Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-09 / 129. (4275.) szám
1937 június 9, szerda, ^ KÖZGAZDASÁG : A rovatért LÜKŐ GÉZA felel A külföldi áru szerepe Budapest gazdasági forgalmában A magyar főváros külföldről származó árubehozatalában Csehszlovákia áll az első helyen BUDAPEST.— A magyarság gazdasági és szellemi életének központja Budapest székesfőváros, amely miliós lélekszámon felüli népességével és fejlett gazdasági életével nemcsak mint fogyasztó, de mint termelő is uralkodó szerepet tölt be Magyarország gazdasági életeiben. Nagyrészt Budapesten halmozódnak össze azok a hatalmas erők, amelyek Magyarország közgazdasági gépezetét mozgatják. Tudósnak és gyakorlati szakembernek egyaránt érdekes feladat megvilágítani azt a fontos szerepet, amelyet Budapest Magyarország gazdasági életeiben betölt. A magyar főváros kitűnő földrajzi fekvése, amelynek eőnyeit még jobban fokozzák a sugarasan összefutó vasúti vonalak és a Duna nemzetközi útja, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosnak, mint fogyasztónak és mint termelőnek, olyan kimagasló szerep jut Magyarország gazdasági életében. Ennek a szerepnek igen hivatott méltánylója akadt most dr. Ilyefalvi I. Lajosnak, a magyar székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatójának személyében, aki „Budapest áruforgalma"1 című nagyszabású munkájában hatalmas felkészültséggel, az évtizedekre visszatekintő adatok és az évenkénti áruforgalom részleteibe bevilágító grafikonok százaival mutat rá arra a nagy jelentőségre, amelyet Budapest a háború előtti és a mai Magyarország gazdasági életében betöltött, illetőleg betölt. A belföldi áruforgalom messzemenő részletezésén kívül igen érdekes ennek a tudományos szempontból is becses értéket képviselő munkának azokba a fejezeteibe betekinteni, amelyek a magyar fővárosnak a külfölddel szemben lebonyolított áruforgalmáról szólanak. Magyarország külföldi áruforgalmának javarésze Budapesten, mint gyűjtő- és elosztó-központon keresztül bonyolódik le. Bár ez a forgalom súly szerint kisebb jelentőségűnek látszik, értékre nézve úgy a behozatal, mint a kivitel irányában annál jelentősebb. Dr. Ilyefalvi I. Lajos kitűnő munkája, a szállított áruk súly szerinti számbevételével mutatja be a magyar főváros külföldi eredetű és rendeltetésű áruforgalmát. Megtudjuk, hogy az 1933. évi 62 milliós súlyú budapesti árufelhozatalnak mindössze 10,3 százaléka volt külföldi eredetű. Igaz, hogy ez az arányszám a közvetetten feladóállomások és nem az áruik származáshelyének alapulvétele mellett adódik, mert vannak olyan áruk (pl. az ásványolaj), amelyek bár közvetlenül belföldi feladóállomásról érkeznek Budapestre, eredetileg azonban mégis külföldi eredetű cikkeknek tekinthetők. Budapest külföldről származó 6.4 millió g-s árubehozatalában Európa 6.33 milliós áru szállításával szerepel. Ebből az árumennyiségből áru felhozatalával részesedik. A többi, távolabbi európai országokból eredő áruszállítás — legalább súly szempontjából — kisebb jelentőségű. A külföldről Budapestre szállított áru súlyának mintegy negyedrésze (24,5%) kőszén. Második helyen a nyers és megmunkált fa szerepel, 12.7%-os súlyaránnyal, harmadik az ásványolaj, 12.6%-kal. Majd a só (6.9%), a koksz (4.0%), a déligyümölcs (3.4%), a tűzifa (3.2%), a rizs (2.0%), a földek (2.6%), a papirosáruk (2.3%), a faszén (1.9%), a nyerspamut (1.4%), a vas- és acéláruk (1.2%) és a gipsz (12%) súly szerinti jelentősége emelkedik ki a külföldi eredetű árufelhozatalban. A külföldi behozatal legnagyobb tömegét tehát a Magyarországban leginkább hiányzó tüzelőanyagok és energia-nyersanyagok, továbbá az ipari feldolgozás céljára szolgáló faanyag és más nyersanyag képviseli. Ezekre a megnevezett árukra esik a magyar főváros összes külföldi eredetű behozatalának négyötöd része. Igen érdekes dr. Ilyefalvi I. Lajos munkájának az a része, amely a legfontosabb árucikkekre vonatkozólag egyenként részletezi, hogy a magyar főváros összes felhozatalából mennyit szállít a külföld és mennyi a belföldi származású áruk aránya. Ennek az összeállításnak legérdekesebb adatai a következők: összes áru- Külföldi szár• felhozatal mazásu áru 1000 métermázsa % -bán Só 439 438 99.8 Déligyümölcs 219 218 99.6 Magnezit 39 38 99.6 Gipsz 77 76 99.1 Kávé 18.8 18 96.0 Faszén 138 122 88.5 Rizs 210 184 87.4 Kender 45 38 84.8 Pamut 129 87 67.3 Ásványolaj 1.298 805 62.0 Fűszeráruk 2011 54.2 Nyers- és megmunkált fa 1.546 815 52.7 Tea 1.3 0.6 46.1 Magyarországnak összes sószükségletét külföldről kell beszerezni. De a külföldre van utalva Magyarország egyes különleges és az országban nem található, vagy nem kielégítő mennyiségben termelhető nyersanyagok tekintetében is. Magnezitet és gipszet, faszenet, nyers- és megmunkált fát, ásványolajat, egyes textil-nyersanyagokat (kendert és pamutot) s végül a Magyarországon nem termelhető gyarmatárukat, déligyümölcsöt, kávét, rizst, teát és fűszerárut túlnyomó részben külföldről szerzi be a magyar főváros gazdasági élete. A felsorolt árukon kívül igen jelentős még a külföldi piacok szolgáltatása a koksz- és műtrágyafélék szükséglete tekintetében. (39.0, illetőleg 36.4.) Fenyőfélék és lombos ágak tekintetében is jelentős részben a külföldi termelőhelyekre van utalva Magyarország (48.6%). Magpogácsát és lisztet, bőröket és különböző gépeket is mintegy harmadrészben szintén külföldi beszerzési helyekről vásárol a magyar főváros közgazdasága. A Budapestre hozott kakaónak csak 29%-a kerül közvetlenül a külföldről, bár a kakaó alapanyaga a belföldi termelésű és belföldről szállított áruban is mind külföldi származású Csehszlovákia — Románia — — — Ausztria — — — Németország — — Olaszország — — Jugoszlávia — — Lengyelország — — — 2.2 millió q — » » - 1-0 „ „ 0*9 ,, „ 0.6 „ „ - 0.3 „ „ — 0.1 „ „ Augusztus 2-án kezdődnek meg a csehszlovák-magyar kereskedelempolitikai revíziós tárgyalások PRÁGA. A Metropress jelentése szerint budapesti illetékes helyről érkezett jelentés szerint a magyar kereskedelempolitikai bizottság augusztus 2-án érkezik Prágába a csehszlovákmagyar kereskedelempolitikai revíziós tárgyalások megkezdése céljából. A tárgyalásokat eredetileg júniius közepén akarták megtartani, de a határidőt a magyar delegáció másirányú elfoglaltsága miatt el kellett halasztani. Huszonegy és fél milliárd korona a takarékpénztárak betétállománya PRÁGA. A takarékpénztárak szövetségének jelentése szerint április hónapban a takarékpénztárak betétállománya 44.822.292 koronával szaporodott, míg a múlt év azonos hónapjában a takarékbetétszaporulat 33 millió koronát tett ki. Az áprilisi betétszaporulatból a betétkönyvi betétekre 18,272,414 korona, a csekk (folyószámla) betétekre 22,934,599 korona, a maradvány pedig a pénzintézetek betéteire esett. Az év első négy hónapjában a takarékbetét-szaporulat 235 millió koronát tett ki s a takarékpénztárak betétállománya 21,5 milliárd korona volt. A takarékbetétek alakulása az egyes államokban BUDAPEST. — Az egyes államokban észlelt takarékbetétalakulásra vonatkozóan Budapesten pengő értékben számítva rendkívül érdekes adatokat hoztak nyilvánosságra. Ezek szerint a lakosság felszámára a legnagyobb átlagos betét Svájcban esik és ez a nemzetközi maximum 7980 aranypengő. A legkisebb betét viszont Jugoszláviában található, ahol egy-egy lakosra mindössze 37 aranypengőnyi betétállomány esik. A többi államok e két szélsőség között helyezkednek el. A második helyen az USA áll, 2500 pengős fejátlaggal s utána Ausztrália (1882 P) és Nagybritannia (1871 P) következik. Dánia ugyanazon a szinten van 1846 pengővel, viszont Hollandia mindössze 239 pengős átlagot mutat. Ezer pengős átlagon felül van még Kanada, (1350 P), Norvégia (1210 P) és Svédország (1068 P) is, Belgiumról nincsenek adatok. Franciaország aránylag szerény helyet foglal el 465 aranypengő átlaggal. Ehhez képest meglepően magas a portugál átlag: 898 aranypengő. Az utódállamok közül Csehszlovákia betétátlaga a legnagyobb, 437 aranypengő egy-egy lakosra. Ausztriában átlag 202 P, Magyarországon 184. Romániában a helyzet nem jobb, mint Jugoszláviában s általában a kezdő agrárfokon álló államokban a takarékbetét még érthetően csak nyomokban jelentkezhhetik. Mexikóban is csak 46 P az átlagos takarékbetét és Lengyelországban nem találunk többet 44 pengőnél. Zsolnán tartotta meg közgyűlését a szlovenszkói faiparosok országos szövetsége ZSOLNA* ~ A szlovenszkói sok országos szövetsége Stodola faiparo Kornél szenátor elnöklete alatt tartotta meg Zsolnán rendes évi közgyűlését. Az évi jelentéseket a jelenlevők vita nélkül fogadták el és megejtették a tisztújító választásokat. Elnök Szodola Kornél szenátor, fűrészszakosztályi elnök Kelemen kormánytanácsos, helyettese dr. Silberstein tescheni fanagyiparos, nagykereskedelmi szakosztály elnöke Römer Walter konzul, helyettese Spitz Dezső (Kassa), a kiskereskedelmi szakosztály elnöke pedig Fuchs Gyula (Váguijhely) lett. A közgyűlés után Szucsány község küldöttséget menesztett Szodola elnökhöz és Kelemen alelnökhöz. A küldöttség tagjai kérték, hogy újabb erdőkivágások engedélyezése által tegyék lehetővé a már évek óta nem működő szucsányi fűrész üzembehelyezését, amely körülbelül 200 embernek adhat kenyeret. A község a közeljövőben akciót indít a földművelésügyi minisztériumnál az ügy érdekében. (—) Nem jártak eredménnyel a csehszlovákolasz búzatárgyalások. A Gabonatársaság megbízottai már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytattak az olasz érdekelt körökkel 1000 vagon csehszlovákiai búzának Olaszországba irányuló kiviteléről. A tárgyalások az alacsony árajánlat miatt zátonyra futottak. A többi országok érdeklődnek ugyan a csehszlovákiai búza iránt, az ajánlat azonban nem kielégítő, úgyhogy a felajánlott feltételek mellett a Gabonatársaság nem tud szállítani. A kivitelre engedélyezett 30 ezer vagon mennyiségből eddig 27 ezer vagont vittek ki, úgyhogy még 3000 vagon búza vár exportra. (~) A prágai leszámítoló egyesület jelentése szerint június 1-től 7-ig 2.010.911.927.05 Kő értékű váltót, csekket, utalványt és faktúrát nyújtottak be kölcsönös kicserélésre a múlt év azonos szakában kimutatott 1.942.867.252.25 Kő értékűvel szemben. A január 1-e óta történt benyújtások összege 48.368 millió 506.708.45 Kő-t tett ki a múlt év azonos szakában kimutatott 26.817,509.870.15 Kő-val szemben. Az emelkedés tehát 21.550,996.838.15 Kő. (%) Hat százalékban átalányozták a késáru forgalmiadóját. A késáru forgalmiadójának átalányosítására vonatkozó tárgyalások eredménnyel jártak. A pénzügyminisztérium az érdekelt rétegekkel való megállapodás után a késáruk forgalmiadóját július 1-től 6 százalékban átalányosította. (—) Tizenhat koronában fogják stabilizálni a vaj árát. Jelentettük, hogy a vaj értékesítésére intervenciós alapot fognak létesíteni. Az erre vonatkozó tárgyalások az egyes csoportok között, amelyeknek az alaphoz hozzá kell járulniuk, most folynak. Az alaphoz hozzá fognak járulni a cukorgyárak, a szeszgyárak, a répatermelők, a burgonyatermelők, a repcetermelők, a müzsirtermelők, a tejcsarnokok, az olajütők és a gabonatermelők. Az alapnak a célja a vaj értékesítésén kívül az ár stabilizálása. Az árat 16 koronában szándékoznak állandósítani. (—) Csehszlovákia nem kapott Romániában utólagos behozatali kontingenst A román külkereskedelmi hivatal a második negyedévre vonatkozóan mintegy 1,6 milliárd lej értékű utólagos behozatali kontingenst engedélyezett Csehszlovákia az utólagos kontingensekben nem részesedett. Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál ri MODERN REUMAKEZELÉS A pöstyéni kúra hatásossága abban rejlik, hogy a beteg ízületeken kívül a gyomor- és medenceszervek (máj, lép, vese) is részesülnek az iszap gyógyhatásában. Szakszerű irodalmat kívánatra küld a Fürdőigazgatóság. Pöstyén fürdő gyógyít! 9 (—) Tárgyalások a cukorkartellről. A cukorkartell átszervezésére és meghosszabbítására vonatkozó tárgyalások zárt ajtók mögött folynak és az illetékes tényezők jelenleg nem hajlandók nyilatkozni. A tárgyalások súlypontja a nyerscukor árának megállapítása körül mozog. Hírek szerint az előkészítő munkálatok a felmerült nehézségek ellenére is már annyira előrehaladtak, hogy néhány héten belül sor kerül a kartell meghosszabbítására, illetve átszervezésére. (—) A húsiparosok az állatpiac szabályozása ellen. A hentesek és mészárosok országos egyesülete a „Ceské Slovo"-ban nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezik, hogy az egyesület kezdettől fogva az állatpiac szabályozása ellen foglalt állást. Az egyesület tagjai kitartanak eme elhatározásuk mellett A nyilatkozat szerint nem felel meg a valóságnak az — amint a Venkov írta, — hogy a szervezet tagjai kérvénynyel fordultak a kereskedelmi minisztériumhoz az állatpiac szabályozása érdekében. ( —)’ A sörgyárak az árpagazdálkodás fölszabadítását kérik. A sörgyárak központi szövetsége 1936. évi — most nyilvánosságra hozott — jelentésében utalnak a sörgyárak árpával való ellátsa terén beállott nehézségekre és a jelentés leszögezi, hogy a sörgyárak érdeke azt kívánja, hogy az árpagazdálkodást vonják ki az irányított gazdálkodási rendszerből. (—) Vita a gabonaárak körül. A „Právo Lidu** vitába száll a Venkovama cikkével, amelyben a gabonaárak levonásának megszüntetése mellett foglal állást. A lap megállapítja, hogy az árlevonásokat éppen azért kellett foganatosítani, mert a gabonamonopólium gazdálkodása az agrárpárt hibájából 1934—35-ben eltért a stabilizációs elvektől s az árlevonásokra a veszteségek fedezésére volt szükség. A lap kérdi, hogy ezek a veszteségek vajjon fedezve vannak-e már. (—) A kisantant vasutjainak együttműködése. A vasutügyi minisztérium sajtóosztálya jelenti: A kisantant-államok statisztikai szolgálatának egyesítésére alakított bizottság — mint ismeretes — május 24-én és 26-án Prágában ülésezett Ezen letárgyalták a vasúti statisztika egyesítésének kérdését A bizottság megállapodott az évi és a havi vasúti statisztikai jelentések egységes kiadásának módjáról. A bizottság egyezményt kötött a személy- és teheráruforgalmi üzemi kiadások felosztására vonatkozóan. Ezenkívül megtárgyalták az áruszállítás statisztikájának egységesítését. A bizottság több kérdésben nem tudott megállapodást létrehozni s e kérdésekre vonatkozólag a tárgyalások tovább fognak folyni. ( —) Hova fordították másokat? Dr. Feierabend, a a gabonaárlevoGabonatársaság elnöke a „Venkovnak“ adott nyilatkozatában megállapította, hogy a gabonaárlevonásokból a Gabonatársaság több mint 191 millió koronát vett be, s hogy ezen címen a bevétel a gazdasági év végéig 200 millió koronát fog kitenni. Feierabend szerint ezt az összeget teljes egészében a gabonakészletek likvidálására használták fel, azaz a kiviteli veszteségek fedezésére. A nyilatkozat szerint az idén várható kisebb gabonakészlet jó hatással lesz a Gabonatársaság további gazdálkodására, arról azonban Feierabend nagy diplomatikusan hallgatott, hogy mi lesz a gabonaárakkal és a levonások megszüntetésének kérdését egy szóval sem említette. (—) Százkilenc fiókja van már a szlovenszkói gyümölcsészeti társaságnak. A szlovenszkói gyümölcsészeti társaság a megindított szervezési munkát Szlovenszkó-szerte folytatja. Tornalján a napokban alakították meg a 106. fiókot. Ennek elnökévé Beélik Elemért, alelnökévé dr. Dapsy Bélát, titkárává Gacsó Istvánt, pénztárosává pedig Barta Sámuelt választották meg. A 107. fiókot Teszéren alakították meg, ennek elnöke Ormos János. A 108. fiók Kinorányban alakult meg, elnöke Wohland Ignác Nádasfőn alakult meg kanonok. A 109. fiók Fuchsa József elnöklete alatt. (—) Beiatások a pozsonyi mezőgazdasági szövetkezeti felsőiskolába. A pozsonyi mezőgazdasági szövetkezeti felsőiskolába az 1937/38. iskolaévre a beiratások már megkezdődtek és augusztus 15-én érnek véget. Az iskola Igazgatósága (Pozsony, Köztársaságtér 15. III. b) készséggel küld felvilágosítást. A hallgatók száma korlátozott és a hallgatók kétharmada$3;ét érettségizetten körül veszik föl. A szövetkezeti i gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek,