Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-28 / 222. (4368.) szám

1937 szeptember fcedd> /^KÖZGAZDASÁG f A rovatért LitKó GÉZA felel. A tátrai fürdők a Csehszlovákia és Magyarország közötti vízum­kényszer megszüntetéséért KÉSMARK. — A tátrai fürdőigazgató­ságok nagy érdeklődéssel figyelik a kisan­­tantá­llamok és Magyarország között folyó tárgyalásokat, mert az remélik, hogy a meg­egyezés következtében fellendül a Magyar­­országgal kapcsolatos idegenforgalom. A tátrai fürdőtelepeknek az utóbbi időben rendkívül nagy gondot okozott a magyar­­országi vendégjárás biztosítása a folytono­san fokozódó devizanehézségek következté­ben. Minthogy Szlovenszkó idegenforgalma elsősorban a magyarországi vendégektől függ, a tátrai fürdők szövetsége akciót indí­tott a Magyarország és Csehszlovákia kö­zötti utazás megkönnyítésére. Elsősorban a vízumkényszer megszüntetését akarják elér­ni. A Tátra-szövetség ebbe a mozgalomba be akarja kapcsolni az összes érdekelt szlo­­venszkói köröket. Újraszabályozzák a prágai tőzsde­naptárt PRÁGA. —­ A prágai tőzsdekamara 1937 szeptember 25-én kelt hirdetményével át­menetileg, de azonnali érvénnyel szabályoz­za az 1937 .évi tőzsdei naptárt. És pedig az osztalékos értékekkel­ való kereskedelemben bevezetik a kéthetes rendeléseket a követ­kezőképpen: a szombaton, hétfőn és ked­den kötött üzleteknél a rendelés napja a rákövetkező szerda lesz, a szállítás napja péntek és a pénztárnap a következő szom­bat. A szerdán, csütörtökön és pénteken eszközölt kötések rendelőnapja szombat, szállítási napja a következő kedd és pénz­­tárnapja szerda l­esz. A szilárd kamatozású értékek kereskedelmében a szombattól pén­tekig eszközölt kötések rendelési napja a következő szombat, a szállítási nap a követ­kező kedd és a pénztárnap a következő szerda. Augusztusban csökkent a sztrájkok száma, de lényegesen növekedett az elmulasztott munkaidő PRÁGA.­­ Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint 1937 augusztusában 64 (jú­liusban 71) sztrájk volt. Ezekből 46 (56) önálló és 18 (15) tömeges sztrájk volt 786 (724) üzemben. A sztrájktól sújtott üzemek­ben 21.449 (28.256) munkás volt foglalkoz­tatva, ezekből 19.331 (13.946) sztrájkolt és 398 (2331) a sztrájk következtében nem dolgozhatott.­­ A sztrájkolók 245.567 (101.451) munkanapot mulasztottak és 8 millió 678.905 (2,713.106) koronát vesztet­tek munkabérben. A sztrájkok következté­ben a munkában akadályozott munkások 4566 (9900) munkanapot mulasztottak és munkabérben 143.802 (173.258) koronát vesztettek. A sztrájkok következtében tehát összesen 250.133 (111.351) munkanap ment ve­szendőbe és a munkások munkabérben 8.822.707 (2,886.364) koronát vesztettek. A legnagyobb tömeges sztrájk a prágai építősztrájk volt, amely augusztus 3-án tört ki a 10 százalékos béremelés megtagadása miatt. A sztrájk augusztus 19-én ért véget és 8.2 százalékos béremelést eredményezett. A sztrájkolók 190.185 munkanapot mulasz­tottak és munkabérben körülbelül 7.358.250 koronát vesztettek. ( —) Megnyílt a huszti gyü­mölcskiállitás. Vasárnap ünnepélyesen megnyitották Husz­­ton a técsői és huszti kerületi gyümölcsé­­szeti kiállítást. A megnyitáson megjelent Hrabár Konstantin, Kárpátalja kormányzó­ja is. (—) Teljes üzemben van a körmöcbá­­nyai pénzverde. A körmöcbányai állami pénzverde hosszabb idő óta teljes kapacitás­sal dolgozik. Jelenleg az egykoronás, husz- és tízfilléres érmék előállítása folyik, de elő­készületeket tesznek az új nikkel ötkoronás ikészitésére is. A huszkoronás emlékérmék veréséről még nem történt döntés. (—) Elhalasztották a hídvégi vásárt. Ipoly­ságról jelentik, hogy a szokásos hídvégi havi vá­sárt az országos hivatal az ünnepre való tekin­tetet!, október 14-re halasztó 1 T>RXGAI-7V­AG^ARHIRIiAi> Százhatvankét milliót fizetett rá az állam a Gabonatársaság kétesztendei működésére PRÁGA. — A PMH beszámolt arról a támadásról, amelyet Knotek képviselő a Li­­dové Noviny hasábjain a Gabonatársaság vezetősége ellen intézett. Szombati szá­munkban a Gabonatársaság alelnökeinek nyilatkozatát is ismertettük, amellyel igye­keztek szépítgetni az iroda önhatalmú in­tézkedéseit. Általános vélemény szerint a vádakat elutasító nyilatkozattal a Gabona­társaság időszerű problémáit csak takargat­ták és a problémák rendezését csupán kitol­ták, de semmiesetre sem oldották meg. Kétségtelen, hogy a Gabonatársaság gaz­dálkodását megfelelő ellenőrzés alá kell he­lyezni, mert az eddigi ellenőrzés semmikép­pen sem felel meg.­­ Az a módszer, amel­­­lyel a társaság adminisztratíváját kiépítet­ték és a gabonamonopólium kereskedelmi politikája mintapéldája a tervgazdaság ke­rékkötésének. A gabonamonopólium egyma­gában jó ötlet lehet, de gyakorlati kivitele elhibázott és rossz.­­ A legelitélendőbb azonban a Gabonatársaságnak a takarmá­nyokkal űzött politikája. Káros továbbá, hogy a Gabonatársaság a búzatermesztést a rozs rovására szorgalmazta és így a leg­szegényebb rozstermesztő hegyvidékeket sújtotta. A gabonagazdálkodás eltévelyedé­seit mielőbb orvosolni kell, ha nem akarják mezőgazdasági téren a tervgazdálkodás gondolatát kompromittálni. Ami az államnak a Gabonatársaságra va­ló ráfizetését illeti, már megállapítást nyert, hogy az 1934—35. és 1935—36. években az állam ráfizetése 162,6 millió csehszlovák ko­ronát tett ki. Hogy mennyit fog az állam az 1936—37., illetve az 1937—38. gazdasági években ráfizetni, eddig még nem ismeretes, de bizonyára ugyancsak nagyon tekintélyes összeget. A beregszászi borpárlatot a windsori herceg is kitűnőnek találta BEREGSZÁSZ. — A beregszászi borpárlat nagy sikert aratott. A windsori herceg megizlelte és megdicsérte. A nikolsburgi Dietrichstein-kas­­télyban kínálták meg a pompás itallal Windsor hercegét. Nem beregszászi borpárlat címén került a nemes ital a herceg asztalára, hanem a köztár­­saságszerte ösmert Slovignac brandy díszes cim­­kéjével. Ezt a brandyt azonban Beregszászon, beregszászi borból párolják és igy a magas és szakértő dicséret a beregszászi szőlőhegyek di­csősége. Európa legnagyobb ínyence ismerte el a beregszászi borpárlat kiválóságát. Szellemes mon­dása szerint a Slovignac brandyt olyan rang il­leti Csehszlovákiában, mint a kecskeméti barack­­pálinkát Magyarországon. Az ízek és aromák ki­finomult izlésű élvezőjének elismerése végre rá­irányíthatja az illetékesek figyelmét a beregszászi borokra, amelyekről évek óta hangoztatják, hogy kiválóan alkalmas párlatok készítésére. A bereg­szászi szőlőbirtokosok ismételten kérték már a kormányt, kötelezze a szeszközpontot az itteni borok feldolgozására. Kérésük eddig nem talált meghallgatásra. Az illetékes tényezők nem siet­tek a tönk szélére jutott kárpátaljai bortermelők segítségére, ami pedig — mint a hercegi elisme­rés is mutatja — üzletileg is kifizető lenne. A világ termelése nem tart lépést a lakosság szaporodásával PRÁGA: — Hol tartunk a gazdasági élet fel­lendülése útján, ezt a kérdést gyakran teszik fel s a válasz­ad­ásnál gyakran­­ hivatkoznak azokra a sta­ttisztikai adatokra, amelyek azt­­ bizonyítják,­­hogy a termelés nagyobb arányban emelkedett az elmúlt évek alatt, mint amilyen arány­ban csök­kent a gazdasági válságban. A Népszövetség leg­újabb kiadványa, amely az árak alakulásáról szól, a világ termeléséről és ezt a megállapítást ugyancsak igazolja, de most már az egész világ­ra vonatkoztatva. Nyolcvanegy nyersanyag ter­melésének adatait vizsgálja, a következő ered­ményre jut: 1905-től kezdve 5 éven keresztül a világ termelése ezekben a nyersanyagokban éven­te 2.5 százalékkal emelkedett. Ezután következett a világválság és 3 éven keresztül a termelés 2,9 százalékkal csökkent. 1933-tól kezdve 4 éven keresztül a nyersanyagok termelése ismét emel­kedett és pedig évenkint átlag 2,7 százalékkal. Ha az indexszámokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy 1933-ban a termelés valamivel nagyobb volt mint 1929-ben. Az elmúlt évben ugyanis a ter­melés indexszáma 113 volt, 1929-ben pedig 110. A termelésnek az emelkedése azonban távol­ról sem jelenti, hogy a népesség szükségletének kielégítésére aránylag most már ugyanannyi áru állott rendelkezésre, mint 1929-ben. A Népszö­vetség kiadványa igyekszik megállapítani, hogy a világ népességéből egy fejre a világ termelésé­ből mennyi esik. A világ népességét, annak növe­kedését pontosan megállapítani nem lehet, ezért körültekintő becslés alapján állapítja meg a végeredményt. Eszerint 1925-től, Kínát figyelmen kívül hagyva, a népesség évente 1,1 százalékkal nőtt, úgyhogy 1936-ban 12,8 százalékkal volt na­gyobb a népesség a világon, mint 1925-ben. A 81 nyersanyag termelése viszont ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Ebből következik azután az a megállapítása, hogy a világ termelése 1936-ban, ha tekintettel vagyunk a népesség szá­mára, tulajdonképe­n ott tartott, mint 1925-ben Bár elérte tehát a világtermelés az 1929. évi ní­vót, a helyzet mégis az, hogy a szükségletkielé­­gítés szempontjából még nem tartunk ott, ahol 1929-ben voltunk. Ez a megállapítás azért fontos, mert világossá válik, hogy a termelésnek lényegesen tovább kell emelkednie, amíg a népesség szükségletének kielégítésére viszonylag ugyanannyi áru fog rendelkezésre állni, mint amennyi 1929-ben. Ezért indokolt lehet azoknak a véleménye, akik a gaz­dasági élet továbbjavulását várják szembe azok­kal, akik attól tartanak, hogy már a jövő évben megfordul a konjunktúra vonala. (—•) Vetőmagot vásárolt a somorjai járási vá­lasztmány. Somorjai tudósítónk jelenti: A somor­jai járási választmány, részben a vetőmaghiány pótlása, rész­ben nemes vetőmag biztosítása céljá­ból nagymennyiségű diószegi és bánkuti vetőbú­zát vásárolt, hogy a csallóközi gazdák így jó­­minőségű vetőmaghoz jussanak. Ugyancsak tíz­ezer koronát szavazott meg a járási választmány a terméketlen területek akác- és gyümölcsfákkal való fásítása céljaira. Ezenkívül a Csallóközben elterjedt golyva leküzdésére több, jó vizet szol­gáltató közkút fúrását is elhatározták. (—) Nagy müzsirhiány mutatkozik. Az orszá­gos német kereskedőszövetség teplitz-schönaui központja memorandumban figyelmeztette az il­letékes kormánytényezőket az újabban mutatkozó müzsirhiányra, amely azzal fenyeget, hogy még nagyobb méreteket ölt. A kiskereskedelem a kö­zeljövőben a közepes minőségű müzsirt egyáltalá­ban nem fog tudni árusítani. (—) Drágul az arany és az ezüst. közi fémpiacon a legújabb jelentések A nemzet­szerint az arany m elmúlt héten ismét megszilárdult. A kereslet főként Amerika felől érkezik, minthogy az Egyesült Államok kormánya újabb aranyvá­­sárlásra határozta el magát. Az ezüstpiacon ugyancsak áremelkedés mutatkozik és habár ez az áremelkedés egyelőre csak jelentéktelennek látszik, mégis arra mutat, hogy a hónapok óta lanyha ezüstpiac szintén meg fog szilárdulni. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon emelkedett: Alexandria és Lisszabon 0.125, Athén és Isztambul 0.02, Helsinki 0.05, Kopenhága, Oslo, Stockholm 0.75, London, Páris 0.15 koronával. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a német ezüstmárka 30 koronával gyengült, a fran­cia frank 4 koronával javaik - ­ ÉRTÉKTŐZSDE Prága javait PRÁGA* — (Pragoradio.) A prágai érték­tőzsde a hét elejére némileg megnyugodott. A vásárlások, amelyektől a szakkörök erősen tar­tottak, elmaradtak, de a kontrexuii-körökből a kettős pénztári nap bevezetésére való tekintettel nagyobb fedezeti kereslet mutatkozott, úgyhogy jelentős javulás volt észlelhető. A szombati magántőzsdével szemben emelkedtek az értékek, de a pénteki árfolyam színvonalat nem érték el. Zárlatkor nem volt egységes az árfolyamfejlődés, mert az erősebben emelkedett értékeket nem tud­ták tartani. Másrészt azonban a holnapi ünnepi szünetre való tekintettel eszközölt fedező vásár­lások némileg mégis felemelték az árfolyamokat. Sokat foglalkoztatta a tőzsdét a pénzügyminisz­teri tárca betöltésének kérdése is. Zárlatkor vesztettek: Bánya és Kohó 80, Brünni Gép 2, Cseh Kereskedelmi 40, Cseh Cukor 10, Morva 155, Hellmann 4, Horvát Cukor és Cseh- In­­wald 5, Hetorichsthali 10, Kábel 40, Karborun­­dum 5, Kóláim Szesz 610, Kolini Vegyi 38, Kos­­manos 15, Königshofi Cement 45, Schönpriesseni 30, Rézművek 15, Brüxi Szén 30, Nestomitzi 25, Od­esohaus 5, Poldi 30, Prágai Vas 85, Rakó 15, Rindskopf 30, Rothau 44, Egyesült Gyapjú 7, Zettletzi 70, Selber 30, régi bajnok 195, Schöel­­ler és Betűöntőde 20, Aussigi Vegyi 35, Kovánk 25, Skoda 60 koronát. Nyertek: Koburg 18, Krizák 5, Ringhoffer 25, Sphinx 3, Észak­cseh Vas­út 60, új bojnok 10, Északcseh Szén 25, Cseh­szlovák Solo 5, Nyugatcseh Kaolin 30, Nyugat­­cseh Szén 8 koronát. A beruházási piac válto­zatlanul nyugodt. Kuliszban a részvények több­sége ismét lanyhult. Vesztettek: Bolgár Cukor 3, Dráva­­ 2.50, Bécsi Solo,­­Zsolna 10, Smidhovi A LEGTARTÓSABB S EZÉRT A LEGOLCSÓBB BOROTVAPENGE Sör 500, Vinohrady Sör 10, Cseh Fegyver 15, Ed­ag 4, Rossitzi 5, Kyjov, Sublima és Trbovlje 10 koronát. Ezzel szemben csupán a Jagodina nyert 2 és a Magnezit 50 koronát. A frankra szóló Skoda kötelezvény 25 koronával gyöngült, úgyszintén az osztrák C. C. 4 és a magyar 1 ko­ronával gyöngült. Jelentős az államvédelmi köl­­csönkötvények forgallma, amelyek közül a 4,5 százalékos kategória volt ma igen szilárd. A bankrészvények piaca lanyha volt, vesztettek: Zivno és Iparbank 12,5, Ceskábanka 10, Onion és Eskomptbank 5 koronát. A magánlombardté­­­telek változatlanok. BUDAPEST JAVULT BUDAPEST, — A budapesti tőzsde a hét első napján közepes forgalom mellett nyugodt volt. Nyitás után a külföldről érkezett bizalom­gerjesztő hírek hatása alatt erősbödött a keres­let, úgyhogy a vezető értékek javultak. Főleg a Bauxit, a Magyar Szén, Salgó és a Rima emel­kedtek, de nagyobb érdeklődés mutatkozott Ma­gyar Fegyver, Ganz és a Vegyipar iránt is. Zár­lat felé a forgalom kissé lanyhult, de a hangulat általában bizakodó maradt és az értékek több­sége javult. A beruházási értékek piaca válto­zatlan volt. BÉCS EGYENETLEN BECS. — A bécsi tőzsde nyugodt forgalom mellett nem volt egységes. A Kuliszban javulás volt észlelhető, de a korlátban többnyire ár­csökkenés mutatkozott. Az árfolyamok változása jelentéktelen volt. Kuliszban némileg megszilár­dult Alpine, Rímer, Salgó, korlátban a magyar bányarészvények és néhány speciális érték. Je­lentős esést mutatnak a csehszlovák értékek, így a Dynamit, Prágai Solo és Poldi. A beruházási értékek forgalma kissé gyöngült. BERLIN ÜZLETTELEN BERLIN. — A berlini értéktőzsdén rendkívül nyugodt volt a kereskedelmi forgalom és az ér­­tékek többnyire lemorzsolódtak. Érezhető a pénz­piacon a negyedévi ultimó közeledte is. A vállal­kozó kedv a külföldi lanyha tőzsdék hatása alatt igen tartózkodó volt. Zárlatkor a tőzsde hely­zete nem változott. ÁRUTŐZSDE Üzletfelén a prágai terménytőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A prágai termény­tőzsde, melyet a keddi ünnep miatt már hétfőn megtartottak, gyengébb látogatottságú volt és nem érte el a normális forgalmat. — Csupán a gabonapiac volt élénk. A szabadpiacok arány­lag csendesek voltak. A kukorica a szabadkeres­­kedelemben változatlan. A lóhere-vetőmag piacán tartózkodó volt az irányzat. Az eladók nem akar­tak alacsonyabb áron árut dobni a piacra. A burgonyapiac is változatlan. A tojáspiacon tovább emelkednek az árak, 1 koronával emelkedtek a legutóbb jegyzett tojásárak. Változatlan a pozsonyi terménytőzsde POZSONY. — (Pragoradio.) A hétfői pozsonyi terménytőzsde forgalmát változatlanul nyugodt irányzattal bonyolította le. Az árak nem vál­toztak.­­f Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon ál­landósult irányzat mellett a következő tertek: Nyersembor Aussig loko októberi árat ki­­szállí­tásra 76.75 korona. + Húspiac. A ma prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 7—9.50, vidéken vágott belföldi borjú 7—8, Prágában vágott 7.50—9, vidéken vágott belföldi sertés 9—9.75, Prágában vágott 9.80—10.20, ba­­konysertés 8.50—9, szalonna 10—10.20, itt vágott bakonysertés szalonnája 10.50 korona.­­­­ Marhahúsárak. Prágában ma a következő marhahúsárakat fizették: ökör eleje 8.75—11, há­tulja 9.25—12.25, bika 7.50—7.80, tehén eleje 7—8.50, hátulja 8.50—10, növendékmarha 6.50— 7.50 korona. — Kedden, szeptember 28-án az ün­nepnap miatt zárva lesz a központi vágóhíd. + Állat­vásár. A mai prágai ál­lat­vásárra 39­­ cseh-morva és 294 szlovenszkói eredetű szar­vas­marhát hajtottak fel. Közepes forgalom melle­tt a következő árakat jegyezték: _cseh-morva­ok...; 4.15—5.50, bika 4.20-5.25, tehén 3—5.70, uszo 4.64—6.05 korona. Szlovenszkoi ókor 6.80—,, bika 4­60—4.80, üsző 5.50—6.30 korona, 4­ Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárj .>. 353 cseh-morva, 620 szlovenszkói hússertést, 407 román nehéz-sertést, 1006 jugoszláv, 1044 román és 80 drb magyar bakonysertést hajtottak fel. Közepes forgalom mellett a következő fizettek: cseh-morva hússertés 6.20—7.20, árakat szlo­venszkói 6.20­—6.90, román nehéz-sertés 5.50— 7.30, jugoszláv bakonysertés 6.30—­ román 6.25— 7.g6­ magyar 6.85—6.90 korona»

Next