Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-30 / 248. (4394.) szám
1937 október 30, szombat* /KÖSGAZDASÁG f A rovatért LüKő GÉZA falai Huszonöt év alatt felére apadt a komáromi kisiparosok száma Számos iparágat teljesen elnyelt a gyáripar KOMÁROM. — A komáromi kisiparostársadalom lassú tönkremenésének s megfogyatkozásának szomorú jele az a statisztika, amelyet most készítettek a huszonöt év előtti statisztikával való összehasonlítás céljából. Huszonöt esztendővel ezelőtt Komárom városában 54 iparágban 674 mester, 508 segéd, 486 tanonc működött. Képesítéshez kötött iparral összesen 1668 ember foglalkozott. Azóta a kisiparosok száma nagyon visszafejlődött s az elláttatlan gyári munkásság szaporodott meg. Tavaly a komáromi járásban — tehát Komárom városával együtt a járás egész területén — 1673 iparengedéllyel 1430 önálló iparos dolgozott, segéd az egész járásban 501 volt, tanonc 486. Huszonöt esztendővel ezelőtt tehát csak magában Komáromban volt ugyanennyi. Az idei statisztika szerint a komáromi iparosság száma a huszonöt év előttihez viszonyítva éppen a felére fogyott le. Érdekes például, hogy 1910-ben Komáromban összesen 150 csizmadiainas volt még, míg az idén összesen egy csizmadiainas van, a járásban összesen három. Ezzel kapcsolatban azonban nem hagyhatunk figyelmen kívül egy érdekes megfigyelést: újabban a csallóközi gazdák ismét szívesebben visszatérnek a bőrcsizmához, mert kiábrándultak a gumicsizmákból, amelyeket különösen a nők kezdtek hordani. A csizmadiák bizonyos optimizmussal néznek iparuk fellendülése elé. A régi iparok közül eltűnt teljesen vagy eltűnőben van a címfestő, fésűs, hangszerkészítő, kosárfonó, fonálfestő, szűrszabó, seprűkötő, viasszöntő, nyerges, rézműves, rostás, szitakötő, szűcsipar. Mint utolsó mohikán akad egy-egy késes, paplanos, reszelővágó, kocsigyártó, mézeskalácsos, de már mind gyérebben, helyüket felváltja a gyáripar, a konfekció s az egységáru-gyártás. Ezek nyelték el a szorgalmas, törekvő s nemzetfenntartó kisiparostársadalmat. asztolják a bankáripari törvény javaslatát PRÁGA: — A kormány a bankártörvény javaslatát beterjesztette a képviselőházban. A javaslat több részre oszlik, lényegében azonban három fő részre osztható. Az első rész az iparjogi előírásokat, valamint a banküzemért felelős személyek és alkalmazottak különös kötelességeire vonatkozó határozatokat tartalmazza. A törvény a bankáripart engedélyhez kötött iparnak minősíti, fölsorolja a jogosítvány terjedelmét, valamint az iparmegkezdés, beszüntetés és elvétel feltételeit. Egyúttal az ipari rendtartástól eltérő intézkedéseket tartalmaz, melyek szerint a bankáripart csak az engedély tulajdonosa űzheti s a bérbeadást az engedélyt kiadó hatóság csak indokolt esetekben engedélyezheti. Ugyan a hatóság hatáskörébe tartozik a bankvállalat áthelyezésének engedélyezése s a cég pontos cégjegyzésének megállapítása. A tervezet szerint a banküzemért nemcsak az engedély tulajdonosa felelős, hanem annak helyettese is, társaságok esetében pedig a banik képviseletére jogosult összes társak. Az első rész ezenkívül megállapítja a felelős személyek kötelességeit, így például a könyvek rendes vezetésére és az évi zárszámadás összeállítására vonatkozóan. A második rész a bankáripari koncesszióval rendelkező vállalatok kötelező szövetségéről tárgyal. Felsorolja a szövetség feladatait. Ezek közé tartozik: a törvény értelmében való szakértői véleményadás, a tagoknak szaktanácsadó testületekbe való küldése, a a jogtalan iparűzés följelentése s a tagvállalatok fölötti ellenőrzés gyakorlása. A javaslat figyelmet szentel annak, hogy a szövetség feladatának teljesítése közben ne kerüljön sor hatásköri összetűzésre az ipartársulatokkal és a kereskedelmi grémiumokkal. A második rész igen aprólékosan szabályozza a tagvállalatok fölötti felügyeletét és pedig olyan módon, hogy úgy a közönségnek, mint maguknak a vállalatoknak is védelem nyujtassék. A harmadik rész átmeneti intézkedéseket tartalmaz a bankárok eddigi jogairól, különös tekintettel az új előírásokra, valamint büntető intézkedéseket. (—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek gyűjteményének 59. számú füzetében 214. szám alatt a hivatalnoki kategóriákra és címekre vonatkozó 132/1931. számú kormányrendeletet kiegészítő kormányrendelet, 215. szám alatt pedig a rotációs papír vámjának felemelésére vonatkozó kormányrendelet jelent meg. 216. szám alatt hirdetmény jelent meg a csehszlovák dukátok veréséről, 216. szám alatt pedig a melasznak a mezőgazdasági szeszgyárakban való korlátozott feldolgozására vonatkozó hirdetmény jelent meg. (—) Kihirdették a rotációs papír félemelt vámját. A ma megjelent 215. számú kormányrendelettel a rotációs újságpapír vámját mázsánként 84 koronára emelték fel. A rendelet a kihirdetéstől számított 8-iik napon lép életbe. (—) Korlátozzák a melaszfeldolgozást a mezőgazdasági szeszgyárakban. A ma megjelent 217. számú kormányrendelet szerint a mezőgazdasági szeszgyárakban szeszgyártás céljára a melasz csak a pénzügyminiszternek a földművelésügyi miniszterrel való egyetértésben kiadott előzetes engedélye alapján használható. A hirdetmény érvénybe lépett. ( —) 1938 április elejétől készpénzzel is lehet fizetni az adókat és az illetéket. A PMH jelentette, hogy a pénzügyminisztérium tervezi a fakultative készpénzzel való adó- és illetékfizetés bevezetését. Erre az intézkedésre valószinűen 1938 április 1-től kerül sor. (—) A malomügyi testület vámmalmi csoportjának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy 420 malomnak visszatérítik a kontinensen felül őrlésért befizetett egész illetékt. Ez az összeg 347.025.15 koronát tesz ki. ( —) Likvidálják a budapesti Nemzeti Balesetbiztosító prágai képviseletét. A budapesti Nemzeti Balesetbiztosító társaságnak Prágában a Vencel tér 32. szám alatt volt vezérképviselete. A még 1936 augusztus havában megtartott közgyűlés elhatározta a prágai vezérképviselet felosztását. Ezt nemrég jegyezték be a prágai bíróság kereskedelmi lajstromába. A fölszámoló Marsik Antal biztosítási igazgató Prágában. (—) A kőszéntermelés fölülmúlta a barnaszéntermelés mennyiségét. A III. negyedév széntermelési adataiban igen szokatlan jelenség észlelhető, amennyiben a kitermelt barnaszénmennyiség kisebb a kőszénmennyiségnél. Az I. nyegyedévben 7.85 millió tonna kőszenet és 8.62 millió tonna barnaszenet, a II. negyedévben 3.96 millió toa kőszenet és 4.8 millió tonna barnaszenet termeltek ki, a III. negyedévben pedig 4.63 millió tonna kőszenet és 4.44 millió tonna barnaszenet termeltek ki. ( —) A Cseh Kereskedelmi Bank szanálása. Nem mindennapos szanálást hajtott végre a Cseh Kereskedelmi Bank. A banik ügyletei olyan nagy veszteséggel zárultak, hogy a 2 millió koronát kitevő alaptőkét teljesen leírták olyképpen, hogy a 10 ezer darab részvényt kivonták a forgalomból és megsemmisítették. Majd újból kiadtak 10 ezer darab részvényt 2 millió korona névértékben. (—) Szeptemberben csökkent a kesztyűkivitel. A bőrkesztyűkivitel szeptemberben az augusztusi 23.5 millió koronáról 19.1 millióra csökkent. Az átvételben első helyen USA áll 6 millió korona értékkel. Az év háromnegyedében a bőrkesztyűkivitel a tavalyi 109,2 millióról 142 millióra emelkedett. ratMM-IVVAGSlAR HÍRLAP gbOJT fényt? (F rrapl^v - "7.akk^ belül homályo LlZjP Ás ,to" ?SRAM-!-|ám_n wli pakkal tágítani! Az ITOüMP1]í OSRAM-0-lámpák felölmúlhatatlan minőségű Jgűek, legjobban használják ki az áramot, át- Minden OsramM-lámpa változtatva több fénnyé csomagolásán látható ez c H/“* _________a jelzés. OSRAM-B a dekalumen-lámpa a nagy gazdaságosság garancia- bélyegzésével. I A pékek a kenyér árának eme élét követelik PRÁGA. — A kereskedelmi minisztérium a napokban tanácskozásra hívta össze a pékipar megbízottait. Ezen a pékipar időszerű kérdéseit tárgyalták meg. A tanácskozásokon a Gabonatársaság kiküldötte is részt vett. A pékek képviselői kérték a kenyér árának a jelenlegi viszonyokhoz mért szabályozását, illetve felemelését, továbbá követelték, hogy a Gabonatársaságban a pékipar számára megfelelő képviselet biztosíttassék. Ezenkívül több a pékszakmát érintő kérdést is letárgyaltak. Második éve tart a törvényen kívüli állapot a szeszgazdálkodásban PRAGA: — A szeszgazdálkodás kérdésének rendezésére mindmáig nem került sor, tehát a szeszgazdálkodás már második éve nélkülözi a rendes jogi alapot. Most a többi pénzügyi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a szeszgazdálkodás kérdésének rendezése különös időszerűséget nyert. A pénzügyminisztériumban állítólag már előkészületben van a szeszgazdálkodás szabályozásának terve, amely egyesítené a szeszgyári szervezetek eddigi önkormányzatát az állami befolyás művelésének tervével úgy ellenőrzési, mint gazdasági téren. Egyébként maguk az érdekeltek is új tervekkel állanak elő. Zadina földművelésügyi miniszter maga dolgozott ki tervezetet a szeszgazdálkodás szabályozására s szeszgazdálkodásnak az államhoz való viszonyáról. Az érdekelt köröknek még nem volt alkalmuk állást foglalni sem ebben a kérdésben, sem pedig a tekintetben, hogy a szeszbenzinkeverék gyártására használt szesz árát fölemeljék-e vagy sem. (—) Az útalap bevétele. Szeptemberben az útalap bevétele 19,1 millió koronát tett ki a múlt évi 17,4 millió koronával szemben. Az év kilenc hónapjában a bevétel a tavalyi 207.9 millióról 219.6 millióra emelkedett. (—) Lisztfölszabadítás. A kereskedelmi malmok szindikátusa november hónapra 8 százalék búzaliszt és 8 százalék rozslisztkontingenst szabadított föl. (—) Burgonyakeményitő-fölszabaditás. A hivatalos lap jelentése szerint november hónapra a belföldi fogyasztás számára a burgonyakeményitő-kontingens 5 százalékát szabadították föl. Ezáltal a kampány elejétől kezdve fölszabadított mennyiség összesen 7 százalék. (—) A kárpátaljai iparosok és kereskedők nem kérnek önálló kamarát. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: A kárpátaljai ipartársulatok és kereskedelmi grémiumok országos szövetségének legutóbbi választmányi ülésén *a Kárpátalján felállítani szándékolt önálló kereskedelmi és iparkamara ellen foglaltak állást. Ezt azzal az indokolással tették, hogy az önálló kamara újabb anyagi megterhelést jelentene a kárpátaljai kereskedő- és iparostársadalomra, mert háromszor annyi kamarai tisztviselőt kellene fizetni, mint eddig. A választmány az ülésen tiltakozott az állatmonopólium terve ellen is. Törvényjavaslat a Dunagőzhajózási iásivéi^társaság részvényeinek átvéeléről a ^una utoan törvényjavaslatot nyújtott be* amely felhatalmaza a pénzügyminisztert arra* hogy a pozsonyi Dunagőzhajózási Részvénytársaságban résztvevő baknoktól a társaság részvényeit átvegye s hogy a tranzakcióra szükséges összeget 4,5 százalékos államvédelmi kölcsön kiadásával fedezze. Mihelyt a törvényt letárgyalják és az jogerőre emelkedik, a bankok összesen 36.750 részvényt engednek át az államnak részvényenként 440 koronás árfolyamon. A tranzakcióhoz összesen 16.170.000 koronára van szükség. Ezután a Dunagőzhajózási részvénytársaság 30.000.000 koronát kitevő részvénytőkéje teljes egészében az állam kezébe kerül. A jelentés megjegyzi, hogy az állam eddig a részvénytőke 51 százalékát bírta. A tranzakció megtörténte után végrehajtják az alapszabályváltoztatásokat, melyeknek érvényéhez azonban már nem lesz szükség a részvényesek közgyűlési határozatára. Románia is csatlakozott a magyar-jugoszláv agrárexportegyezményhez PRÁGA. — Beszámoltunk arról, hogy a jugoszláv és a magyar exportőrök között tárgyalások folynak egy, a dunamenti agráregyezmény megalakítására vonatkozóan. A kartellnek Budapesten és Belgrádban lenne irodája. A kartellhez a román és bolgár mezőgazdák is csatlakozhatnának. Azt is jelentettük, hogy a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy előkészületben van a négy résztvevő állam Belgrádban megtartandó konferenciája. Bukaresti jelentés szerint a román és jugoszláv érdekeltek legutóbb Temesvárott tanácskozást tartottak és letárgyalták azokat a lehetőségeket, amelyeknek megvalósításával Románia az egyezményhez csatlakozhat. Hír szerint ezek a megbeszélések teljes sikerrel zárultak és Románia is csatlakozott az egyezményhez. A budapesti és belgrádi központtal párhuzamosan Bukarestben is szervezik az állatkiviteli irodát. (—) Török szlovenszkói szövetkezetek. A pozsonyi kerületi bíróság lajstromában: Evangélikus fogyasztási szövetkezet, felszámolás alatt. — Koncentra, felszámolás alatt lévő útépítés és útburkoló szövetkezet; a besztercebányai kerületi bíróság lajstromában: Felső- és Alsódacsorlomi tejszövetkezet, felszámolás alatt; a rózsahegyi kerületi bíróság lajstromában: Mezőgazdasági szövetkezeti tejtermelés, felszámolás alatt; a komáromi kerületi bíróság lajstromában: Hitelszövetkezet korlátolt felelősséggel Szakállason, a rimaszombati bíróság lajstromában: Fogyasztási szövetkezet Szkároson, felszámolás alatt. (—) Kárpátaljai faárverés. Nagybereg község úrbéres közönsége a november 2-án megtartandó árverésen elad 540 tétel tölgy- és szilhaszon- és tűzifát, a járási erdőhivatal becslése szerint 958 köbméter haszon- és tűzifát. A becsérték 129.989 korona. Az árverést reggel 9 órakor a Nagyerdőn tartják meg.