Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-30 / 248. (4394.) szám

1937 október 30, szombat* /KÖSGAZDASÁG f A rovatért LüKő GÉZA falai Huszonöt év alatt felére apadt a komáromi kisiparosok száma Számos iparágat teljesen elnyelt a gyáripar KOMÁROM. — A komáromi kisiparos­társadalom lassú tönkremenésének s meg­fogyatkozásának szomorú jele az a statisz­tika, amelyet most készítettek a huszonöt év előtti statisztikával való összehasonlí­tás céljából. Huszonöt esztendővel ezelőtt Komárom városában 54 iparágban 674 mester, 508 segéd, 486 tanonc működött. Képesítéshez kötött iparral összesen 1668 ember foglalkozott. Azóta a kisiparosok száma nagyon visszafejlő­dött s az elláttatlan gyári munkásság sza­porodott meg. Tavaly a komáromi járásban — tehát Ko­márom városával együtt a járás egész te­rületén — 1673 iparengedéllyel 1430 ön­álló iparos dolgozott, segéd az egész já­rásban 501 volt, tanonc 486. Huszonöt esztendővel ezelőtt tehát csak magában Komáromban volt ugyanennyi. Az idei statisztika szerint a komáromi ipa­rosság száma a huszonöt év előttihez vi­szonyítva éppen a felére fogyott le.­­ Érdekes például, hogy 1910-ben Komárom­ban összesen 150 csizmadiainas volt még, míg az idén összesen egy csizmadiainas van, a járásban összesen három. Ezzel kapcsolatban azonban nem hagyhatunk fi­gyelmen kívül egy érdekes megfigyelést: újabban a csallóközi gazdák ismét szíve­sebben visszatérnek a bőrcsizmához, mert kiábrándultak a gumicsizmákból, amelyeket különösen a nők kezdtek hordani. A csiz­madiák bizonyos optimizmussal néznek ipa­ruk fellendülése elé. A régi iparok közül eltűnt teljesen vagy eltűnőben van a címfestő, fésűs, hang­szerkészítő, kosárfonó, fonálfestő, szűr­­szabó, seprűkötő, viasszöntő, nyerges, rézműves, rostás, szitakötő, szűcsipar. Mint utolsó mohikán akad egy-egy késes, paplanos, reszelővágó, kocsigyártó, mézes­­kalácsos, de már mind gyérebben, helyüket felváltja a gyáripar, a konfekció s az egy­­ségáru-gyártás. Ezek nyelték el a szorgal­mas, törekvő s nemzetfenntartó kisiparos­­társadalmat. asztolják a bankáripari törvény javaslatát PRÁGA: — A kormány a bankártör­vény javaslatát beterjesztette a képviselő­házban. A javaslat több részre oszlik, lé­nyegében azonban három fő részre osztható. Az első rész az iparjogi előírásokat, va­lamint a banküzemért felelős személyek és alkalmazottak különös kötelességeire vonatkozó határozatokat tartalmazza. A törvény a bankáripart engedélyhez kö­tött iparnak minősíti, fölsorolja a jogosítvány terjedelmét, vala­mint az iparmegkezdés, beszüntetés és elvé­tel feltételeit. Egyúttal az ipari rendtartás­tól eltérő intézkedéseket tartalmaz, melyek szerint a bankáripart csak az engedély tu­lajdonosa űzheti s a bérbeadást az enge­délyt kiadó hatóság csak indo­kolt esetek­ben engedélyezheti. Ugyan a hatóság ha­táskörébe tartozik a bankvállalat áthelye­zésének engedélyezése s a cég pontos cég­jegyzésének megállapítása. A tervezet sze­rint a banküzemért nemcsak az engedély tulajdonosa felelős, hanem annak helyette­se is, társaságok esetében pedig a banik képviseletére jogosult összes társak. Az el­ső rész ezenkívül megállapítja a felelős sze­mélyek kötelességeit, így például a köny­vek rendes vezetésére és az évi zárszám­adás összeállítására vonatkozóan. A második rész a bankáripari konces­szióval rendelkező vállalatok kötelező szövetségéről tárgyal. Felsorolja a szövetség feladatait. Ezek közé tartozik: a törvény értelmében való szakértői véleményadás, a tagoknak szaktanácsadó testületekbe való küldése, a a jogtalan iparűzés följelentése s a tagválla­latok fölötti ellenőrzés gyakorlása. A ja­vaslat figyelmet szentel annak, hogy a szö­vetség feladatának teljesítése közben ne kerüljön sor hatásköri összetűzésre az ipar­társulatokkal és a kereskedelmi grémiu­mokkal. A második rész igen aprólékosan szabályozza a tagvállalatok fölötti felügye­letét és pedig olyan módon, hogy úgy a közönségnek, mint maguknak a vállalatok­nak is védelem nyujtassék. A harmadik rész átmeneti intézkedéseket tartalmaz a bankárok eddigi jogairól, különös tekin­tettel az új előírásokra, valamint büntető intézkedéseket. (—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek gyűjteményének 59. számú füzeté­ben 214. szám alatt a hivatalnoki kategóriákra és címekre vonatkozó 132/1931. számú kor­mányrendeletet kiegészítő kormányrendelet, 215. szám alatt pedig a rotációs papír vámjá­nak felemelésére vonatkozó kormányrendelet je­lent meg. 216. szám alatt hirdetmény jelent meg a csehszlovák dukátok veréséről, 216. szám alatt pedig a melasznak a mezőgazdasági szesz­gyárakban való korlátozott feldolgozására vo­natkozó hirdetmény jelent meg. (—) Kihirdették a rotációs papír félemelt vámját. A ma megjelent 215. számú kormány­­rendelettel a rotációs újságpapír vámját mázsán­ként 84 koronára emelték fel. A rendelet a ki­hirdetéstől számított 8-iik napon lép életbe. (—) Korlátozzák a melaszfeldolgozást a me­zőgazdasági szeszgyárakban. A ma megjelent 217. számú kormányrendelet szerint a mezőgaz­dasági szeszgyárakban szeszgyártás céljára a melasz csak a pénzügyminiszternek a földműve­lésügyi miniszterrel való egyetértésben kiadott előzetes engedélye alapján használható. A hir­detmény érvénybe lépett. ( —) 1938 április elejétől készpénzzel is lehet fizetni az adókat és az illetéket. A PMH jelentette, hogy a pénzügyminisz­térium tervezi a fakultative készpénzzel való adó- és illetékfizetés bevezetését. Er­re az intézkedésre valószinűen 1938 ápri­lis 1-től kerül sor. (—) A malomügyi testület vámmalmi csoportjának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy 420 malomnak visszatérítik a kontin­ensen felül őrlésért befizetett egész illeté­­kt. Ez az összeg 347.025.15 koronát tesz ki. ( —) Likvidálják a budapesti Nemzeti Balesetbiztosító prágai képviseletét. A bu­dapesti Nemzeti Balesetbiztosító társaság­nak Prágában a Vencel­ tér 32. szám alatt volt vezérképviselete. A még 1936 augusz­tus havában megtartott közgyűlés elhatá­rozta a prágai vezérképviselet felosztását. Ezt nemrég jegyezték be a prágai bíróság kereskedelmi lajstromába. A fölszámoló Marsik Antal biztosítási igazgató Prágá­ban. (—) A kőszéntermelés fölülmúlta a barnaszén­­termelés mennyiségét. A III. negyedév szénter­melési adataiban igen szokatlan jelenség észlel­hető, amennyiben a kitermelt barnaszénmennyi­ség kisebb a kőszénmennyiségnél. Az I. nyegyed­­évben 7.85 millió tonna kőszenet és 8.62 millió tonna barnaszenet, a II. negyedévben 3.96 millió to­­­a kőszenet és 4.8 m­illió tonna barnaszenet termeltek ki, a III. negyedévben pedig 4.63 millió tonna kőszenet és 4.44 millió t­onna barnaszenet termeltek ki. ( —) A Cseh Kereskedelmi Bank szaná­lása. Nem mindennapos szanálást hajtott végre a Cseh Kereskedelmi Bank. A banik ügyletei olyan nagy veszteséggel zárultak, hogy a 2 millió koronát kitevő alaptőkét teljesen leírták olyképpen, hogy a 10 ezer darab részvényt kivonták a forgalomból és megsemmisítették. Majd újból kiadtak 10 ezer darab részvényt 2 millió korona név­értékben. (—) Szeptemberben csökkent a kesztyűkivi­tel. A bőrkesztyűkivitel szeptemberben az augusztusi 23.5 millió koronáról 19.1 millióra csökkent. Az átvételben első helyen USA áll 6 millió korona értékkel. Az év háromnegyedé­ben a bőrkesztyűkivitel a tavalyi 109,2 millióról 142 millióra emelkedett. ratMM-IVVAGSlAR HÍRLAP g­b­O­JT fényt? (F rrapl^v - "7.akk^ belül homályo­ LlZjP Ás ,to" ?SRAM-!-|ám_n wli pakkal tágítani! Az ITOüMP1]í OSRAM-0-lámpák fe­­­­­lölmúlhatatlan minősé­gű J­gűek, legjobban hasz­­­­nálják ki az áramot, át- Minden OsramM-lámpa változtatva több fénnyé csomagolásán látható ez c H/“* _________a jelzés. OSRAM-B a dekalumen-lámpa a nagy gazdaságosság garancia- bélyegzésével. I A pékek a kenyér árának eme élét követelik PRÁGA. — A kereskedelmi miniszté­rium a napokban tanácskozásra hívta ös­­sze a pékipar megbízottait. Ezen a pékipar időszerű kérdéseit tárgyalták meg. A ta­nácskozásokon a Gabonatársaság kiküldöt­te is részt vett. A pékek képviselői kérték a kenyér árának a jelenlegi viszonyokhoz mért szabályozását, illetve felemelését, to­vábbá követelték, hogy a Gabonatársaság­ban a pékipar számára megfelelő képvise­let biztosíttassék. Ezenkívül több a pék­szakmát érintő kérdést is letárgyaltak. Második éve tart a törvényen kívüli állapot a szeszgazdálkodásban PRAGA: — A szeszgazdálkodás kérdé­sének rendezésére mindmáig nem került sor, tehát a szeszgazdálkodás már második éve nélkülözi a rendes jogi alapot. Most a többi pénzügyi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a­­ szeszgazdálkodás kérdésé­nek rendezése különös időszerűséget nyert. A pénzügyminisztériumban állítólag már előkészületben van a szeszgazdálkodás sza­bályozásának terve, amely egyesítené a szeszgyári szervezetek eddigi önkormány­zatát az állami befolyás művelésének tervé­vel úgy ellenőrzési, mint gazdasági téren. Egyébként maguk az érdekeltek is új ter­vekkel­­ állanak elő. Zadina földművelés­ügyi miniszter maga dolgozott ki tervezetet a szeszgazdálkodás szabályozására s szeszgazdálkodásnak az államhoz való vi­­­szonyáról. Az érdekelt köröknek még nem volt alkalmuk állást foglalni sem ebben a kérdésben, sem pedig a tekintetben, hogy a szeszbenzinkeverék gyártására használt szesz árát fölemeljék-e vagy sem. (—) Az útalap bevétele. Szeptemberben az útalap bevétele 19,1 millió koronát tett ki a múlt évi 17,4 millió koronával szemben. Az év kilenc hónapjában a bevétel a tavalyi 207.9 millióról 219.6 millióra emelkedett. (—) Lisztfölszabadítás. A kereskedelmi mal­mok szindikátusa november hónapra 8 százalék búzaliszt és 8 százalék rozslisztkontingenst sza­badított föl. (—) Burgonyakeményitő-f­ölszabadi­tás. A hi­vatalos lap jelentése szerint november hónapra a belföldi fogyasztás számára a burgonyakemé­­nyitő-kontingens 5 százalékát szabadították föl. Ezáltal a kampány elejétől kezdve fölszabadí­tott mennyiség összesen 7 százalék. (—) A kárpátaljai iparosok és kereskedők nem kérnek önálló kamarát. Kárpátaljai szer­kesztőségünk jelenti: A kárpátaljai ipartársula­tok és kereskedelmi grémiumok országos szö­vetségének legutóbbi választmányi ülésén *a Kárpátalján felállítani szándékolt önálló keres­kedelmi és iparkamara ellen foglaltak állást. Ezt azzal az indokolással tették, hogy az önálló ka­mara újabb anyagi megterhelést jelentene a kár­pátaljai kereskedő- és iparostársadalomra, mert háromszor annyi kamarai tisztviselőt kellene fi­zetni, mint eddig. A választmány az ülésen til­takozott az állatmonopólium terve ellen is. Törvényjavaslat a Dunagőzhajózási iásivéi^társaság részvényeinek átvéeléről a ^una utoan törvényjavaslatot nyújtott be* amely felhatalmaza a pénzügyminisztert arra* hogy a pozsonyi Dunagőzhajózási Részvénytár­saságban résztvevő baknoktól a társaság részvé­nyeit átvegye s hogy a tranzakcióra szükséges összeget 4,5 százalékos államvédelmi kölcsön kiadásával fedezze. Mihelyt a törvényt letár­gyalják és az jogerőre emelkedik, a bankok ös­­­szesen 36.750 részvényt engednek át az államnak részvényenként 440 koronás árfolyamon. A tranz­akcióhoz összesen 16.170.000 koronára van szükség. Ezután a Dunagőzhajózási részvény­társaság 30.000.000 koronát kitevő részvénytő­kéje teljes egészében az állam kezébe kerül. A jelentés megjegyzi, hogy az állam eddig a rész­vénytőke 51 százalékát bírta. A tranzakció meg­történte után végrehajtják az alapszabályváltoz­tatásokat, melyeknek érvényéhez azonban már nem lesz szükség a részvényesek közgyűlési ha­tározatára. Románia is csatlakozott a magyar-jugoszláv agrárexport­egyezményhez PRÁGA. — Beszámoltunk arról, hogy a ju­goszláv és a magyar exportőrök között tárgya­lások folynak egy, a dunamenti agráregyez­mény megalakítására vonatkozóan. A kar­tell­nek Budapesten és Belgrádban lenne irodája. A kartellhez a román és bolgár mezőgazdák is csatlakozhatnának. Azt is jelentettük, hogy a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy előkészületben van a négy résztvevő állam Belgrádban megtartandó konferenciája. Buka­resti jelentés szerint a román és jugoszláv érde­keltek legutóbb Temesvárott tanácskozást tar­tottak és letárgyalták azokat a lehetőségeket, amelyeknek megvalósításával Románia az egyez­ményhez csatlakozhat. Hír szerint ezek a meg­beszélések teljes sikerrel zárultak és Románia is csatlakozott az egyezményhez. A budapesti és belgrádi központtal párhuzamosan Bukarest­ben is szervezik az állatkiviteli irodát. (—) Török­ szlovenszkói szövetkezetek. A pozsonyi kerületi bíróság lajstromában: Evan­gélikus fogyasztási szövetkezet, felszámolás alatt. — Koncentra, felszámolás alatt lévő út­építés és útburkoló szövetkezet; a besztercebá­nyai kerületi bíróság lajstromában: Felső- és Al­sódacsorlomi tejszövetkezet, felszámolás alatt; a rózsahegyi kerületi bíróság lajstromában: Me­zőgazdasági szövetkezeti tejtermelés, felszámo­lás alatt; a komáromi kerületi bíróság lajstro­mában: Hitelszövetkezet korlátolt felelősséggel Szakállason, a rimaszombati bíróság lajstromá­ban: Fogyasztási szövetkezet Szkároson, fel­számolás alatt. (—) Kárpátaljai faárverés. Nagybereg köz­ség úrbéres közönsége a november 2-án meg­tartandó árverésen elad 540 tétel tölgy- és szil­­haszon- és tűzifát, a járási erdőhivatal becslése szerint 958 köbméter haszon- és tűzifát. A becs­érték 129.989 korona. Az árverést reggel 9 óra­kor a Nagyerdőn tartják meg.

Next