Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-29 / 73. (4516.) Második kiadás
1938 március 29, kedd. Az amerikai filmipar lemond az európai piacról? PRÁGA. — A filmvilágnak megvan a maga politikai szenzációja. Ismeretes, hogy a londoni Lloyds-társulat, a legnagyobb biztosítótársulatok egyike, bonyolította le eddig az Amerikából exportált filmek szállításának bebiztosítását. Az egész amerikai filmipart a Lloyds-társulat most hozott határozata a legsúlyosabb mértékben érinti: az angol társulat kijelentette, hogy ezentúl nem hajlandó amerikai filmeknek Európába való szállítását biztosítani, illetve a bebiztosítást elvállalni, mert tuli nagynak tartja a háborús veszélyt. A Lloyds-társulat e meglepő elhatározása következtében az összes amerikai filmgyár igazgatói konferenciára gyűltek össze Hollywoodban, ahol elhatározták, hogy Amerika az európai piacot ezentúl teljesen el fogja hanyagolni és Hollywoodban csak olyan filmeket fognak készíteni, amelyek az amerikai közönség ízlésének megfelelnek. (*) Magyar film bemutatója Prágában. A prágai Urania minden eddigi magyar filmbemutatóval egyenesen rekordsikert ért el. Az előadásokat három napon keresztül tartották meg éspedig naponta két előadást. Ennek ellenére minden előadásra zsúfolásig megtelt a moziterem magyar közönséggel, amely lelkesen tapsolt a magyar filmeknek. Erre való tekintettel az Urania április 5-én mutatja be a „Havi 200 fix” című kitűnő magyar vígjátékot, amelynek Budapesten is óriási sikere volt A prágai magyar közönség ezúttal Uray Tivadart, Jávor Pált, Páger Antalt, Bársony Erzsit, Fülöp Magdát és a magyar színészgárda több kiválóságát élvezheti. A film előadásait március 5., 6. és 7-én tartják meg. (*) A komáromi tanítóképző hangversenye. A komáromi református tanítóképző április 3-án, vasárnap hangverseny keretében mutatja be kórusának képességeit A hangverseny az egyház kollégiumának nagytermében este nyolc órakor kezdődik. Fellép a férfi- és a női kar, valamint a vegyeskar és a zenekar. Kodály-, Bartók-, Siklós-, Bach- és Händel-művei kerülnek bemutatásra. A zenei részt szavalatok egészítik ki (*) Az oberammergaui passiójátékokat legközelebb 1940-ben rendezik. Játékmesterré Georg Johannes Langot választották meg, aki máris megkezdte az előkészületeket. A legérdekesebb, hogy Krisztus alakját Oberammergau polgármestere, Aloys Lang játsza, aki ezzel a szereplésével lett régen világhírű* (*) A budapesti színházak heti műsora. — MAGYAR KIR. OPERAHÁZ. Kedd: Istenek alkonya. Szerda: Don Juan. Csütörtök: Lakmé. Péntek: Pillangókisasszony. Szombat: Faust Vasárnap este: Hovanscsina. — NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd és szerda: A falu rossza. Csütörtök: Süt a nap. Péntek: A falu rossza. Szombat: A nők barátja. Vasárnap délután: Harang és kalapács; este: A falu rossza. — NEMZETI KAMARASZINHÁZ. Kedd: Kék róka. Szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Villámfénynél. Vasárnap délután: Kék róka. — VÍGSZÍNHÁZ. Kedd és szerda: Fűszer és csemege. Csütörtök: Bors István. Péntek: Fűszer és csemege. Szombat délután: Bors István; este: Fűszer és csemege. Vasárnap délelőtt: Gyermekkabaré; délután: Bors István; este: Fűszer és csemege. — PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Hatodik emelet. — MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten: Volpone. — ANDRÁSSY SZÍNHÁZ. Egész héten: Nem leszek hálátlan. — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Péntek (először), szombat és vasárnap este: Kékszakáll nyolcadik felesége. Vasárnap délután: Szakíts helyettem. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd (sajtófőpróba), szerda (először), csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: Félperces szerelem. Vasárnap délután: Duó. — VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombat: Ábrahámhangverseny. Vasárnap délután és este: Júlia. ~ ROYAL SZÍNHÁZ. Egész héten: Pillanatfelvétel. — TERÉZ-KORiM SZÍNPAD. Egész héten: Lulu. — KOMÉDIA. Egész héten: A vén bárkás. - ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig: Víg özvegy. — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig: Romantikus asszony. — KISFALUDY SZÍNHÁZ. Csütörtökig: Pista néni. A stonsottyi Maik műsora: ALFA: A hős kapitányok. (Fr. Bertholomew.) A^LUX: Májusi zivatar. (Paul Richscer.) LUX: Igazolatlan óra. (Méltóságos asszony.) HETROPOL: Az évforduló. (Magyar film.) TÁTRA: A szerencse révében. (H. George.) URÁNIA: Borneo. (Martin Johnson-film.) VIGADÓ: Az ő huszárja. (Jávor Pál.) (A Noszty-fiú esete Tóth Marival.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Márc. 29—30—31: A szőke kisértet. Ápr. 1—2—3: Szerenád. RÁDIÓ MOZI Márc. 29—80: Az ördögszoros vámpírja. Márc. 81 és ápr. 1—3—8: Isten maimat«•« Palotai Borisz ISTEN ÖLÉBEN Novellák minm A Kazinczy Szövetkezet kiadása Előre kell bocsátanom, hogy szeretem és nagyraértékelem Palotai Boria írásait. Élethűek és őszinték, színesek és SőI megformáltak, mutatósak és mégis mélységet kutatók. Egyszóval megtalálja bennük a kritikus az írásnak úgy művészi, mint mesterségbeli részét. Ha csak kritikus volnék, mikor egy könyvet kézhezveszek, nem volna semmi kifogásom az utolsó Kazinczy-Könyvbarát sorozatban most megjelent könyve ellen sem. De nem tudok soha olvasás közben a kritikus fellegvárába zárkózni, szinte veszélytelenül lődözni onnan a kifogások nyilait, vagy harsogni a dicséreteket, marad mindig bennem valami az olvasóközönségből. „Hagyom magamra hatni44 az írást, mintha cél nélkül, szórakozásul, vagy okulásul olvasnám. És ez, az olvasótábor egy atomja, ütközött össze bennem a kritikussal, mikor elolvastam az írónő legújabb könyvét Annyi keserű azájh, annyi kiábrándultság, sőt, lelhet mondani, annyi torzító pápaszemen át való nézés, amennyi ebben a könyvben összezsúfolódik a mai polgári társadalom ellen, a reménység, a szimpátia, a részvét, megértés, megbocsátás legkisebb jele nélkül, — egy kissé sok egy kötetben. Még ha talán egy regényben, egységes cselekvénysorozat által tárulna elénk ez a vigasztalan, szinte moslékszagú kép, érthető volna, de egy novelláskötet arra ad alkalmat az írónak, hogy több szempontból mutasson rá ennek a — kétségtelenül elesett — társadalmi rétegnek az életére. Ha valóban ez volt az író szándéka, hamis, mert kihagyásos a megrajzolt kép a s sötét, — inkább seszinü — tónus, nem egyeduralkodó.is uralkodó rajta, de vigasztalanul Kár a kötetért, hogy ilyennek sikerült, mert ez az egyoldalúság azt az érzést kelti az olvasóban, hogy szándék, tendencia van az összeállításban s ez maga, — legalább az én kritikai felfogásom szerint, — képes lerontani a könyv irodalmiságának hitelét is. „Isten ölében*4 a könyv elme. Az első — egyebekben igazán szép, emberi vonásokkal megrajzolt, mély lelki konfliktusokat elemző és megoldó — novella éléről került a címlapra, de, mint könyveimnek, összefoglaló jelentése is kellene, hogy legyen. És mint ilyen, egyenesen bántó! Hogyan? „Isten ölében44 csak ilyen torz, testben-lélekben beteg, gennys-szennyes, rosszindulatú, züllött emberek élnek? S a legrongyabb, legzüllöttebb alakok ezek közt is azok, akiknek gh-val, vagy y-nal irt ősi nevük van? Önkéntelenül arra a gondolatra jut az ember, hogy az írónő talán nem is magát az életet vizsgálja, ■ boncolja, mert lehetetlen, hogy ez esetben ne látta volna meg a fényt is, mely az árnyat vetíti. Ezt a föltevést igazolja az is, hogy a látszólagos lélekanalízisben több a spekuláció, mint a megfigyelés és ennek alapján a logikus következtetés. Ezen — a saját gondolatainak alakjaira való kiélésén — könnyen rajtacsípi az írót a kritikus. El lehet például’képzelni, hogy egy tizenötéves kis falusi parasztleányka ezekkel a szavakkal figyelje meg a hajnalt: „. . . színesedni kezdett az ég, violaszínü felhők sávozták, az egyik olyan volt, mint egy kígyó, hajlott, csavarodott, kunkorodott, beleszédült, ahogy a nyakát nyújtogatta utána. Aztán egyszerre csak szétlapult a kígyó, mintha rátapostak volna, valósággal elkenődött az ég füvén stb.44 — Meg, hogy ugyanaz a kislány „a bérivel hallja az állatok neszét.44 — Találóak a képek, de a Palotai Borné egyéni tulajdonai, nem a Kánya Zsuzsié Albertfalváról. Ma divatos ez a lélekanalízis. Jó. Játsszék vele, akinek kedve van hozzá, de — úgy érzem — az írónő a maga lelkét analizálja, kitalált — mondhatnám „szintetikus 44 alakokra hárítva a maga felelősségét, hanem az életben valóban megfigyelt, vagy ideális céllal megmintázott alakjának viselkedését, tetteit magyarázza meg az elemzéssel. Az irodalom igazi célja mindig az élet dinamikájának a kifejezése lesz s az irásmű valódi tárgya a történés, vagy cselekvés. Jelentéktelen tárgykörből —• mint például egy kis cseléd mandulalopása, — semmiféle lélekanalizis-szósezal, sehogyse lehet tápláló lelki étket összefőzni. Pláne, ha megtörni osztják, vagy túlfűszerezik. -yf- A rovatért LÖKŐ GÉZA fele! Akció a húspiaci árak szabályozására PRÁGA* — Az álats szindikátus kebelében hattagú intervenciós bizottságot létesítettek, amelyben minden szindikátusi csoport két-két képviselővel szerepel* Ez a bizottság tanulmányozni fogja a főpiacokat, hogy az állat- és húsárakat a megfigyelések alapján szabályozni, illetve stabilizálni lehessen megfelelően hatékony intervenciókká. A terv pénzügyi adatát még nem oldották meg, de felkérik a kormányt, hogy nyújtson segélyt az állatszindikátusnak. Ezenkívül lépéseket tettek a nemzetvédelmi minisztériumnál is annak érdekében, hogy létesítsen „vastartalékot” húskonzervből, amivel a piacot nagymértékben tehermentesítené. Egyelőre beszüntették a szombati prágai értéktőzsdét Félórára rövidül az értéktőzsde napi tartama PRÁGA* — A tőzsdekamara szombaton tartott ülésén elhatározta, hogy az értékpapírokkal való tőzsdei kereskedelmet március 28-tól kezdve napi egy órás időtartamról fél órára csökkenti. Ezentúl fél 12-től 12 óráig tart majd az értéktőzsde (eddig fél 12-től fél 1-ig). A deviza és valutapiac tőzsdeideje nem változik és mindennap 12-től fél 1-ig tart. Április 2-től kezdve átmenetileg, visszavonásig szünetel az értéktőzsde szombati forgalma. A tőzsdekamara határozatát azzal indokolja, hogy technikai okok és meggondolások tették szükségessé ezeket az intézkedéseket. Ötezer vagon búzát vásárol külföldön a Gabonatársaság Prága. — A minisztertanács pénteki ülésén — a Právo Lidu-Ranni Noviny jelentése szerint — a kormány felhatalmazta a Gabonatársaságot az úgynevezett kisantant-búzaakció keretében nagyobb mennyiségű búza felvásárlására. A Gabonatársaságtól eredő értesüléseink szerint mintegy ötezer vagon búza nagyon sürgős felvásárlásáról van szó, amit nemcsak a kisantant másik két államában, hanem esetleg Magyarországon és Amerikában szereznek be. A Gabonatársaság a múlt hetekben adott ki oly értelmű jelentést, hogy az 1938—1939. évi idénybe mintegy 15 ezer vagon búzakészlettel lzodul. Vagyis ez év július elején még 15 ezer vagon búzánk lesz. A további készletek fölvásárlásával a Gabonatársaság nagyobb külkereskedelmi akciót akar állítólag megalapozni (—) Szlovákiai bankok mérlegel. Az Első Vágsellye Bank múlt esztendői mérlege 35.208 koronás nyereséggel zárult, amibe beleértendő a 10.000 koronás nyereségáthozatal is. A váltók összege 2.66, az adósok tétele 3.76, a betétkönyvek és hitelezők 4.7 millió koronával szerepelnek. A Lévai Első Bank 600.000 koronás alaptőke mellett az elmúlt üzleti évet 20.483 koronás nyereséggel zárta. A váltók 3.38, az adósok 2.47, a betétkönyvek és hitelezők 6.5 millió koronás tétellel szerepelnek, TÚRA:GAI-ZVAOtAR-HIRIJAI> 9 Befejezték a magyar-román gazdasági tárgyalásokat BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Budapesten folytatott magyar—román gazdasági tárgyalásokat március 26-án befejezték. A tárgyalások az 1938 június 30-án lejáró árucsereforgalmi egyezményre vonatkoztak és megtárgyalták a fizetési megállapodásokkal összefüggő kérdéseket is, így ceveretesen a Magyarországra szállított és kontitwgentált árucikkek jövő évi kontingensének megállapításáról is tanácskoztak. Végleg megszűnt a rimakokovai üveggyár RIMASZOMBAT. [ (Saját tudósítónktól.)] A rimakokovai táblaüveggyár 1925-ben, mint azt többizben jelentettük, megrendelések hiányában kénytelen volt üzemét beszüntetni. A kenyörtelenül maradt munkásság a múlt esztendőben szövetkezeti alapon igyekezett a nagymultu üzemet felvenni, azonban az üvegkartell mindent elkövetett az üzem újbóli felvételének megakadályozására. A kartell e célból előbb a gyári épületet vette meg, most pedig a telek eladására került sor s így a gyár üzemének felvétele teljesen lehetetlenné vált. Tízmillió pengőt fordít a magyar kormány bányafeltárásokra BUDAPEST. — A magyar kormány az egymilliárdos beruházási összegből tízmillió pengőt fordít arany-, ezüst-, bauxit-, vasérc-, ólom- és cinbányáki feltárására, illetve üzemebehelyezésére, I (—) Mozgalom az adókivető hivatalok harmadik személyt terhelő indokolatlan megkeresése ellen. Tudvalevő, hogy a pénzügyi, illetve adókivetési hivatalok megkereséseire minden adófizető köteles részletes felvilágosítást adni azokra a tényleges körülményekre nézve, amelyeket az adókivető hivatal egyes személyek adóügyében szükségesnek tart. A törvények erre a szakaszára vonatkozó végrehajtási utasítása azonban határozottan kimondja, hogy ennek alapján nem kérhető olynemü felvilágosítások, amelyeket az illető harmadik személynek egyáltalában nincs módjában — vagy csak nagy költségek révén — megadni. Az adókivető hivatalok ezenkívül a felvilágosításokat csak oly esetekben kívánhatják meg, ahol azok fontossága kétségtelen és beszerzésük feltétlenül szükséges, valamint hogyha azok nélkül a kivetést nem lehet eszközölni. Ezeket a rendelkezéseket az adókivető hivatalok nagyon gyakran figyelmen kivül hagyják és sokszor aprólékos és kevésbé fontos részletkérdésekről is követelik a felvilágosításokat. Bár a pénzügyminiszter többizben figyelmeztette az adókivető hatóságokat az ilynemű eljárás helytelenségére, az idén mégis újból számtalan panasz hangzott el a túlkapások ellen, amiért is az ipari és kereskedelmi szervezetek felirattal fordultak a pénzügyminisztériumhoz, hogy egy újonnan kibocsátandó körrendeletben világosan jelölje meg azokat az eseteket, amelyekben nincs helye harmadik személyt terhelő megkereséseknek. A szlovákiai Utazó Kereskedők Egyesületének közgyűlése POZSONY. — A Szlovákiai Utazó Kereskedők Egyesülete vasárnap tartotta Pozsonyban közgyűlését Steiner Artúr tőzsdetanácsos, ügyvezető alelnök vezetése alatt. Az elnök bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a gazdasági helyzetben némi javulás állott be. Utána dr. Neugebauer főtitkár beterjesztette az egyesület tevékenységéről szóló jelentését, majd Kolman Ernő másodtitkár javaslatot olvasott fel, amelynek értelmében az egyesület 900.000 koronáért adómentes házat fog építeni vagy vásárolni. A javaslatot a közgyűlés magáévá tette. A pénztári jelentés szerint az egyesület vagyona 850.000 koronát tesz ki. A költségvetés 103.250 koronás szükségletét a közgyűlés egyhangúlag engedélyezte. Segélyekre 10.000 koronát szavaztak meg. A megejtett választásokon a hivatalos jelöltlistát felkiáltással fogadta el a közgyűlés. Az újonnan megválasztott vezetőség a következő: elnök Steiner Artúr, ügyvezető alelnök Salzer Miksa, alelnökök Bader Emánuel, Mayer Oszkár és Auer Károly, pénztárosok Blum Simon József és Stephan János, titkárok Steiner Vilmos és Kolman Ernő, jegyzők Stein Sándor és Gross Hugó, háznagy Freund József. Ellenőrző bizottság: Delikafc Miksa, Hegedűs Jenő, Kornhauser József, Kovács Béla, Schiller József, valamint 30 tagú választmány. Végleges felszámolás előtt a gácsi posztógyár POZSONY. — A gácsi posztógyár x. t köz* gyűlését április 14-ére hívja egybe. Napirenden, szerepel az 1936. és 1937. esztendők mérlege, valamint határozathozatal a vállalat további fenntartására vagy felszámolása felett. A vállalat vezetősége úgy látszik biztosra veszi a határozathozatalt, mert a napirenden szerepel már a felszámoló megválasztása is. Az utolsó két esztendő mérlege mindenesetre nemcsak indokolttá, hanem a fennálló törvények értelmében kötelességévé teszi a vállalat vezetőségének a felszámolást. Az 1936-os esztendő mérlege 3 millió korona mellett ugyan mindössze 735 koronás veszteséggel zárna, a tényleges veszteség azonban már ebben az esztendőben is sokkal nagybb, mert a mérleget 1.498.862 koronás veszteségáthozatal terheli, úgy hogy a tényleges veszteség már ebben az esztendőben is eléri az 1,499.597 koronát. Elveszett tehát az alaptőke fele, amely veszteségnél már esedékes a felszámolásra vonatkozó indítvány. Dacára annak, hogy a gyár már esztendők óta üzemen kívül van, valószínűleg behajthatatlan a követelések leírása és az így előállott veszteségek következtében az 1937. esztendő újabb vesztesége 1,526.958 korona, úgyhogy a vállalat mérlege 3 millió koronás alaptőke mellett összesen 3,026.556 koronás veszteséget mutat ki. Vagyis a tényleges veszteség már meghaladja az egész alaptőkét, amely teljesen elveszett. A veszteség részben a 3 százalékos magyar kártalanítási kötvényeknél állott elő, amelyek névértéke 675.000 korona, könyvbeli értékük azonban csak 220.000 korona, azonban itt csak kis része rejlik a veszteségnek. Az ingatlanok és a berendezés 3,45 millió koronával szerepel a mérlegben, azonban van még egy értékemelkedési tartalék 3,6 millió koronával, úgyhogy a felszámolást még aránylag kedvezően lehet keresztülvinni, amennyiben az elveszett alaptőkére úgy az ingatlanok, valamint az értékcsökkenési alap fedezetet nyújtanak.