Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-31 / 249. (4395.) szám
14 /^KÖZGAZDASÁG is A rovatért LÜKŐ GÉZA felel. Ideges konjunktúra KASSA. (s. i.) — Az európai gazdasági konjunktúráról szóló jelentések — jól tudjuk — gyakran válnak bizonytalanokká a politikai helyzet napi változásai között. Az ideges európai konjunktúrát rohamok rázzák meg: tőzsdekrachok és egyebek. Jobb is, ha nem törődünk az európai konjunktúrával, törődjünk csak a magunkéval, a úgynevezett szlovenszkói konjunktúrával. Bizonytalan ez a konjunktúra, egyesek határozottan azt mondják, hogy van, mások azt, hogy nincs, sőt előfordul, hogy holnap ugyanazok tagadják, akik ma még állították. Látszólag némi bizonyosságot nyújt e kérdésben a kassai kereskedelmi és iparkamara titkári jelentése, amely a minap tartott közgyűlésen hangzott el. A kassai kamara felöleli Keletszlovenszkót és Kárpátalját és az optimista jelentésből megtudhatjuk, hogy mi a helyzet ezen a számunkra legfontosabb vidéken. A jelentés adatai úgy vannak csoportosítva, hogy a konjunktúra létezése feltűnővé váljék. A munkanélküliség 64,26 százalékkal csökkent, az iparüzemek száma gyarapodott, ugyanúgy a vasúti forgalom is növekedett. A teherszállítás ugyan csak bizonyos anyagoknál mutat emelkedést, így az ércszállításban 100 százalékos, a faanyagok szállításában 30 százalékos javulást. Viszont részletes jelentést adott ki a kamara, amely arról tanúskodik, hogy „az egyébként mutatkozó" konjunktúrában a kerületben csak kevés szakma részesedik, a kereskedelem pedig egyáltalán nem és a kisiparban is csak az építkezési iparral kapcsolatos ágakban javult a helyzet. De még a legjobban prosperáló acélgyártásban is nagy eltolódások mutatkoznak. A nagyüzemek még nagyobbakká váltak, viszont a kisüzemek sorvadása tovább tart. A bennünket leginkább érdeklő mecenzefi ásó- és kapagyártás helyzete a kamarai jelentés szerint továbbra is „kedvezőtlen". A híres stószi kések gyártását már alig néhány kis cég folytatja gyenge eredménnyel, de tovább tengődik a kisipar majdnem valamennyi ága. Az építkezési ipar konjunktúrája, amely pedig egyebütt a legerősebben mutatkozik az acélipar és faipar konjunktúrája mellett, Keletszlovenszken és Kárpátalján lényegesen alábbhagyott, Kassán a javuló tendencia megtorpant a középítkezések megszűnése folytán, a szlovenszkói építkezési konjunktúra is csak Csorbától nyugatra tart még a jelentések szerint, Csorbától keletre azonban lényegesen kisebb volt, mint tavaly. Az egyéb kisebb iparágak helyzetéről szomorú képet fest az — ismételjük — optimista jelentés, így például azt mondja, hogy a kamarai kerület nagymultú nyomdaipara évek óta kedvezőtlen viszonyokkal küzd és a fejlődésben visszamaradt. A legfeltűnőbb pedig, hogy éppen a kereskedelemben mit sem akar tudni a helyzet javulásáról a titkári jelentés. Lényeges változás nem történt az elmúlt év óta és ez azért elgondolkoztató, mert Keletszlovenszken és Kárpátalján — minthogy e vidék általában a legjobb akarattal sem nevezhető ipari vidéknek — főleg a kereskedelemben mutatkozik meg a gazdasági helyzet változó képe. A kereskedelem pedig, amelyről a jelentés csak általánosságban emlékezik meg, részleteiben a méretekhez képest erős hullámzásokat mutat. Vannak szakmák, amelyek fokozatosan sorvadnak, viszont más szakmákban időnkint nagy fellendülés mutatkozik, de a rákövetkező hónapokban minden indokolt várakozás ellenére teljes üzlettelenség következik be. Különösen a textilszakma egyes ágaiban fordul elő, hogy a jól sikerült szezon hatása alatt a kereskedő nagy bevásárlásokkal készül fel a következő szezonra és ekkor már — csodálatosképpen — majdnem minden áruja a nyakán marad. Ez a bizonytalanul hullámzó konjunktúra jellegzetes Szlovenszkó egész gazdasági életében. A mezőgazdaságban talán még inkább, mert itt a termésviszonyok változásai is befolyásolják a nyugtalan „konjunktúrát". A természet titokzatos megnyilvánulásai mindig alkalmazkodnak valamiképpen az emberi társadalom életének hullámzásaihoz és ha valamikor az üstökös háborút jelentett a babonás embernek, úgy most az időjárási katasztrófák, az év első felében történt árvízpusztítások, jégverések, felhőszakadások, stb. vetítették fel az egész gazdasági élet bizonytalan képét, Európában mesterséges konjunktúráról beszélnek, nehéz volna kikutatni, hogy milyen úton-módon hat ki ez a szlovenszkói gazdasági életre: ha a partokon nyugtalan hullámverés van, abból nehéz megállapítani, hogy a végtelen tengeren hol tombol vagy készülődik a vihar. Gazdasági életről van szó, elégedjünk meg tehát, ha körülnézünk a magunk háza táján: ezen a csendes vidéken e tekintetben több zavaró körülményt látunk. Azt látjuk, hogy egyes emberek gyors tempóban meggazdagodnak, mint a legnagyobb konjunktúra idején, mások munkanélküliek, mint voltak évekkel ezelőtt és sokan most jutottak el a tönkremenésig, a többség pedig nem tud határozott választ adni, ha megkérdik tőle, hogy miként megy a sora. Hogy milyen ez a konjunktúra, arra a leghivatottabb intézmény, a kereskedelmi és iparkamara sem tud biztos választ adni. Az általános bevezetésben nemes optimizmussal állítja, hogy van, a részletezésben pedig egyre bizonytalanabbá válik, így a titkári jelentés. Hát még a valóságos esetl . Ľ frraca-MAfi^AR-MELflB Nem egységes az egyes iparágak fejlődése Gyüngülés a vasipari kivitelben - Kedvezőtlenül alakul a textilipar helyzete - 16 az építkezési tevékenység - Nyugtalanság a fapiacon PRÁGA: A Csehszlovák Nemzeti Bank ma tette közzé a szeptember és október elejére vonatkozó gazdasági helyzetjelentést. A jelentés szerint a cukorgyárak nagy része már megkezdte a kampányt. Az elmúlt kampányban 726.600 tonna cukrot állítottak elő az azelőtti kampány 571.194 tonnás mennyiségével szemben. Az új kampányra 41.405 tonna cukrot hoztak át. A szeszgyártás a tavalyi színvonalon mozog. A hajtóanyag céljára szolgáló szesz elhelyezése emelkedett. Megindult a keményítőkampány. Az exportmalátagyárak már expediálták külföldre első küldeményüket. A sörgyártás júliussal szemben 10.6 százalékkal csökkent, a január—augusztusi időszakban azonban 8,5 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a kenyérfogyasztás azonos volt a tavalyival. A kávéfogyasztás javult, az ecetfogyasztás augusztussal szemben csökkent. A széntermelés szeptemberben emelkedett, 1626 tonna kőszenet és 1559 ezer tonna barnaszenet termeltek ki. A vasiparban szeptember hónapban augusztussal szemben, ami a kivitelt illeti, gyengülés észlelhető. Egyébként a foglalkoztatottság az előző hónapok kedvező színvonalán mozog. A gépipar helyzete az elmúlt hónapokhoz hasonlóan kedvező. A megrendelések biztosítják a foglalkoztatottságot.. A kőiparban élénk a kereslet s nem lanyhul az érdeklődés az építkezési anyagok iránt sem. A kilátások kedvezők. Az üvegkivitel emelkedő irányzata szeptemberben megmaradt, bár már nem érte el azt a színvonalat, mint az előző hónapokban. Az üvegkivitel 6,2 millió koronával, azaz 10,8 százalékkal emelkedett. A táblaüvegkivitel kilátásai nem a legkedvezőbbek. Az építkezési mozgalom az előrehaladott idény ellenére is kedvező nemcsak a városokban, hanem a vidéken is. Az év nyolc hónapjában a köztársaság 38 nagyobb városában a kiadott építkezési engedélyek száma 9.5, az építkezések köbtartalma 14.2 százalékkal emelkedett. A fapiacon a helyzet ismét nyugtalan a fűrészüzemek anyagellátása miatt. Ezért a faipari és általában a fafeldolgozó körök a normális fakitermelés teljes hányadának felszabadítását kívánják. Az is meglehetős nyugtalanságot okoz, hogy , a nyersanyagot mértéktelenül drágítják. A fabútoriparban a foglalkoztatottság kedvező. A papíripar foglalkoztatottsága állandóan , kedvező színvonalon mozog. A textiliparban az év második felében bekövetkezett kedvezőtlen fejlődés szeptemberben is folytatódott. A megrendelések csökkentek. Ezt a helyzetet a nyersgyapot áralakulásával hozzák kapcsolatba. Érdekelt körök remélik, hogy a nyersgyapot árának állandósulásával a kereskedelem felélénkül és a foglalkoztatottság is javulni fog. A konfekciós ipar helyzete jó. A bőrpiacon is kedvezőtlen világpiaci fejlődés folytán a kereslet nem volt olyan nagy, amint azt várták, ami részint a nagy készleteknek is tudható be. Egyébként a bőripar foglalkoztatottsága változatlan. A cipőipar foglalkoztatottsága jó. A vegyi ipar forgalma szeptember hónapban az előző hónapok színvonalán mozgott. Azonban a textil- és a bőripar részére szükséges vegyszerek előállítása terén lanyhulás észlelhető. A kiviteli nehézségek még állandóan fennállanak. Bonyodalmak a romániai gabonaszállítások körül BUKAREST. — Munkatársunk jelenti: Néhány nappal ezelőtt prágai illetékes körök kijelentették, hogy Csehszlovákia a közeljövőben 3000 vagon rozsot vásárol külföldön, ebből 2800 vagont Romániában. Ezért nagy feltűnést keltett, hogy a román gabonaértékesítő bizottság Negura korporációs miniszter elnöklete alatt Csehszlovákiába 72,000 vagonra adott kiviteli engedélyt. A bizottság kimondotta ugyan, hogy a romániai exportőröket semmi kártérítés sem illeti meg, ha a csehszlovák behozatali engedélyek ki nem adása miatt nem tudnák leszállítani a kivitelre engedélyezett mennyiséget. Ezt azonban az érdekeltek csak formalitásnak tartották, annál is inkább, mivel Negura miniszter közvetlenül az ülés előtt jött haza Prágából, ahol a román gabona átvételéről tárgyalt. Az érdekeltek ezt a záradékot már csak azért sem vették komolyan, mivel Románia egyidejűleg tekintélyes textil- és vasáru pótkontingenst engedélyezett abban a föltevésben, hogy Csehszlovákia is újabb román árumennyiségeket vesz át. A román gabonabizottság a helyzetet annyira biztosítottnak látta, hogy a kiviteli feltételeket a legapróbb részletekig kidolgozta. E feltételek között szerepelt az is, hogy a hétezer lejes kiviteli prémium csak abban az esetben jár, ha az exportőrök a gabonakivitel 25 százalékos arányában romániai bort is visznek ki Csehszlovákiába. Ebből a célból minden vagon exportbúza után 2000 lejt kellett volna letétbe helyezni arra az esetre, ha az exportőr nem tudna egyúttal bort is szállítani. Ezek az összegek a román borgazdálkodás céljait szolgálták volna. A román gabonaexportőrök még nem is kezdhették meg a nagy export előkészületeit, amikor Bukarestbe az a hír érkezett, hogy a Csehszlovák Gabonatársaság a már megállapított 2800 vagon rozson kívül nem hajlandó román gabonát átvenni. Csak egyetlen kivitelt engedélyeztek a Skodaművek kompenzációs üzletei számára. Ebben az esetben 5000 vagon búzakivitelről van szó, amelyek lebonyolításában a román „Saresc“ cég is közreműködik. Ez a kivitel az egyetlen, amely nem csehszlovák korona, hanem lej ellenében történik, hogy a Skoda-szállítmányokért a bukaresti Skodaképviseletnél befolyó összegek nem kerülnek átutalásra Csehszlovákiába, hanem román felvásárlásra szolgálnak. Most már az a kérdés, hogy mit szólnak a román körök ehhez a megoldáshoz, mert a kivitel engedélyezésének egyik előfeltétele a kiviteli cégek ama kötelezettsége, hogy a befolyó exportvaluta 75 százalékát a Nemzeti Banknak adják át. Nincs kizárva, hogy a gabonakivitel meghiúsulása a pótkontingensek sorsára is kihatással lesz. A bonyodalomnak van még egy megoldatlan része. Szó van a rózsahegyi textilgyárról, amely hétszáz munkást elbocsátott és további nyolcszáz munkás elbocsátásáról tanácskozott. A vállalat válságának oka az volt, hogy a cég nagyobb szállításokat eszközölt Romániába, az áruk értékét azonban nem kapta meg A román kormány azonban hajlandó volt 2000 vagon gabona kivitelét engedélyezni. A textiláruk megfizetésének ezt a módját azonban a földművelésügyi minisztérium és a Gabonatársaság nem akarta engedélyezni. Később mégis megadták az engedélyt, mert máskülönben nem lehetett volna elkerülni a rózsahegyi gyár katasztrófáját. Hogy mi van ezzel a 2000 vagonnal, hogy bennfoglaltatik-e ez a 2800 vagonos tételben, amelynek behozatalát Csehszlovákia engedélyezte, az egyelőre nem világos. A csehszlovák üzlet elmaradása erősen megrázkódtatta a román gabonapiacot és elősegítette az utóbbi időben érezhetővé vált bessz-mozgalmat. A búzapiac után a tengeri piacon is megrázkódtatás érezhető. A nagybani ár vagononként 22.000 lejre esett vissza. Ennek két oka van: Argentínának kitűnő tengeritermése volt és a legtöbb európai piac el van látva tengerivel. Ehhez járul, hogy Romániában néhány hónap óta tengeri kiviteli tilalom áll fenn. A román termés azonban nem olyan rossz, mint azt gondolták, úgy hogy a legutóbbi hónapokban 60.OOO vagon tengeri áll rendelkezésre, amit nem lehet belföldön elhelyezni, kivinni pedig nem szabad. A kormány gazdasági bizottsága a napokban fog dönteni afelett, hogy fenntartják-e a kiviteli tilalmat, vagy szabaddá teszi-e a kivitelt. Ha gyors intézkedés nem történik, akkor már a kivitel engedélyezése sem használ . Romániai búza után nem fogja tudni értékesíteni a tengerit sem. (—) Megtagadott csődnyitási kérelem. A besztercebányai kerületi bíróság a Fazekas István püspöki lakos és Sira Jaroslav zólyomi kereskedő elleni csődnyitási kérelmet megtagadta. A rózsahegyi kerületi bíróság a Makovicky Péter rózsahegyi cég Makovicky Miklós nevű alkalmazottja elleni csődnyitási kérelmet tagadta meg. (—) A legszaporább kukoricacső. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: Nagyszőllős határában Mády Zsigmond gazdálkodó kukoricaföldjén párját ritkító kukoricaszárra talált: a kukoricatő egyetlen törzsén kilenc cső kukorica termett. Mády a különösen termékeny kukoricát felküldte Prágába a mezőgazdasági intézetbe. Nemrégiben Magyarországon, a zala megyei Bak községben találtak hétágú kukoricacsövet, amelyet a budapesti mezőgazdasági múzeum vett meg 150 pengőért. 1937 tetőbe? 31, vaa&sgffp. Lópokrócok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csíkkal. •Nagyság 120/116 186/190 166/200 cm I. Minőség 62.— 76.— 92.— II. „ 54— 64.50 80 — III. „ 49— 60— 75.— IV. „ 36— 45— 54— Szállítja: Agrár textilek tintaraktára, Bratislava, Hvie doslávtér (Promenade) 30/P. a Carlton szálloda és városi sörgyárral szemben. Kérjen képes árjegyzéket ingyen. A szeptemberi adóbevétel közel 116 milóval alacsonyabb a költségvetési előirányzatnál PRÁGA: — Az állam adó- és illetékbevételeire vonatkozóan ma közzétett adatok szerint szeptember hónapban az adókból, illetékekből és kisebb monopóliumokból eredő bruttó bevétel szeptember hónapban 678.87 millió koronát tett ki. Ez az összeg a múlt évi szeptemberi bevételt 112.42 millióval múlja felül, de 115.59 millió koronával kevesebb a költségvetési előirányzatnál. A dohányjövedék 106.5 millió koronát szolgáltatott be az állampénztárnak. A január-szeptemberi teljes adó- és illetékbevétel összege 7,150.08 millió koronát tett ki, azaz 846.05 millióval többet a tavalyinál és 0.05 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. A kilenc hónapban a dohányjövedék az állampénztárnak 838.5 milliót szolgáltatott be, azaz 16.5 millióval kevesebbet a tavalyinál és 102.5 millióval kevesebbet a költségvetési előirányzatnál. Tarlós „átmeneti" válságpótlék PRÁGA: — Mint már röviden a PMH is jelentette, a napokban két igen fontos törvényjavaslatot bocsátottak miniszterközi észrevételezési eljárás alá. Az egyikkel a jövedelmi- és tanueraadó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghosszabbítani az 1938—1942. évekre, azaz öt esztendőre. A másikkal — változtatással — a forgalmi- és fényűzési adó átmeneti pótlékára vonatkozó törvényt akarják meghosszabbítani az 1938. évre. A változtatás abban áll, hogy az eredeti törvényből kihagyják azt az előírást, mely szerint a 6500 koronán felüli forgalmú gazdasági és kereseti társaságok mentesek a 2 százalékos fiókpótléktól. Tehát ez a változtatás a szövetkezeteket érinti. Hogy a jövedelmi- és a tandemadó átmeneti pótlékát miért akarják meghosszabbítani öt évre, az nem egészen érthető. E pótlékokat ugyanis a legsúlyosabb válság idején vezették be, tisztán átmeneti, válságjellegű pótlékként. Annak idején azt hangoztatták, hogy e pótlékok a munkanélküliséggel járó terhek viselésének megkönnyítését célozzák. Tehát amennyiben további öt évre meg akarják hosszabbítani, az kifejezetten az említett jelleg megsértését s egyszersmind a pesszimizmus kifejezésre jutását jelenti. A közönség azt várta, hogy az állam a válságévek alatt megnövekedett adóterhet a jobb években enyhíteni fogja. Ezzel szemben azonban az átmeneti pótlékból tartós adó lesz, olyan években is, amelyekben a nyilatkozatok szerint a gazdasági életben és az állampénztár helyzetében is — természetesen, ha megfelelő takarékossági szándékról tennének tanúságot — javult eredményeket tételeznék föl. A Hospodársky Rozhled szerint paradoxonként hat, ha az egyik oldalon meghosszabbítják öt esztendőre az „átmeneti" válságpótlékot, másrészt viszont konjunkturális adó lehetőségeit mérlegelik. A közvélemény most már igazán szeretné tudni, hogy valjon konjunktúrában vagy válságban él-e? A dologban a legmeglepőbb az, hogy néhány testületnek 24 órai időt sem hagytak az észrevételek megtételére. Novemberi adóhalí éélt PRÁGA. — A CTK jelentése szerint november 2-ig kötelesek a szolgálati illetmények kifizetői ideszolgáltatni a szeptemberben levont jövedelmiadót és hadmentességi illetéket, befizetendő a szeptemberi szénadó, valamint esedékes a motoros járművekkel való tömeges személyszállítás utáni november havi forgalmiadóátalány-részlet. November 3-ig kötelesek a szolgálati illetményeket kifizetők az adóigazgatóságnak becsatolni a szeptemberi és októberi kifizetésivet, — 10-ig kötelesek a húsaidét saját rezsijükben beszedő községek befizetni az októberi busádét és az átalányosított hiusiforgalmi adót, befizetendő a motoros járművekkel való tömeges személyszállítás utáni októberi adó, esedékes a tésztakelesztésre használt, készpénzben fizetett készítmények, valamint a sütőporok októberi fogyasztási adója, 15-én jár le a közvetlenül fizetendő IV. negyedévi jövedelmi adó, a magasabb szolgálati illetmények után járó adó, a külön kereseti adó, a közvetlenül fizetendő járadékadó, házbér és házosztályadó, valamint a földadó; esedékes a II. negyedévi forgalmi- és fényűzési adó és a szeptemberi átalányozott forgalmi- és fényűzési adó. Esedékes az októberben elhelyezett ecetszesz utáni fogyasztási adó. — 20-ig esedékes a lajstrom alapján fizetendő októberi vizelőadó. — 25-ig esedékes az élesztőadó. — 30-ig kötelesek a szolgálati illetmények kifizetői befizetni az október hónapban levont jövedelmi adót és hadmentességi illetéket* Ugyancsak esedékes az októberi szénadó. ^