Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-13 / 133. (4279.) szám

1937 jxmton 13, vasárnap. Tudnivalók az új valutakiviteli előírásokról PRÁGA: — Jelentettük, hogy a belföldi la­­kosok (a köztársaság területén állandó lakhel­­­lyel bíró külföldi állampolgárok is) a külföldre utazásnál kötelesek külön valutakivitelt („Pro­­hláseni o vyvozu valut) magukkal vinni s azt a valutavizsgálatnál átadni. A nyilatkozatban föl kell tüntetni az útlevél tulajdonosának ne­vét, foglalkozását, lakhelyét és az ugyanazon útlevéllel utazó családtagok számát, valamint az útlevél számát, az útlevelet kiadó hivatalt, az út célját, a külföldön tölteni szándékolt idő tartamát és a kivitt értékeket. A nyilatkozatot az idegen fizetőeszközökkel való kereskedésre jogosított pénzintézetek, esetleg utazási irodák állítják ki, amelyek a fizetőeszközt az utazó rendelkezésére bocsátották s ellátják azt pe­csétjükkel. Az adatok helyességéért az a pénz­intézet, illetve utazási iroda szavatol, amely a nyilatkozatot kitöltötte. A nyilatkozat a Nem­zeti Banknál és fiókjainál, valamint minden banknál 10 fillérért kapható. Azokban az ese­tekben, amikor az utas a külföldre vinni szán­dékolt értékeket nem banktól kapja, illetve amikor csupán 300, illetve 500 koronát visz ki magával, a nyilatkozatot maga az utas tölti ki. Az uj valutakiviteli intézkedés június 15-én lép érvénybe. (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állatvá­sárra 680 szarvasmarhát, 2200 belföldi és 1800­­ külföldi bakonysertést hajtanak föl. (—) Kilenc korona osztalékok fizet a hand­­lovai szénbánya részvénytársaság. A handlovai szénbánya részvénytársaság tegnap tartotta meg XXVII. rendes közgyűlését. Ezen jóvá­hagyták a vállalat 1936. évi mérlegét, megad­ták a fölmentvényeket és 9 korona osztalék fi­zetését határozták el. Az alapszabályok jóvá­hagyása után az igazgatóság lelépő tagjait újra­választották és új tagokul dr. Ettel Viktor mérnököt, az Aussigi Vegyi központi igazga­tóját, Pálka János mérnök, liptószentmiklósi gyárost és Schmidt Ottót, a­ Zivnobanka pozso­nyi fiókjának igazgatóját választották meg. Árlejtések, árverések Dohánytőzsde­­ bérletére Pozsony, Grö&s­­ling-uoea 80. Határidő: 1937 július 15. — Dohánytőzsde bérletére Pozsonyiban, La­­macsci­ 19. sz. alatt. Határidő: július 1. — Országút javítására Ungvárott. Határ­idő: június 35. — Felsőszelezsény község­ben népiskola építésére. 25. — A pozsonyi hadtest Határidő: junius intendaturája­­ 1937—1940. évekre fa, szén és koksz ezál­­­ Vitására. Határidő: junius 30. — Körmöcbá­nya—Jánoshegy közötti alagút befejező munkákra. Határidő: junius 24. — A pozso­nyi hadtest építési igazgatósága Pozsony­ban garázs építésére és Zólyomban lakta­nya berendezési munkákra. nius 23. — Morvaszentjánosnál Határidő: m­­a Morva szabályozásához kőszállításra. Határidő: julius 1. — Ispáca község (nagyszombati já­rás) népiskola építésére. 17. — A tremeséni hadtest Határidő: junius intendaturája fa és szén ezáállitására. Határidő: julius 8. — A pozsonyi országos hivatal Alsókocs­­kóc községben lakóház építésére. Határidő: julius 1. — Nagyszombat város pataksza­­bályozásra. Határidő: junius 19. — A po­zsonyi járási hivatal járási út javítására, Zolimmá!. Határidő: junius 21. — A pozso­nyi járási hivatal Stompfán uccajavitásra. Határidő: junius 21. — Az ungvári járási hivatal vizi villamosma­rott és Felsődomonyán. építésére Ungvár Határidő: junius 24. — Vasbeton-h­íd építésére Nagybiccsén és Kassán. Határidő: junius 22. — Hídépí­­tésre Vaján községnél. Határidő: julius 1. — Országút építésére Felsőkerepec és Be­­regleányfalva között. Határidő: junius 25. — A pozsonyi élelmezési raktár Zsolna részére tűzifa szállításra. Határidő: junius 30. — A nozsnyói járásbíróság és pénzügyi hivatal építésénél iparos munkálatokra. Határidő: junius 30. — Vihnye kö­zség híd­építésre. Határidő: junius 20. — Az alsóku­­binyi állami iskolánál vízvezeték és csator­názás szerelésére. Határidő: junius 24. —­­Teke­falva község tűzoltóraktár építésére. Határidő: julius 1. — Szinna község az ál­lami polgári iskola kőműves,­­beton és ács munkáira. Határidő: junius 19. — Trencsén­­makó községben népiskola építésére. Ha­táridő: junius 18. — Tornalja község gép­jármű fecskendő szállítására. Határidő: ju­nius 20. — Országút átépítésére Zsarnóc­a és Dóczújfürésze között. Határidő: 1937 junius 19. — A pozsonyi vasút igazgatós­ág a pulhói állomáson vasúti átjáró építésére. Határidő: 1937 junius 17. — A truttkai vasúti műhely építkezésének II. részére. Határidő: 1987 junius 28. — A pozsonyi or­szágos hivatal szolgálati öltözetek szállí­tására az útkaparók részére. Határidő: 1937 junius 21. — A skolicsi gazdasági is­kola építkezésénél szükséges iparosmun­kákra. Határidő: 1937 junius 23. — A szők­­­lősi országos kórház sebészeti pavilonjánál különböző iparosmunkákra. Határidő:­­ 1937 junius 17. — A bábaszéki (komponai járás) ág. ev. egyházközség templom és torony építési tervezetére. Határidő: 1937 augusz­tus 1. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista párt és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur­ u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 10/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. A barackfák idei károsodásának okairól írta: Buchta Viktor országos gyümölcsészeti felfigyelő POZSONY. — A kajszinbarackfák Szlovén­­szkón jól teleltek, nagy termést ígértek, gazda­gon virágoztak és a termés ennek ellenére na­gyon gyönge, kedvezőbb esetekben átlag­ csak egynegyede-egyharmada a tavalyi termésnek. A legtöbb kajszinbaracktermesztő tanácstala­nul áll e jelenség fölött és nem tudja megérteni, hogy mi lett a reményteljes barackterméssel. Sajnálják az elveszett termést, de egyúttal féltik kajszinbarackfáik életét is. Ehhez hozzájárulnak még a felelőtlenül, sőt célzatosan terjesztett rém­hírek is, amelyek a szlovenszkói kajszinbarack­­termesztés teljes katasztrófájáról szólnak. Emel­lett ugyancsak felelőtlenül emlegetik a gutaütést, mint az idei károk egyedüli okát, megfeledkezvén arról, hogy a gutaütés valami egészen más, mely más időben és más kísérőjelenségekkel szokott jelentkezni. A kajszinbarackfa a melegebb vidék és égalj szülöttje, ahol nincsenek olyan szélsőséges ég­hajlati viszonyok és kilengések, mint nálunk. Ezért a kajszinbarackfáik aránylag gyakori károso­dását nálunk elsősorban abban kell keresni, hogy nem ültették azokat mindig a megfelelő helyre. Sokan nem gondolták meg eléggé, hogy hova ültetnek, hanem ültettek mennél többet. Téves az a nézet, hogy a kajszinbarackfát nem kell úgy gondozni, mint más gyümölcsöt. Aki baracktermést akar, azt ki is kell érdemelni. A kajszinbarackfa nálunk több és lelkiismere­tesebb gondozást kíván, mint más gyümölcs­nem. Munkálni kell a talajt, száraz időben öntözni, minden esetben védeni kell a fiatal fák törzsét a fagykároktól és mindennemű sérüléstől, ahol szüksége mutatkozik, védeni kell a fát, sőt a gyö­kereit is az erősebb téli fagyoktól, némely he­lyen megfelelő hóréteggel vagy más módon kell visszatartani az idő előtti nedvkeringést, ki kell kerülni a télvégi napsugarak kártételeit az egész koronának mésztejjell való bepermetezésével és föltétlenül védekezni kell a különböző állati kár­tevők és gomba betegségek, különösen a Monik­a­­ ellen. Hangsúlyoznom­­ kell, hogy a kajszinbarackfa gazdagon meghálálja ezt a munkát. Aki nem akar, vagy nem tud kellő figyelmet szentelni a barackfáknak, az inkább ne ültesse őket, illetve csak annyit ültessen, amennyit képes lelkiisme­retesen ápolni. A kajszinbarackfáik idei károsodásának a leg­több helyen több oka van. A legnagyobb kárt a Monik­a-gomba okozta, amely elpusztította a virágokat, a fakadó rügye­ket, illetve fiatal hajtásokat és termővesszőket. (A Monilia-betegségről általában, de a kajszin­­barackfák moniliájáról különösen tájékozódjanak az érdekeltek az állami gyümölcsészeti felügyelő­ségen, Pozsony, Fa­ ucca 1.) Néhány barackter­­mesztő annyira nem törődik a fáival, hogy azo­kon még április végén is ott vannak a mum­ifi­kált tavalyi barackok, így nem csoda, hogy a Monik­a olyan nagy károkat okoz fáiban és gyü­mölcsben egyaránt. Az ilyen lelkiismeretlen gyü­mölcstermesztők ellen szigorúan fognak majd el­járni az 1931. évi 104. számú kormányrendelet alapján. Némely helyen a kajszinbarackfák kisebb fagykárokat is szenvedtek, sőt ártalmukra voltak a rendellenes klimatikus viszonyok is. Virágzás­kor sok helyen gyakran esett, ami gátolta a ren­des megtermékenyül­ést. A gutaütés ez idén csak nagyon szórványosan fordult elő, sőt némely vidéken eddig nem is észlelték. Ez a megállapítás természetesen nem mérvadó a kö­vetkező évekre. Azok a kajszinbarackfák, ame­lyek túlélték az 1929. év februárjának katasz­trofális hidegét, továbbá azok, amelyeket az e rendellenes fagyokat követő első években ültet­tek, — amelyek akkor látszólag egészségesek voltak, — veszedelmes szervi hibát (nem aka­rom betegségnek nevezni) rejtenek magukban. El kell készülnünk arra, hogy ezek a kajszinbarackfák a következő években fokozatosan fognak elhalni. Ez esetekben nem szabad a pusztulás okát ke­resni sem az alanyban, sem másban, mert az ok ott van a fagykárt szenvedett fákban, amelyek idő előtti halálra vannak ítélve. Az ilyen kajszinbarackfák tulajdonosai jól teszik, ha fái­kat kellő ápolásban részesítik, hogy azok még korai haláluk előtt adhassanak néhány nagyobb termést, amivel megfizetik a befektetési és más költségeket. A kárt szenvedett kajszinbarackfák­­írói minél hamarább el kell távolítani az összes száraz és száradó koronarészeket. A vágással le kell menni az egészséges fáig, sőt abból is 10— 15 cm­ hosszúságú részt is le kell vágni. Amelyik fán termés van, ezt a munkát a gyümölcsszedés után végezzük el. Ha a korona erős kárt szen­vedett, úgy azt legjobb részlegesen megn­jitani, — természetesen szakszerűen. A keletkezett se­beket rendesen kell kezelni s oltóviasszal kell be­kenni. Azonnal permetezni kell 1 százalékos bor­dói lével és két hét múlva ez a permetezés meg­­ismétlendő. A nyár folyamán esetleg száradni kezdő ko­ronarészeket is azonnal el kell távolíta­ni ugyanilyen módon. Július végén, legkésőbb augusztus elején meg kell ritkítani a keletkezett új hajtásokat, hogy a korona ne legyen sűrű és a meghagyottak jól beérjenek. A fát trágyázni kell, hogy az alaposan magához jöjjön és a haj­tásokat jól kifejlessze és beérlelje. Szuperfoszfá­tot és 40 százalékos kálisót kell neki adni, mind­egyikből 3—­3 dekát négyzetméterenkint a régi korona teljes terjedelmében, ősszel — lombhul­lás után —­ meszezni kell. Négyzetméterenkint 20 deka meszet kell számítani. Száraz időben alaposan meg kell öntözni a kajszinbarackfákat, szükség szerint többször is. A talajt rendesen kell munkálni augusztus kö­zepéig, azontúl sem munkálni, sem öntözni nem szabad, hogy a fa jól beérjen. Téli fagyok ellen a lehetőség szerint védeni kell a barackfákat és január végén mésztejjel megspermetezendő az egész fa, tehát a korona is. A fákat előzetesen kell védeni télen is a kár­tevők, különösen a Monik­a ellen. (—) Mezőgazdasági kényszeregyezség. A besztercebányai kerületi bíróság Feiler Károly besztercebányai lakos kérelmére Kv 163/37. szám alatt mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárást indított. A követelések július 7.-ig je­­lentendők be a breznóbányai járásbíróságnál. (—) Csökken a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kimuta­tása szerint az érckészlet, valamint a valuták, a devizák és a váltópénz összege 1,419.401.17 P-vel 146.299.151.64 P-re, az egyéb követelé­sek összege 5,688.664.26 P-vel 228.344.866.37 P-re emelkedett. A leszámítolt váltók, közrak­tári zálogjegyek és értékpapírok összege 16.047.623.47 P-vel 389.199.156.98 P-re, az állam adóssága 43.438.39 P-vel 106.707.495.02 P-re csökkent. A bankjegyforgalom 24.685.240 P-vel 395.958.070 P-re, az egyéb tartozások összege pedig 1,124.117.68 P-vel 151.441.999.89 P-re csökkent. A zsirókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások összege 16,826.361.25 P-vel 203.971.231.05 P-re emel­kedett. (—) Kecskeméten már e hét végén megkez­dik a rozs és az őszi árpa aratását. Kecske­métről jelentik: A meleg időjárás sietteti a ga­bona beérését. Különösen gyorsan sárgul a rozs a homokos vidékeken. Kecskemét határá­ban a hét végén meg kell kezdeni az őszi árpa és a rozs aratását. Ilyen korai aratásra évtize­dek óta nem volt példa. (—) Schacht június végén újból Párisba megy. Párisból jelentik: Az Echo de Paris ér­tesülése szerint Schacht június végén újból Pá­risba jön, hogy Bastid francia kereskedelem­ügyi miniszterrel együtt aláírja az új francia­német kereskedelmi szerződést. (—) Ki lesz a nemzetközi cukortanács elnö­ke? A nemzetközi cukortanács elnöki funkció­jára Francis Cecil Campel Balfourt szemelték ki, akinek feladata lesz a londoni cukoregyez­mény végrehajtására felügyelni. (—) A magyar—román áruforgalom csökke­nése. Bukarestiből jelentik: A magyar—román ke­reskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosan érdekes statisztikák kerültek forgalomba román részről, amelyek azt mutatják, hogy a két ország külke­reskedelme visszafejlődött. Márciusban­­ Romá­nia 2.6 millió pengő értékű árut adott el Magyar­­országnak ,és csak 1.78 millió i pen­gő értékű árut, vásárolt Magyarországon. A kivitel visszaesését román hivatalos körök azzal magyarázzák, hogy az idén elmaradt a tengeri üzlet, de visszaesett a petró­leumtemékek exportja is, mert Románia csak nyersvas és vasfémgyártmányok ellenében akar­­ petróleumot adni a külföldnek. Visszaesés mutatkozik a fűrészáru és a fasz­énkivitel terén is. Az árubevitel terén legnagyobb a visszaesés a villamossági cikkekben és villanykörtéknél, aminek az a magyarázata, hogy az utolsó éviben több villanyégőgyár és villamossági felszerelési üzem létesült Romániában. Ezzel szemben emel­kedett a vaskészáru, valamint gépek bevitele. Román hivatalos körök szerint a most meginduló román—magyar tárgyalások fő pontja a vasfél­­gyártmányok bevitelének és a petróleumtermékek kivitelének fokozása lesz. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai magántőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A szombati prágai magán­tőzsdét rendkívüli élénkség és szilárd irányzat jellemezte. A forgalomba került értékek árfolyama a tegnapi tőzsideárfo­lyamokkal szemben jelentősen emelkedett. A következő értékek ke­rültek forgalomba: Skoda 1660­—­1665, Bánya és Kohó 3790—3890, Cseh-Morva 3490—3500, Pólód Kohó 1280—1085, Königsoft Cement 1630—1640, Prágai Vas 1820—1830, Cseh Kereskedelmi 2820— 2830, Nyugatcseb­ Kaolin 4180—4200, Kosmanoe 372—875, Egyesült Gyapjú 375—380, Brü­nni Gé­pek 145—150, Alpine 305—307 koronás árfolya­mon. BUDAPEST EGYENETLEN BUDAPEST. — Az értéktőzsde csekély üzle­ti forgalom mellett, lanyha irányzattal nyitott. Később az irányzat javult. A legtöbb értéknek sikerült korrigálnia a nyitási árfolyam­vesztesé­­get, zárlatkor azonban a tőzsde egyenetlen volt. A beruházási értékek piaca­­ kifejezetten szilárd volt és a budapesti kölcsönökben nagy kereslet volt észlelhető. BERLIN NYUGODT BERLIN. — A tőzsde nyitáskor nem­­ volt teljesen egyenletes, de sokkal szilárdabb volt, mintsem várták. A járadékok piaca nyugodt volt. Az üzleti forgalom a tőzsdeidő későbbi folyamán igen nyugodt volt a hangulat, azonban­­ még ba­­rátságosabbá vált. Zárlatkor a tőzsde nyugodt Költ* r " V­ 15 Mennyit kapunk Mennyit fizetünk a valutákért? Prága, június 11. 100 pengőért 583.50 100 pengőért 586.50 100 schillingért 536.50 100 schillingért 539.50 100 leng?, zlotyi?. 546.50 100 lengy, zlotyért 549.50 100 román lejért 17.60 100 román lejért 17.90 100 német márkáért 755.50 100 német márkáért 759.50 100 ezüstmárkáért 797.50 100 ezüstmárkáért 807.50 100 dinárért 65.30 100 dinárért 65.70 100 olasz líráért 143.40 100 olasz líráért 144.60 100 svájci frankért 656.— 100 svájci frankért 659.— 100 franc, frankért 127.70 100 franc, frankért 128.30 100 Belgáért 484.— 100 Belgáért 486.— 100 holl. forintért 1579.— 100 hol. forintért 1585.— 1 angol fontért 141.— 1 angol fontért 142.— 1 amer. dollárért 28.65 1 amer. dollárért 28.85 nmnMimm­ii i ini«iiMiiiir"MiiJ",,J,,i'jn Maié Sarovce község tanácsától. 1942/1937. adm.sz. Hirdetmény. Maié Sarovce község zeliezovcei járás nyilvá­nos szóbeli árverésen haszonbérbe adja 74. szá­mú épületeit, melyben ezideig k­orcsmaipar és vegyeskereskedés gyakoroltatott. A haszonbér időtartama 1938. évi január hói 1-től 1944. évi december hó 31-ig tart. A nyilvános árverés 1937. évi junius hó 27-én délután 3 órakor Malé Sarovce községben a községházán lesz megtartva. Az árverési és haszonbéri feltételek megte­kinthetők a községi bírónál, vagy a­­ körjegyzői hivatalban Veiké Sarovce községben. Községi tanács, Szám: 1043/1937. Hirdetmény. Az 1883. évi XX. t. c. 3. §-a értelmében köz­hírré tétetik, hogy Aranyos község, komároi járás vadászati joga nyilvános árverésen 6 és félévi időtartamra 1938 február 1-től 1944 jú­lius 31-ig haszonbérbe lesz adva. Az árverés 1937 július 24-én délután 3 órakor lesz meg­tartva Aranyoson a községi hivatal helyiségében. A vadászterület kiterjedése 3080 hát hold, mi­nősége mezei. Kikiáltási ár 4000 Kő, bánatpénz 20 százalék. Az árverési feltételek Aranyoson a községi hivatal helyiségében megtekinthetők. Az állatok fajtája: nyúl és fogoly. Aranyos, 1937 június 9. A község igazgató-bizottsága* A gyógyforrásairól híres Tátrai Lefbiczi Ként íírdö már megnyílt, reuma és idegbántalmak ellen. Teljes penzió 25.­ — 30.­ Kö. Állomás: Lubica-Kezmarok. ECRY FERENCZ HARANCONTIEIDIlE MAU-CEIOVCE ung megye. (Kisgejöcz) Podkarp. Rus. Alakíttatott 1793-ban. Kitüntetve: Pária 3 drb. érem, Marseille 2, Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szegedi, Szé­kesfehérvár 4, Kecskemét 1, Pécs 1 drb. érem, H. M. Vásárhely aranyoklevél, Békésmegyei gazd. egyesület, Orsz. gazd. Egyesület, Gömör- vidéki gazd. egyesület, Oraz. iparegyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon diszérem, a kassai, késmárki kiállításokon aranyérem, komá­romi mezőgazd. és ipari kiállításon díszoklevél Ezenfelül 3 drb érdemkereszt, 1 a szófiai érsektől. Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás sze­rint díjazunk. Hir­lapbélyeg használata a prágai postaigazgatói ság 56.660/VII—1934. sz. rend. engedélyezve, ,

Next