Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

14 /^KÖZGAZDASÁG is A rovatért LÜKŐ GÉZA felel. Ideges konjunktúra KASSA. (s. i.) — Az európai gazdasági konjunk­túráról szóló jelentések — jól tudjuk — gyakran vál­nak bizonytalanokká a politikai helyzet napi változá­sai között. Az ideges európai konjunktúrát rohamok rázzák meg: tőzsdekrachok és egyebek. Jobb is, ha nem törődünk az európai konjunktúrával, törődjünk csak a magunkéval, a úgynevezett szlovenszkói konjunktúrával. Bizonytalan ez a konjunktúra, egyesek határozottan azt mondják, hogy van, mások azt, hogy nincs, sőt előfordul, hogy holnap ugyanazok tagadják, akik ma még állították. Látszólag némi bizonyosságot nyújt e kérdésben a kassai kereskedelmi és iparkamara titkári jelentése, amely a minap tartott közgyűlésen hangzott el. A kassai kamara felöleli Keletszlovenszkót és Kárpátalját és az optimista jelentésből megtudhatjuk, hogy mi a helyzet ezen a számunkra legfontosabb vidéken. A jelentés adatai úgy vannak csoportosítva, hogy a konjunktúra létezése feltűnővé váljék. A munka­nélküliség 64,26 százalékkal csökkent, az iparüzemek száma gyarapodott, ugyanúgy a vasúti forgalom is növekedett. A teherszállítás ugyan csak bizonyos anyagoknál mutat emelkedést, így az ércszállításban 100 százalékos, a faanyagok szállításában 30 száza­lékos javulást. Viszont részletes jelentést adott ki a kamara, amely arról tanúskodik, hogy „az egyéb­ként mutatkozó" konjunktúrában a kerületben csak kevés szakma részesedik, a kereskedelem pedig egy­általán nem és a kisiparban is csak az építkezési iparral kapcsolatos ágakban javult a helyzet. De még a legjobban prosperáló acélgyártásban is nagy el­tolódások mutatkoznak. A nagyüzemek még na­­gyobbakká váltak, viszont a kisüzemek sorvadása tovább tart. A bennünket leginkább érdeklő mecen­­zefi ásó- és kapagyártás helyzete a kamarai jelentés szerint továbbra is „kedvezőtlen". A híres stószi ké­sek gyártását már alig néhány kis cég folytatja gyenge eredménnyel, de tovább tengődik a kisipar majdnem valamennyi ága. Az építkezési ipar kon­junktúrája, amely pedig egyebütt a legerősebben mu­tatkozik az acélipar és faipar konjunktúrája mellett, Keletszlovenszken és Kárpátalján lényegesen alább­hagyott­, Kassán a javuló tendencia megtorpant a középítkezések megszűnése folytán, a szlovenszkói építkezési konjunktúra is csak Csorbától nyugatra tart még a jelentések szerint, Csorbától keletre azon­ban lényegesen kisebb volt, mint tavaly. Az egyéb kisebb iparágak helyzetéről szomorú képet fest az — ismételjük —­ optimista jelentés, így például azt mondja, hogy a kamarai kerület nagy­­multú nyomdaipara évek óta kedvezőtlen viszonyok­kal küzd és a fejlődésben visszamaradt. A legfeltűnőbb pedig, hogy éppen a kereskedelem­ben mit sem akar tudni a helyzet javulásáról a titkári jelentés. Lényeges változás nem történt az elmúlt év óta és ez azért elgondolkoztató, mert Keletszloven­­szken és Kárpátalján — minthogy e vidék általában a legjobb akarattal sem nevezhető ipari vidéknek — főleg a kereskedelemben mutatkozik meg a gazdasági helyzet változó képe. A kereskedelem pedig, amelyről a jelentés csak általánosságban emlékezik meg, részleteiben a mére­tekhez képest erős hullámzásokat mutat. Vannak szakmák, amelyek fokozatosan sorvadnak, viszont más szakmákban időnkint nagy fellendülés mutatko­zik, de a rákövetkező hónapokban minden indokolt várakozás ellenére teljes üzlettelenség következik be. Különösen a textilszakma egyes ágaiban fordul elő, hogy a jól sikerült szezon hatása alatt a kereskedő nagy bevásárlásokkal készül fel a következő szezonra és ekkor már — csodálatosképpen — majdnem min­den áruja a nyakán marad. Ez a bizonytalanul hul­lámzó konjunktúra jellegzetes Szlovenszkó egész gaz­dasági életében. A mezőgazdaságban talán még in­kább, mert itt a termésviszonyok változásai is be­folyásolják a nyugtalan „konjunktúrát". A természet titokzatos megnyilvánulásai mindig alkalmazkodnak valamiképpen az emberi társadalom életének hullám­zásaihoz és ha valamikor az üstökös háborút jelen­tett a babonás embernek, úgy most az időjárási ka­tasztrófák, az év első felében történt árvízpusztítások, jégverések, felhőszakadások, stb. vetítették fel az egész gazdasági élet bizonytalan képét, Európában mesterséges konjunktúráról beszélnek, n­ehéz volna kikutatni, hogy milyen úton-módon hat ki ez a szlovenszkói gazdasági életre: ha a partokon nyugtalan hullámverés van, abból nehéz megállapí­tani, hogy a végtelen tengeren hol tombol vagy ké­szülődik a vihar. Gazdasági életről van szó, elégedjünk meg tehát, ha körülnézünk a magunk­­ háza táján: ezen a csendes vidéken e tekintetben több zavaró körülményt látunk. Azt látjuk, hogy egyes emberek gyors tempóban meggazdagodnak, mint a legnagyobb konjunktúra idején, mások munkanélküliek, mint voltak évekkel ezelőtt és sokan most jutottak el a tönkremenésig, a többség pedig nem tud határozott választ adni, ha megkérdik tőle, hogy miként megy a sora. Hogy milyen ez a konjunktúra, arra a leghivatot­­tabb intézmény, a kereskedelmi és iparkamara sem tud biztos választ adni. Az általános bevezetésben nemes optimizmussal állítja, hogy van, a részletezés­ben pedig egyre bizonytalanabbá válik, így a titkári jelentés. Hát még a valóságos esetl . Ľ frraca-MAfi^AR-MELflB Nem egységes az egyes iparágak fejlődése Gyü­ngülés a vasipari kivitelben - Kedvezőtlenül alakul a textilipar helyzete - 16 az építkezési tevékenység - Nyugtalanság a fapiacon PRÁGA:­­ A Csehszlovák Nemzeti Bank ma tette közzé a szeptember és október ele­jére vonatkozó gazdasági helyzetjelentést. A jelentés szerint a cukorgyárak nagy része már megkezdte a kampányt. Az elmúlt kampányban 726.600 tonna cuk­rot állítottak elő az azelőtti kampány 571.194 tonnás mennyiségével szemben. Az új kam­pányra 41.405 tonna cukrot hoztak át. A szeszgyártás a tavalyi színvonalon mo­zog. A hajtóanyag céljára szolgáló szesz elhelye­zése emelkedett. Megindult a keményítő­­kampány. Az exportmalátagyárak már ex­­pediálták külföldre első küldeményüket. A sörgyártás júliussal szemben 10.6 szá­zalékkal csökkent, a január—augusztusi időszakban azonban 8,5 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a kenyérfogyasztás azonos volt a tavalyival. A kávéfogyasztás javult, az ecetfogyasztás augusztussal szemben csökkent. A széntermelés szeptemberben emelke­dett, 1626 tonna kőszenet és 1559 ezer tonna barnaszenet termeltek ki. A vasiparban szeptember hónapban augusztussal szemben, ami a kivitelt illeti, gyengülés észlelhető. Egyébként a foglalkoztatottság az előző hónapok kedvező színvonalán mozog. A gépipar helyzete az elmúlt hónapokhoz ha­sonlóan kedvező. A megrendelések biztosít­ják a foglalkoztatottságot.. A kőiparban élénk a kereslet s nem lanyhul az érdeklődés az építkezési anyagok iránt sem. A kilátások kedvezők. Az üvegkivitel emelkedő irányzata szep­temberben megmaradt, bár már nem érte el azt a színvonalat, mint az előző hóna­pokban. Az üvegkivitel 6,2 millió koronával, azaz 10,8 százalékkal emelkedett. A táblaüvegki­­vitel kilátásai nem a legkedvezőbbek. Az építkezési mozgalom az előrehaladott idény ellenére is kedvező nemcsak a vá­rosokban, hanem a vidéken is. Az év nyolc hónapjában a köztársaság 38 nagyobb városában a kiadott építkezési engedélyek száma 9.5, az építkezések köb­­tartalma 14.2 százalékkal emelkedett. A fapiacon a helyzet ismét nyugtalan a fűrészüzemek anyagellátása miatt. Ezért a faipari és általában a fafeldolgozó kö­rök a normális fakitermelés teljes há­nyadának felszabadítását kívánják. Az is meglehetős nyugtalanságot okoz, hogy , a nyersanyagot mértéktelenül drágítják. A fabútoriparban a foglalkoztatottság ked­vező. A papíripar foglalkoztatottsága állan­dóan , kedvező színvonalon mozog. A textiliparban az év második felében bekövetkezett kedvezőtlen fejlődés szep­temberben is folytatódott. A megrendelések csökkentek. Ezt a helyze­tet a nyersgyapot áralakulásával hozzák kapcsolatba. Érdekelt körök remélik, hogy a nyersgyapot árának állandósulásával a kereskedelem felélénkül és a foglalkozta­tottság is javulni fog. A konfekciós ipar helyzete jó. A bőrpiacon is kedvezőtlen világpiaci fejlődés folytán a kereslet nem volt olyan nagy, amint azt várták, ami részint a nagy készleteknek is tudható be. Egyébként a bőripar foglalkoztatottsága változatlan. A cipőipar foglalkoztatottsága jó. A vegyi ipar forgalma szeptember hónapban az elő­ző hónapok színvonalán mozgott. Azonban a textil- és a bőripar részére szükséges vegyszerek előállítása terén lanyhulás ész­lelhető. A kiviteli nehézségek még állan­dóan fennállanak. Bonyodalmak a romániai gabonaszállítások körül BUKAREST. — Munkatársunk jelenti: Né­hány nappal ezelőtt prágai illetékes körök kije­lentették, hogy Csehszlovákia a közeljövőben 3000 vagon rozsot vásárol külföldön, ebből 2800 vagont Romániában. Ezért nagy feltűnést kel­tett, hogy a román gabonaértékesítő bizottság Negura korporációs miniszter elnöklete alatt Cseh­szlovákiába 72,000 vagonra adott kiviteli en­gedélyt. A­ bizottság kimondotta ugyan, hogy a romániai exportőröket semmi kártérítés sem illeti meg, ha a csehszlovák behozatali engedélyek ki nem adá­sa miatt nem tudnák leszállítani a kivitelre en­gedélyezett mennyiséget. Ezt azonban az érde­keltek csak formalitásnak tartották, annál is in­kább, mivel Negura miniszter közvetlenül az ülés előtt jött haza Prágából, ahol a román gabona átvételéről tárgyalt. Az érdekeltek ezt a záradé­kot már csak azért sem vették komolyan, mivel Románia egyidejűleg tekintélyes textil- és vas­áru pótkontingenst engedélyezett abban a föltevésben, hogy Csehszlovákia is újabb román árumennyiségeket vesz át. A román ga­bonabizottság a helyzetet annyira biztosítottnak látta, hogy a kiviteli feltételeket a legapróbb részletekig kidolgozta. E feltételek között szerepelt az is, hogy a hét­ezer lejes kiviteli prémium csak abban az eset­ben jár, ha az exportőrök a gabonakivitel 25 százalékos arányában romániai bort is visznek ki Csehszlovákiába. Ebből a célból minden vagon exportbúza után 2000 lejt kellett volna letétbe helyezni arra az esetre, ha az exportőr nem tudna egyúttal bort is szállítani. Ezek az összegek a román borgaz­dálkodás céljait szolgálták volna. A román ga­bonaexportőrök még nem is kezdhették meg a nagy export előkészületeit, amikor Bukarestbe az a hír érkezett, hogy a Csehszlovák Gabonatársaság a már megállapí­tott 2800 vagon rozson kívül nem hajlandó román gabonát átvenni. Csak egyetlen kivitelt engedélyeztek a Skoda­­művek kompenzációs üzletei számára. Ebben az esetben 5000 vagon búzakivitelről van szó, ame­lyek lebonyolításában a román „Saresc“ cég is közreműködik. Ez a kivitel az egyetlen, amely nem csehszlovák korona, hanem lej ellenében történik, hogy a Skoda-szállítmányokért a bukaresti Skoda­­képviseletnél befolyó összegek nem kerülnek átutalásra Csehszlovákiába, hanem román fel­vásárlásra szolgálnak. Most már az a kérdés, hogy mit szólnak a román körök ehhez a megoldáshoz, mert a kivitel enge­délyezésének egyik előfeltétele a kiviteli cégek ama kötelezettsége, hogy a befolyó exportvaluta 75 százalékát a Nemzeti Banknak adják át. Nincs kizárva, hogy a gabonakivitel meghiúsulása a pótkontingen­sek sorsára is kihatással lesz. A bonyodalomnak van még egy megoldatlan ré­sze. Szó van a rózsahegyi textilgyárról, amely hétszáz munkást elbocsátott és további nyolc­száz munkás elbocsátásáról tanácskozott. A vál­lalat válságának oka az volt, hogy a cég nagyobb szállításokat eszközölt Romá­niába, az áruk értékét azonban nem kapta meg A román kormány azonban hajlandó volt 2000 vagon gabona kivitelét engedélyezni. A textil­áruk megfizetésének ezt a módját azonban a föld­művelésügyi minisztérium és a Gabonatársaság nem akarta engedélyezni. Később mégis meg­adták az engedélyt, mert máskülönben nem lehe­tett volna elkerülni a rózsahegyi gyár katasztró­fáját. Hogy mi van ezzel a 2000 vagonnal, hogy bennfoglaltatik-e ez a 2800 vagonos tételben, amelynek behozatalát Csehszlovákia engedélyez­te, az egyelőre nem világos. A csehszlovák üzlet elmaradása erősen meg­rázkódtatta a román gabonapiacot és elősegítette az utóbbi időben érezhetővé vált bessz-mozgalmat. A búzapiac után a tengeri­ pia­con is megrázkódtatás érezhető. A nagybani ár vagononként 22.000 lejre esett vissza. Ennek két oka van: Argentínának kitűnő tengeritermése volt és a legtöbb európai piac el van látva ten­gerivel. Ehhez járul, hogy Romániában néhány hónap óta tengeri­ kiviteli tilalom áll fenn. A ro­mán termés azonban nem olyan rossz, mint azt gondolták, úgy hogy a legutóbbi hónapokban 60.OOO vagon tengeri áll rendelkezésre, amit nem lehet belföldön elhelyezni, kivinni pedig nem szabad. A kormány gazdasági bizottsága a na­pokban fog dönteni afelett, hogy fenntartják-e a kiviteli tilalmat, vagy szabaddá teszi-e a kivi­telt. Ha gyors intézkedés nem történik, akkor már a kivitel engedélyezése sem használ . Ro­mániai búza után nem fogja tudni értékesíteni a tengerit sem. (—) Megtagadott csődnyitási kérelem. A besztercebányai kerületi bíróság a Fazekas Ist­ván püspöki lakos és Sira Jaroslav zólyomi ke­reskedő elleni csődnyitási kérelmet megtagadta. A rózsahegyi kerületi bíróság a Makovicky Pé­ter rózsahegyi cég Makovicky Miklós nevű­ al­kalmazottja elleni csődnyitási kérelmet tagadta meg. (—) A legszaporább kukoricacső. Nagyszől­­lősi tudósítónk jelenti: Nagyszőllős határában Mády Zsigmond gazdálkodó kukoricaföldjén párját ritkító kukoricaszárra talált: a kukorica­­tő egyetlen törzsén kilenc cső kukorica ter­mett. Mády a különösen termékeny kukoricát felküldte Prágába a mezőgazdasági intézetbe. Nemrégiben Magyarországon, a zal­a megyei Bak községben találtak hétágú kukoricacsövet, amelyet a budapesti mezőgazdasági múzeum vett meg 150 pengőért. 1937 tetőbe? 31, vaa&sgffp. Lópokrócok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csíkkal. •Nagyság 120/116 186/190 166/200 cm I. Minőség 62.— 76.— 92.— II. „ 54— 64.50 80 — III. „ 49— 60— 75.— IV. „ 36— 45— 54— Szállítja: Agrár textilek tintaraktára, Bratislava, Hvie doslávtér (Promenade) 30/P. a Carlton szálloda és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. A szeptemberi adóbevétel közel 116 milóval alacsonyabb a költségvetési előirányzatnál PRÁGA: — Az állam adó- és illetékbevételei­re vonatkozóan ma közzétett adatok szerint szeptember hónapban az adókból, illetékekből és kisebb monopóliumokból eredő bruttó bevétel szeptember hónapban 678.87 millió koronát tett ki. Ez az összeg a múlt évi szeptemberi bevételt 112.42 millióval múlja felül, de 115.59 millió ko­ronával kevesebb a költségvetési előirányzatnál. A dohányjövedék 106.5 millió koronát szolgálta­tott be az állampénztárnak. A január-szeptem­beri teljes adó- és illetékbevétel összege 7,150.08 millió koronát tett ki, azaz 846.05 millióval töb­bet a tavalyinál és 0.05 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. A kilenc hónapban a dohányjövedék az állampénztárnak 838.5 mil­liót szolgáltatott be, azaz 16.5 millióval keveseb­bet a tavalyinál és 102.5 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. Tarlós „átmeneti" válságpótlék PRÁGA: — Mint már röviden a PMH is je­lentette, a napokban két igen fontos törvény­­javaslatot bocsátottak miniszterközi észrevétele­zési eljárás alá. Az egyikkel a jövedelmi- és tan­­u­eraadó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghosszabbítani az 1938—1942. évek­re, azaz öt esztendőre. A másikkal — változta­tással — a forgalmi- és fényűzési adó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghos­­­szabbítani az 1938. évre. A változtatás abban áll, hogy az eredeti törvényből kihagyják azt az előírást, mely szerint a 6500 koronán felüli for­galmú gazdasági és kereseti társaságok mentesek a 2 százalékos fiókpótléktól. Tehát ez a változ­tatás a szövetkezeteket érinti. Hogy a jövedelmi- és a tand­em­adó átmeneti pótlékát miért akar­ják meghosszabbítani öt évre, az nem egészen érthető. E pótlékokat ugyanis a legsúlyosabb válság idején vezették be, tisztán átmeneti, vál­­ságjellegű pótlékként. Annak idején azt hangoz­tatták, hogy e pótlékok a munkanélküliséggel járó terhek viselésének megkönnyítését célozzák. Tehát amennyiben további öt évre meg akarják hosszabbítani, az kifejezetten az említett jelleg megsértését s egyszersmind a pesszimizmus kife­­jezésre jutását jelenti. A közönség azt várta, hogy az állam a válságévek alatt megnövekedett adó­terhet a jobb években enyhíteni fogja. Ezzel szemben azonban az átmeneti pótlékból tartós adó lesz, olyan években is, amelyekben a nyilat­kozatok szerint a gazdasági életben és az állam­­pénztár helyzetében is — természetesen, ha meg­felelő takarékossági szándékról tennének tanú­ságot — javult eredményeket tételeznék föl. A Hospodársky Rozhled szerint paradoxonként hat, ha az egyik oldalon meghosszabbítják öt eszten­dőre az „átmeneti" válságpótlékot, másrészt vi­szont konjunkturális adó lehetőségeit mérlegelik. A közvélemény most már igazán szeretné tudni, hogy valjon konjunktúrában vagy válságban él-e? A dologban a legmeglepőbb az, hogy néhány testületnek 24 órai időt sem hagytak az észre­vételek megtételére. Novemberi adóhalí­ éélt PRÁGA. — A CTK jelentése szerint november 2-ig kötelesek a szolgálati illetmények kifizetői ideszolgáltatni a szeptemberben levont jövedelmi­­adót és hadmentességi illetéket, befizetendő a szeptemberi szénadó, valamint­ esedékes a moto­ros járművekkel való tömeges személyszállítás utáni november havi forgalmiadóátalány-részlet. November 3-ig kötelesek a szolgálati illetmé­nyeket kifizetők az adóigazgatóságnak becsatolni a szeptemberi és októberi kifizetés­ivet, — 10-ig kötelesek a húsaidét saját rezsijükben be­szedő községek befizetni az októberi busádét és az átalányosított hiusiforgalmi adót, befizetendő a motoros járművekkel való tömeges személyszállí­­tás utáni októberi adó, esedékes a tésztakelesz­­tésre használt, készpénzben fizetett készítmények, valamint a sütőporok októberi fogyasztási adója, 15-én jár le a közvetlenül fizetendő IV. negyedévi jövedelmi adó, a magasabb szolgálati illetmények után járó adó, a külön kereseti adó, a közvetlenül fizetendő járadékadó, házbér és házosztályadó, valamint a földadó; esedékes a II. negyedévi forgalmi- és fényűzési adó és a szeptemberi átalá­­nyozott forgalmi- és fényűzési adó. Esedékes az októberben elhelyezett ecetszesz utáni fogyasztási adó. — 20-ig esedékes a lajstrom alapján fize­tendő októberi vizelőadó. — 25-ig esedékes az élesztőadó. — 30-ig­­ kötelesek a szolgálati illet­mények kifizetői befizetni az október hónapban levont jövedelmi adót és hadmentességi illetéket* Ugyancsak esedékes az októberi szénadó. ^

Next