Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-06 / 127. (4273.) szám

1937 június 6, vasárnap. ^i^<mMa<Aarhirlseí A „szürke farkas" nagy műve Hogyan szervezte meg Kemál a legyőzött Törökország negyedmilliós hadseregét ? Háború esetén a 14 milliós Törökország 2 és fél millió embert tud fegyverbe állítani ■•■A PMH munkatársától PARIS. — (MTP). A legyőzött államok közül Törökország volt az első, amely ki­szabadította magát a legsúlyosabb lekötött­ségből és nemzeti érdekeinek védelmére hadsereget szervezett. Ezt a munkát, amely az új Törökország megalapozásával töké­letesen összeforrott, elsősorban a „szürke farkas", Musztafa Kemal végezte el. Ke­­mal ma az első ember Törökországban és az első ember a török hadseregben. Köz­vetlen munkatársa és tanácsadója Fevssi marsal­l, a vezérkari főnök, aki nemcsak katonai kérdésekben, hanem politikai kér­désekben is az elnök legmeghittebb munka­társa. Önálló fegyverkezési ipar A feladat megoldása nemcsak azért volt rendkívül nehéz, mert a világháború súlyos megpróbáltatásai után úgyszólván a sem­miből kellett akcióképes, modern hadsere­get talpraállítani, hanem azért­ is, mert a régi Törökország ipara semmiképpen sem volt alkalmas arra, hogy egy modern had­sereget megfelelő fegyverekkel szereljen föl. A hadsereg megszervezésével párhuza­mosan kellett tehát megvalósítani a ne­hézipar kiépítését. Sok nehézséget oko­zott a török hadsereg talpraállításánál az is, hogy a régi Törökország közlekedési viszonyai meglehetősen kezdetlegesek voltak. Kemalra várt — már csak katonai szem­pontból is — az a feladat, hogy az ifjú köztársaságot megfelelő vasúthálózattal lássa el. Ezeknek a gigantikus feladatok­nak a megvalósításához az új Törökország vezérei emberfeletti energiával láttak hoz­zá és mint a világpolitika fejleményei mu­tatják, fáradozásaikat siker is koronázta. Ma már ott tart Törökország, hogy a legmodernebb hadi eszközöket is saját gyáraiban állítja elő. Törökország hadi felszerelési ipara ágyú­kat, tankokat és páncélos hajókat állít elő. Külföldi technikai és pénzügyi segítséget a törökök csak a legsürgősebb esetben vesz­nek igénybe. A török nehézipar az anató­liai ércbányák közelében épült ki és egész felszerelése arra utal, hogy egy esetleges jövőbeli háborúban Törökország ellenálló­­képességét biztosítani tudja. Eddig a török hadsereg német „M 98" gyalogsági fegy­verekkel és orosz, úgynevezett ,,háromvo­nalas" fegyverekkel volt fölszerelve. Ezek­nek a fegyvereknek az az előnyük török szempontból, hogy rendkívül könnyen ke­zelhetők és a technikailag kevésbbé kép­zett török katona is könnyen tud bánni velük. A könnyű gépfegyverek Hotchkiss- és Chauchad-tipusúak. A tábori tüzérség 7.7 centiméteres Krupp tábori ágyukkal és 7.5 centiméteres Schneider-ágyukkal van felszerelve, tehát úgy a német, mint a fran­cia nehézipar képviselve van a török had­seregben. A helyi tüzérség felszerelését a svéd Bofors-gyár szállította, ezzel szemben a légel­hárító ütegek Wickers védjegyét­ vi­selik. A legközelebbi években már kizáró­lag belföldön készült hadianyagokkal és fegyverekkel szerelik föl a török hadsere­get, mindenesetre a régi fegyvertí­pusok megmaradnak. Rohamtempóban épülő vasúthálózat A vasút- és úthálózat csodálatosan gyors kiépülésénél a kormány elsősorban katonai szempontokat hagyott érvényesülni. A külföldi cégek kezében levő vasútvo­nalakat a török kormány fölvásárolta, úgy hogy ma már a híres Chemin de Fer Orientaux, mely a világháború előtt dús­gazdag francia vállalkozás volt, ma már a török állam tulajdona. Évente mintegy 500 kilométer hosszú új vasútvonal épül Török­országban, a meglevő vasútvonalakat pedig állan­dóan javítják és modernizálják. Nagy tempóval indult meg a montreauxi konferencia óta a török tengerpart megerő­sítése és a flottafegyverkezés. Mint ismere­tes, a montreauxi konferencia megengedte Törökországnak a Dardanellák katonai megszállását és ezzel Törökország katonai egyenjogúságát törvényesen is megpecsé­telte. Háború előtti német minta Kemal Atatürk olyan nagyszabásúan építi föl a török hadsereget, amely minden­esetre meghaladja egy tizennégymilliós ál­lam szükségleteit. Ennek ellenére a legfel­sőbb katonai vezetés olyan egyszerűen van megszervezve, amennyire csak lehetséges­ A hadsereg legfőbb parancsnoka a min­denkori államfő, a jelen esetben tehát Musztafa Kemal mar­sall. Közvetlen őneki van alárendelve a nemzetvédelmi miniszter, akinek két állam­titkár segédkezik. Az egyik államtitkár tá­bornok és négy alállamtitkárral vezeti a hadseregszervezés felelősségteljes munká­ját. Külön alállamtitkára van a szárazföldi hadseregnek, a tengerészetnek, a légi flot­Minden hadtest két gyalogos hadosztály­ból áll. A hadosztályok összetétele a kö­vetkező: három gyalogos és egy tábori tü­zérezred (6—9 üteggel) és segédcsapatok­kal. Ebben a pillanatban tizennyolc gya­logos hadosztályból áll a török hadsereg, ezenkívül van öt lovas hadosztály (össze­sen huszonnégy lovasezrede van a török hadseregnek) és három hegyitüzér brigád. A hadsereg létszáma 20.000 tiszt és 200 ezer főnyi nyári és 135.000 főnyi téli hadsereg. Takarékossági okokból csak 150.000 em­bert tartanak fegyverben. A szolgálati idő gyalogosok részére másfél, a lovasság ré­szére kettő és a műszaki, valamint a légi csapatok részére három év. A hadsereghez még hozzá kell számítani az úgynevezett csendőr-élcsapatokat, amelyeknek teljes lét­rának és a hadiiparnak. A vezérkari főnök olyan szerepet játszik, mint amilyet a háború előtt Németor­szágban a nagyvezérkar főnöke játszott. Általában a török hadsereg fölépítése né­hány részletkérdéstől eltekintve a háború­­előtti német mintára készült. A legfelsőbb haditanács áll a nemzetvédelmi miniszter­ből, a vezérkari főnökből és négy hadse­reg felügyelőiből. Törökország katonailag négy körzetre van osztva. Az egyik kör­zetnek Ankara, a másiknak Konia, a har­madiknak Kars és a negyediknek Balikes­­sir a központja. A hadsereg tíz hadtestből áll és beavatott körökben úgy tudják, hogy most újabb két hadtestet szerveznek. A négy hadsereg közül mindegyik három hadtestből áll. Pénzügyi szempontból mindenesetre taka­rékosan igyekszik a kormány megoldani a hadseregszervezés kérdéseit, mert így is a költségvetés negyven százalékát foglalják le a hadi kiadások, száma 3000 tiszt és 37.000 ember. A csend­őrség békében a belügyminisztérium kötelé­kébe tartozik és a hadügyminisztérium csak a katonai kiképzés szempontjából foglalkozik csendőrséggel. Mozgósítás esetén csendőrség automatikusan katonai csapat­a testté alakul át. Végül a 10.000 főből álló határőrséget is hozzá kell számítani a had­erőhöz. A csendőrök és határőrök szolgá­lati ideje két és fél év. Mindezek alapján a török hadsereg ma­ximális békelétszáma 24.000 tisztben és 246.000 katonában állapítható meg. Há­ború esetén azonban Törökország két és félmillió katonát tud fegyverbe szólí­tani. A török katonák és tisztek nagy katonai kvalitásait már a világháború bebizonyí­totta, úgy hogy Törökország ma egyike a legkomolyabb katonai hatalmaknak. Milyen erős a török hadsereg? Bensőséges keretek között ünnepelték meg a lőcsei evangélikusok templomuk százéves jubileumát Felavatták a hősök emlékművét LŐCSE.­­ Röviden jelentettük már, hogy a lőcsei ágostai evangélikus egyházközség főtéri templomának százéves jubileumát ünnepli és ez alkalomból meghívta az egyházmegyét, hogy közgyűlését Lőcsén tartsa meg. A százéves ju­bileumi ünnepség nemcsak Lőcse város, de az egész Szepesség evangélikus társadalmának lé­lekemelő ünnepe volt. A lőcsei evangélikusok 1684-ben építették fel első templomukat. Ez a fatemplom, amely a mai temetőben állott, 1709-ben a császári ha­dak ostroma alkalmával tűzvész áldozata lett. Három év múlva újból felépítették a fatem­plo­­mot. Ez az ideiglenes állapot természetesen bántotta az egyházközség vezetőit, s mindent elkövettek, hogy a város belső területén emel­jenek méltó templomot. Fáradozásukat száz év múlva koronázta siker. 1810-ben sikerült az új templom alapjait meg­vetni, de — anyagi eszközök hiányában — 27 évig tartott az építkez­és. Povolny építőmester építette a régi pellengér, az úgynevezett Ketterhauscl­en helyén, alapraj­za görög kereszt, fölötte nagy kupola, de to­rony nélkül. 1837-ben készült el és avatták fel ünnepélyesen. Harangjai nincsenek. Érdekes, hogy a katolikus főtemplomnak sincsenek ha­rangjai, hanem a harangok a városháza melletti külön to­ronyban vannak elhelyezve s azokat mindkét egyház békés egyetértésben használja. A templomban van elhelyezve az evangélikus egyházközségnek több mint harmincezer kötet­ből álló, hatalmas könyvtára a lőcsei krónikák értékes kézirataival. A templomi kincsek között néhány szép példány arany ötvösmunka, egy­házi edény stb. van. A hármas ünnepség a következő sorrendben zajlott le: Június 3-án délelőtt 10 órakor Holkó Mihály alesperes elnökletével az egyházmegyei presbitérium tartotta üléseit. Délután dr. Kár­páti lelkész, egyházi elnök és dr. Förster Lajos világi elnök kettős elnöklete alatt egyházmegyei gyámintézeti közgyűlés volt. A jubileumi isten­tiszteletet 6 órakor tartották meg, még­pedig a szepesi lelkészegyesület által elfogadott egy­séges liturgia — pozsonyi istentiszteleti rend — szerint. Az ünnepi beszédet Wagner György, a jubiláló gyülekezet lelkésze mondotta s az istentisztelet keretében avatta fel a világ­háborúban elesett lőcsei hősök emléktábláját Varga Imre poprádi főesperes. Az avatás előtt felhangzott a régi fatemplomból, 1697 évből származó öreg orgonán az ismert bajtársi dal: „Ich ha­tte einen Kamerádén.. mig az avatás után a vegyeskar elénekelte Albi Ferencnek a maga egyszerűségében is gyönyörű dalát: „így gehe­teim ..Péntek délelőtt Var­ga Imre főesperes és dr. Kaldhbrenner Hugó egyházmegyei felügyelő kettős elnöklete alatt tartották meg az egyházmegyei ko­nventet, melynek keretében a jubiláló lőcsei egyházköz­ség is megtartotta Okolicsányi-Zsedényi Ede egyházfelügyelő és Wagner György lelkész el­nöklete alatt ünnepi konventjét, hogy a jubilá­­lás tényét és a jubileum eseményeit megörökítse. A városi Tátra-szállóban megtartott közös ebéddel ért véget a szép ünnepség. 7 V­yhne gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. Teljes penzió, fürdőt és gyógydíjat is beleértve: június—szeptemberben RCE 35*— július—augusztusban Re 36—44*— Gyógyít: Idegbántalmakat, női bajokat, vérszegény­séget, szívbajt stb. b­eszélő tények Nyítra városában a legutolsó népszámláláskor kiadott hivata­los statisztikai kimutatások szerint közel ezer magyar nemzetiségű csehszlovák ál­lampolgár él és ennek dacára a városban nincs magyar népiskola és a magyar szülők gyermekei a csehszlovák tannyelvű isko­lákba kötelesek járni. Ha tekintetbe ves­­­szük, hogy Szlovenszkón 3.508 község kö­zül 2.775 község lakosainak száma nem éri el az ezer lelket és mégis iskolájuk van, úgy nyilvánvaló, hogy a nyitrai ezer magyarnak szintén jogos kívánsága, hogy magyar nép­iskolája legyen, hogy a gyermekeket anya­nyelvükön tanítsák, ami nemcsak a mi óha­junk, hanem az állam legfőbb tényezői nyi­latkozata szerint a kormányzás akarata is és így joggal kérhetjük az iskolaügyi minisz­tert, hogy a jövő tanév elején a magyar tan­nyelvű népiskolát minél előbb állítsa fel. (Nyilrán a magyarságnak más iskola felál­lítására is volna igénye, de ezzel most nem kívánunk foglalkozni.) A beregszászi járásbíróság területén a legutolsó népszámlálás adatai alapján kiadott igazságügyminiszteri rende­let szerint a lakosság 71,51 százaléka ma­gyar nemzetiségű és a rendeleti közlöny szerint a járásbíróság azon bíróság közzé tartozik, ahol a lakosság több mint kéthar­mada magyar nemzetiségű és így a járásbí­róság területén minősített úgynevezett ki­sebbségi jog van. Ennek dacára a járásbíró­ság a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét és az igazságügyminiszter utasítását mellőz­ve magyar felek magyar beadványait csak a hivatalos cseh nyelven intézi el, ami ellen­kezik a hivatalos kormánytényezők többiz­­ben tett nyilatkozatával is és ezért kérjük az igazságügyminisztert, hogy minisztériuma utasításának és a nyelvtörvény végrehajtá­si rendeletének szerezzen minél előbb ér­vényt és utasítsa a beregszászi járásbírósá­got, hogy az érvényes rendeleteket tartsa be és a magyar feleknek magyar nyelvű ki­admányokat kézbesítsen.­­ A somorjai járási hivatal főnöke a járás 1936. évi zárszámadását Szlo­­venszkő országrész hivatalos közlönyének május 20-án megjelent számában tette köz­zé, de csak az államnyelven. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete világosan előírja, hogy azon járási hivatalok területén, ahol a ma­gyar kisebbségi nyelvhasználati jog létezik, minden hivatalos közleményt az állam nyel­vén kívül még az illető kisebbség nyelvén is közzé kell tenni. A somorjai járási hivatal területén a legutolsó hivatalos statisztikai kimutatások szerint a magyarság a lakos­ság több mint 76,9 százalékát alkotja és így feltétlenül joga van ahhoz a magyarságnak, hogy a járási hivatal hivatalos közleményeit magyar nyelven is közzétegye. Felhívjuk er­re a körülményre úgy a belügyminiszter, mint az országos elnök úr figyelmét és kér­jük, hogy utasítsák a somorjai járási hiva­tal főnökét a nyelvtörvény végrehajtási ren­deletének szigorú betartására. Már van telke a beregszászi magyar elemi iskolának BEREGSZÁSZ: — Megemlékeztünk arról, hogy a tanügyi kormány a beregszászi állami magyar iskola tarthatatlan állapotain tizenkét­­tantermes iskolaépület emelésével kíván segí­teni. Az építkezés céljaira ingyen telket kért a minisztérium a várostól, amit a képviselőtestü­let készséggel fel is ajánlott. A város több tel­ket jelölt meg, amelyet az építkezés céljaira kész átengedni és a minisztérium szabad válasz­tására bízta, hogy melyik telket veszi igénybe a magyar iskola számára. A telek kiválasztása tegnap történt meg. Az iskolaügyi miniszté­rium a tanfelügyelőséget bízta meg képviseleté­vel, míg az országos hivatal a járási hivatalt. A választás a város tulajdonát képező Munká­­csi-utca 11. szám alatti bérházra esett, mely a város központjában fekszik és így kiválóan al­kalmas az iskola céljaira. A földszintes bérhá­zat természetesen lebontják és helyébe emeletes épületet emelnek, hogy a hajléktalan magyar is­kola végre otthonra találjon. A tervezett építkezés nem szünteti meg teljes mértékben az itteni nagymérvű tanteremhiányt, mert hiszen csak tizenkét tanterem készül, ho­lott ez idő szerint már tizenhatra volna szükség. S ez a szám az idők folyamán csak nőni fog a lakosság természetes szaporulata folytán.

Next