Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
AW/í>AR-HIRLAG: A rovatért LÜKŐ GÉZA felel A Venkov szerint féléven belül belföldi kölcsön válik aktuálissá PRÁGA. — Többizben beszámoltunk márl arról, hogy az agrárpárti sajtó, valamint komoly nemzetgazdasági tényezők sorozatos támadásokat intéztek Csehszlovákia pénzügyi politikája ellen, rámutattak annak hiányaira és megállapították azt, hogy a pénzügyi politika terén Csehszlovákia nemzetgazdászai csődöt mondottak. Aenkov ma ismételten foglalkozik ezzel a kérdéssel s a cikkben a jövő évi költségvetési fedezet kérdésével kapcsolatban a következőket írja: ,• Az államvédelmi célokra szolgáló kiadásokért huzamosabb időre nem lehet másképpen előteremteni, mint hosszúlejáratú kölcsönnel, amelynek az elhelyezéséhez áldozatot kell hoznia a lakosság minden rétegének és főképen a pénzügyi világnak, a biztosítóintézeteknek, amelyek a reájuk bízott vagy a biztosított tőkéket kezelik. Ezúttal Csehszlovákia pénzintézeteit, magán- és nyilvános biztosítóintézeteit ama nagy feladat elé fogják állítani, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá hosszúlejáratú pénzeszközök megszerzéséhez, amellyel fedezni lehessen az államnak az államvédelmi intézkedésekre fordított kiadását és amelyekkel konszolidálni lehet a korábbi rövidlejáratú kölcsönöket. Ehez azonban a Csehszlovák Nemzeti Bank rugalmasabb hitelpolitikájára van szükség. Valamint vezető pénzügyi és nemzetgazdász tényezőinknek az üggyel szemben tanúsított rendkívüli megértésére. Ezek a kérdések már az elkövetkező hónapokban aktuálisokká válnak. A belföldi kölcsön kérdése pedig egy féléven belül válik időszerűvé. A Venkov kérdi, hogy váljon ezúttal is nem fognak-e csődöt mondani Csehszlovákia nemzetgazdászai. A forgalmi adó novellizálásának kérdése PRÁGA. — A kereskedelmi grémiumok egyesülete beadványt nyújtott be az illetékes minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a forgalmiadótörvény novellizálása esetében változtassák meg ez adó struktúráját, mégpedig úgy, hogy általános átalányosítást vezessenek be. Az átalányt pedig vagy a gyárosnál, vagy pedig az importőrnél szedjék be. Az egyesület elvből ragaszkodik ,a szövetkezeteknek nyújtott összes adókedvezmények megszüntetéséhez, ezenkívül az egyesület kéri, hogy a forgalmi adóra és az egyéb illetékekre vonatkozóan is külön adóbizottságot létesítsenek és ezáltal tegyék lehetővé az adófizető közönségnek, hogy az adókivetéseknél közreműködhessék. Megállapították a müzsirgyárak repceátvételi kötelezettségét PRÁGA. — A hivatalos lap vasárnapi száma közli az ipari és kereskedelemügyi minisztérium ‘.s.0T ! !7. számú hirdetményét, amellyel a minisztérium megállapítja a müzsirgyárak téli repce átvételi kötelezettségét. A hirdetmény szerint minden müzsirgyáros minden elismert száz kiló müzsinkontingens után köteles átvenni 12.77 k. 1937. évi termésből származó téli repcét, az 1087 I ■*»>. számú kormányrendelet által előirt feltételek mellett. Három és félmillió tiszta bevétele volt az állatértékesítő szindikátusnak PRÁGA. — Az állatértékesítő szindikátus múlt évi gazdálkodása 3,568.000 korona tiszta bevétellel záródott. Az 1935. évi 2.710.000 maradvánnyal együtt a szindikátus gazdálkodása összesen 6,297.000 korona fölösleget mutat ki. Ebből az összegből az állami felügyeletért és a csempész tevékenység üldözésére 612.000 koronát fizettek ki, ötmillió koronás összeget a mezőgazdasági politika támogatása céljára utaltak. 584.XXI koronát pedig az illetékes kormánytényezők döntése után fognak fölhasználni. Törvényjavaslatok az építkezési tevékenység támogatásáról PRÁGA: — A népjólétügyi minisztérium két törvényjavaslatot dolgozott ki az építkezési tevékenységre vonatkozóan. Az első javaslattal meghosszabbítja és kiegészíti az 1936. évi 65. számú törvényt, amely az építkezési mozgalomra vonatkozik, a második javaslat tárgya a régi házak tatarozásaiul nyújtandó adókedvezmények kérdése. Ezt a törvényt is meg akarják hosszabbítani. Az első javaslatban indítványozzák az 1936. évi 65. számú törvény 1., 2. és 7. fejezetének 1940 december 31-ig való meghosszabbítását. Egyúttal adómentességet akarnak biztosítani az olyan építkezésekre is, amelyeket az 1939. és 1940. években fognak befejezni. Ezeket az épületeket mentesíteni akarják a házbéradótól is. A javaslattal meg akarják hosszabbítani a szegények részére épített házaknak nyújtandó államsegélyek kifizetését. A második javaslat tulajdonképpen az adókedvezményeket hosszabbítja meg, amelyeket eddig a régi házak tatarozására nyújtottak. Ezt a kedvezményt először az 1934. évi 159. számú kormányrendelet honosította meg. Később a kedvezményt újból szabályozták és érvényét 1937 december 31-ig hosszabbították meg. Mindkét javaslat érinti az állami és a község- gazdálkodást és ezért annak az il■ c,élecs tényezők minden valószínűség szerint a'’9>' figyelmet fognak szentelni. li ügyvédek tiltakoznak a kereskedelemgazdasági konzulens kamara létesítésének terve ellen PRÁGA: — A PMH beszámolt a kereskedelemgazdasági konzulens kamara létesítésére vonatkozó javaslatról. Lényegében arról van szó, hogy azok az adótanácsadók, kereskedelmi könyvellenőrök és azok a mérnökök, akik arra specializálták magukat, hogy az ipari üzemeknek tanáccsal szolgáljanak, hogy mi módon lehetne elérni a vállalatok technikai vagy kereskereskelmi helyzetének javítását, röviden a szakértőknek ama csoportja, akiket Németországban Wirtschaftsprüfer‘‘-eknek. Angliában pedig ,,Chartered accountants" névvel neveztek el. Csehszlovákiában is arra törekednek, hogy önálló rendnek ismertessenek el. Hasonló kötelező szervezetet akarnak létesíteni, mint az orvosok és az ügyvédek. Ez a törekvés összeütközésbe kerül az ügyvédek érdekeivel, akik tiltakoznak a konzulensek elismerése ellen, amennyiben arra hivatkoznak, hogy a felek hatóság előtt való képviselete kizárólagosan az ügyvédek joga. Erre reagálnak az adótanácsadók és azt állítják, hogy a feleket csupán mint szakértők akarják képviselni önálló ügyekben, nem pedig jogi ügyekben. Tény azonban az, hogy sok esetben igen nehéz megkülönböztetni, hogy jogi vagy más természetű kérdésről van szó. Az is tény, hogy a gazdasági élet alakulása megköveteli az adó-, és a könyvelési szakértők létezését. A javaslat — ikidolggozóinak indokolása szerint — arra irányul, hogy ezen téren végie rendet teremtsenek. A kereskedelmi minisztériumnak, a kereskedelemgazdasági konzulenskamara létesítésére vonatkozó törvényjavaslat ügyében tartott ankét nem járt eredménnyel. Az érdekeltek között ugyanis újabb ellentétek merültek fel. A dolgot többek között a kereskedelmi mérnökök követelései komplikálják, aki autorizációt követelnek, amely mellett a konzulenskamarai tagságuk csak fakultatív lenne. Ugyancsak elintézetlen maradt a nem vállalkozói konzulensek tagságának kérdése. Az ankéton úgy határoztak, hogy az érdekeltek először kíséreljenek meg egymás között egyezményt létrehozni. Ha ez megtörténik, új ankétot fognak összehívni, amelyen végleges irányelveket fognak szabni a törvényjavaslatra vonatkozóan. (—) A névre szóló részvények elidegenítése. A legfelső bíróság egy konkrét ügyből kifolyóan egy polgári ügyben (16.063. sz.) hozott döntésében a következőket állapítja meg: A névre szóló részvény helyettesíthető dolog s ezért nincs meg tehát a teljesítés lehetősége ha azt a tulajdonos az eladás után másra ruházta át. Amennyiben azonban a részvénytársaság alapsabályai szerint a tulajdonnak nem részvényesre való átruházásához a társaság engedélye kívántatik meg, a vételi szerződés jogilag nem hatályos, amennyiben az engedély nem adatott meg. (—) A likőripar az iparág koncesszionálását véri. A csehszlovákiai likőrgyárosok szövetségének központi bizottsága a napokban ülést tartott. A megbízottak sajnálatuknak adtak ki jelzést, hogy eddig nem történt intézkedés a palack árának indokolatlan emelése miatt és elhatározták, hogy az illetékes helyeken közbe fognak lépni az árkilengések ellen. A bizottság ülésén állást foglaltak amellett, hogy a likőrgyártást koncesszionált iparággá nyilvánítsák. (—) A kereskedelmi utazók fix fizetést követelnek. A kereskedelmi utazók egységes szervezete Prágában tartott ülésén elhatározta, hogy illetékes helyen lépéseket tesz az irányban, hogy minimális fix fizetés bevezetését, az eddigi províziós tételek felemelését és a mindjobban emelkedő utazási költségek fedezését elérje. A kereskedelmi utazókra vonatkozó törvényjavaslat mielőbbi parlamenti elintézését is halaszthatatlanul szükségesnek találják. ( —) Kliringkifizetések és előlegek. A Zelská Banka a csehszlovák hitelezők követeléseit szeptember 24-ig a jugoszláv kliringben a 130.202 számig, az olaszban pedig az Olaszországból avizált összegutalványok erejéig, azaz 4888 számig fizette ki. A klíringkövetelésekre előleget nem nyújtanak. (—) A kisantant jegybank kormányzóinak konferenciája. Megírta a PMH, hogy a kisantant jegybank kormányzói szeptember 27-én és 28-án Bukarestben tanácskozást tartanak. Csehszlovák részről a tanácskozásokon Englis bankkormányzó és Peroutka vezérigazgató vesz részt, akik tegnap Bukarestbe utaztak. (—) .Jelentősen emelkedett a szénelhelyezés szeptember első felében. A Metropress jelentése szerint a szénelhelyezés szeptember első felében jelentősen emelkedett. A kőszénvidékeken a múlt év azonos szakában kimutatott 23.656 vagonnal szemben az idén 36.875 vagont igényeltek. A barnaszénvidéken viszont a múlt év azonos szakában kimutatott 32.496 vagonnal szemben szeptember első felében 35.611 vagont igényeltek. (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aranykészlet 761 ezer koronával 2.571.724 ezer koronára, a leszámított értélkpapírok összege 12.500 ezer koronával 64.200 ezer koronára, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 41.592 ezer koronával 1,038.115 ezer koronára, az államadósság 78 ezer koronával 2,013.942 ezer koronára csökkent. Ezzel szemben a külföldi követelések és valuták összege 21.489 ezer koronával 380.844 ezer koronára, az egyéb készletek 8295 ezer koronával 116.487 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 14.228 ezer koronával 1.058.728 ezer koronára, az egyéb aktívák összege 16.898 ezer koronával 758.395 ezer koronára emelkedett. A passzív tételek közül a bankjegyforgalom 111.396 ezer koronával 5.736.339.828 koronára, az egyéb passzívák összege 10.406 ezer koronával 1.127.589 ezer koronára csökkent. A hitelezők zsirókövetelései és az azonnal esedékes más összegek tétele 127.781 ezer koronával 641.759 ezer koronára emelkedett. Az aranyfedezet 40,3 százalékot tett ki. Vetőmag a sammmmmmmmsm Pecenady nemes busa pinie. erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája nagy, Üszögmentes. Hektoliter-Zfc 810h”dan’e''«’ Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. Io>ta: Árské Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% nemesítési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. H 1937 szeptember 26, vasárnap. Lópokrócok, zsírtalanított hosszú szálú gyapjúból. Szürke alap kék csíkkal. Különleges minőségek. ..Super Nagyság 12c ° n*77 135/190 cm. | Ár Ké j 77•— | 96 — 115—drb „Extra 1, ] „ | 72— | 90'— 110 S‘— „ Elsőrendű monstán lópokrócok. drb. I. Minőség 162 — 76 — 92 — II. „ 54‘— 64-50 80—• HL „ 49 — 60 — 75‘— ■ IV. „ 36 — 45’— 54-— Skót (schottisch) kockás takarók. Nagyság 135 cm. széles 175 cm. hosszú Minőség | I. | II. I III. | szegeden Ar Ke I 115-— ] 104'— | 93-— | darabja finom posztóval szegve „ „ | 135-— | 124-— | no-— | darabja Szállítja: Agrártextilek mintaraktára, Bratislava, Hviezdosláv-Sétatér 30/P a Carlton szálló és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. ! 150/200 em. Besztercebányán ülésezett a kamarai központ szociálpolitikai bizottsága BESZTERCEBÁNYA. A kamarai központ szociálpolitikai bizottsága Besztercebányán a napokban ülést tartott. A bizottság elnöke, Scherb mérnök, az ülés elején Masaryk elnök emlékének áldozott. Ezután a bizottság jóváhagyta az albizottságnak az önálló kereseti foglalkozást űző személyek agy- és rokkantbiztosítási törvényére vonatkozó novellizációs elaborátumát. A bizottság erre vonatkozóan még részletes indokolást fog kidolgozni. Ennek keretében el fogják készíteni az állami aggkori segélyre vonatkozó 1929. évi 43. számú és a bejegyzett segélypénztárakra vonatkozó 1892. évi 202. számú birodalmi törvény novellizálásának javaslatát. A bizottság elhatározta ezzel kapcsolatban, hogy szorgalmazni fogja ez utóbbi törvény érvényének Szlovenszkóra és Kárpátaljára való kiterjesztését, hogy az említett országrészekben megteremtsék az önálló önkéntes betegbiztosítás megszervezésének jogi alapjait. Ezenkívül több alkalmazott biztosítási aktuális kérdést tárgyaltak meg. A bizottság elhatározta, hogy igyekezni fog megvalósítani ama előbbi javaslatát, hogy azok a vállalatok, amelyek kis elektromotorokat használnak, vonassanak ki a balesetbiztosítási kötelezettség alól, amint azt a technikai haladás előmozdítása érdekében a csehszlovákiai elektrotechnikai szövetség is kéri. Emelkedett a szociális biztosítottak száma PRAGA. — A mai kiadott statisztikai jelentés szerint a központi szociális biztosító intézet felügyelete alá tartozó 295 betegbiztosító intézetnél a biztosított személyek száma augusztus hónapban 2.426.168-at tett ki. Az előző hónappal szemben az emelkedés 858, a múlt év azonos hónapjával szemben pedig 216.221. A nyugdíjbiztosított személyek száma augusztus végén 183.242-t tett ki, azaz 838-cal többet, mint az előző hónapban és 10.186-tal többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A kárpátaljai faipari tisztviselők fizetésemelési mozgalma UNGVÁR. — A PMH többször beszámolt a kárpátaljai faipar megélénküléséről. Annak ellenére, hogy a faipar terén jelentős élénkség észlelhető, a faipar alkalmazottai még ma is válságfizetéseket húznak. Az alkalmazottak ezért mozgalmat indítottak fizetésük felemelése érdekében. A magánalkalmazottak egységes szövetsége Munkácson ez ügy orvoslása céljából a napokban értekezletre hívta össze tagjait. A tanácskozáson a Munkács és környéki faipari vállalatok tisztviselői, valamint az egyes vállalatok egy-kéttagú delegációi jelentek meg. A szövetség elnöke, Ney Tibor részletes tájékoztatást nyújtott a kárpátaljai faipar helyzetéről, majd Katzer titkár a faipari hivatalnokok szociális és gazdasági követeléseiről tartott előadást. Elhatározták, hogy a szövetség keretén belül létrehozzák a faipari tisztviselők szakcsoportját. Majd megejtették a választásokat is, amelyek során elnökké Budai Ferencet, titkárrá Chvárek Alajost választották és megválasztották a tizenháromtagú választmányt is. A gyűlés után a központ kiküldöttei tárgyalásokat folytattak az üzemek igazgatóságaival a fizetéseid általános rendezése érdekéiben és ez ügyben biztató ígéreteket kaptak.