fejezett házasságát és elvegye Milát. De Ornella feljön a pásztortanyára, lelkére beszél Milának, aki kész föláldozni tiszta szerelmét és messzire elbujdosni. Ekkor azonban betoppan a leány iránt vad szen­vedélyben égő Lorenzo, Aligi apja. Meg akarja ejteni Milát s a visszatérő Aligi sze­­kercével leüti apját. Ezért a népitélet halál­ra szánja: levágják majd a kezét és egy vad szelindekkel kötözik zsákba, hogy a folyóba dobják. Elviszik anyja elé, hogy térdenáll­­va kérje bocsánatát és fogadja kezéből eny­hítő serlegét. Ekkor azonban a hegyek kö­zül iderohan Mila, magára vállalja a gyil­kosságot és amikor Aligi nem akarja ezt engedni, beismeri, hogy varázsló volt és megrontotta Aligit, akit soha nem szere­tett. Csak Ornella tudja Mila nagy áldoza­tát és földre veti magát előtte, akit most Aligi helyett a máglyára hurcol a fölger­jedt népharag. A Nemzeti Színház érdekes, patetikus stílusban hozta ki ezt a különös játékot, amely sokban úgy hatott, mintha most egy Asta Nielsen-filmet pergetnének le előt­tünk. Horváth János három díszlete megra­gadó, az Abruzzók sziklavilágának tökéle­tes képét adja. Csak a latin dikció ellen emelünk kifogást. Magyarország első prózai színházában nem szabad megtörténnie, hogy úgy hangsúlyozzanak latinul, mint a litániát mondó asszonyok, és hogy valaki az Ave Maria-ban domina teca-t mondjon Dominus tecum helyett. Nem pórias magyar latinos­ságot, hanem olasz latinosságot kellett vol­na belevinni a kiejtésbe. Tőkés Anna Jolio leányának szerepében végig megtalálja a drámai hangot és ezért élettel teljes az ő alakítása. Talán Lehotay izzó szenvedélyű Lorenzója és Berky Lilli tragikai mélysé­gekhez közeledő édesanyja áll érték tekin­tetében legközelebb ehez az alakításhoz. Ungváry Aligi szerepében sokszor kiválót ad, néhol modoros. Fogarassy Mária aka­démiai növendék az elhagyott asszony sze­repében nehéz feladatot oldott meg. Egyet­len szava nincs a darabban, de némasága és mozdulatlansága beszédes. Hosszú Zol­tán hegyi szentje őszinte színével hat. Ro­konszenves Lánczy Margit Ornella szere­pében. A közönség a század elejének ezt az egyik érdekes drámai kísérletét érdeklődés­sel fogadta, de alig hihető, hogy a mai vi­lágban a darab hosszuéletű lesz. —y« (*) A komáromi ref. tanítójelöltek műsoros estje. A komáromi református tanítóképző inté­­zet most rendezte meg nagyszabású műsoros estjét nagy érdeklődés mellett. A műsoros est egyúttal bizonyítéka volt az intézet növendé­kei szép készültségének s annak a komoly mun­kának, amely az intézet falai között folyik. Az intézet vegyeskara Teleky Miklós tanár és Nagy Sándor igazgató-tanár vezetése mellett többiz­­ben lépett föl többszólamú énekszámmal, ame­lyet részben zenekar kisért. Szendi László, Mes­ter Irma, Tóth István, Simon Zoltán, Szabó Mi­hály szavalatokkal, Simon István, Várady Sán­dor és Persely István felolvasásokkal emelték a minden részletében kitünően sikerült műsor szín­vonalát. Nagy Sándor igazgató, dr. Deme La­jos és Teleky Miklós tanárok ügybuzgalmát di­cséri a szép anyagi és erkölcsi eredmény. (*) Mihola Gyuszi rimaszombati nótaestje telt ház előtt ment végbe. Az estélyt Szabó Sári szavalata vezette be, majd Mihola Gyuszi mu­tatta be legjobb nótáit Lali Sándor és cigány­zenekarának kísérete mellett, megérdemelt tapso­kat aratva. A műsort az Iparoskor műkedvelő­­gárdájának két kabarészáma tette változatossá. (*) Magyar dalosünnepély volt Ipolypásztón. Nagy ünnepe volt a magyar dalnak Ipolypász­tón. A Református Dalárda tízéves jubileuma alkalmából pompásan sikerült műsoros délutánt rendezett. Szerepeltek: dr. Borka Géza tanár, dr. Mikola Gyuszi daliköltő, Farkas István író és Juhász Béla költő. A bevezetőt a zselizi já­rási közművelődési testület elnöke, a zárószava­kat Csornán Géza pásztói református lelkész mondotta. Dr. Borka Géza a magyar dalról és párisi kalandos utazásairól beszélt, Farkas Ist­ván a magyar népdal keletkezését ismertette és szemléltette. Juhász Béla saját költeményeiből szavalt. Ezen műsorszámok között dr. Mikola Gyuszi muzsikált és énekelt nagy tetszést és tapsot aratva. Végül Pereszlényi János dalolt Mikola-nótákat. Mikola Gyuszit és Pereszlényit Kozák Jani és cigányzenekara kísérte. A dalár­da vegyeskarának és férfikarának dalszámai tarkították meg a műsort. A rendezés nagy munkáját Menyhár János igazgató-tanító, Pász­tó lelkes kulturmunkása végezte. A műsor min­den száma egy-egy élmény volt. A pásztói és a pásztókörnyéki ipolymenti magyarság hatal­mas számban vett részt a nagyszerű kultur­­ünnepélyen. (*) Károlyi Vilmos jutalomjátéka a kas­sai színházban. Károlyi Vilmos, a keletszlo­­venszkói magyar színtársulat rendkívül te­hetséges táncoskomikusa és jellemszinésze, a kassai közönség egyik kedvence Űrnap­ján, csütörtökön tartja jutalomjátékát a Gül Babá­ban. A kitűnő színész Mujkó cigányt, egyik legjobb szerepét alakítja. Nem kétsé­ges, hogy a kassai közönség zsúfolt házzal fogja ünnepelni egyik legkedvesebb ma­gyar művészét. (*) Hubermann világkörútja. Hubermann Bro­niszláv május 8-án befejezte Kaliforniában hang­versenyturnéját és Kanadába­ utazott az Aurangi hajóval. Kanadából Honolulusba megy hangver­senyezni, onnan a Fidzsi szigetekre, ahol május 28-án Suiwaban adja hangversenyét. Érdekes, hogy a világjáró művészek c­sak utaznak a Fidzsi szigetekre, a legritkább esetben Hulbermann Sima után Új-Zélandba, majd Ausztráliába és onnan Kínába és Japánba utazik hangversenyezni. (*) Az Aidát is filmre viszik, Hollywood­ból jelentik. A film fővárosának legújabb szenzációja az a hír, hogy a Metro-gyár szerződtette Gina Cignát, a világhírű olasz énekesnőt. Gina Cigna első filmje Verdi „Aida" című operájának filmváltozata lesz Nem lehetetlen, hogy Radames szerepét eb­ben a filmben Lauri Volpi fogja alakítani. (*) Kétezer gyermek Kodály vezetése alatt magyar dalokat énekel a Margitszige­ten. Budapestről jelentik: Amerikai méretű magyar dalosünnepély lesz június 6-án a Margitszigeten. Nyolc budapesti iskola két­ezer növendéke kórusokat fog előadni ma­gyar ruhában és a számokat szabadtéri tár­sasjátékkal tarkítják. sinkiben végighallgatott Kodály Zoltán Hel­ilyen dalosünne­pélyt és ott látta, miként építenek föl egy úgynevezett „akusztikai falat", amelynek az volt a célja, hogy az énekből semmi se vesszen el. Ezt a falat a Margitszigeten is fölépítik. A másfél óra időtartamú hang­versenyt Amerika is közvetíti rádióállomá­sai számára. Toscanini, aki budapesti tar­tózkodása alatt hallotta ezt a gyermekkó­rust, azt mondotta Kodálynak, hogy ezek­kel a gyerekekkel utazni kellene a világban, olyan tökéletes az énekük. (*) Bemutatták a „Lear király" operát. Mint Rómából jelentik, az ottani operaház­ban bemutatták Alberto Ghislanzoni „Lear király" című operáját, amelynek szövege Shakespeare drámája nyomán készült. A zenedráma a római ősbemutatón nagy si­kert aratott és valószínű, hogy a római pre­­mier után a milánói Scala is bemutatja. (*) A fehér-fekete filmek vége? A Met­ró-tröszt elnöke, Sam Goldwyn, aki jelen­leg Londonban tartózkodik, kijelentette, hogy vállalata ezentúl kizárólag színes fil­meket készít. Szerinte egy éven belül úgy kihalnak a fehér-fekete filmek, mint ahogy, a hangos filmek eljövetele a néma film ha­lálát jelentette. A változás megtizedeli a hollywoodi filmcsillagokat, mert a színes filmeken csak nagyon vékony arcfestékré­teget lehet használni. Ezért lesznek kényte­lenek nyugalomba vonulni a filmsztárok, akik erős arcfestéssel pótolják vonásaik fo­gyatékosságát, mniMBÍlíBBMBWmMM—■ [UNK] A stonsougi masik m­űsora: ALFA: A hajadon anya. (T. v. Buch.)­ ÁTLÓN: Az arany ember. (Magyar film.) LUX: Ahogyan kívánsz. (Gr. Garbó.) METROPOL: Bűn és bűnhődés. (H. Baur.) REDOUTE: Pilótabecsület. (Fr. Tone.) TATRA: A húszéves. (S. Sidney.) URÁNIA: Az aranyember. (Kiss Ferenc.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: V/25—26—27: Három a kislány* V/28—29—30—31: Az édes mostoha. RIO RADIO: A Rádió-moziban, szünetelnek az előadások. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA: GALÁNTÁN: Szerdán: Urilány. Csütörtök délután: Bécsi tavasz. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Szerda este: Bikfli tanár úr. Turóczy Gyula jutalomjátéka. Csütörtök délután: Hulló falevél. Mérsékelt helyárakkal. Csütörtök este: Gül Baba. Károlyi Vilmos jutalomjátéka. Péntek este: Nincs szebb, mint a szerelem* Farkas Pál bucsuestélye. Szombat délután: Olcsó helyáru prózai elő­adás. Szombat este: Nincs szebb, mint a szerelem. Vasárnap délután: A csókos asszony. Mérsé­kelt helyárakkal. Vasárnap este: Nincs szebb, mint a szerelem. Hétfő este: Nincs szebb, mint a szerelem,

Next