Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-26 / 221. (4367.) szám

AW/í>AR-HI­RLAG: A rovatért LÜKŐ GÉZA felel A Venkov szerint féléven belül belföldi kölcsön válik aktuálissá PRÁGA. — Többizben beszámoltunk márl arról, hogy az agrárpárti sajtó, valamint ko­­­moly nemzetgazdasági tényezők sorozatos­ támadásokat intéztek Csehszlovákia pénz­ügyi politikája ellen, rámutattak annak hiá­nyaira és megállapították azt, hogy a pénz­ügyi politika terén Csehszlovákia nemzet­­gazdászai csődöt mondottak. A­­­enkov ma ismételten foglalkozik ezzel a kérdéssel s a cikkben a jövő évi költségvetési fedezet kérdésével kapcsolatban a következőket írja: ,­• Az államvédelmi célokra szolgáló ki­­adásokért huzamosabb időre nem lehet más­képpen előteremteni, mint hosszúlejáratú kölcsönnel, amelynek az elhelyezéséhez ál­dozatot kell hoznia a lakosság minden réte­gének és főképen a pénzügyi világnak, a biztosítóintézeteknek, amelyek a reájuk bí­zott vagy a biztosított tőkéket kezelik. Ez­úttal Csehszlovákia pénzintézeteit, magán- és nyilvános biztosítóintézeteit ama nagy feladat elé fogják állítani, hogy minden ere­jükkel járuljanak hozzá hosszúlejáratú pénz­eszközök megszerzéséhez, amellyel fedezni lehessen az államnak az államvédelmi intéz­kedésekre fordított kiadását és amelyekkel konszolidálni lehet a korábbi rövidlejáratú kölcsönöket. Ehez azonban a Csehszlovák Nemzeti Bank rugalmasabb hitelpolitikájára van szükség. Valamint vezető pénzügyi és nemzetgazdász tényezőinknek az üggyel szemben tanúsított rendkívüli megértésére. Ezek a kérdések már az elkövetkező hóna­pokban aktuálisokká válnak. A belföldi köl­csön kérdése pedig egy féléven belül válik időszerűvé. A Venkov kérdi, hogy váljon ezúttal is nem fognak-e csődöt mondani Csehszlovákia nemzetgazdászai. A forgalmi adó novellizálásának kérdése PRÁGA. — A kereskedelmi grémiumok egyesülete beadványt nyújtott be az illeté­kes minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a forgalmiadótörvény novellizálása eseté­ben változtassák meg ez adó struktúráját, még­pedig úgy, hogy általános átalányosí­­tást vezessenek be. Az átalányt pedig vagy a gyárosnál, vagy pedig az importőrnél szedjék be. Az egyesület elvből ragaszkodik ,a­­ szövetkezeteknek nyújtott összes adóked­vezmények megszüntetéséhez, ezenkívül az egyesület kéri, hogy a forgalmi adóra és az egyéb illetékekre vonatkozóan is külön adó­­bizottságot létesítsenek és ezáltal tegyék le­hetővé az adófizető közönségnek, hogy az adókivetéseknél közremű­ködhessék. Megállapították a müzsirgyárak repceátvételi kötelezettségét PRÁGA. — A hivatalos lap vasárnapi száma közli az ipari és kereskedelemügyi minisztérium ‘.­s.0T ! !7. számú hirdetményét, amellyel a minisz­térium megállapítja a müzsirgyárak téli repce át­vételi kötelezettségét. A hirdetmény szerint minden mü­zsirgyáros minden elismert száz kiló mü­zsinkontingens után köteles átvenni 12.77 k. 1937. évi termésből származó téli repcét, az 1087 I ■*»>. számú kormányrendelet által előirt feltételek m­ellett. Három és félmillió tiszta bevétele volt az állat­­értékesítő szindikátusnak PRÁGA. — Az állatértékesítő szindikátus múlt évi gazdálkodása 3,568.000 korona tiszta bevétellel záródott. Az 1935. évi 2.710.000 ma­radvánnyal együtt a szindikátus gazdálkodása összesen 6,297.000 korona fölösleget mutat ki. Ebből az összegből az állami felügyeletért és a csempész tevékeny­ség üldözésére 612.000 koro­nát fizettek ki, ötmillió koronás összeget a me­zőgazdasági politika támogatása céljára utaltak. 584.­XXI k­oronát pedig az illetékes kormányténye­zők döntése után fognak fölhasználni. Törvényjavaslatok az építkezési tevékenység támogatásáról PRÁGA: — A népjólétügyi minisztérium két törvényjavaslatot dolgozott ki az épít­kezési tevékenységre vonatkozóan. Az első javaslattal meghosszabbítja és kiegészíti az 1936. évi 65. számú törvényt, amely az építkezési mozgalomra vonatkozik, a máso­dik javaslat tárgya a régi házak tatarozá­saiul­ nyújtandó adókedvezmények kérdé­se. Ezt a törvényt is meg akarják hosszab­bítani. Az első javaslatban indítványozzák az 1936. évi 65. számú törvény 1., 2. és 7. fejezetének 1940 december 31-ig való meg­hosszabbítását. Egyúttal adómentességet ak­arnak biztosítani az olyan építkezésekre is, amelyeket az 1939. és 1940. években fognak befejezni. Ezeket az épületeket men­tesíteni akarják a házbéradótól is. A javas­lattal meg akarják hosszabbítani a szegé­nyek részére épített házaknak nyújtandó ál­lamsegélyek kifizetését. A második javas­lat tulajdonképpen az adókedvezményeket hosszabbítja meg­, amelyeket eddig a régi házak tatarozására nyújtottak. Ezt a ked­vezményt először az 1934. évi 159. számú kormányrendelet honosította meg. Később a kedvezményt újból szabályozták és érvé­nyét 1937 december 31-ig hosszabbították meg. Mindkét javaslat érinti az állami és a község- gazdálkodást és ezért annak az il­­■ c,élecs tényezők minden valószínűség sze­­rint a'’9>' figyelmet fognak szentelni. li ügyvédek­ tiltakoznak a kereskedelemgazdasági konzulens kamara létesítésének terve ellen PRÁGA: — A PMH beszámolt a kereskede­­lemgazdasági konzulens kamara létesítésére vo­natkozó javaslatról. Lényegében arról van szó, hogy azok az adótanácsadók, kereskedelmi könyvellenőrök és azok a mérnökök, akik arra specializálták magukat, hogy az ipari üzemek­nek tanáccsal szolgáljanak, hogy mi módon le­hetne elérni a vállalatok technikai vagy keres­­kereskelmi helyzetének javítását, röviden a szak­értőknek ama csoportja, akiket Németországban Wirtschaftsprüfer‘‘-eknek. Angliában pedig ,,Chartered accountants" névvel neveztek el. Csehszlovákiában is arra törekednek, hogy ön­álló rendnek ismertessenek el. Hasonló­­ kötele­ző szervezetet akarnak létesíteni, mint az orvo­sok és az ügyvédek. Ez a törekvés összeütközés­be kerül az ügyvédek érdekeivel, akik­­ tiltakoz­nak a konzulensek elismerése ellen, amennyiben arra hivatkoznak, hogy a felek hatóság előtt va­ló képviselete kizárólagosan az ügyvédek joga. Erre reagálnak az adótanácsadók és azt állítják, hogy a feleket csupán mint szakértők akarják képviselni önálló ügyekben, nem pedig jogi ügyek­ben. Tény azonban az, hogy sok esetben igen nehéz megkülönböztetni, hogy jogi vagy más ter­mészetű kérdésről van szó. Az is tény, hogy a gazdasági élet alakulása megköveteli az adó-, és a könyvelési szakértők létezését. A javaslat — ikidolggozóinak indokolása szerint — arra irá­nyul, hogy ezen téren végi­e rendet teremtsenek. A kereskedelmi minisztériumnak, a kereskede­­lemg­azdasági konzulenskamara létesítésére vo­natkozó törvényjavaslat ügyében tartott ankét nem járt eredménnyel. Az érdekeltek között ugyanis újabb ellentétek merültek fel. A dolgot többek között a kereskedelmi mérnö­kök követelései komplikálják, a­ki autorizációt követelnek, amely mellett a konzulenskamarai tagságuk csak fakultatív lenne. Ugyancsak elintézetlen maradt a nem vállalkozói konzu­lensek tagságának kérdése. Az ankéton úgy határoztak, hogy az érdekeltek először kíséreljenek meg egymás között egyez­ményt létrehozni. Ha ez megtörténik, új ankétot fognak összehívni, amelyen végleges irányelveket fognak szabni a törvényjavaslatra vonatkozóan. (—) A névre szóló részvények elidegenítése. A legfelső bíróság egy konkrét ügyből kifolyóan egy polgári ügyben (16.063. sz.) hozott döntésében a következőket állapítja meg: A névre szóló részvény helyettesíthető dolog s ezért nincs meg tehát a teljesítés lehetősége ha azt a tulajdonos az eladás után másra ruházta át. Amennyiben azonban a részvénytársaság alapsabályai szerint a tulajdonnak nem részvényesre való átruházá­sához a társaság engedélye kívántatik meg, a vé­teli szerződés jogilag nem hatályos, amennyiben az engedély nem adatott meg. (—) A likőripar az iparág koncesszionálását véri. A csehszlovákiai likőrgyárosok szövetségé­nek központi bizottsága a napokban ülést tar­tott. A megbízottak sajnálatuknak adtak ki je­l­zést, hogy eddig nem történt intézkedés a palack árának indokolatlan emelése miatt és elhatároz­ták, hogy az illetékes helyeken közbe fognak lép­ni az árkilengések ellen. A bizottság ülésén állást foglaltak amellett, hogy a likőrgyártást kon­­cesszionált iparággá nyilvánítsák. (—) A kereskedelmi utazók fix fizetést köve­telnek. A kereskedelmi utazók egységes szerve­zete Prágában tartott ülésén elhatározta, hogy illetékes helyen lépéseket tesz az irányban, hogy minimális fix fizetés bevezetését, az eddigi pro­­víziós tételek felemelését és a mindjobban emel­kedő utazási költségek fedezését elérje. A keres­kedelmi utazókra vonatkozó törvényjavaslat mi­előbbi parlamenti elintézését is halaszthatatlanul szükségesnek találják. ( —) Kliringkifizetések és előlegek. A Zelská Banka a csehszlovák hitelezők kö­veteléseit szeptember 24-ig a jugoszláv kli­­ringben a 130.202 számig, az olaszban pe­dig az Olaszországból avizált összegutalvá­nyok erejéig, azaz 4888 számig fizette ki. A klíringkövetelésekre előleget nem nyúj­tanak. (—) A kisantant jegybank­ kormányzóinak konferenciája. Megírta a PMH, hogy a kisantant jegybank kormányzói szeptember 27-én­ és 28-án Bukarestben tanácskozást tartanak. Csehszlovák részről a tanácskozásokon Englis bankkormányzó és Peroutka vezérigazgató vesz részt, akik teg­nap Bukarestbe utaztak. (—) .Jelentősen emelkedett a szénelh­elyezés szeptember első felében. A Metropress jelentése szerint a szénelhelyezés szeptember első felében jelentősen emelkedett. A kőszénvidékeken a múlt év azonos szakában kimutatott 23.656 vagonnal szemben az idén 36.875 vagont igényeltek. A bar­­naszénvidéken­ viszont a múlt év azonos szakában kimutatott 32.496 vagonnal szemben szeptember első felében 35.611 vagont igényeltek. (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aranykészlet 761 ezer koronával 2.571.724 ezer koronára, a leszámított értélkpapí­rok­ összege 12.500 ezer koronával 64.200 ezer koronára, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 41.592 ezer koronával 1,038.115 ezer koronára, az államadósság 78 ezer koronával 2,013.942 ezer koronára csökkent. Ezzel szem­ben a külföldi követelések és valuták összege 21.489 ezer koronával 380.844 ezer koronára, az egyéb készletek 8295 ezer koronával 116.487 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 14.228 ezer koronával 1.058.728 ezer koronára, az egyéb aktívák összege 16.898 ezer ko­ronával 758.395 ezer koronára emelkedett. A passzív tételek közül a bankjegyforga­lom 111.396 ezer koronával 5.736.339.828 koronára, az egyéb passzívák összege 10.406 ezer koronával 1.127.589 ezer koronára csök­kent. A hitelezők zsirókövetelései és az azonnal esedékes más összegek tétele 127.781 ezer ko­ronával 641.759 ezer koronára emelkedett. Az aranyfedezet 40,3 százalékot tett ki. Vetőmag a sammmmmmmmsm Pecenady nemes busa pinie. erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája nagy, Üszögmentes. Hektoliter-Zfc 810h”dan’e''«’ Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. Io>ta: Árs­ké Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% nemesítési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. H 1937 szeptember 26, vasárnap. Lópokrócok, zsírtalanított hosszú szá­lú gyapjúból. Szürke alap kék csíkkal. Különleges minőségek. ..Super Nagyság 12c ° n*77 135/190 cm. | Ár Ké j 77•— | 96 — 115­—drb „Extra 1, ] „ | 72— | 90'— 110 S‘— „ Elsőrendű monstán lópokrócok. drb. I. Minőség 162 — 76 — 92 — II. „ 54‘— 64-50 80­—• HL „ 49 — 60 — 75‘— ■ IV. „ 36 — 45’— 54-— Skót (schottisch) kockás takarók. Nagyság 135 cm. széles 175 cm. hosszú Minőség | I. | II. I III. | szeged­en Ar Ke I 115-— ] 104'— | 93-— | darabja finom posztóval szegve „ „ | 135-— | 124-— | no-— | darabja Szállítja: Agrártextilek mintaraktára, Bratislava, Hviezdosláv-Sétatér 30/P a Carlton szálló és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. ! 150/200 em. Besztercebányán ülésezett a kamarai központ szociálpolitikai bizottsága BESZTERCEBÁNYA.­­ A kamarai központ szociálpolitikai bizottsága Besztercebányán a napokban ülést tartott. A bizottság elnöke, Scherb mérnök, az ülés elején Masaryk elnök emlékének áldozott. Ezután a bizottság jóvá­hagyta az albizottságnak az önálló kereseti fog­lalkozást űző személyek agy- és rokkantbiztosí­­tási törvényére vonatkozó novellizációs elabo­­rátumát. A bizottság erre vonatkozóan még rész­letes indokolást fog kidolgozni. Ennek keretében el fogják készíteni az állami aggkori segélyre vo­natkozó 1929. évi 43. számú és a bejegyzett se­gélypénztárakra vonatkozó 1892. évi 202. számú birodalmi törvény novellizálásának javaslatát. A bizottság elhatározta ezzel kapcsolatban, hogy szorgalmazni fogja ez utóbbi törvény érvényé­nek Szlovenszkóra és Kárpátaljára való kiter­jesztését, hogy az említett országrészekben meg­teremtsék az önálló önkéntes betegbiztosítás megszervezésének jogi alapjait. Ezenkívül több alkalmazott biztosítási aktuális kérdést tárgyal­tak meg. A bizottság elhatározta, hogy igyekez­ni fog megvalósítani ama előbbi javaslatát, hogy azok a vállalatok, amelyek kis elektromotorokat használnak, vonassanak ki a balesetbiztosítási kötelezettség alól, amint azt a technikai haladás előmozdítása érdekében a csehszlovákiai elektro­technikai szövetség is kéri. Emelkedett a szociális biztosítottak száma PRAGA. — A mai kiadott statisztikai jelentés szerint a központi szociális biztosító intézet fel­ügyelete alá tartozó 295 betegbiztosító intézetnél a biztosított személyek száma augusztus hónapban 2.426.168-at tett ki. Az előző hónappal szemben az emelkedés 858, a múlt év azonos hónapjával szemben pedig 216.221. A nyugdíjbiztosított sze­mélyek száma augusztus végén 183.242-t tett ki, azaz 838-cal többet, mint az előző hónapban és 10.186-tal többet, mint a múlt év azonos hónap­jában. A kárpátaljai faipari tisztviselők fizetésemelési mozgalma UNGVÁR. — A PMH többször beszá­molt a kárpátaljai faipar megélénküléséről. Annak ellenére, hogy a faipar terén jelentős élénkség észlelhető, a faipar alkalmazottai még ma is válságfizetéseket húznak. Az al­kalmazottak ezért mozgalmat indítottak fi­­zetésük felemelése érdekében. A magánal­kalmazottak egységes szövetsége Munká­­­cson ez ügy orvoslása céljából a napokban értekezletre hívta össze tagjait. A tanács­­kozáson a Munkács és környéki faipari vál­lalatok tisztviselői, valamint az egyes vál­lalatok egy-kéttagú delegációi jelentek meg. A szövetség elnöke, Ney Tibor részletes tájékoztatást nyújtott a kárpátaljai faipar helyzetéről, majd Katzer titkár a faipari hi­­vatalnokok szociális és gazdasági követe­léseiről tartott előadást. Elhatározták, hogy a szövetség keretén belül létrehozzák a fa­­ipari tisztviselők szakcsoportját. Majd meg­ejtették a választásokat is, amelyek során elnökké Bud­ai Ferencet, titkárrá Ch­vá­­rek Alajost választották és megválasztották a tizenháromtagú választmányt is. A gyűlés után a központ kiküldöttei tárgyalásokat folytattak az üzemek igazgatóságaival a fi­zetéseid általános rendezése érdekéiben és ez ügyben biztató ígéreteket kaptak.

Next