Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-17 / 238. (4384.) szám
1937 október 17, vasárnap. T>PJWLM-MaGYAR.H1 RTjAP MIKROFON A SPORTESEMÉNYEKEN Irta: Pluhár István A sport máról holnapra a rádió állandó műsorszáma lett. Bátran el lehet azt is mondatni, hogy a sportközvetítések — általában — a kedveltebb minifonszámok közé tartoznak. Ez az oka, hogy a világ rádióállomásainak műsorában bőségesen találunk sport vonatkozású számokat, ez az oka, hogy alig van a világon kiemelkedőbb sportesemény, amelynek története és izgalma helyszíni közvetítés formájában a rádióhallgatók seregéhez el ne jutna. A berlini olimpiai eseményeket az egész rádiózó világ feszült érdeklődése kísérte, miért a különböző országok rádióállomásai valósággal versenyre kelve továbbították hallgatóiknak a világ ifjúságának lovaglias küzdelmét, az olimpiai örömök melegét. A rádió a sportközvetítésekkel is rendeltetését szolgálja, a maga lényegét fejezi ki. Azt célozza, hogy a sport eseményeinek élményeiben azok is részesülhessenek, akik az esemény színhelyétől távol vannak. Az eseményekkel való együttélést valósítja meg, ami nem más, mint a rádió csodájának legszebb ajándéka. Hiszen a rádió azt jelenti, hogy távoli zenei, művészeti, társadalmi, sport- vagy napi események együttélésében részesítjük a hallgatót. hangház termeiből, felolvasói szobáiból a legtávolabbi zugiba is a legtisztább művészetet, legélvezetesebb előadásit, az előadások és előadók ezernyi változatát, értelmét viszi a hanghullám, amely viszont arra is képes, hogy akár az öt világrész legkülönbözőbb pontjairól vonja oda a figyelmet egy-egy esemény mellé. A hallgató jóformán odaülhet a sportesemény nézőközönsége közé. Érzelmeinek hullámzásával kísérheti a történteket, képzelő ereje segítségével, a helyszín esetleges ismeretével valósággal láthatja, a szóban levő sportág, ismeretében pedig teljes mértékben átélheti az eseményt. Részese lehet tehát az élménynek, amit a nézőtérből az esemény kivált. Együttélhet a versenyzővel, játékossal és a nézővel, aki az esemény távoli színhelyén a rádió műsorszámának szereplője, a történés alanya. Csak az kell hozzá, hogy az esemény közlője, a rádió beszélője, feladata magaslatán álljon. Ezen fordul meg az élmény élivezhetősége, helyesebben mondva ettől függ, hogy valóban élménnyé sűrüsödtnek-e a szavak a hallgatóban, odavarázsolódik-e maga is a nézők közé, azaz a hallgató együttélővé válik-e!? A sport kifejező ereje A sport eseményei — a kívülálló szempontjából — első sorban látványosságiak. A történés kifejező módja a mozgás és a mozdulat. Kivételt jelentenek bizonyos fokig azok a sportágak, amelyekben nem az ember, hanem a segédeszköz — a gép, a motor — játsza a főszerepet. Az ilyen sportágak érdekesen hangszínezik, tehát valósággal rádiószerűen festik alá eseményeiket. A többi, a szó eredetibb értelmében vett sportág azonban ilyen lehetőséggel nem rendelkezik. Csupán a mozgás és mozdulat féle formájával és alakjával, szerszámának ezer— labda, ütő, vívószer, korcsolya, stb. —• változatos használásával és céljai szolgálatába állításával, az eredmény különböző meghatározásával és kifejezésével adja önmaga lényegét. A futás gyorsasága, a dobás nagysága azonban éppen úgy a mozdulat és mozgás eredménye, ahogy a különböző labdajátékokban az minteredmény kialakulását az egyén és a csapat mozgásbeli készsége, technikai felkészültsége és taktikai érettsége — no meg a szerencse és balszerencse — határozza meg. A birkózás vagy az ökölvívás küzdelme — a versenyzők közt — szinte hangtalanul folyik, ahogy a vívás pillanatainak feszültségét és érdekességét, a történés valóságát a fegyverek esetleges csattogása nem tudja kifejezni és a hallgatónak érzékelhetővé tenni. A látványosság fogalmának legszélső határán áll a műkorcsolyázás és a torna. Az előbbinek megszólaltatója a zene, amire a versenyző gyakorlatát végzi, a torna azonban halálos csendet parancsol s teljes egészében mozdulatokkal fejezi ki önmagát, mozgásban éli végiig az eseményt, amit a néző elé tár. A mozgás, a mozdulat az emberi kifejezésmódok egyik legcsodálatosabb formája. Az ember természetének lényegéhez tartozik, tehát alapjában véve természetes. Ebben a természetességében rejlik igazi értéke és ereje, mert valóban azt adja vagy jellemzi, aki végzi. S mivel az emberi természet az ösztönös megnyilvánulásoktól kezdve a megtanult, belenevelt, elsajátított, tudatos és akaratos cselekvésekig a lehetőségek szinte végtelen változatát adja, a mozgás és mozdulat is valósággal végtelen változatban jelenhetik meg előttünk. Egyszerű, természetes, de mégis sokféle és tetszetős lehet. Lágyságot, finomságot, rugalmasságot, lendületet, erőt és ellenállhatatlanságot egyaránt kifejezhet. Elmosódó, egybefolyó mozgássorozattá válhat, de azért a részei külön-külön is élhetnek. Öröm, gyönyörűség,megelégedettség, ellenszenv, harag, félelem, restelkedés, szeretet, gyűlölködés, harc, kétség, meggyőződés, töprengés, határozottság, vakmerőség, elszántság mind kifejezésre juthat benne. Az ember egész érzelemvilága élhet tehát a mozgásban, mozdulatban, sőt megnyilatkozik abban maga a jellem is teljes egészében. A gyáva, sunyi, számító, alattomos, félénk ember éppen úgy kifejezi magát mozgásával és mozdulataival, mintalhogy a bátor, nyílt, egyenes, félelem nélküli is önmagát tudja adni mozdulataiban. A vidámság és jókedv, a mosolygó derű és a kacagó boldogság, az egészséges fedélyvilliág éppen úgy meg tudja értetni magát vele, minthogy a száraz savanyúságnak, a begubozó titkolódzásnak, mogorva kedvetlenségnek, a könnyező fájdalomnak vagy savanyú világfájdalomnak is kifejezője lehet. Mindezt a tulajdonságát, értelmét, színét és árnyalatát pedig nemcsak akkor mutatja meg az emberi mozgás és mozdulat, ha valami költött táncban, művészettel felépített előadásban adja tudtunkra mondanivalóját Az élet legközönségesebb, legmindennapibb mozgásaiban is ezer és ezer különféle emberi tulajdonságot fedezhettünk fel. A sport pedig a különféle sportágaknak megfelelően fejleszti, alakítja ezt a kifejezésmódot s még ezerféle változattal látja el, hogy céljait vele elérhesse. Ahány sportági, annyiféle mozgási működés. Mind valami egyszerűben, valami természetesben gyökerezik, ami vagy magából az emberből fakad, vagy a természet nagy végtelenségéből ragadt reá, de valamennyi különleges mozgásokat is kíván, átalakít, hozzáidomít, tehát formál, újat, elültőt teremt. A sport ilyenformán a mozgás és mozdulat világát még jobban kiszélesíti, az ember önmaga kifejezését többfélévé teszi. Mivel pedig a sportban a mozgás nem egyedien mozdulatból, hanem a mozgáspilanatok hosszú-hosszú sorából áll, elmondhatjuk, hogy ezzel a kifejező móddal az ember többi kifejezésmódja aligha veheti fel a versenyt. Különösen abban a tulajdonságában válik különlegessé, hogy történésének élményén kívül időben, távolságban vagy más valamiben meghatározott eredményt hoz létre, tehát emberi alkotásnak a szülője. Hogy ez az alkotás játékszert, tehát bizonyos szempontokból nem értékálló, az nemcsak rontja, hanem emeli is az értékét, hiszen másokba is beleoltja a meggyőződést, hogy hasonló vagy jobb eredmények elérésére képesek lehetnek ,és ez a körülmény biztosítja a fejlődést. Helyszíni hangjáték A sportágak és a sportesemények sokfélesége jelenti, hogy a sportközvetítéseik műfajában is igen sokféle változatot találhatunk. hallgató azzal a sporteseménnyel él legtökéletesebben együtt, amelyet legjobban ismer. A magyar sporttársadalom és általában a rádióhallgatóság a labdarugó mérkőzéseket éli végig legtökéletesebben, mert a labdarúgás a legáltalánosabban ismert sportág. Bizonyos, hogy a beszélő is azt a sporteseményt tudja legélvezhetőbben a hallgató elé zsolni, amelyben legjobban otthon van.varáNem jelenti azonban mindez azt, hogy a hallgató nem kaphat élvezetes hangriportot olyan eseményről, amely előtte ismeretlen vagy alig ismert sportág eseményéről hangzik el s nem jelenti azt sem, hogy csak az tudhat valamely sporteseményről élvezetes, jó hangriportot mondani, aki annak a sportágnak minden tekintetben tökéletes ismerője,' kifogástalan szaktudású művelője volt' vagy még riporterkedése idején is az. Tagadhatatlan, hogy az elméletből és gyakorlatból fakadó szaktudás elengedhetetlen kellék s az eseménynek a hallgató elé jelentése annál tökéletesebb lesz, minél nagyobb szaktudás segíti. A beszélő annál könnyebben bánik az anyaggal, az előtte játszódó esemény pillanatról-pillanatra változó jeleneteivel minél inkább van a kérdéses sportág szabályainak vérében minden rendelkezése, minél biztosabban árul el neki mindent a sportolói mozdulata, cselekedete. Ehhez viszont már gyakorlati szakértelem kell, aminek biztos alapja csak maga a sportolás lehet. Amint kellő sportismeretek nélkül sportközvetítést végezni lehetetlen, éppen úgy lehetetlen azonban az is, hogy valaki kellő riporteri készség, gyakorlat, beszélőképesség és kifejező erő nélkül jól oldja meg feladatát. A szakértelem csak az a tárgyi alap, amely az esemény mellett a másik fő feltétele a közvetítésnek. Az eseményt azonban nem a szakértelem szólaltatja meg. A hozzáértés, a jelenetek súlyának, értelmének felismerése csak anyagot ad, ezt az anyagot azonban formába kell önteni. A pillanat töredékei alatt történteket meglátni és biztosan felismerni, azok értelmét és értékét lemérni csak az tudhatja, aki érti a sportágat, tudja, hogy mi miért történik. Ezt a meglátást a szavak seregével meghatározni és a hang szárnyain a mikrofonon keresztül azonnal a világba kiáltani azonban már nemcsak a szakértelem, hanem olyan készség segít, amelyben az újságíró és az előadó egyszerre jelentkezik. Mégpedig az újságírót az előadó úgy egészíti ki, hogy néha a szónok, néha pedig a színész képességei uralkodnak az előadásában, így válhat csak a helyszíni közvetítés igazi rádióműfajjá. Olyan műfajjá, amelynek feltételeit és kívánalmait éppen úgy nem ismerjük még tökéletesen, mint ahogy megoldási módjait sem fejlesztettük tökéletessé. A beszélő azonban, aki sem a száraz szakszerűség lehetőségeivel, sem az egyszerű tudósítással nem elégszik meg, hanem a maga élményeinek érzelemhullámozását kellő előadókészséggel a helyszíni közvetítésbe viszi, már ott jár azon a területen, amelyen művészit alkot. A másik, aki csak beszámol, aki csak elmond vagy az eredményt kíséri figyelemmel és közli, egyszerű tudósító marad, aki a rádiónak csupán azt a nagy lehetőségét használja ki, amit az egyidőlben való közlés jelent az eseménytől távollévőknek. Tudósítás vagy helyszíni előadás, hideg elmondás, felsorolás vagy lélekkel teljes riport, a lehetőségek és adottságok teljes kihasználására törekvő hangjáték legyen-e a sportközvetítés, már eldőlt kérdés. Szinte a rádió születésével született ez az új műfaj, amelynek születését az indokolta, hogy a sportesemények különböző fajtájában mindazok a kellékek felfedezhetők, amelyekre a hangjátéknak nagy általánosságban szüksége van. A sportesemények élnek, életük meghatározott időtartamú s bennük minden tekintetben sok a drámaiság. Különböző szereplők különböző szerepeket játsszanak el, vagy ugyanazt a szerepet más alakításban tárják elénk. Minden szereplő, minden jelenet különféle benyomásokat kelt a nézőben s egy-egy esemény óriási tömegeket von bele ezekbe a csodálatos, igen emberi és igen életes színjátékokba. Ha mégis előfordul, hogy a sportesemény helyszíni közvetítése egyszerű tudósítás marad, annak az okát is a beszélő, maga az esemény és a hallgatóság, illetve e három tényező viszonya adja. A beszélő rátermettségén és képességein túl ilyenkor az a kérdés, miről szól a közvetítés és kinek beszél a rádió? Ha az angol beszélői valamely teniszmérkőzés közvetítésekor egyszerűen csak ilyeneket mond: Budge leütés, Gramm forhead, Budge autra üt, stb., annak értelmét abban láthatjuk, hogy a beszélő meg van győződve hallgatóinak teljes szakértelméről, hozzáértéséről, akiket tehát mással, mint a történések sorával nem is kell kiszolgálnia. Ha azonban a beszélő tudja, hogy hallgatóinak jórésze nem ismeri a játékot, nem ismeri a sporteseményt, amelyről szó van, akkor a szakszerűség mellett a riportszerűség kellékeivel is el kellátni előadását. A körülmények elmondásával, a játék fordulatainak gyors élménnyé érdekességének, varázsolásával kiéri élvezhetővé tenni közvetítését. A hozzáértő közönség, amely ismeri a kérdéses sportág szabályait, tudja annak szakkifejezéseit, járt már az esemény színhelyén, könnyen éli bele magát a legszárazabb helyszíni közvetítés nyomán is abba, ami történik, fáradság nélkül követi a játékosnak, a versenyzőnek tetteit. A hozzá nem értőt azonban másként kell kiszelégíteni: érdekességek emlegetésével, érzelmeinek megmozgatásával lehet csak megfelelő hangulatba ringatni s érzelmiednek húrjain keresztül kell érdeklődését fenntartani, együttélését megőrizni, hogy neki valóban élményt, kellemes élvezetet szerezzünk. Ilyen esetben tehát a szakértelem csak iránytű, a szakszerűség csak elengedhetetlen alap, az előadás lényeges részét azonban a beszélőnek önmagából kell adnia. * A népszerű magyar rádióbemondó érdekes cikkét a budapesti „Testnevelés" szeptemberi szájából vettük át. LABDARÚGÁS )( A bécsi Frankenstein bíró vezeti október 24-én az osztrák fővárosban a Bécs—Prága város közti mérkőzést. )( Sárosi III., dr. Sárosi öccse a Elektromosban fog a jövőben szerepelni. budapesti Sárosi Béla eddig a Műegyetemi AFC játékosa volt. Sárosi III. az Elektromosban is amatőr játékos marad. ) Az angol Rudd bíró lesz a Csehszlovákia— Skócia válogatott mérkőzés játékvezetője Glasgowban. SPORTHÍREK )( A KFC új választmányának ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: Csütörtökön este tartotta első ülését a KFC új választmánya. A rendkívüli népes gyűlés nevében Lóránd igazgató üdvözölte lelkes szavakkal az elsőízreen megjelent dr. Aranyossy Endre ügyvezető elnököt és Nagy Jenő kormánybiztos társelnököt. Dr. Aranyossy elnöki megnyitójában hármas célkitűzést adott az egyesületnek: egyetértés, baráti szellem és klubszeretet. Ha ez a három tényező meglesz, úgy nem kell aggódnia a 37 éves KFC jövőjéért. A választmány ezután összeállította az intéző-bizottságot és a fegyelmi választmányt. Intéző és _esdző lett (most már hivatalosan is) Szöllőssy László, intéző-helyettesek Balázs János és Löwinger László, csapatkapitányok László Zoltán és Vitálos Antal, valamint Halár és Jankulár. Az egység jegyében lefolyt választmányi ülést dr. Aranyossy elnök zárta be, jegyzőkönyvi köszönetet mondva elődjének, Gyalókay Miklós igazgatófőmérnöknek és Lovász volt edzőnek. MOSSA A FOGÁT! AKÁRCSAK A KEZÉT SZAPPANNAL! 1 H3 Mert csak szappan tisztít tökéletesen! ^ U HASZNÁLJA A KIVÁLÓ p Iribbs FOGSZAPPANT ! S KÖZGAZDASÁG A rovatért LÜKŐ GÉZA felel. Kismértékben csökkent a nagykereskedelmi árindex PRÁGA. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint október elején a nagykereskedelmi árindex a szeptemberi 755-ről 0,8 százalékkal 749-re csökkent. Az élelmiszer index 724-ről 718-ra csökkent, ezzel szemben azonban a takarmányindex 365-ről 370-re emelkedett, úgyhogy az együttes élelmiszer és takarmányindex 699-et tesz ki a szeptemberi 704-gyel szemben. Az ipari áruk indexe a szeptember elejei 810-ről 803-ra csökkent. Az állati táplálékok közül a marhahús 3,6 százalékkal, a birkahús 17,1 százalékkal, a belföldi zsír 3.8 százalékkal, a külföldi zsír pedig 1.5 százalékkal olcsóbbodott. Ezzel szemben a sertés- és borjúhús több mint 3 százalékkal, a tojás pedig 10.8 százalékkal drágult. A vaj is drágult, de csak kis mértékben. A nyersember 4.1 százalékkal, a kávé, kakaó, komló és maláta jelentéktelenebből olcsóbbodott. A horgany kivételével általánosan gyöngültek a fémárak, így a vasáruk és félkészítmények 2.1 százalékkal, a réz 11.7 százalékkal, a cin 6.3 százalékkal, az ólom pedig 5 százalékkal olcsóbbodott. A horgany 4.8 százalékkal drágult. A textiláruk ára is tovább csökkent. A gépolaj 5.7, a táblaüveg 6.4, a keményfa és vágott fa 7.9, a puha gömbfa pedig 12 százalékkal drágult. Gyöngült azonban a nyersbőr 4.7, a kikészített bőr 2.6 és a lemolaj ára 1.2 százalékkal. (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aktív tételek közül az aranykészlet 31 ezer koronával 2,569.365 ezer koronára, a leszámítolt értékpapírok összege 152.200 ezer koronával 49.700 ezer koronára, az értékpapírokra adott kölcsön összege 57.271 ezer koronával 1,065.216 ezer koronára, az államadósság maradványa 377 ezer koronával 2,012.815 ezer koronára és az egyéb aktívák összege 34.782 ezer koronával 868.660 ezer koronára csökkent. Ezzel szemben a külföldi követelések és valuták összege 15.203 ezer koronával 428.912 ezer koronára, az egyéb készletek összege 10.464 ezer koronával 98.023 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 23.240 ezer koronával 1,073.979 ezer koronára emelkedett. A passzív tételek közül a bankjegyforgalom 186.840 ezer koronával 6.011.460.861 koronára, az egyéb passzívák összege 46.282 ezer koronával 1.134.771 ezer koronára csökkent. A hitelezők zsírókövetelései és az azonnal esedékes más összegek tétele pedig 37.368 ezer koronával 523.682 ezer koronára emelkedett. Az aranyfedezet 39,3 százalékot tett ki. (+) Kereskedelmi és ipari körök a körutazási jegyek visszaállítását kérik. Jelentettük, hogy a vasutügyi minisztérium az általánosan bevált és használt körutazási jegyek kiadását beszüntette. A vasutügyi minisztérium intézkedése megmozgatta a kereskedelmi köreiket és most a kereskedelmi utazók és képviselők Uniója tiltakozását jelentette be a körutazási jegyek rendszerének megszüntetése ellen. A vasutügyi tanács november 17-i teljes ülésén az Unió képviselője sürgősségi javaslatot fog beterjeszteni a körutazási jegyek újból való Ehhez az akcióhoz hozzájárul a bevezetésére. gyáriparosok központi szövetsége, a kereskedelmi kamarai és a csehszlovákiai szakszervezeti központ is. (-) Új gyorsvonati személykocsik próbaútja. A Ringhoffer-Tatra-művek a napokban készültek el négy darab II. és III. osztályos gyorsvonati személykocsival. Ezeket a vasútügyi minisztérium géposztályának főnöke, Koller mérnök, osztályfőnök és Viest mérnök pozsonyi vasútigazgató részvételével bizottság vizsgálta felül. A Brünn-pozsonyi fővonalon eszközölt próbaút alkalmával 120 kilométeres sebesség mellett is teljesen nyugodt volt az uj kocsik fekvése. A rázkódtatás, amelyet vibrográffal mértek, jelentéktelennek bizonyult. Minthogy a gyorsvonati személyvagonok más tekintetben is beváltak, a jövő évben nagyobb megrendelést adnak föl az emlitett gyárnak. (—) Átlagon felüli a paprikatermés Mátyusföldön. Tudósítónk jelenti: A paprika szedése és fűzése csaknem teljesen befejeződött. A lecsüngő kalocsai paprika nem bírta a sok esőt és így a termés 30 százaléka már a földeken lerothadt. A szegedi felálló paprika gyengébb termést hozott, noha az esőzéseket jobban bírta. A paprikatermés így is átlagon felülinek mondható