Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-13 / 133. (4279.) szám
1937 jxmton 13, vasárnap. Tudnivalók az új valutakiviteli előírásokról PRÁGA: — Jelentettük, hogy a belföldi lakosok (a köztársaság területén állandó lakhellyel bíró külföldi állampolgárok is) a külföldre utazásnál kötelesek külön valutakivitelt („Prohláseni o vyvozu valut) magukkal vinni s azt a valutavizsgálatnál átadni. A nyilatkozatban föl kell tüntetni az útlevél tulajdonosának nevét, foglalkozását, lakhelyét és az ugyanazon útlevéllel utazó családtagok számát, valamint az útlevél számát, az útlevelet kiadó hivatalt, az út célját, a külföldön tölteni szándékolt idő tartamát és a kivitt értékeket. A nyilatkozatot az idegen fizetőeszközökkel való kereskedésre jogosított pénzintézetek, esetleg utazási irodák állítják ki, amelyek a fizetőeszközt az utazó rendelkezésére bocsátották s ellátják azt pecsétjükkel. Az adatok helyességéért az a pénzintézet, illetve utazási iroda szavatol, amely a nyilatkozatot kitöltötte. A nyilatkozat a Nemzeti Banknál és fiókjainál, valamint minden banknál 10 fillérért kapható. Azokban az esetekben, amikor az utas a külföldre vinni szándékolt értékeket nem banktól kapja, illetve amikor csupán 300, illetve 500 koronát visz ki magával, a nyilatkozatot maga az utas tölti ki. Az uj valutakiviteli intézkedés június 15-én lép érvénybe. (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állatvásárra 680 szarvasmarhát, 2200 belföldi és 1800 külföldi bakonysertést hajtanak föl. (—) Kilenc korona osztalékok fizet a handlovai szénbánya részvénytársaság. A handlovai szénbánya részvénytársaság tegnap tartotta meg XXVII. rendes közgyűlését. Ezen jóváhagyták a vállalat 1936. évi mérlegét, megadták a fölmentvényeket és 9 korona osztalék fizetését határozták el. Az alapszabályok jóváhagyása után az igazgatóság lelépő tagjait újraválasztották és új tagokul dr. Ettel Viktor mérnököt, az Aussigi Vegyi központi igazgatóját, Pálka János mérnök, liptószentmiklósi gyárost és Schmidt Ottót, a Zivnobanka pozsonyi fiókjának igazgatóját választották meg. Árlejtések, árverések Dohánytőzsde bérletére Pozsony, Grö&sling-uoea 80. Határidő: 1937 július 15. — Dohánytőzsde bérletére Pozsonyiban, Lamacsci 19. sz. alatt. Határidő: július 1. — Országút javítására Ungvárott. Határidő: június 35. — Felsőszelezsény községben népiskola építésére. 25. — A pozsonyi hadtest Határidő: junius intendaturája 1937—1940. évekre fa, szén és koksz ezál Vitására. Határidő: junius 30. — Körmöcbánya—Jánoshegy közötti alagút befejező munkákra. Határidő: junius 24. — A pozsonyi hadtest építési igazgatósága Pozsonyban garázs építésére és Zólyomban laktanya berendezési munkákra. nius 23. — Morvaszentjánosnál Határidő: ma Morva szabályozásához kőszállításra. Határidő: julius 1. — Ispáca község (nagyszombati járás) népiskola építésére. 17. — A tremeséni hadtest Határidő: junius intendaturája fa és szén ezáállitására. Határidő: julius 8. — A pozsonyi országos hivatal Alsókocskóc községben lakóház építésére. Határidő: julius 1. — Nagyszombat város patakszabályozásra. Határidő: junius 19. — A pozsonyi járási hivatal járási út javítására, Zolimmá!. Határidő: junius 21. — A pozsonyi járási hivatal Stompfán uccajavitásra. Határidő: junius 21. — Az ungvári járási hivatal vizi villamosmarott és Felsődomonyán. építésére Ungvár Határidő: junius 24. — Vasbeton-híd építésére Nagybiccsén és Kassán. Határidő: junius 22. — Hídépítésre Vaján községnél. Határidő: julius 1. — Országút építésére Felsőkerepec és Beregleányfalva között. Határidő: junius 25. — A pozsonyi élelmezési raktár Zsolna részére tűzifa szállításra. Határidő: junius 30. — A nozsnyói járásbíróság és pénzügyi hivatal építésénél iparos munkálatokra. Határidő: junius 30. — Vihnye község hídépítésre. Határidő: junius 20. — Az alsókubinyi állami iskolánál vízvezeték és csatornázás szerelésére. Határidő: junius 24. —Tekefalva község tűzoltóraktár építésére. Határidő: julius 1. — Szinna község az állami polgári iskola kőműves,beton és ács munkáira. Határidő: junius 19. — Trencsénmakó községben népiskola építésére. Határidő: junius 18. — Tornalja község gépjármű fecskendő szállítására. Határidő: junius 20. — Országút átépítésére Zsarnóca és Dóczújfürésze között. Határidő: 1937 junius 19. — A pozsonyi vasút igazgatóság a pulhói állomáson vasúti átjáró építésére. Határidő: 1937 junius 17. — A truttkai vasúti műhely építkezésének II. részére. Határidő: 1987 junius 28. — A pozsonyi országos hivatal szolgálati öltözetek szállítására az útkaparók részére. Határidő: 1937 junius 21. — A skolicsi gazdasági iskola építkezésénél szükséges iparosmunkákra. Határidő: 1937 junius 23. — A szőklősi országos kórház sebészeti pavilonjánál különböző iparosmunkákra. Határidő: 1937 junius 17. — A bábaszéki (komponai járás) ág. ev. egyházközség templom és torony építési tervezetére. Határidő: 1937 augusztus 1. Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista párt és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 10/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. A barackfák idei károsodásának okairól írta: Buchta Viktor országos gyümölcsészeti felfigyelő POZSONY. — A kajszinbarackfák Szlovénszkón jól teleltek, nagy termést ígértek, gazdagon virágoztak és a termés ennek ellenére nagyon gyönge, kedvezőbb esetekben átlag csak egynegyede-egyharmada a tavalyi termésnek. A legtöbb kajszinbaracktermesztő tanácstalanul áll e jelenség fölött és nem tudja megérteni, hogy mi lett a reményteljes barackterméssel. Sajnálják az elveszett termést, de egyúttal féltik kajszinbarackfáik életét is. Ehhez hozzájárulnak még a felelőtlenül, sőt célzatosan terjesztett rémhírek is, amelyek a szlovenszkói kajszinbaracktermesztés teljes katasztrófájáról szólnak. Emellett ugyancsak felelőtlenül emlegetik a gutaütést, mint az idei károk egyedüli okát, megfeledkezvén arról, hogy a gutaütés valami egészen más, mely más időben és más kísérőjelenségekkel szokott jelentkezni. A kajszinbarackfa a melegebb vidék és égalj szülöttje, ahol nincsenek olyan szélsőséges éghajlati viszonyok és kilengések, mint nálunk. Ezért a kajszinbarackfáik aránylag gyakori károsodását nálunk elsősorban abban kell keresni, hogy nem ültették azokat mindig a megfelelő helyre. Sokan nem gondolták meg eléggé, hogy hova ültetnek, hanem ültettek mennél többet. Téves az a nézet, hogy a kajszinbarackfát nem kell úgy gondozni, mint más gyümölcsöt. Aki baracktermést akar, azt ki is kell érdemelni. A kajszinbarackfa nálunk több és lelkiismeretesebb gondozást kíván, mint más gyümölcsnem. Munkálni kell a talajt, száraz időben öntözni, minden esetben védeni kell a fiatal fák törzsét a fagykároktól és mindennemű sérüléstől, ahol szüksége mutatkozik, védeni kell a fát, sőt a gyökereit is az erősebb téli fagyoktól, némely helyen megfelelő hóréteggel vagy más módon kell visszatartani az idő előtti nedvkeringést, ki kell kerülni a télvégi napsugarak kártételeit az egész koronának mésztejjell való bepermetezésével és föltétlenül védekezni kell a különböző állati kártevők és gomba betegségek, különösen a Monika ellen. Hangsúlyoznom kell, hogy a kajszinbarackfa gazdagon meghálálja ezt a munkát. Aki nem akar, vagy nem tud kellő figyelmet szentelni a barackfáknak, az inkább ne ültesse őket, illetve csak annyit ültessen, amennyit képes lelkiismeretesen ápolni. A kajszinbarackfáik idei károsodásának a legtöbb helyen több oka van. A legnagyobb kárt a Monika-gomba okozta, amely elpusztította a virágokat, a fakadó rügyeket, illetve fiatal hajtásokat és termővesszőket. (A Monilia-betegségről általában, de a kajszinbarackfák moniliájáról különösen tájékozódjanak az érdekeltek az állami gyümölcsészeti felügyelőségen, Pozsony, Fa ucca 1.) Néhány baracktermesztő annyira nem törődik a fáival, hogy azokon még április végén is ott vannak a mumifikált tavalyi barackok, így nem csoda, hogy a Monika olyan nagy károkat okoz fáiban és gyümölcsben egyaránt. Az ilyen lelkiismeretlen gyümölcstermesztők ellen szigorúan fognak majd eljárni az 1931. évi 104. számú kormányrendelet alapján. Némely helyen a kajszinbarackfák kisebb fagykárokat is szenvedtek, sőt ártalmukra voltak a rendellenes klimatikus viszonyok is. Virágzáskor sok helyen gyakran esett, ami gátolta a rendes megtermékenyülést. A gutaütés ez idén csak nagyon szórványosan fordult elő, sőt némely vidéken eddig nem is észlelték. Ez a megállapítás természetesen nem mérvadó a következő évekre. Azok a kajszinbarackfák, amelyek túlélték az 1929. év februárjának katasztrofális hidegét, továbbá azok, amelyeket az e rendellenes fagyokat követő első években ültettek, — amelyek akkor látszólag egészségesek voltak, — veszedelmes szervi hibát (nem akarom betegségnek nevezni) rejtenek magukban. El kell készülnünk arra, hogy ezek a kajszinbarackfák a következő években fokozatosan fognak elhalni. Ez esetekben nem szabad a pusztulás okát keresni sem az alanyban, sem másban, mert az ok ott van a fagykárt szenvedett fákban, amelyek idő előtti halálra vannak ítélve. Az ilyen kajszinbarackfák tulajdonosai jól teszik, ha fáikat kellő ápolásban részesítik, hogy azok még korai haláluk előtt adhassanak néhány nagyobb termést, amivel megfizetik a befektetési és más költségeket. A kárt szenvedett kajszinbarackfákírói minél hamarább el kell távolítani az összes száraz és száradó koronarészeket. A vágással le kell menni az egészséges fáig, sőt abból is 10— 15 cm hosszúságú részt is le kell vágni. Amelyik fán termés van, ezt a munkát a gyümölcsszedés után végezzük el. Ha a korona erős kárt szenvedett, úgy azt legjobb részlegesen megnjitani, — természetesen szakszerűen. A keletkezett sebeket rendesen kell kezelni s oltóviasszal kell bekenni. Azonnal permetezni kell 1 százalékos bordói lével és két hét múlva ez a permetezés megismétlendő. A nyár folyamán esetleg száradni kezdő koronarészeket is azonnal el kell távolítani ugyanilyen módon. Július végén, legkésőbb augusztus elején meg kell ritkítani a keletkezett új hajtásokat, hogy a korona ne legyen sűrű és a meghagyottak jól beérjenek. A fát trágyázni kell, hogy az alaposan magához jöjjön és a hajtásokat jól kifejlessze és beérlelje. Szuperfoszfátot és 40 százalékos kálisót kell neki adni, mindegyikből 3—3 dekát négyzetméterenkint a régi korona teljes terjedelmében, ősszel — lombhullás után — meszezni kell. Négyzetméterenkint 20 deka meszet kell számítani. Száraz időben alaposan meg kell öntözni a kajszinbarackfákat, szükség szerint többször is. A talajt rendesen kell munkálni augusztus közepéig, azontúl sem munkálni, sem öntözni nem szabad, hogy a fa jól beérjen. Téli fagyok ellen a lehetőség szerint védeni kell a barackfákat és január végén mésztejjel megspermetezendő az egész fa, tehát a korona is. A fákat előzetesen kell védeni télen is a kártevők, különösen a Monika ellen. (—) Mezőgazdasági kényszeregyezség. A besztercebányai kerületi bíróság Feiler Károly besztercebányai lakos kérelmére Kv 163/37. szám alatt mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárást indított. A követelések július 7.-ig jelentendők be a breznóbányai járásbíróságnál. (—) Csökken a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az érckészlet, valamint a valuták, a devizák és a váltópénz összege 1,419.401.17 P-vel 146.299.151.64 P-re, az egyéb követelések összege 5,688.664.26 P-vel 228.344.866.37 P-re emelkedett. A leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok összege 16.047.623.47 P-vel 389.199.156.98 P-re, az állam adóssága 43.438.39 P-vel 106.707.495.02 P-re csökkent. A bankjegyforgalom 24.685.240 P-vel 395.958.070 P-re, az egyéb tartozások összege pedig 1,124.117.68 P-vel 151.441.999.89 P-re csökkent. A zsirókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások összege 16,826.361.25 P-vel 203.971.231.05 P-re emelkedett. (—) Kecskeméten már e hét végén megkezdik a rozs és az őszi árpa aratását. Kecskemétről jelentik: A meleg időjárás sietteti a gabona beérését. Különösen gyorsan sárgul a rozs a homokos vidékeken. Kecskemét határában a hét végén meg kell kezdeni az őszi árpa és a rozs aratását. Ilyen korai aratásra évtizedek óta nem volt példa. (—) Schacht június végén újból Párisba megy. Párisból jelentik: Az Echo de Paris értesülése szerint Schacht június végén újból Párisba jön, hogy Bastid francia kereskedelemügyi miniszterrel együtt aláírja az új francianémet kereskedelmi szerződést. (—) Ki lesz a nemzetközi cukortanács elnöke? A nemzetközi cukortanács elnöki funkciójára Francis Cecil Campel Balfourt szemelték ki, akinek feladata lesz a londoni cukoregyezmény végrehajtására felügyelni. (—) A magyar—román áruforgalom csökkenése. Bukarestiből jelentik: A magyar—román kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosan érdekes statisztikák kerültek forgalomba román részről, amelyek azt mutatják, hogy a két ország külkereskedelme visszafejlődött. Márciusban Románia 2.6 millió pengő értékű árut adott el Magyarországnak ,és csak 1.78 millió i pengő értékű árut, vásárolt Magyarországon. A kivitel visszaesését román hivatalos körök azzal magyarázzák, hogy az idén elmaradt a tengeri üzlet, de visszaesett a petróleumtemékek exportja is, mert Románia csak nyersvas és vasfémgyártmányok ellenében akar petróleumot adni a külföldnek. Visszaesés mutatkozik a fűrészáru és a faszénkivitel terén is. Az árubevitel terén legnagyobb a visszaesés a villamossági cikkekben és villanykörtéknél, aminek az a magyarázata, hogy az utolsó éviben több villanyégőgyár és villamossági felszerelési üzem létesült Romániában. Ezzel szemben emelkedett a vaskészáru, valamint gépek bevitele. Román hivatalos körök szerint a most meginduló román—magyar tárgyalások fő pontja a vasfélgyártmányok bevitelének és a petróleumtermékek kivitelének fokozása lesz. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai magántőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A szombati prágai magántőzsdét rendkívüli élénkség és szilárd irányzat jellemezte. A forgalomba került értékek árfolyama a tegnapi tőzsideárfolyamokkal szemben jelentősen emelkedett. A következő értékek kerültek forgalomba: Skoda 1660—1665, Bánya és Kohó 3790—3890, Cseh-Morva 3490—3500, Pólód Kohó 1280—1085, Königsoft Cement 1630—1640, Prágai Vas 1820—1830, Cseh Kereskedelmi 2820— 2830, Nyugatcseb Kaolin 4180—4200, Kosmanoe 372—875, Egyesült Gyapjú 375—380, Brünni Gépek 145—150, Alpine 305—307 koronás árfolyamon. BUDAPEST EGYENETLEN BUDAPEST. — Az értéktőzsde csekély üzleti forgalom mellett, lanyha irányzattal nyitott. Később az irányzat javult. A legtöbb értéknek sikerült korrigálnia a nyitási árfolyamveszteséget, zárlatkor azonban a tőzsde egyenetlen volt. A beruházási értékek piaca kifejezetten szilárd volt és a budapesti kölcsönökben nagy kereslet volt észlelhető. BERLIN NYUGODT BERLIN. — A tőzsde nyitáskor nem volt teljesen egyenletes, de sokkal szilárdabb volt, mintsem várták. A járadékok piaca nyugodt volt. Az üzleti forgalom a tőzsdeidő későbbi folyamán igen nyugodt volt a hangulat, azonban még barátságosabbá vált. Zárlatkor a tőzsde nyugodt Költ* r " V 15 Mennyit kapunk Mennyit fizetünk a valutákért? Prága, június 11. 100 pengőért 583.50 100 pengőért 586.50 100 schillingért 536.50 100 schillingért 539.50 100 leng?, zlotyi?. 546.50 100 lengy, zlotyért 549.50 100 román lejért 17.60 100 román lejért 17.90 100 német márkáért 755.50 100 német márkáért 759.50 100 ezüstmárkáért 797.50 100 ezüstmárkáért 807.50 100 dinárért 65.30 100 dinárért 65.70 100 olasz líráért 143.40 100 olasz líráért 144.60 100 svájci frankért 656.— 100 svájci frankért 659.— 100 franc, frankért 127.70 100 franc, frankért 128.30 100 Belgáért 484.— 100 Belgáért 486.— 100 holl. forintért 1579.— 100 hol. forintért 1585.— 1 angol fontért 141.— 1 angol fontért 142.— 1 amer. dollárért 28.65 1 amer. dollárért 28.85 nmnMimmii i ini«iiMiiiir"MiiJ",,J,,i'jn Maié Sarovce község tanácsától. 1942/1937. adm.sz. Hirdetmény. Maié Sarovce község zeliezovcei járás nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe adja 74. számú épületeit, melyben ezideig korcsmaipar és vegyeskereskedés gyakoroltatott. A haszonbér időtartama 1938. évi január hói 1-től 1944. évi december hó 31-ig tart. A nyilvános árverés 1937. évi junius hó 27-én délután 3 órakor Malé Sarovce községben a községházán lesz megtartva. Az árverési és haszonbéri feltételek megtekinthetők a községi bírónál, vagy a körjegyzői hivatalban Veiké Sarovce községben. Községi tanács, Szám: 1043/1937. Hirdetmény. Az 1883. évi XX. t. c. 3. §-a értelmében közhírré tétetik, hogy Aranyos község, komároi járás vadászati joga nyilvános árverésen 6 és félévi időtartamra 1938 február 1-től 1944 július 31-ig haszonbérbe lesz adva. Az árverés 1937 július 24-én délután 3 órakor lesz megtartva Aranyoson a községi hivatal helyiségében. A vadászterület kiterjedése 3080 hát hold, minősége mezei. Kikiáltási ár 4000 Kő, bánatpénz 20 százalék. Az árverési feltételek Aranyoson a községi hivatal helyiségében megtekinthetők. Az állatok fajtája: nyúl és fogoly. Aranyos, 1937 június 9. A község igazgató-bizottsága* A gyógyforrásairól híres Tátrai Lefbiczi Ként íírdö már megnyílt, reuma és idegbántalmak ellen. Teljes penzió 25. — 30. Kö. Állomás: Lubica-Kezmarok. ECRY FERENCZ HARANCONTIEIDIlE MAU-CEIOVCE ung megye. (Kisgejöcz) Podkarp. Rus. Alakíttatott 1793-ban. Kitüntetve: Pária 3 drb. érem, Marseille 2, Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szegedi, Székesfehérvár 4, Kecskemét 1, Pécs 1 drb. érem, H. M. Vásárhely aranyoklevél, Békésmegyei gazd. egyesület, Orsz. gazd. Egyesület, Gömör- vidéki gazd. egyesület, Oraz. iparegyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon diszérem, a kassai, késmárki kiállításokon aranyérem, komáromi mezőgazd. és ipari kiállításon díszoklevél Ezenfelül 3 drb érdemkereszt, 1 a szófiai érsektől. Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatói ság 56.660/VII—1934. sz. rend. engedélyezve, ,