Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-24 / 244. (4390.) szám

14 „A világgazdaság az infláció útján van" LONDON. — A Financial News most megjelent számában Roger Babson amerikai gazdasági szak­tekintély, aki annak idején megjósolta az 1929. évi amerikai gazdasági válságot, a­ nagy tőzsdei­­ ár­zuhanásokkal kapcsolatban figyelmeztetést intéz az angol pénzügyi világhoz, hogy ne­­ aggódjék amerikai befektetései miatt, amíg a saját részvé­nyei rendben vannak. A cikk azután így foly­tatja: — Az acélvállalatok és a többi nagy ipari üze­mek, amelyeket Lewis szakszervezeti vezér olyan hevesen megtámadott, szinte örülnek az összeom­lásnak, mert a szakszervezetek egyre hirdetik, hogy a kapitalisták jövedelmeinek nem leh­et gá­tat vetni. Maga a szakszervezeti vezér is részt­ vett az értéktőzsdén a spekulációban.­­ Sokan azt hiszik, hogy a Wallstreet csak egy simpáros vasútvonal, amelyen csak­ felfelé le­het­­ haladni. A mostani összeomlás észretéríti őket és jótékony hatást fog gyakorolni. Négy papír kivételével a vasúti részvények a legsebezhetőb­bek és ezentúl sem fognak valami nagy vonzóerőt gyakorolni a vegyi értékek, a nyersolajrészvények és a legkisebb mértékben az autógyári papírok. — Senkit sem lepne meg, ha az autórészvé­nyek nem érnék el régebbi rekordmagasságukat, de azt hiszem, hogy a vegyi- és a nyersolajrész­vények, továbbá egyes acélértékek a jövő évben magasabb árfolyamra­ fognak emelkedni, mint eddig. — Az angol pénzügyi világ ne tévessze el szem elől, hogy a világgazdaság az infláció útján van és most van az ideje, hogy jól megválasztott rész­vényeket vásároljon, akár lesz háború, akár nem. Magyarország kivitele a gazdasági év első negyedében 13,6 m­ilió fölösleget mutat BUDAPEST. — A magyar Központi Statiszti­kai Hivatal Havi Külforgalmi Adatainak szep­temberi füzete most jelent meg. A füzet megmu­tatja, hogy az idei gazdasági év első negyede (júliius—szeptember hónapok) milyen intenzitás­sal indult meg. A mezőgazdasági termények ki­vitele ebben az évnegyedben a termés közepes voltánál fogva lényegesen elmaradt a múlt gaz­dasági év első negyedének forgalma mögött. A mezőgazdasági termények különböző nemeiből Magyarországról az idén 2,13 millió q-t vittek ki a külföldre, a múlt esztendő 4.2 millió q-val szem­ben, mennyiségben tehát a múlt évinek csak a felét. Értékben az idén az első három hónap alatt 38.4 millió pengőt kapott Magyarország kül­földre eladott terményekért, ami a múlt év ha­sonló időszakának pénzbeli eredményénél 28,4 millió pengővel, vagyis 42,5 százalékkal kevesebb. Itt tehát az egységáraknak körülbelül 15 száza­lékos javulása következett be. A magyar kivitelnek minden más ágában igen jelentős növekedés következett be­­ a múlt­­ esztendővel szemben, nemcsak az elért árak, hanem a mennyiségek szempontjából is. így az élőállatkivitel a gazdasági év első három hónapja alatt a tavalyi 72.900 darab helyett 91.200 darabra rúgott és a kivitel fejében elért pénzérték a tavalyi 14.8 millió helyett az idén 19.0 milliót ért el, ami 28.2 százalékkal több. Az állati termék­­kivitel mennyisége az idén 154.300 q, holott ta­valy még 100.000 q-t sem ért el egészen, érték­ben pedig 19.6 millió pengőnél is több volt, ho­lott­ tavaly csak 13.7 millió. A növekedés majdnem 6 millió pengő, 43.7 százaléka a múlt évi forga­lomnak. Aránylag még a legkevésbé javult a magyar­országi őstermelési ipar kivitelének helyzete, sőt itt a mennyiség tekintetében csökkenés állott be, miután az idei kivitel 30*1.700 q-ra rúgott, a tavalyi 343.000 q-val szemben. De az idén­­ három hónap alatt?6,2 millió pengő folyt be a kivitt ős­termelési ipari termékekért.­­ Az idei érték 10 százalékkal több a múlt esz­tendeinél, az átlagos egységérték pedig 25 százalékkal na­gyobb. Rendkívül kedvezően alakult a vegyes ipar­cikkek és az egyéb áruk kivitele. Ezeknél egyaránt emelkedett a mennyiség, az elért ellenérték pedig az idén meghaladt 52 millió pengőt a tavalyi 41 millió pengővel szemben, ami több mint egynegyedrésszel nagyobb a múlt év hasonló időszakának kivitelénél. Ugyancsak ha­sonló mértékben emelkedett bányatermékek kivi­tele is, amelyek fejében 3,7 millió pengő értéket értek el a múlt évi 2,9 millióval szemben. A mezőgazdasági termékek kivitele tehát e há­rom hónap alatt csökkent ugyan 28,4 millió pen­gővel, de a többi termelési ágak és jórészben az őstermelés másik felének, az állattenyésztésnek nagy fellendülése folytán 22 millió pengőt sikerült ebből kiegyenlíteni, úgy, hogy a gazdasági év három hónapjának kiviteli értéke csak 6,2 millió pengővel marad el a múlt év hasonló időszaká­nak kivitele mögött. Ez még mindig elegendő volt ahhoz, hogy 13,6 millió pengőnyi kiviteli fölösleget biztosítson a magyar gazdasági életnek, ami annál jelentősebb eredmény, mert az idei gazdasági év első negyede alatt a behozatal ér­téke 22,2 millió pengővel, vagyis 21,6 százalékkal nagyobb volt a múlt év hasonló időszakának behozatalánál. ( —) Megegyezés a gazdasági konzulen­sekre vonatkozó javaslat kérdésében. A ke­reskedelmügyi minisztériumban a gazdasági konzulensekre vonatkozóan lefolytatott tár­gyalásokon nem sikerült a kereskedelmi és a gazdasági mérnökök közötti ellentétes pontokat kiküszöbölni. Ezért a két csoport­nak határidőt adtak a megegyezésre. Az egyes csoportok most bejelentették, hogy si­került megállapodást létesíteniök s az ered­ményt a minisztériumhoz a jövő héten ter­jesztik be s a minisztérium ezután ejti meg a javaslat végleges szövegelését. £I«<^MAfi^ARHlRI>A£ ——■■■■ ■■in■ mii mii«ni iiiiiiiiiiihiiiiiiii ma i wsmasmmm A Gabonatársaság csoportjainak viszálya miatt szünetel az árpakivitel PRÁGA. — Csehszlovákia az idei kam­pányban egyetlen vagon árpát sem expor­tált. A kivitelben tehát már három hónapot késett. Meg kell állapítani, hogy éppen azt a há­rom hónapot szalasztották el, amikor a sör­árpa iránti külföldi kereslet a legnagyobb volt és amikor aránylag a legjobb árakat lehetett volna elérni. Ennek az állapotnak az okát nem a megfelelő minőségű árpa hiá­nyában, sem pedig az árkérdésben kell ke­resni, hanem abban, hogy a Gabonatársaságot alkotó csoportok nem tudnak egyességet létrehozni atekintet­­ben, hogy az egyes csoportok kiviteli há­nyadát hogyan állapítsák meg. A mezőgazdasági és a kereskedelmi csopor­tok közötti ellentétet mindeddig nem sike­rült likvidálni. A kereskedelmi csoport kivi­teli hányada ezelőtt a kiviteli kontingens háromnegyed részét tette ki. A csoport azt a kompromisszumos ajánlatot, amely szerint a kereskedelmi csoport a kiviteli hányad felé­nél valamivel kevesebbet kapjon, elutasítot­ta s a kormányhoz fordult, hogy döntsön ebben a tisztán gazdasági jellegű kérdésben. A döntés előtt természetesen árpakivitelre sor nem kerülhet. Ebből is látható, hogy az árpakivitel megfeneklése az irányított ga­bonagazdálkodás kellemetlen következmé­nyének tudható be. Megállapítható, hogy a Gabonatársaság, miként a múltban a gabonaárak megállapításánál, úgy most az árpakivitel kérdésében sem képes egyességet létrehozni a csoportok között s így a tisztán gazdasági jellegű kérdéseket kizárólagosan politikai szempontból oldják meg, ami pedig sem az állam, sem a mezőgazdaság érdekeit nem szolgálja. Az árpakivitel zátonyra futásával Csehszlovákia jelentős devizabevételektől esett el s amellett az a veszély is fennáll, hogy a piacot nemcsak az idén, hanem a jövő években is elveszti. Orvoslásra szorulnak a hivatásos halászok sérelmei POZSONY: — Ismeretes, hogy a csiehszloová­­kiai Duna-szakasz halászai már hosszabb idő óta sürgetik a hatóságoknál a kenyérkeresetüket súlyosan korlátozó tilalmi rendelkezések megfe­lelő módosítását. Sérelmeik között a kéthónapos halászati tilalmi idő (április-május), továbbá a nyári hónapokra korlátozott éjjeli halászat és az 1936. évi 306. számú kormányrendelettel eltil­tott fen­ékhorong-halászat szerepelnek. A hivatásos halászok kérik, hogy az év túl­­nyomó részében egyedüli keresetet nyújtó fe­­nékhorog-halászatot ismét engedélyezzék, mégpedig június 1-től október közepéig, annál is inkább, miután Magyarországon, amellyel Cseh­szlovákia a dunai halászat űzés­ére nézve nemzet­közi szerződést kötött, szociális okokból nem tiltották el a halászmunka e nemét. Kérik a tilalmi időnek Magyarországhoz ha­sonlóan az április 20. és május 31-e időre való megállapítását, továbbá az közti éjjeli halászatnak október 1-től április 20-ig való engedélyezését, tekintettel arra, hogy az amúgy is megritkult hal­állomány a nappali hajóforgalom folytán csak éjjel halászható eredményesen, különösen ősszel és télien, amikor a víz is tisztább, tehát a halfo­gás napközben szinte teljesen eredménytelen. A halás­zok ragaszkodnak a­hhoz is, hogy a fenékhorog használatát csupán a hivatásos halászoknak engedélyezzék és vízbérletet is csupán hivatásosaknak juttassanak. Kívánatos lenne, ha az illetékes hatóságok addig is, míg az új halászati törvény elkészül, haladék­talanul kiadott ideiglenes intézkedésekkel bizto­sítanák a halászok kérését, miután Dévénytől Párkányig sok száz hivatásos halász család máris a legnagyobb nyomorral küzd é­s teljes kétség­­­beeséssel néz a jövő elé. Halászati törvényt sürget Szlovenszko PRÁGA. — A szlovenszkói nemzetgazda­sági központ regionális választmányának csütör­töki ülésán elhatározták, hogy sürgetni fogják az új halászati törvény kiadá­sát, minthogy a jelenlegi előírások elavultak és a halászatnak kárára vannak. Az ülésen hangsú­lyozták, hogy a halászati törvény modernizá­­lásával az idegenforgalmat is nagyban támogat­nák. „A gazdasági helyzeten a gazdasági irányítás likvidálása és a kereskedelem szabaddá­­tétele segíthet" PRÁGA. —­ A csehszlovák gyáriparosok központi szövetségének kereskedelempoliti­kai bizottsága a napokban ülést tartott. Ezen többek között jelentést tettek Cseh­szlovákiának a világkereskedelemben és ter­melésben való helyzetéről. Megállapították, hogy Csehszlovákia még mindig nem érte el a külkereskedelemben az átlagos világ­indexet s hogy a külforgalmi adatoknak az 1929-i adatokkal való összehasonlítása után kitű­nik, hogy a külforgalom még mindig csak az 59%-át érte el az 1929. évi külforgalmi volumennek annak ellenére, hogy a cseh­szlovák koronát kétszer devalválták és a ki­vitel struktúrája megváltozott. Hangsúlyoz­ták, hogy különösen az ipari termékek kivitele ma­rad az általános arány színvonala alatt s hogy a mezőgazdasági termékek kivitele már majdnem elérte az 1929. évi adatokat. Az egyes államokkal való kereskedelmi kapcsolat megítélésénél nagy figyelmet szenteltek Magyarország­nak s hangsúlyozták, hogy a Magyarország felé irányuló kész ipari áru kivitele aránylag még mindig hanyatlóban van. Ezért kérték, hogy a kereskedelmi tárgyalások során nagy súlyt fektessenek arra, hogy az ipari áruk kivitele lehetővé tétessék. A Németor­szággal szemben való viszonylatban leszö­gezték, hogy az ipari áruk kivitelét nem le­het semmi körülmények között sem elnyom­ni az esetleges és egyszeri nemipari áruk kivitele érdekében. A vitában leszögezték a szabad árucsere­­forgalomhoz és a szabad fizetési kiegyen­lítéshez való visszatérés szükségességét. Nem egészséges az irányított gazdálkodási rendszer PRÁGA:­­• A csehszlovák kereskedelmi és ipari klub minap tartott ülésén hangsú­lyozták, hogy az állami bevételek és kiadá­sok közötti egyensúlyt magától értetődőnek tartják. Emellett azonban nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tény, hogy a köztársa­ság lakosságát és a vállalkozásokat rendkí­vüli adók terhelik. Leszögezték, hogy a válságévek alatt az adóterhek állan­dóan növekedtek. A klub szükségesnek tartja új pénzforrások keresését, de szem előtt tartandónak tekinti azt, hogy a lakosságra hárítandó terhek legalább elviselhetők legyenek. Kívánatosnak tartják az állami gazdálkodás gazdaságosabbá tételét s hogy elengedhe­tetlenül szükséges az állami vállalatok gaz­dálkodásának valóban vállalkozási alapra való fektetése. Leszögezték, hogy az irányított gazdál­kodási rendszer az állampénztárral szem­ben nagy igényeket támaszt s hogy annak korlátozásával vagy teljes megszünteté­sével jelentős megtakarításokat lehetne el­érni, sőt növelni lehetne az adóbevétele­ket. A klub az irányított gazdálkodási rendszert nem tartja egészségesnek s ezért javasolja az attól való eltérést. (—) Ismét fölemelték a rotációs papír vámját. A tegnapi minisztertanács rendeletet fogadott el, amellyel a 8.40 koronáról 84 koronára föl­emelt s időközben ismét 8.40 koronára leszállí­tott rotációtp-p-1" vrm.o: ismételten 84 koronára emelik. 1937 október 24, vasárnap. Mpokrócefe vízhatlan, nemesített, félig zsírtalanított, impregnált hosszúszálú ~ — gyapjúból. Szürke alap kék csíkkal. KÜLÖNLEGES MINŐSÉGEK. Nagyság | 120/175 | 135/190 | 150/200 cm | Minőség ,,Super“ 77.-- 96*—_____US*—___| Ke­drbja ■^Extrá"] 72-~ | 90*- | 108*- | Elsőrendű mentán lópokrócok. I. min. | 62’-- | 76‘— | 92~—______|_____„ XI. „ | 54--- | 64-50 80-- • | Hl. „ | 49-- | 60*— | 7S--______[• IV. „ | 36-- | 45--­ | 54-- | Skót (schottischc) kockás takarék. Szegetlen, nagyság 135/175 cm., drbja. Minőség: I. II. III. 115-- 104-­­Finom posztóval szegve,93--135-- 124-- 110-­Hulladék pokrócok már Ki 23*- 25*- től 42*-ig. Szállítja: Agrár­textilek mintaraktára Bratislava, Kviezdoslav-tér 30 / P. a Carlton-szálló és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. Új gyorsvonatok Pozsony és Középszlovenszk­ó között POZSONY. — A pozsonyi utazó kereskedők egyesülete már esztendők óta folytat a pozsonyi vasútigazgatósággal harcot a szlovenszkói vasút­­forgalom javítása érdekében, így mindenekelőtt azt követelte, hogy a délutáni órákban gyorsvo­natközlekedés legyen Pozsony és Zsolna között. A pozsonyi vasútigazgatóság a napokban tartott értekezletén dr. Neugebauer, az egyesület vezér­­titkára újból sürgette a már régóta megígért gyorsvonat üzembehelyezését. Az intervenciónak meg is volt a kívánt eredménye és Viest mérnök, a pozsonyi államvasuti igazgatóság elnöke a kö­vetkező bejelentést tette: — Az uj menetrendben, amely 1938 május 15-én lép életbe, az eddigi motorsvonatpár Po­zsony és Zsolna között megszűnik mint motoros gyorsvonat és mint rendes gőzerővel üzemben tartott vonat fog közlekedni. Szó van a 146-os motoros gyorsvonatról, amely Pozsonyból reg­gel 6 órakor indul és a 145-ös motoros gyors­vonatról, amely Zsolnáról reggel 7 óra 33-kor indul. Azáltal, hogy a motorszerelvényt kivonják a forgalomból, ezek a vonatok II. osztályú ko­csikkal is fognak közlekedni. A reggeli forgalom­ból felszabadult szerelvényt az új vonalba fogják beállítani. Az új vonat a 178-as számú motoros gyorsvonat, amely 17 óra 35-kor indul Pozsony­ból, 21 óra 50-kor érkezik Zsolnára. A vonat egészen Zólyomig közlekedik, ahová 0 óra 10 perckor érkezik. A nyári menetrend idején ehhez a vonathoz csatlakozást talál Ruttkán a Kassáról érkező 111-es gyorsvonat. A motoros szerelvény egyúttal új csatlakozást teremt Zólyom és Po­zsony között, még­pedig olyformán, hogy a vo­nat Zólyomról körülbelül 13 óra 20-kor indul és Pozsonyba Érsekújváron át 17-kor érkezik, ahol közvetlen csatlakozása van a 17 óra 20-kor in­duló prágai gyorsvonathoz. A motoros gyors me­netrendje olyképpen van megállapítva, hogy a közbeeső állomásokon csatlakozást nyújt a Szlo­­venszkó különböző állomásairól érkező vonatok­nak, így Zólyomban csatlakozása van Besz­tercebánya, Losonc és Korpona felől, Garam­­berzencén Ruttka felől, Érsekújvárott Pár­kány és Komárom felől, Galántán pedig Lipótvár felől. Az új csatlakozás megteremti tehát az esti kap­csolatot Pozsony és Zólyom között megfelelő időben, míg jelenleg %2 és Yi­­ között nem volt elfogadható közlekedés, ami nagyon megbénította a kereskedelmi forgalmat. Még­pedig teljes a bizony’a’en* ság a cukorrépa ára kérdésében PRÁGA. — Annak ellenére, kampány már teljes intenzitással hogy a cukor­­folyik, a cu­­korkartellre irányuló tárgyalások még nincsenek befejezve. Az ügy jelentőségét az határozza meg, hogy a tárgyalások kedvező befejezésétől függ tulajdonképpen a répaárak végleges megállapí­tása, mert addig a répatermelők nem tudják, hogy tulajdonképpen mit kapnak répájukért, tekintettel arra, hogy a­ 12.40 koronás árban ama kitételek mellett egyeztek meg, hogy csak abban az eset­ben érvényes, ha megkötik a kartellegyezményt. Ezért a cukorgyárak nagy része ezen az áron a répának csak harmadrészét veszik át, a kéthar­mad rész elszámolását pedig függőben tartják a kartellegyezmény megkötéséig. A répatermelők érdeke megkívánja, hogy pontosan tudják, mire számíthatnak. Az elszámolási nehézségeket súlyo­san megsínylik. Ma, amikor ez az ügy annyira érzékenyen érinti a­ répatermelők érdekeit, vilá­gos, hogy a tárgyalásokat nem lehet a végle­tekig elhúzni, mert a szerződésen kívüli állapot meghosszabbítása ellenkezik az összes répater­melők érdekeivel, azonkívül az egyességet kötő összes rétegek ellenzésével találkozik.

Next