Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-17 / 238. (4384.) szám

1937 október 17, vasárnap. T>PJWLM-MaGYAR.H1 RTjAP MIKROFON A SPORTESEMÉNYEKEN Irta: Pluhár István A sport máról holnapra a rádió állandó mű­­­sorszáma lett. Bátran el lehet azt­­ is mond­atni, hogy a sportköz­vetítések — általában — a ked­veltebb minifonszámok közé tartoznak. Ez az oka, hogy a világ rádióállomásainak műsorában bőségesen találunk sport vonatkozású számokat, ez az oka, hogy alig van a világon kiemelke­dőbb sportesemény, amelynek története és iz­galma helyszíni közvetítés formájában a rádió­­hallgatók sereg­éhez el ne jutna. A berlini olim­piai eseményeket az egész rádiózó világ feszült érdeklődése kísérte, miért a különböző országok rádióállomásai valósággal versenyre kelve to­vábbították hallgatóiknak a világ ifjúságának lovaglias küzdelmét, az olimpiai örömök melegét. A rádió a sportközvetítésekkel is rendeltetését szolgálja, a maga lényegét fejezi ki. Azt célozza, ho­gy a sport eseményeinek élmé­nyeiben azok is részesülhessenek, akik az ese­mény színhelyétől távol vannak. Az eseményekkel való együttélést valósítja meg, ami nem más, min­t a rádió csodájának legszebb ajándéka. Hiszen a rádió azt jelenti, hogy távoli zenei, művészeti, társadalmi, sport- vagy napi esemé­­nyek együttélésében részesítjük a hallgatót. hangház termeiből, felolvasó­i szobáiból a legtá­­­volabbi zugiba is a legtisztább művészetet, leg­­élvezete­se­b­b előadásit, az előadások és előadók ezernyi változatát, értelmét viszi a hanghullám, amely viszont arra is képes, hogy akár az öt világrész legkülönbözőbb pontjairól vonja oda a figyelmet egy-egy esemény mellé. A hallgató jóformán odaülhet a sportesemény nézőközön­sége közé. Érzelmeinek hullámzásával kísérheti a történteket, képzelő ereje segítségével, a hely­szín esetleges ismeretével valósággal láthatja, a szóban levő sportág, ismeretében pedig teljes mér­tékben átélheti az eseményt. Részese lehet tehát az élménynek, amit a nézőtérből az esemény kivált. Együttélhet a versenyzővel, játékossal és a nézővel, aki az esemény távoli színhelyén a rá­dió műsorszámának szereplője, a történés alanya. Csak az­ kell hozzá, hogy az esemény közlője, a rádió beszélője, feladata magaslatán álljon. Ezen fordul meg az élmény élivezhetősége, helye­sebben mondva ettől függ, hogy valóban él­ménnyé sűrüsödtnek-e a­­ szavak a hallgatóban, odavarázsolódik-e ma­ga is a nézők közé, azaz a hallgató együttélővé válik-e!? A sport kifejező ereje A sport eseményei — a­ kívülálló szempont­jából — első sorba­n látványo­sságiak. A törté­nés kifejező módja a mozgás és a mozdulat. Ki­vételt jelentenek bizonyos fokig azok a sport­ágak, amelyekben nem az ember, hanem a se­gédeszköz — a gép, a motor — játsza a fősze­repet. Az ilyen sportágak érdekesen hangszíne­­zik, tehát valósággal rádiószerűen festik alá ese­ményeiket. A többi, a szó eredetibb értelmében vett sportág azonban ilyen lehetőséggel nem ren­delkezik. Csupán a mozgás és mozdulat féle formájával és alakjával, szerszámának ezer­— labda, ütő, vívószer, korcsolya, stb. —• változa­tos használásával és céljai szolgálatába állításá­val, az eredmény különböző meghatározásával és kifejezés­ével adja önmaga lényegét. A futás gyorsasága, a dobás nagysága azonban éppen úgy a mozdulat és mozgás eredménye, ahogy a különböző labdajátékokban az mint­­ered­mény kialakulását az egyén és a csapat mozgás­beli készsége, technikai felkészültsége és takti­kai érettsége — no meg a szerencse és balsze­rencse — határozza meg. A birkózás vagy az ökölvívás küzdelme — a versenyzők közt — szinte hangtalanul folyik, ahogy a vívás pillana­tainak feszültségét és érdekességét, a történés valóságát a fegyverek esetleges csattogása nem tudja kifejezni és a hallgatónak érzékelhetővé tenni. A látványosság fogalmának legszélső ha­tárán áll a műkorcsolyázás és a torna. Az előb­binek megszólaltatója a zene, amire a versenyző gyakorlatát végzi, a torna azonban halálos csen­det parancsol s teljes egészében mozdulatokkal fejezi ki önmagát, mozgásban éli végiig az ese­ményt, amit a néző elé tár. A mozgás, a mozdulat az emberi kifejezésmó­dok egyik legcsodálatosabb formája. Az ember természetének lényegéhez tartozik, tehát alapjá­ban véve természetes. Ebben a természetességé­ben rejlik igazi értéke és ereje, mert valóban azt adja vagy jellemzi, aki végzi. S mivel az emberi természet az ösztönös megnyilvánulásoktól kezdve a megtanult, belenevelt, elsajátított, tu­datos és akarato­s cselekvésekig a lehetőségek szinte végtelen változatát adja, a mozgás és mozdulat is valósággal végtelen változatban je­lenhetik meg előttünk. Egyszerű, természetes, de mégis sokféle és tetszetős lehet. Lágyságot, fi­nomságot, rugalmasságot, lendületet, erőt és el­lenállhatatlanságot egyaránt kifejezhet. Elmosó­dó, egybefolyó mozgássorozattá válhat, de azért a részei külön-külön is élhetnek. Öröm, gyönyö­­rűség,­­megelégedettség, ellenszenv, harag, félelem, restelkedés, szeretet, gyűlölködés, harc, két­ség,­ meggyőződés, töprengés, határozottság, vakmerőség, elszántság mind kifejezésre juthat benne. Az ember egész érzelemvilága­­ élhet te­hát a mozgásban, mozdulatban, sőt megnyilatko­zik abban maga a jellem is teljes egészében. A gyáva, sunyi, számító, alattomos, félénk ember éppen úgy kifejezi magát mozgásával és mozdu­lataival, mintalhogy a bátor, nyílt, egyenes, fé­lelem nélküli is önmagát tudja adni mozdulatai­ban. A vidámság és jókedv, a mosolygó derű és a kacagó boldogság­, az egészséges f­edélyvilliág éppen úgy meg tudja értetni magát vele, mint­hogy a száraz savanyúságnak, a begubozó tit­kolódzásnak, mogorva kedvetlenségnek, a kön­­­nyező fájdalomnak vagy savanyú világf­áj­dalom­nak is kifejezője lehet. Mindezt a tulajdonságát, értelm­ét, színét és árnyalatát pedig nemcsak akkor mutatja meg az emberi mozgás és mozdulat, ha valami költött táncban, művészettel felépített előadásban adja tudtunkra mondanivalóját Az élet legközönsége­sebb, leg­mi­ndennapibb mozgásaiban is ezer és ezer különféle emberi tulajdonságot fedezhettünk­­ fel. A sport pedig a különféle sportágaknak meg­felelően fejleszti, alakítja ezt a kifejezésmódot s még ezerféle változattal látja el, hogy céljait vele elérhesse. Ahány sportági, annyiféle mozgási működés. Mind valami egyszerűben, valami természetesben­­ gyö­kerezik, ami vagy magából az emberből fakad, vagy a természet nagy végtelenségéből ragadt reá, de valamennyi különleges mozgásokat is kíván, átalakít, hozzáidomít, tehát formál, újat, elültőt teremt. A sport ilyenformán a mozgás és mozdulat világát még jobban kiszélesíti, az ember önmaga kifejezés­ét többfélévé teszi. Mi­vel pedig a sportban a mozgás nem egyedien mozdulatból, hanem a mozgáspilanatok hos­­­szú-hosszú sorából áll, elmondhatjuk, hogy ez­zel a kifejező móddal az ember többi kifejezés­­módja­­ aligha veheti fel a versenyt. Különösen abban a tulajdonságában válik különlegessé, hogy történésének­­ élményén kívül időben, tá­volságban vagy más valamiben meghatározott eredményt hoz létre, tehát emberi­­ alkotásnak a szülője. Hogy ez az alkotás játékszert­, tehát bi­zonyos szempontokból nem értékálló, az nem­csak rontja, hanem emeli is az értékét, hiszen másokba is beleoltja a meggyőződést, ho­gy hasonló vagy jobb eredmények elérésére képe­sek lehetnek ,és ez a körülmény biztosítja a fej­lődést. Helyszíni hangjáték A sportágak és a sportesemények sokféle­sége jelenti, hogy a sportközvetítéseik műfajá­ban is igen sokféle változatot találhatunk. hallgató azzal a sporteseménnyel él legtökéle­­­tesebben együtt, amelyet legjobban ismer. A magyar sporttársadalom és általában a rádióhallgatóság a labdarugó mérkőzéseket éli végig legtökéletesebben, mert a labdarú­gás a legáltalánosabban ismert sportág. Bi­zonyos, hogy a beszélő is azt a sporteseményt tudja legélvezhetőbben a hallgató elé zsolni, amelyben legjobban otthon van.vará­Nem jelenti azonban mindez azt, hogy a hallgató nem kaphat élvezetes hangriportot olyan ese­ményről, amely előtte ismeretlen va­gy alig is­mert sportág eseményéről hangzik el s nem je­lenti azt sem, hogy csak az tudhat valamely sporteseményről élvezetes, jó hangriportot mon­dani, aki annak a sport­ágnak minden tekintet­ben tökéletes ismerője,' kifogástalan szaktudású művelője volt' vagy még riporterkedése idej­én is az. Tagadhatatlan, hogy az elméletből és gyakorlatból fak­adó szaktu­dás elengedhetetlen kellék s az eseménynek a hallgató elé jelen­tése annál tökéletesebb lesz, minél nagyobb szaktudás segíti. A beszélő annál könnyebben bánik az anyaggal, az előtte játszódó esemény pillanatról-pillanat­­ra változó jeleneteivel minél inkább van a kérdéses sportág szabályainak vérében minden rendelkezése, minél biztosabban árul el neki mindent a sportolói mozdulata, cselekedete. Ehhez viszont már gyakorlati szakértelem kell, aminek biztos alapja csak maga a sportolás le­het. Amint kellő sportismeretek nélkül sportközve­títést végezni lehetetlen, éppen úgy lehetetlen azonban az is, hogy valaki kellő riporteri kész­ség, gyakorlat, beszélőképesség és kifejező erő nélkül jól oldja meg feladatát. A szakértelem csak az a tárgyi alap, amely az esemény mel­lett a másik fő fe­lté­tele a közvetítésnek. Az eseményt azonban nem a szakértelem szólaltatja meg. A hozzáértés, a jelenetek súlyának, értelmének felismerése csak anyagot ad, ezt az anyagot azonban formába kell önteni. A pillanat töre­dékei alatt történteket meglátni és biztosan fel­ismerni, azok értelm­ét és értékét lemérni csak az tudhatja, aki érti a sportágat, tudja, hogy mi miért történik. Ezt a meglátást a szavak seregével meghatá­rozni és a hang szárnyain a mikrofonon ke­resztül azonnal a világba kiáltani azonban már nemcsak a szakértelem, hanem olyan kész­ség segít, amelyben az újságíró­­ és az előadó egyszerre jelentkezik. Mégpedig az újságírót az előadó úgy egészíti ki, hogy néha a szónok, néha pedig a színész képes­ségei uralkodnak az előadásában, így válhat csak a helyszíni közvetítés igazi rá­­dióműfajjá. Olyan műfajjá, amelynek feltételeit és kívánalmait éppen úgy nem ismerjük még­ tö­kéletesen, mint ahogy megoldási módjait sem fej­lesztettük tökéletessé. A beszélő azonban, aki sem a száraz szakszerűség lehetőségeivel, sem az egyszerű tudósítással nem elégszik meg, ha­nem a maga élményeinek érzelemh­ullámozását kellő előadókészséggel a helyszíni közvetítésbe viszi, m­ár ott jár azon a területen, amelyen mű­vészit alkot. A másik, aki csak beszámol, aki csak elmond vagy az eredményt kíséri figyelem­mel és közli, egyszerű tudósító marad, aki a rádiónak csupán azt a nagy lehetőségét használ­ja ki, a­mit az e­gyidőlben való közlés jelent az eseménytől távollévőknek. Tudósítás vagy helyszíni előadás, hideg el­mondás, felsorolás vagy lélekkel teljes riport, a lehetőségek és adottságok teljes kihasználá­sára törekvő h­angjáték legyen-e a sportköz­­vetítés, már eldőlt kérdés. Szinte a rádió születésével született ez az új műfaj, amelynek születés­ét az indokolta, hogy a sportesemények különböző fajtájában mind­azok a kellékek felfedezhetők, amelyekre a ha­ngjátékn­ak nagy általánosságban szüksége van. A sportesemények élnek, életük meghatáro­zott időtartamú s bennük minden tekintetben sok a drámaiság. Különböző szereplők különböző szerepeket ját­­sszanak el, vagy ugyanazt a szerepet más alakí­tásban tárják elénk. Minden szereplő, minden jelenet különféle benyomásokat kelt a nézőben s egy-egy esemény óriási tömegeket von bele­­ ezekbe a csodálatos, igen emberi és igen életes színjátékokba. Ha mégis előfordul, hogy a sportesemény­­ helyszíni közvetítése egyszerű tudósítás marad, annak az okát is a beszélő, maga az esemény és a hallgatóság, illetve e három tényező viszo­nya adja. A beszélő rátermettségén és képes­ségein túl ilyenkor az a kérdés, miről szól a közvetítés és kinek beszél a rá­dió? Ha az angol beszélői valamely teniszmérkőzés közvetítésekor egyszerűen csak ilyeneket mond: Budge leütés, Gramm forhead, Budge autra üt, stb., annak értelmét abban láthatjuk, hogy a beszélő meg van győződve hallgatóinak teljes­­ szakértelméről, hozzáértéséről, akiket tehát mással, mint a történések sorával nem is kell kiszolgálnia. Ha azonban a beszélő tudja, hogy hallgatóinak jórésze nem ismeri a játékot, nem ismeri a sporteseményt, amelyről szó van, ak­kor a szakszerűség mellett a riport­szerűség kellékeivel is el kel­látni előadását. A körül­­mények elmondásával, a játék fordulatainak gyors élménnyé érdekességének, varázsolásával kiéri­­ élvezhetővé tenni közvetítés­ét. A hozzá­értő közönség, amely ismeri a kérdéses sportág szabályait, tudja annak szakkifejezéseit, járt már az esemény színhelyén, könnyen éli bele magát a legszárazabb helyszíni közvetítés nyo­mán is abba, ami történik, fáradság nélkül kö­veti a játékosnak, a versenyzőnek tetteit. A hozzá nem értőt azonban másként kell ki­sz­elégíteni: érdekességek emlegetésével, érzelmeinek megmozgatásával lehet csak megfelelő hangulat­ba ringatni s érzelmiednek húrjain keresztül kell érdeklődését fenntartani, együttélését megőriz­ni, hogy neki valóban élményt, kellemes élveze­tet szerezzünk. Ilyen esetben tehát a szakértelem csak iránytű, a szakszerűség csak elengedhetetlen alap, az előadás lényeges részét azonban a beszélő­nek önmagából kell adnia. * A népszerű magyar rádióbemondó érdekes cikkét a budapesti „Testnevelés" szeptemberi szá­jából vettük át. LABDARÚGÁS )( A bécsi Frankenstein bíró vezeti október 24-én az osztrák fővárosban a Bécs—Prága vá­­ros­ közti mérkőzést. )( Sárosi III., dr. Sárosi öccse a Elektromosban fog a jövőben szerepelni. budapesti Sárosi Béla eddig a Műegyetemi AFC játékosa volt. Sá­rosi III. az Elektromosban is amatőr játékos ma­rad. )­ Az angol Rudd bíró lesz a Csehszlovákia— Skócia válogatott mérkőzés játékvezetője Glas­­gowban. SPORTHÍREK )( A KFC új választmányának ülése. Komá­romi tudósítónk jelenti: Csütörtökön este tartotta első ülését a KFC új választmánya. A rendkívüli népes gyűlés nevében Lóránd igazgató üdvözölte lelkes szavakkal az elsőízreen megjelent dr. Ara­­nyossy Endre ügyvezető elnököt és Nagy Jenő kormánybiztos társelnököt. Dr. Aranyossy elnöki megnyitójában hármas célkitűzést adott az egye­sületnek: egyetértés, baráti szellem és klubszere­tet. Ha ez a három tényező meglesz, úgy nem kell aggódnia a 37 éves KFC jövőjéért.­­ A vá­lasztmány ezután összeállította az intéző-bizott­ságot és a fegyelmi választmányt. Intéző és _esdző lett (most már hivatalosan is) Szöllőssy László, intéző-helyettesek Balázs János és Löw­inger László, csapatkapitányok László Zoltán és Vitá­­los Antal, valamint Halár és Jankulár. Az egy­ség jegyében lefolyt választmányi ülést dr. Ara­­nyossy elnök zárta be, jegyzőkönyvi köszönetet mondva elődjének, Gyalókay Miklós igazgató­­főmérnöknek és Lovász volt edzőnek. MOSSA A FOGÁT! AKÁRCSAK A KEZÉT SZAPPANNAL! 1 H3 Mert csak szappan tisztít tökéletesen! ^ U HASZNÁLJA A KIVÁLÓ p I­ribbs FOGSZAPPANT ! S­ KÖZGAZDASÁG A rovatért LÜKŐ GÉZA felel. Kismértékben csökkent a nagykereskedelmi árindex PRÁGA.­­ Az állami statisztikai hivatal je­lentése szerint október elején a nagykereskedel­mi árindex a szeptemberi 755-ről 0,8 százalékkal 749-re csökkent. Az élelmiszer index 724-ről 718-ra csökkent, ezzel szemben azonban a takarmányin­­dex 365-ről 370-re emelkedett, úgyhogy az együt­tes élelmiszer és takarmányindex 699-et tesz ki a­ szeptemberi 704-gyel szemben. Az ipari áruk in­dexe a szeptember elejei 810-ről 803-ra csökkent. Az állati táplálékok közül a marhahús 3,6 száza­lékkal, a birkahús 17,1 százalékkal, a belföldi zsír 3.8 százalékkal, a külföldi zsír pedig 1.5 száza­lékkal olcsóbbodott. Ezzel szemben a sertés- és borjúhús több mint 3 százalékkal, a tojás pedig 10.8 százalékkal drágult. A vaj is drágult, de csak kis mértékben. A nyersember 4.1 százalék­kal, a kávé, kakaó, komló és maláta jelentéktele­nebből olcsóbbodott. A horgany kivételével álta­lánosan gyöngültek a fémárak, így a vasáruk és félk­észítmények 2.1 százalékkal, a réz 11.7 száza­lékkal, a cin­ 6.3 százalékkal, az ólom pedig 5 százalékkal olcsóbbodott. A horgany 4.8 százalék­kal drágult. A textiláruk ára is tovább csökkent. A gépolaj 5.7, a táblaüveg 6.4, a keményfa és vágott fa 7.9, a puha gömbfa pedig 12 százalék­kal drágult. Gyöngült azonban a nyersbőr 4.7, a kikészített bőr­­ 2.6 és a lem­olaj ára 1.2 száza­lékkal. (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aktív tételek közül az aranykészlet 31 ezer koronával 2,569.365 ezer koronára, a le­számítolt értékpapírok összege 152.200 ezer koro­nával 49.700 ezer koronára, az értékpapírokra adott kölcsön összege 57.271 ezer koronával 1,065.216 ezer koronára, az államadósság marad­ványa 377 ezer koronával 2,012.815 ezer koronára és az egyéb aktívák összege 34.782 ezer koroná­val 868.660 ezer koronára csökkent. Ezzel szem­ben a külföldi követelések és valuták összege 15.203 ezer koronával 428.912 ezer koronára, az egyéb készletek összege 10.464 ezer koronával 98.023 ezer koronára, a leszámítolt váltók össze­ge 2­3.240 ezer koronával 1,073.979 ezer koronára emelkedett. A passzív tételek közül a bankjegy­­forgalom 186.840 ezer koronával 6.011.460.861 ko­ronára, az egyéb passzívák összege 46.282 ezer koronával 1.134.771 ezer koronára csökkent. A hitelezők zsírókövetelései és a­z azonnal esedékes más összegek tétele pedig 37.368 ezer koronával 523.682 ezer koronára emelkedett. Az aranyfede­zet 39,3 százalékot tett ki. (+) Kereskedelmi és ipari körök a körutazási jegyek visszaállítását kérik. Jelentettük, hogy a vasutügyi minisztérium az általánosa­n be­vált és használt körutazási jegyek kiadását be­szüntette. A vasutügyi minisztérium intézkedése megmozgatta a kereskedelmi köreiket és most a kereskedelmi utazók és képviselők Uniója tilta­kozását jelentette be a körutazási jegyek rend­szerének megszüntetése ellen. A vasutügyi ta­nács november 17-i teljes ülésén az Unió kép­viselője sürgősségi javaslatot fog beterjeszteni a körutazási jegyek újból való Ehhez az akcióhoz hozzájárul a bevezetésére. gyáriparosok központi szövetsége, a kereskedelmi kamarai és a csehszlovákiai szakszervezeti központ is. (-) Új gyorsvonati személykocsik próbaútja. A Ringhoffer-Tatra-művek a napokban készültek el négy darab II. és III. osztályos gyorsvonati személy­­kocsival. Ezeket a vasútügyi minisztérium géposztá­lyának főnöke, Koller mérnök, osztályfőnök és Viest mérnök pozsonyi vasútigazgató részvételével bizottság vizsgálta felül. A Brünn-pozsonyi fővonalon eszközölt próbaút alkalmával 1­20 kilométeres sebesség mellett is teljesen nyugodt volt az uj kocsik fekvése. A ráz­­kódtatás, amelyet vibrográffal mértek, jelentéktelen­nek bizonyult. Minthogy a gyorsvonati személyvago­nok más tekintetben is beváltak, a jövő évben na­gyobb megrendelést adnak föl az emlitett gyárnak. (—) Átlagon felüli a paprikatermés Mátyus­­földön. Tudósítónk jelenti: A paprika szedése és fűzése csaknem teljesen befejeződött. A lecsüngő kalocsai paprika nem bírta a sok esőt és így a termés 30 százaléka már a földeken lerothadt. A szegedi felálló paprika gyengébb termést hozott, noha az esőzéseket jobban bírta. A paprikatermés így is átlagon felülinek mondható

Next