Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-15 / 185. (4331.) szám

A gazdasági egyesületek és a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületek együtt­működése, tekintettel a gazdaifjúság szakképzésére PRÁGA. — A fenti cím alatt Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnöke, a magyarság kiváló gazdasági előharcosa, a Ka­tolikus Ifjúsági Egyesület által Vihnyén rende­zett ankéton figyelemreméltó előadást tartott a gazdasági egyesületek és a SzKIE együtt­működése szükségességéről és annak módoza­tairól. A­ nagy tetszéssel fogadott előadást hely­szűke miatt kivonatosan az alábbiakban kö­zöljük: Régóta hangoztatom, hogy a nemzeti kisebbség épü­letének négy alappilléren kell nyugodni. E négy alap­pillér: a politikai, kulturális, érdekvédelmi és gazda­sági szervezettség. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem áll biztos alapon az épület. A politikai részt ki­kapcsolom, mert ez kezdettől fogva ki ve­t ? A kulturális szervezkedés az utóbbi időben T ■ - méretekben haladt előre. Megindult az építő munka a gazdaérdek Jd 1­i fronton is. Szlovenszkó magyarlakta vidékein meg­alakultak a gazdasági egyesületek. Ezek ma már az egész magyarlakta vidéket felölelik. A Nyugatszlo­­venszkói Gazdasági Egyesület Galánta székhellyel, a Nyitravölgyi G. E. Érsekújvár, a Garamvölgyi G. E. Léva, a Középszlovenszkói G. E. Losonc, a Sajóvölgyi G. E. Tornalja, a Bódvavölgyi G. E. Szepsi és végül a Bodrogközi G. E. Királyhelmec székhellyel alakult­­ meg. Ezek közül még csak a garamvölgyi és a bodrog­közi nem működik, mert alapszabályai még nincsenek jóváhagyva, a többi azonban már működik és mind­egyiknek szakképzett titkára van. További teendő ez egyesületeknek szövetségbe való tömörítése, nemcsak az egységes fellépés és állásfoglalás, hanem az egy­séges vezetés és irányítás érdekében is. Ezek az egye­sületek birtoknagyságra és politikai pártállásra való tekintet nélkül igyekeznek a magyar gazdákat tábo­rukban tömöríteni. A fősúlyt a kisgazdák összefogá­sára helyezik. Az egyesületeknek közös lapjuk van, amelyet a tagok tagdíjuk ellenében kapnak és „Gazdák ■Lapja“ címen jelenik meg. — Leggyengébb a magyar kisebbségi épület negyedik pillére, amit gazdasági szer­vezettséggel jelöltem meg. Nincs átfogó, mindenüvé kinyúló kisebbségi magyar szövetkezeti élet, nincs­­ magyar bank stb. Egy percig sem kétséges, hogy a magyarság szempontjából ennek a pillérnek kellene a legerősebbnek lenni. A kulturális gazdaérdekvédelmi szervezettség csak politikamentes társadalmi egyesületek útján valósít­ható meg. Ezeknek az egyesületeknek együtt kell dol­­gozniok ott, ahol érdekeik és célkitűzéseik egymással találkoznak. Ilyen találkozási pont a falusi gazda- és földműves­ifjúság szakképzése. E bevezetés után eljutottunk tulajdonképpeni tár­gyunkhoz, ami minket közelről érdekel, hogy miképpen lehet a gazdasági egyesületekkel és a SzKIE-vel a földműves ifjúság szakképzése terén az együttműködést megteremteni? A SzKIE kulturtestület­e elsősorban kulturmunkát fejt ki. A kultúra amint tudjuk­­— lehet általános és különleges. Beszélnek művelt emberről és beszélnek ■ művelt gazdáról. A falu lakosságának főfoglalkozása a földművelés. A falusi ifjúság zöme is gazda- vagy­­ földműves családból származik. Hiányos lenne tehát a falusi ifjúsággal végzett kul­­turmunka, ha a mezőgazdasági szakképzésre ki nem terjeszkedünk. A kulturmunka azután lehet szórakoztató és oktató. A mezőgazdasági szakképzés oktató munka, de ennek az alkotó munkának felelősségteljesnek kell lenni. Ebbe a munkába nem kapcsolódhat be akárki. Egy szórakoztató zenedélutánon a szereplő falshangot üt­het meg a zongorán, ez bántja ugyan a fület, de abból különösebb baj nem származik. Ha ellenben a mezőgazdasági szakmunkában be­kapcsolt egyén melléfog, az már baj, mert abból egyenesen anyagi károk származhatnak. Ezért a mezőgazdasági szakképzést avatatlan kezekre bízni még a legkisebb részletekben sem lehet. Ezt a munkát programszerűen és szakszerűen csak a gazdasági egyesületek végezhetik el. A kultúregyesületek akkor teljesítenek ebben a te­kintetben igazi kultúrmunkát, ha a gazdasági egye­sületeket ebben a munkában a legmesszebbmenően támogatják. Mielőtt ennek a módjait kijelölném, ismertetni akarom a vezetésem alatt működő gazdasági egyesületeknek már eddig is jól bevált e téren kifejtett munkáját. Ez a munka többoldalú. A legnagyobb súlyt a mezőgazdasági szaktanfolya­mokra fektetjük. Ezek tartama két hét, napi négy elő­adási óra mellett. A tanfolyamra 18—30 éves fiatal igazdák és gazdaifjak iratkozhatnak be. Előadási tár­gyak: Növénytermesztés és állattenyésztés. A tan­folyamot záróvizsga fejezi be, ahol a tanulók levizs­gáznak és osztályzatot kapnak, majd bevezetik őket a tanfolyamok törzskönyvébe. Eddigi tapasztalataink szerint egy-egy gazdasági­­ egyesület egy téli idényben kb.­­0 ’20 tanfolyamot rendezhet. A hét gazdasági egyesület tehát összesen kb. 70—80-at. Ha egy tanfolyam látogatóinak számát átlag 30-ra vesszük, akkor egy-egy télen át kb. 2000— 2400 fiatal magyar kisgazda szakképzéséről beszélhe­tünk. Ez már tömegkiképzést is jelent. Minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy a tan­folyamok óriási kihatással vannak a gazdálkodási vi­szonyok megjavítására. Az, hogy a szlovenszkói magyar kisgazda ma már jobban gazdálkodik: tarlót buktat, őszi szántást vé­gez, jó vetőmagot alkalmaz, az üszög ellen védeke­zik, állatait jobban takarmányozza, főleg ezeknek a tanfolyamoknak köszönhető. Ezeket az alapvető tanfolyamokat továbbképző tan­folyamok fogják követni, amelyekre azok iratkozhat­nak be, akik az alapvető tanfolyamot elvégezték. A határbejárással kapcsolatos vetésdíjazások szintén hathatós eszközei a gazdasági szakképzésnek. Ezeknél ugyanis a cél nem annyira a díjazás, mint az azzal kapcsolatos demonstratív előadás. A díjazásokat közvetlen az aratás előtt tartjuk, amely alkalommal a község gazdáival kimegyünk a mezőre. A díjazást a bírálók végzik, egy arra kiszemelt al­kalmas előadó pedig szakelőadást tart az érdeklődő gazdaközönségnek és szemléltetően mutatja be az egyes termelési tényezők hatását, a termelés kialaku­lását. Ugyancsak szemléltetően mutatja be a leg­­különbféle rovarelleneségeket és gombabetegségeket, azok kártételeit és az ellenük való védekezést. Az elő­adó felhívja a gazdák figyelmét az aratási idő helyes megválasztására és a lábon álló termésen mutatja be az egyes érési szakokat. Végül még a gazdasági egyesületek sajtóorgánumá­ról, a „Gazdák Lapjáéról kell röviden megemlékez­nem, mely időszerű szakcikkei útján szintén a szak­képzést szolgálja. A lap ma még csak 4500 példányban jelenik meg, ez a szám azonban hónapról-hónapra tetemesen emelkedik. Kérdés már most, hogyan lehet a gazdasági egye­sületek fentiekben vázolt munkájánál a SzKIE-vel az együttműködést megteremteni? Ha a SzKIE helyi szervezetének gazdasági szak­előadás tartására van szüksége, megkeresi az illetékes gazdasági egyesületet és szakelőadó küldését kéri. Ilyen esetben előre közölni kell, hogy a hallgatóság milyen tárgyú előadást kíván. Az előadást a SzKIE rendezi meg, helyiségről gondoskodik, valamint arról is, hogy az előadáson kellő számú érdeklődő legyen jelen. Ha a mozgalom az egyesületből indul ki, akkor viszont a gazdasági egyesület értesíti a SzKIE helyi szervezetét, hogy a községben ilyen, vagy amolyan tárgyú gazdasági szakelőadás lesz és arra meghívja a SzKIE-ben helyet foglaló gazdaifjúságot. Hasonló­képpen lehet eljárni a tanfolyamok rendezésénél is. A gazdasági egyesületek rendszerint ott rendezik a tanfolyamot, ahol az érdeklődő fiatal gazdák azt kí­vánják. Ha a SzKIE tagjai között ilyen szándék nyil­vánul meg, akkor megkeresik az illetékes gazdasági egyesületet és felkérik a tanfolyam rendezésére. A tanfolyam céljaira helyiségüket rendelkezésre bo­csátják és tagjaikat a tanfolyamon való részvételre buzdítják. Ha a tanfolyam rendezésére a gazdasági egyesület tette meg a lépést és ha az illető községben van SzKIE-szervezet, akkor ennek vezetőségét szán­dékáról értesíti és támogatásra kéri fel. Az előadások és tanfolyamok ellenőrzési joga SzKIE vezetőségének mindenkor biztosíttatik. Ugyancsak értesítik a gazdasági egyesületek a SzKIE vezetőségét más akciókról is, például a vetésdíjazá­­sokról, amelyeken a SzKIE tagjai szintén részt­­vehetnek.­­ Nagy szolgálatot tesznek a kulturegyesületek veze­tői a falu népének azáltal is, ha a falusi fiatalságot arra nevelik és ösztönzik, hogy önállósulásuk esetén lépjenek be a gazdasági egyesületekbe. Véleményem szerint ez is közvetett kulturmunka. Itt nem kell tartani attól, hogy az egyes kultur­egyesületek ezáltal tagokat veszítenek. Viszont a gazdasági egyesületeknek sem lehet az a feladata, hogy tagjait elzárja vagy lebeszélje a kulturegyesü­­letekben való részvétel elől. A gazdasági egyesületek csak a legnagyobb hálával tartozhatnak a kultur­­egyesületeknek azon munkájukért, hogy művelik a falu ifjúságát, valláserkölcsi alapon nevelik és belé­­jük oltják az összefogás érzetét. A gazdasági egyesületeknek egyik legfőbb célja a ga­z­dasági haladás előmozdítása, ezt a célt pedig kipallé­rozott emberanyaggal mindig könnyebb elérni, mint a csiszolatlannal. Igen fontos feladata továbbá a kulturegyesületek* nek, hogy a falusi gazdaifjuságot olyan olvasmányok* kal is ellássa, mely szorosan összefügg az ő foglal­kozásukkal. A szaklapokra gondolok. A szaklapnak nemcsak szakszerűnek, de szakkérdésekben megbízha­­­tónak is kell lenni. A gazdasági egyesületek hivatalos lapja, a „Gazdák Lapja“ alkalmas olvasmánya lehet a SzKIE-ben helyet foglaló falusi gazdaifjúságnak is. Azt tartják, hogy a faluval keveset foglalkoznak, a faluval senki sem törődik. Én meg azt tartom, hogy már egy kicsit sokat is foglalkoznak a faluval. A baj ott van, hogy a falumunkában nincs terv­szerűség, nincs rendszer és megfelelő óvatosság. A falu sokszor prédájává is válhat az avatatlan kultur­­munkásoknak. Több példát lehetne erre felhozni. Csak nemrég hallottam, hogy egyik járási közművelő­dési egyesület előadója egyik faluban egy vasárnap délután két óra hosszat Darwin tanait fejtegette és azt bizonyítgatta, hogy az ember a majomtól származik. A társadalmi egyesületek összefogása már csak azért is szükséges, hogy hasonló mételyezésektől a falu la­kosságát megvédjék. Egyik tagunk, akit én a magyar paraszt minta­képének tartok, egy mezőgazdasági tanfolyamunk záró­vizsgáján a tanulók által felmutatott szép eredmény hatása alatt egy rövid kis beszédet tartott. Elmon­dotta, hogy az utóbbi időben sokat foglalkoznak a faluval, szépítgetik, kenegetik, de az igazi tengely­kenés a legtöbbször elmarad és a falu tengelye tovább nyikorog. A falumunkában is tengelykenésre van szükség és ennek érdekében a különböző társadalmi egyesületek­nek össze kell fogni. Mindig a célt kell szem előtt tar­tani, amit csak egymást támogatva érhetünk el. Nem lehet célnak tekinteni sem a kulturális, sem más egye­sületeket, vagy társadalmi szerveket, mert ezek csak eszközök a cél elérésére, a cél csak egy lehet­ . Az itt élő magyarság boldogulása! (—) Intézkedés a csehszlovákiai kivitelt meg­károsító cégek ellen. Az exportintézet és a keres­kedelmi minisztérium számos panaszt kap kül­földről, hogy a csehszlovákiai cégek a külföldi cégek sürgetésére vagy kérdésére egyáltalában nem válaszolnak. Tekintettel arra, hogy az illeté­kes hatóságok ebben Csehszlovákia kiviteli érde­keinek megkárosítását látják, az ilyen belföldi cég ellen — más eszköz híján — úgy fognak föl­lépni, hogy megvonják kiviteli lehetőségeit az engedélyezési eljárás során. Azok a cégek, ame­lyeknek nem fűződik érdekük a külföldi szállí­táshoz, az exportintézetihez fordulhatnak, amely aztán a külföldi cég kérdésére és érdeklődésére közvetlenül megadja a választ. (—) A Zean&ká Banka augusztus 13-ig a cseh­szlovák hitelezők követeléseit a jugoszláv klíring­­ben a 126.971 számig, az olaszban pedig az Olaszországiból a vizálit összes tételek erejéig ki­fizette. A klikringkövete­lésekb­e előleget ne­m nyújtanak. (—) Döntés a kereskedelmi könyvek becsatolá­sáról az adóügyi eljárásokban. A legfelső közigaz­gatási bíróság 17.110/37. számú döntvénye értel­mében a törvény nem követeli meg azt, hogy az az adófizető, aki a bizonyítás során könyvekbe való betekintést, egyúttal fölajánlja a terjessze be kereskedelmi könyveit is. A döntvény szerint ebben az esetben a törvény azzal számít, hogy az illetékes hatóság abban az esetben, ha a föl­ajánlott bizonyítékot alkalmasnak találja, külön határidő alatt rendeli el a könyvek megtekinté­sét. Nem helyes tehát az a nézet, hogy az adó­fizető nem tett eleget a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó fölhívásnak, ha a kereskedelmi köny­vekbe való betekintés fölajánlásával egyidejűleg nem terjesztette­­ be a könyveket az illetékes ha­tósághoz és ezért ez okból konzumáció nem kö­vetkezik be. (—) Állatvásári hír. A hétfői prágai állatvá­­sárra 580 szarvasmarha, 1500 belföldi sertés és 1800 külföldi bak­onysertés felhajtását jelenítet­ték be. 1937 augusztus 15, vasárnap. Hol késik a kárpátaljai segitőakció ? Nem szónoklatokra, de tettekre van szükség! MUNKÁCS: —­ A kárpátaljai aszály* okozta óriási károkról a PMH többizben beszámolt. A helyzet ma az, hogy a leg­több kárpátaljai községben a gazda az el­vetett magot sem kapta vissza s igy nem­csak egyévi munkája ment kárba, de oda­veszett a vetőmagbefektetés is. Az már a legjobb esetek közé tartozik, ha valamelyik gazdának a kenyérmagva eltart karácso­nyig, télire és tavaszra azonban ezeknek sem lesz­­ kenyerük. Kárpátalján úgy az emberekre, mint az állatállományra elvisel­hetetlenül nehéz tél vár. Az állatállomány számára nincs takarmány, még csak szalma sincs. Az idő lassan őszre fordul, azonban a beígért vetőmagakciónak még nyoma sincs. A gazdák a legnagyobb kétségbe­eséssel néznek az ősz és a tél elé. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy az adóigazgatások egyre-másra küldik ki az adókivetéseket. A segítség késik, nyoma sincs! Emellett a ma­gyarnyelvű kormánysajtó nem a közeli se­gítségről ír, de fő feladatának tartja, hogy kétségbe vonja azt, hogy dr. Korláth Endre képviselőnek és az egyesült párt többi tör­vényhozójának joga van-e a magyar falvak lakosságát a kormány előtt képviselni. Be­látjuk, hogy nem tehet egyebet, mint pár­tunk segítségre irányuló munkáját gáncsol­ja és pocskondiázza, amellett természetesen az ügy érdekében mint a múlt tapaszta­latai igazolják — mit sem tud tenni. A kár­pátaljai aszálykárt­ szenvedett gazdák meg­segítésének itt a tizenkettedik órája. Nem ígéretekre és szép szólamokra van szük­ség, hanem tettekre és pedig gyorsan, míg valami menthető. Ezt kívánja Kárpátalja őslakossága s elérkezett a legfőbb ideje. Hogy a kormány eleget tegyen kötelességé­nek! (—) A kiárusítási törvény sorsa. Annak elle­nére, hogy a kiárusítási törvényjavaslat már néhányszor átesett az észrevételezési eljáráson, még mindig nem bizonyos, hogy mikor kerül sor a törvény végleges megszövegezésére. A leg­utóbbi eljárás során a közegészségügyi minisz­térium is beterjesztette észrevételeit. Tekintettel arra, hogy a kiárusítási törvény kiadása körüli huzavona érzékeny kárt okoz a kereskedőknek és a különféle címeken történő kiárusításokkal tág tér nyílik a tisztességtelen verseny számára, a kereskedelmi szervezetek most újból kéréssel fordultak az illetékes minisztériumokhoz a javas­lat mielőbbi parlamenti letárgyalása érdekében. A szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tör­vény még karácsony előtt érvénybe lépjen. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nem­zeti Banik jelentése szerint a líra árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézet­­nél lévő „Conto Spedale“ útján történő utal­­ványátruházásokra a következőképpen állapítot­ták meg: 100 líra egyenlő 151 csehszlovák ko­ronával. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest­ben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarest­ben ma a múlt heti 5.65—5.75 lejes jegyzéssel szemben 5.60—5.70 fejjjel jegyezték. (—) Emelkedett a jugoszláviai kender beho­zatala. Belgrádi jelentés szerint Jugoszlávia első félévi kender kivitele 112.3 millió dinárt tett ki, azaz 4.3 millió dinárral többet, mint tavaly. Csehszlovákia Jugoszláviából 12.1 millió dinár értékű kendert hozott be a tavalyi 8.3 millió di­nár értékűvel szemben. A jugoszláv kender át­vételében Csehszlovákia Németország, Anglia és Ausztria mögött a negyedik helyen áll. (—) Grafikai gépek a prágai őszi vásáron. A szeptember 3-tól 12-ig tartó prágai őszi vá­sár keretében az idén is megrendezik a minta­­vásári palotában a grafikai gépek csoportját. A csoportban 12 cég állít ki, amelyek körülbelül 30 belföldi, német birodalmi és amerikai céget képviselnek. A grafikai gépek csoportját először a múlt tavaszi vásáron rendezték meg s a kö­zönség a csoport iránt nagy érdeklődést tanú­sított. (—) A dohányjövedék 1 millió kiló bolgár dohányt vásárol. PVV. A dohányjövedék 1937 szeptember 10-re 1 millió kiló bolgár dohány szállítására pályázatot írt ki. A dohánynak az 1936. évi termésből kell származnia. A szállít­mány értékét körülbelül 40 millió koronára be­csülik. Tekintettel arra, hogy a szállítás lebo­nyolítására csak 1938 májusában kerül sor, az összeg az 1938 július augusztusi klíringszámlán fog jelentkezni. (—) Sörgyártás és kivitel. A kiadott jelentés sze­rint a sörgyártás és a sörkivitel helyzete csupán a második negyedévben javult. Áprilisban a sörgyártás 0,5, májusban 25,4, júniusban pedig 14 százalékkal javult. A két utóbbi hónapban ugyanígy javult az el­helyezés is. A Csehszlovákia sörgyárak az év első fe­lében 3.822,682 hl sört állítottak elő, azaz 6,5 száza­lékkal többet, mint a múlt év azonos szakában. Vetőmag Pecenady nemes busa Államilag elismert kiváló nemesítés, óriási termését (holdankints 20—37 q.) mindenhol meghozza, mert nem elkényeztetett neme­sítés. Víz károsodást erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája erős, rozsdamentes, kalásza nagy, Uszögmentes. Hektoliter­­súlya 82 kg. Megrendelhető: Petenady Uradalomban. Posta: Velké Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% nemesítési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel.

Next