Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-25 / 167. (4313.) szám

f 12 ^mBBB Doíorizmus és más irodalmi csoda­bogarak a párisi világkiállítás szenzációt hozott A százezer frankos amatőrkiadvány és az „Osztrigás Mici" naplója ■ Dörgelés a szenvedés szerepéről az irodalomban <— A PMH párisi munkatársától —­­ ! — Mit szól az Expóthoz? — kérdi Tristan Ber­­nard, a közismert humoros vígjátékíró. — Expó? Mi az, hogy Expó? ... — Idővel talán azt fogom én is mondani: „ex­­position“ (kiállítás), de egyelőre csak a fele van meg . . . Az angol pavillon például sehogy sem akarózott elkészülni a francia kiállítási munkások folytonos sztrájkjai miatt. A türelmét vesztett brit kiállítási főbiztos erre Angliából hozatott honi munkásokat repülőgépen. Az sem segített azonban: a brit elv­társak itt elkapták a „francia ragályt”. Attól fogva azután hetenként kétszer váltották a csoportokat: minden kedden és minden pénteken új munk­áso­kat hozattak Londonból repülőgépen . . . így ké­szült el az angol pavillon, kérem. Könyvgyujtok oromé A kiállításnak talán a legtanulságosabb pavil­­lonja a könyvipari kiállítás. A franciák nagyok nemcsak az irodalomban, hanem a könyvek kiál­lításában, az illusztrációban, könyvkötészetben, szóval mindabban, ami a bibliofilok örömét teszi. Ezen a boldog földön még vannak rajongói a „szép” könyveknek. Hogy csak egy példát említ­sek: a „Száz Olvasónő” klubja: száz gazdag úr­hölgy, akik minden évben összeadnak, százezer frankot egyetlen könyv kiadására. Legutóbb például a Marco Polo utazásaiból rendeztek amatőr kiadást az álomjáró festőnő, Marietta Lydis eredeti illusztrációival. Ezekből a csodálatosan finom kiadványokból mindössze 101 példány készül a klub tagjai szá­mára. A százegyedik az illusztráló művésznőé: forgalomba egy sem kerül. S ha már művészi s művészeti kiadványokról van szó, említtessék meg, hogy a kiállítási szezon könyvszenzációja egy magyar hölgy műve. A XVI. század legrej­télyesebb mesterének, a spanyol-görög „El Greco“­­nak 454 fennmaradt (jórészt féltett magántulaj­donban létező) művének adatait s művészi repro­dukcióját szedte össze egy páratlan képeskönyv­ben Hartmann Alice asszony: a világon ez az első hibátlan és teljes, kritikai El­ Greco-kiadás ... Az Osztrigás Mici naplója Mindamellett a francia költő nem­ boldog. ■'Ál­landó a panasz a közönségre, mely • amatőr kiadá­sokon kívül csak memoár- és riportirodalmat fo­gyaszt; regényre, lírára kevés a vevő. Annál sű­rűbben bukkannak­­ fel a furcsánál furcsább emlék­iratok. Legújabban régi ismerősünk, Osztrigás Mici adta ki emlékiratait. Az olvasó, aki a régi budapesti Vígszínházból emlékezhetik erre a haj­dan való kasszadarabra (franciául „La Dame de chez Maxim” volt a cím­e), alkalmasint némi csodálkozással fogja tudomásul venni, hogy az „Osztrigás Mici” nem költött alak. Ma is él, Armande Cassive a neve és most kiadta memoárjait a világhírű mulatóban való szereplé­seiről. Véletlen összetalálkozás, hogy ugyanekkor jelentette meg emlékiratait Amédée­ur is, aki a „Maxim“-mulató tulajdonosa volt húsz esztendeig s vendégül látta ott egy egész kor aranyifjúsá­­gát, köztük akárhány koronás fejet is (hogy csak a belga Lipótot s AMI. Edvárdot, az angolt említ­sük). Kedves az, hogy a két azonos témájú könyv egyáltalán nem hasonlít egymásra: a nagy kur­tizán a „legendás” Maxim-ot írja meg, a törzs­vendégek Maxim-ját; az ementáli üzletvezető pe­dig minden legenda nélkül az igazi Maxim-ot, a ..tulaj* szempontjából, melynek ugyancsak meg­voltak a maga rejtélyei . . . habár kevéssé köl­tőiek . . . A fájdalmas folyóirat Hát ilyenek a „felkelő” könyvek Parisban! Ta­lán ez is az oka, hogy a legújabb költő-iskola, a­­ Julien Teppe-é, „holorizmus“-nak hívja magát és a lapjának is az a címe: „Revue Doloriste* — Fájdalmas Folyóirat, abból az axiómából indulva ki, melyet a mi Petőfink úgy fogalmazott meg ma­gyarul, hogy a költő és a sorsharag egy anya­méhben fogantattak. A tézis némiképpen vitás. Roland Dorgeles, a világhírű regényíró, akinek szakértői vélemé­nyét e tárgyról kikértük, a következőket mon­dotta: „Egyáltalán nem gondolom, hogy minden lángésznek feltétlenül szenvednie kell. A te­remtés, az alkotás inkább semmint fájdalmas vajúdás,boldogító érzelem. Mindamellett a „honorizmus” nem egészen ér­telmetlen irány. Annyi tény, hogy a testi szenve­dés elfinomítja az­­ idegzetet; a szenvedő ember megérzé­kénessége feltétlenül erősebb, mint az elégedett sjjpoldo­g emberé. A szenvedő önmagába merül, mint kagylójába a csiga, a külvilág örömei nem szórakoztatják el, s így hajlik az erős kon­centrációra és a legkisebb részleteket meglátó analízisre. Én magam akkor­­ írtam­ a legsikerültebb regénylapjaimat, mikor átlőtt tüdővel a lazaret­­ben feküdtem. Utólag átolvasva, amit akkor ír­tam, meg kell ál­lapítanom, hogy az érzékenysé­gem, a megérző-képességem jóval intenzívebb volt, mint szen­ved­és­te­len napjaimban lenni szo­kott. Nem a fájdalom ellen kelek ki. A fájdalom­nak megvan a maga szükségessége és szerepe az emberi életben. Amit nem szeretek, az a fáj­dalom keresése, a fájdalommal való kacérko­dás. Ez az én fiatalkoromnak, a fin de siécle-nek (szá­zadvégnek) a divata volt, mikor a borongó köl­tők sebzett szívvel jártak a holdfényen, s ha nem sikerült romantikusan megőrülniök, mint Mau­passant-nak, akkor ópiumot szívtak legalább. Én arról voltam nevezetes az akkori latin­ negyedben, hogy ópium helyett a húsleves-injekciókat propa­gáltam, mint költőhöz jobban illő agye­rősitőt...“ — De a doloristák úgy vélik, kedves Mester, hogy egyedül a szenvedő ember értheti meg s ír­hatja meg igazán a mások szenvedéseit. Si vis me­stere, prim­um tibi ipse dolendum est — ahogy az iskolában tanultuk . . . „Sok ilyen szépet tanultunk az iskolában, ké­rem, — vélte Döggel és, — amit az iskolából ki­kerülve, nem mindig írunk alá. Én például az életben inkább azt tapasztaltam, hogy a szenvedő ember hihetetlenül önző. Magába vonul, de nem valami bölcselmi, elmélyedő alapon, hanem mert más ember nem érdekli és mert hallani sem akar a mások bajairól. Megértő . . . nagyon megértő . . . de inkább csak saját magával szemben. Ter­mészetesen: a nagy költőknek megvolt a maguk szomorúsága. De hogy mennyit köszönhettek köl­tői szempontból ezeknek a privát bajaiknak, az legalább is kérdéses. Egyáltalán nem tartom való­színűnek, hogy Milton-t a vaksága vitte volna rá, hogy megírja az „Elveszett Paradicsom“-ot; nem hiszem, hogy Rousseau-t a vesebaja ösztökélte volna a „Nouvelle Héloise” megkötésére, vagy hogy Flaubert Gusztáv az epilepsziájából ki­indulva teremtette volna­ meg a Madame Bo­­vary-t ... A lángész kelléke, uram, ne a sors­harag legyen,­­hanem a lelket emelő öröm . . .“ Még hozzátehette volna a kitűnő szerző, hogy a tengelice is csak jólakott állapotban énekel. De talán neki nincsenek madarai . . . BENEDEK KÁROLY. (*) Hindu balett Komáromban. Komáromból jelen­tik. Rendkívüli érdeklődéssel kisérte Komárom közön­sége a Menaka, hindu hercegnő által szervezett s ve­zetett táncos-csoportot, amely Budapesten aratott si­kereket s most Szlovenszkó néhány nagyobb városá­ban szerepel. A Katolikus Legényegylet nagyterme, a júliusi hőség ellenére is, megtelt, hogy a közönség az exotikus zenében s valódi hindu táncokban gyönyör­ködjék. A táncos együttes évezredes, ősi kultúráról tett bizonyságot: csodálatosan finom, lenge táncokat lej­tettek különleges zenéjükre a hindu táncosok, nem is annyira a lábbal, mint inkább felsőtesttel, karral, szemjátékkal reprodukálva ősi indiai népi s vallásos táncokat. Falusi leányok tánca, Shiva isten tánca, Sárkány-tánc: gazdag és érdekes műsora volt a sötét­barna, kígyótestű táncművészeknek. Érdekes volt a héttagú zenekar is, különleges ütő, fúvó­s vonós hang­szereivel: a monoton, csak néha fel-felsíró zene, a do­bok ritmikus dobbanása, a pengő facimbalom lenyű­göző hatást váltottak ki. Különösen nagy sikere volt két önálló zeneszámnak, amelyek az esős évszakot „elevenítették" meg. Utólérhetetlenül finom mozdula­tokkal lebegtek a táncosok, egy-egy gesztussal, moz­dulattal, fejbillentéssel fejezve ki életet, halált, szerel­met, istenséget. Az előadásnak nagy sikere volt. Tiszta művészetet hoztak a táncosok. (*) Proust hatalmas regénye a színpadon. Párisból jelentik: Egy párisi rendező nagy fába vágja a fej­széjét: Proust regényét, amely tíz kötetből áll, szín­padra írta át. A Bovaryné dramatizálása sikerrel járt és ezen a rendező felbuzdult és most megpróbálja, hogy Proustot dramatizálja. A felvonásokat apró jele­netekre bontotta fel és a proszcénium-páholyban el­helyezett kórussal szólaltatja meg a szereplők gondola­tait. A megoldás meglehetősen primitívnek bizonyult, mert ha van mű, amely nem való színpadra, úgy ez Proust regénye . (*) „Nem lettem hűtlen a színházhoz” — mondotta Reinhardt, aki Párisban tartózkodott és elmondotta, hogy Salzburgban az idén bizonyos újításokat vezet be. Elmondotta a világhírű rendező továbbá azt is, hogy olyan filmet rendez, amelynek főszerepét Char­les Boyer játsza. Salzburg után Bécsbe megy, ahol szintén rendez egy-két darabot. Szívesen dolgozik Amerikában, mert ott a munkának semmiféle korláto­zását nem ismerik. Olyan dolgokat lehet filmen pro­dukálni, amik Európában teljesen elképzelhetetlenek. A film Reinhardt számára csak egy hajtása a színház­nak, ez a hajtás azonban annyira elterebélyesedett, hogy árnyékot kezd vetni a fatörzsre. A színháznak ma nehezebb a dolga, mint a filmnek, de egészen bi­zonyos, hogy a színház halhatatlan. Reinhardt nem lett hűtlen a színházhoz és mindig szakít magának időt arra, hogy egy-egy darabot rendezzen. (♦) Tintoretto. Az egész művelt világ zarán­dokútra indult Velencéibe, ahol most Tintoretto műveit egymás mellé helyezve láthatja. Tintoret­­toról, a mesterről és az emberről egyaránt remek­­be készült arcképet ad Petrovics Elek, az Uj Idők új számában. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még Csathó Kálmán mulatságos, fordulatos regé­nyét, Francis Brett Young költőien mély angol regényének folytatását. Balassa József értékes nyelvészeti cikke, Tábori Pál párisi levele, Jan­­kovics Jenő tanulmánya a szabadtéri játékokról teszik változatossá a lapot. Bródy Sándor ízes élettől teljes elbeszélése a Békebeli Múzeum cím­ű­ új rovatban, Zelk Zoltán szép verse, Török Sán­dor elmés életképe gyönyörködtetik még az ol­vasót. A kedvelt rovatok, művészi és időszerű képek egész sora sem maradtak ki az Uj Idők­ből. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest VI., Andrássy­ ut 16. Elő­fizetési díja negyedévre 40 Kő. Egyes szám ára 3.50 Kő. Előfizetni lehet a Novitas-nál Pozsony, Dlká ul. 15, SPORT A Ferencváros—Austria kupaközépdöntő, ligabajnoki- és divíziós selejtezőmérkőzé­sek, vidéki amatőr bajnoksági döntő Magyarországon — a vasárnap futballműsorán PRÁGA* — Vasárnap egész Középeuró­­pa sportérdeklődése BUDAPEST felé for­dul, ahol a KK középdöntőjének revánsmérkőzésén a Ferencváros és a bécsi Austria találko­zik egymással. Mint emlékezetes, az elmúlt vasárnap Bécsben az első mérkőzésen az Austria 4:1 arányban győzött és így három gólos előnnyel indul Budapesten. A Ferencváros, amely ezúttal teljes felállításban szerepel, mindent elkövet majd, hogy legalább har­madik mérkőzést csikarjon ki az erősen fa­vorit bécsi együttestől. A mérkőzést egy új olasz bíró, Datilo vezeti. A csehszlovák államliga selejtezője so­rán PRÁGÁBAN a Cechie Karim­ az SK Pardubice-vel mérkőzik. A nyugatszlovenszkói divízió selejtezőjé­ben RIMASZOMBATBAN a Törekvés a Vágbesztercei Spartát látja vendégül. A mérkőzés a rimaszombati csapat számára csak presztízs-kérdést jelent, hogy esetleges otthoni győzelmével mégis javítson jelenle­gi erősen passzív gólarányán. A­ keleti divízió utolsó selejtezőjén UNG­­VÁROTT az UAC a munkácsi Slaviával, KASSÁN pedig a K. Törekvés a Spartával mérkőzik. A szabadnapos Füleki ,TC ZÓLYOM* BÁN a ZTE ellen vendégszerepel, az ugyancsak szabadnapos TSK TAPOL* CSÁNYBAN pedig a Nyitrai AC-ot gadja. NAGYSZOMBATBAN a Rapid fo* a­ Récsei SK-val játszik serlegmérkőzést. POZSONYBAN az SK Bratislava nem*­zetközi mérkőzést játszik a bécsi Sportklub ellen. — SZENCEN az MLSz II. csapata játszik a vidéki magyar válogatott ellen. PÖSTYÉNBEN a PSK a nagyszombati SK- bal játszik barátságos mérkőzést. MUNKÁCSON az MSE barátságos mérkőzésen fogadja az ungvári CsSK-ot. DIÓSGYŐRÖTT a magyarországi vidé­­ki amatőr bajnokság első döntőjében a DVTK és a Győri ETO találkozik. Az egyéb sportokban a VÍVÁSBAN Pá­­risban a párbajtőr csapat VB-i verseny* ÚSZÁSBAN Prágában Csehszlovákia és­ Svédország válogatott versenye, Szklenó* fürdőn a csehszlovákiai magyar bajnokság­­ok, Budapesten pedig a MAC-miting fo­­lyik le. TENISZBEN Varsóban Olaszor­szág— Lengyelország KK-mérkőzésének utolsó napja, EVEZÉSBEN Budapesten Magyarország és Lengyelország válogatott verseny van soron. Jubileumi futballtornát rendez a 30 éves ÉSE ÉRSEKÚJVÁR. — Az őszi szezon Délszloven­­szkóban olyan futball eseménnyel kezdődik,­­amely előreláthatólag a szezon legnagyobb futball­­csemegéje lesz. A 30 éves jubileumát ünneplő ÉSE néhai alapítójának és volt alelnökének, dr. Barta Leónak emlékére igen magas színvonalú serlegmérkőzést tart, amelyen már eddig­ biztosították a rendező ÉSE-n kívül az ősrivális KFC és az újdonsült kupabajnok Galántai SE részvételét. A tárgyalások a serlegmérkőzések negyedik részt­vevőjének megnyerésére már megindultak az érsek­­­­újvári CsSK Nové Zámky-val, a Lévai TE-tel és Nyitrai AC-­bal. Ilyenformán kétségtelennek látszik, hogy Délszlovenszkó négy vezető futballcsapata vesz részt ebben a küzdelemben, amely hivatva lesz eldönteni, hogy melyik ezidő szerint Délszloven­szkó legjobb futballcsapata. A serlegmérkőzések során minden résztvevő mindegyikkel játszik s a körmérkőzések három versenynapon kerülnek lebonyolításra: augusztus 1-én, vasárnap, augusztus 7-én, szombaton és 8-án, vasárnap. Augusztus 1-én az ÉSE a saját pályáján a ser­legmérkőzések negyedik résztvevőjével, valószi­­nüleg a CsSK Nové Zámky-val játszik, míg ugyanaznap Komáromban a KFC a GSE-et, déli kerület és a nyugati Magyar Kupa bajnokát a fogadja. A döntő jellegű mérkőzések augusztus 7-én és 8-án, szombaton és vasárnap Érsekujvárott kerül­nének eldöntésre. Szombaton a KFC a CsSK Nové Zámky-val játszik, míg az ÉSE a GSE-tel méri össze erejét, vasárnap pedig a GSE a CsSK Nové Zámkyval és mint a körmérkőzés főatrakciója, az ÉSE a szomszédváros örök riválisával, a KFC-vel mérné össze erejét. Miután valamennyi mérkőzés pontozásra s gól­­arányra megy, természetes, hogy rendkívül iz­galmasnak és érdekesnek ígérkezik s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy egyik-másik találkozás, kü­lönösen azonban a döntő, jelentőségben felülmúlja a diviziós mérkőzések jelentőségét. TENISZ )( A Davis Cup kihívásos mérkőzésén London­ban szombaton az angol Austin kezdett Parker­­rel, míg Budge (USA) Hareval mérkőzött. Hét­főn a párost játszák le a Budge-Makó és a Tucker-Wilde kettősök. ( Kedden a verseny a Hare-Parker és a Budge-Austin egyes játszmák­kal végződik. )( Lengyelország—Olaszország KK-mérkőzése pénteken kezdődött meg Varsóban. Az esős idő miatt csak egy játszmát tudtak befejezni. A len­gyel Wittmann az olasz Quintavallet 3:6, 7:5, 13:11, 6:1 arányban verte­ meg. — A Hebda (len­gyel)—Palmieri (olasz) játszma 6:1, 4:6, 7:5 arányban félbemaradt és azt szombaton folytat­ták. " így Lengyelország az első nap után 1:0 arányban vezet. )( Csehszlovák játékosok portján, Stingl és Melzer Salzburgban, Malecek és Caska Cortina d'Am­pezzoban és Wodicka Portoroseban verse­nyeznek. )( A lengyel teniszszövetség Tarlowskit és Barteket sportszerűtlen magaviseletük miatt más­fél évre felfüggesztette. (*) John Barrymore Shakespeare-szerepeket játszik. John Barrymore, a híres amerikai színész öt Shakespeare-szerepre szerződött az egyik rádiótársa­sághoz. Esténkint 3000 dollárt kap egy-egy szerep el­játszásáért, összesen 15.000 dollárt. (*) Kis filmhírek. H­e­n­r­y Porten hosszabb hallgatás után ismét megjelenik a moziközönség előtt. Az egykor igen népszerű német sztárt a Tobis gyár szerződtette le egy filmre. — Louis Trenker, al­pesi specialista, néhány nap óta a Matterhorn svájci oldalán dolgozik, ahol filmet készít, amelynek címe „Küzdelem a Matterhornért“. Az újdonság két verzió­ban, németül és angolul jelenik meg. — Latabár Kálmán „Sportszerelem“ új magyar filmben egy futballcsapatban kapitányi rangot kapott. Mellette Salamon Béla, Kondor Ibolya, Kökény Ilona, Rajna Alice kaptak vezető szerepeket. — Heltai Jenő „A lil­es“ című regénye után film készül, amelynek férfifőszerepét Törzs Jenő játsza. A híres bűvész­­cilinderben pontosan 55 tételt helyeztek el. Van benne élő galamb, fehér nyúl, csörgőkígyó, tojások, pillangók és sok más egyéb. Az Amerikai és angol filmgyárak a jövő idényben túlnyomórészt film­­vígjátékokat fognak gyártani, mert az idén is ezek aratták a legnagyobb sikert. — Ginger Rogers hollywoodi jelentés szerint új filmben játsza a fősze­repet, amelynek címe „Sherlock úr és Holmesné ", partnere William Powell. (*) Az idén színre kerül Londonban „Az ember tragédiája”. Londonból jelentik: Gilbert Miller londoni színházi producer azt tervezi, hogy az idén előbb Ame­rikában, azután Londonban bemutatja Madách Tragé­diáját. Lehetséges azonban, hogy az angol nyelvű be­mutató Londonban lesz, igen előkelő színházban. A Tragédia egyes képeit olyan tökéletes technikai fel­készültséggel akarják színpadra vinni, hogy Madách’ remekműve a maga világirodalmi értékei mellett a káprázatos látványosság szenzációival is szolgáljon. A legnevesebb angol színészeket szerződtetik a fő­­szerepre és a premiert februárban tartják meg.. Két angol nyelvű fordítás van már, de most készül egy har­­­madik és ezt fogják a színpadi előadás számára föl­­használni. AZ UNGVÁRI MOZIK MŰSORA: KINŐ PASSAGE: VII/26—27: Asszony a bilincsben. VII/28—29: Dunai keringő. VII/30—31—VIII/1: A császárnő kéme. BIO RÁDIÓ: VII/26—27: Cigánybáró. VII/28—29: Marja Walewska. VII/30—31—­VIII/1: Vihar a Sárga-Jtengtcob r

Next