Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-27 / 72. (4515.) szám

121938 március 27, vasárnap. Az emberek szeretni akarnak és valami hatása alatt ép az ellenkezőjét csinálják — mondotta Mécs László egy párisi interjúban A magyar költő diadalútja Fáristól Amszterdamig PARIS. — (A Prágai Magyar Hírlap al­kalmi levelezőjétől.) Valami különös, szinte csodálatos dolog az, ami Párisban Mécs Lászlóval történik: ő ma már nemcsak a szű­kebb értelemben vett szlovákiai magyar költészet és nemcsak a magyar költészet reprezentánsa, hanem magyar líráján át a katolicizmus mélyenzengő hitének ritmusai szólnak belőle. Olyan korban történik ez, amelyben szélsőséges világnézeti ideológiák harci zaja dübörög, amelyben kevés a hit és sok a mohóság és amelyben az emberek lel­ke nem tud nyugvópontot lelni. Egy hét óta tartózkodik Mécs László Pá­risban, de még alig látott valamit Parisból. Autóztatják, vacsorákra hívják, vizitelnie kell, főként azonban mindenütt, ahová el­­jön, arra kérik, hogy szavaljon és ezáltal a maga hitéből adjon valamit azoknak,­­ akik erre vágynak. Keveset alszik, nem ér rá. A franciákra azt mondják, hogy hidegszívüek és maguknak­­ élők, de Mécs László csodálatos egyénisége­ kizökkentette belőlük a spontán szeretetet és rajongást, mint a tavasz a fából a virágot. Amellett Mécs alig tud valamit franciául, de ezzel a franciák nem törődnek, ami egyma­gában is csodálatos jelenség, mert aki Fran­ciaországban járt, jól tudja, milyen súlyt he­lyeznek arra, hogy az idegen a francia nyel­vet beszélje és értse. Mécs egy társaságban! [a világ mai helyzetéről a következő klasszi­­­­kus szavakat mondotta: — Az emberek mindenütt a világon sze­­­­retni és szerettetni akarnak és folyton törté­nik valami: valaki vagy valami hatása alatt épp az ellenkezőjét csinálják tyúkpörökben éppúgy, mint háborúban és forradalmakban.­ És mégis: ahol lelkek élnek nagy nosztalgiá­­­­val, megragadják az alkalmat, hogy kóstol­gassák a világtestvériség vágyának álmát. A Magyar Tanulmányi Központban már­cius 19-én, Mécs nevenapján volt a nagy fogadás, amelyre többszáz vendég volt meg­­híva. Mécs szavalt és zene is volt. Másnapra már ebéden volt a Földkörü­li Társaság klubjában, ahol Rabindranath Tagore is ebédelt. Ott franciául olvasták föl verseit, a nagy indus költő pedig ben­­gálul adta elő őket. Ilyen rögtönzések tör­téntek ezen a Mécs-ebéden is és ilyen alapon történt az is, hogy Mécs az ihle­tett pillanat hatása alatt verset ír, amelyet Sauvageot, a klub francia elnöke fran­ciára fordított. Estére már megint fogadás volt Mécs tisz­­­teletére, amelyen sok előkelőség volt jelen, j­ Erről a fogadásról reggeli nyolc órakor ér­­­kezett haza Mécs. Párisi napjainak egyik l­egszebb napja volt, amikor elment magyar e­­bédre dr. Kozma Ferenchez, a párisi ma­i­gyar paphoz, aki kihozatta nővérét a francia fővárosba, hogy főzzön neki magyar kosz­­tot. Este az Egyetemi Város színházában nagy magyar est volt, amelyen 1200 ember vett részt, több francia, mint magyar. Ugyancsak hétfőn este jelent meg a nagy francia Mécs-kötet, amelyen valóságos fordító­iroda dolgozott. Egész nap szól a telefon, a franciák a magyar költőt akarják meg­ismerni, látni és hallani. Sok interjút ké­szítettek vele, amelyek előkelő lapokban láttak napvilágot. Viaszlemezf­el­vételekre is sor került és Mécs maga is élete egyik legnagyobb meglepetésének mondja, ami­kor szavalata után azonnal hallotta saját hangját. Mécs közönsége vegyesen magyarokból és franciákból áll. A magyar nyelvet úgy hallgatják, ha Mécs szaval, mint valami so­hasem hallott muzsikát. Rengeteg fényképet és autogramot kell adományoznia, sok meg­­­hívást le kell mondania, mert nem bírja az­ iramot. Amellett Páris ennek a Mécs-diadal­­útnak­ csak a kiindulópontja, mert innen el­­­indulva a következő városokat veszi sorra:­­ Lillé, Namur, Hága, Amszterdam, Drezda, majd újra Franciaország, sőt Milánó is tervbe van véve. Körútja befejeztével való­színűleg Prágába jön, ahol legalább egy es­tét szeretne eltölteni barátaival. Ujházy György „Szent Margit élete“ címmel új misztériumot irt BUDAPEST. — Május 21-én az Eucharisz­tikus Világkongresszus alkalmával nyílik meg Magyarország első állandó szabadtéri színpada a Margitszigeten. A nézőtér és színpad­­ többezer személy befogadására alkalmas. Az első darab, amit ezen az állandó szabadtéri színpadon be­mutatnak, Ujházy Györgynek, a Missa Solera­nis szerzőjének ,,Szent Margit élete" című misztériuma lesz, amelyhez Bárdos Lajos zene­us akadémiai tanár komponálta a muzsikát. A ha­talmas kórusokat, többszáz statisztát szerepel­tető misztérium két részből áll: a kórusbeli rész­ből és Margit megszületéséből, azután Margit életéből és égi felajánlásából. Ujházy György nyilatkozott az uj misztériumról és a következő­ket mondotta: — Árpád­ házi Margit fenséges áldozati­ és szerzetesi hűségében mélyen megrendítő életet dolgoztam fel szabadtéri játék keretében. Ez a kiváltságos életű magyar nő úgy lobogott el az isteni hit tüzében és a magyar népért való lán­golásban, mint csodálatos eleven mécs, amit az­­ oltár, előtt gyújtanak engiesztelésül. Ennek a törékeny testben lakó szent elszántságnak a­­ harca valóban drámai és ezt a harcot szerzetesi­­ fogadalmakért vívta királyi szik­éinek akarata ellen és az ország hatalmasaival szemben is, akik imánál és vezeklésnél többre tartották az aranya és a kard erejét. A­­ tragikus harc a ki­rálylány’­ győzelmével, végződött, de Krisztus je­gyesét elhagyta mindenki, még sorstársai is.­­— Misztériumomban ezeket az érzéseket igyekeztem a mai ember lelkében megvilágíta­ni. Egyébként kihangsúlyoztam és érvényre jut­tattam egy nagy jelenetben, hogy Margit a magyar parasztságnak volt Árpádházi megértő patrónusa és annak is kell maradnia a jelenben is. Kimondottan szabadtéri színpadra írtam ezt a művet és így érvényesülnek majd azok a tö­megjelenetek, amelyekben fel akarom vonultat­ni az árpádházi idők népi és hadi szokásait. (*) A budapesti Operaház és Nemzeti Színház szintén bekapcsolódik a kettős szentév gigantikus méretű előkészületi mun­kálataiba és ki akarja venni a maga részét az ünneplésből. A két állami színház műsora még nincs véglegesen megállapítva, de annyi már bizonyos, hogy hatalmas ünnepi műsor­ral készülnek résztvenni az Eucharisztikus Világkongresszuson. A magánszínházak az egész idő alatt kikapcsolják a műsorból francia bohózatokat és a szokványos vígjá­­­tékokat és szintén méltó és komoly műsort fognak adni. A „Csod­atükör"-vel mutatkozik be Kassán a magyar szintársulat A háromhónapos szezon jó kilátásai KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Az április elsején kezdődő kassai magyar szint­­évad előkészületei serényen folynak. A bér­­letgyűjtés, amelyet Rumpelmayer Alajos tit­kár végez, már eddig is igen szép eredményt mutat és a kassai szezon sikere biztosított­nak látszik. Az elmúlt napokban tartott an­két, amelyen a kassai kultúregy­esületek oly lelkesen elhatározták a színház támogatását, érezteti hatását és minden remény megvan arra, hogy az idei kassai szezon nagyon jó anyagi eredménnyel is fog járni. A társulatot Sereghy igazgató kiegészí­tette a háromhónapos kassai működés ide­jére. Szerződtette Lantos Ica szubrett-primadon­­nát és Gál Sándor táncoskomikust. A zene­kart is kiegészíti, úgyhogy tizenkéttagú törzszenekar fog állandóan működni és e létszámot is föl fogják emelni a szükséghez képest. A teljesen új, modern díszleteket Bercsényi Tibor tervei szerint készítették el és így a kassai szezon előadásai e tekintet­ben is teljes mértékben ki fogják elégíteni a magasigényű közönséget. Az első hét műsora a következő: április 1-én, pénteken a Csodatükör, Ba­­bay József,Buday Dénes daljátéka kerül bemutatásra megnyitó előadásként. Az első bemutató már alkalmat fog adni ar­ra, hogy a társulat bizonyságot tegyen a szereplők elsőrendű kvalitásairól és techni­kai felkészültségéről. E darabban mutatko­zik be Lakos Klári, a társulat rendkívül te­hetséges fiatal szubrettje, tovább R. Mihályi Vilcsi, László Andor bonviván, a kassaiak régi kedvence, Kozma Andor, az új szerel­­mes színész, Szirmay Vilmos, Ross József, Turóczy, Némethy, a kassai közönség régi jó ismerősei. Az újak közül Bakos István, a jóhangú fiatal énekesszínész jut jelentősebb feladathoz. Az epizódszereplők is elsőran­­gúak és így bizonyosnak látszik, hogy a da­rab átütő sikert fog kelteni Kassán is. A ze­nekart Fest Vidor, a kiváló képességű kar­nagy vezeti. —­ Pénteken este páros bérlet­ben, szombaton este páratlan bérletben, va­sárnap délután 3 órakor rendes helyárakkal, vasárnap és hétfőn este pedig bérletszünet­ben kerül előadásra a ,,Csodatükör”. Szombaton délután 3 órakor ,,A szűz és a gödölye”. Zilahy Lajos nagysikerű, Voj­­nich-díjjal jutalmazott színműve kerül bemu­tatásra olcsó helyárak mellett. A főszerep­lők közül S. Jánossy Terka, T. Némethy Rózsi, F. Schmiedt Lívia, Sereghy Andor, Szirmay Vilmos, Turóczy Gyula, Kozma Andor, Káldor Jenő, Bakos István, Némethy Zoltán, Seress Gyula és Lengyel István ér­demelnek említést. A második hét nagy szenzációja lesz Seribe ,,Egy pohár viz” cí­mű világhírű vígjátéka. (*) Aixinger László előadása a régi Po­­zsonyról. Dr. Aixinger László, a Toldy Kör ügyvezető alelnöke március 31-én, csütörtö­kön este 7 órakor a katolikus egyházközség nagytermében vetí­tettképes előadást tart a régi Pozsonyról. Az előadást, amelyhez a belépés ingyenes, a pozsonyi MAKK ren­dezi. (*) A „Havi 200 fix” prágai bemutatóját április 5-én tartják a prágai Urániában. Eb­ben a kitűnő magyar vígjátékban, amely Budapesten hetekig futott, Uray Tivadar, Jávor Pál, Páger Antal, Bársony Erzsi, Fü­löp Magda és a magyar színészgárda több kiváló tagja szerepel. A film előadásait már­cius 5., 6. és 7-én tartják meg. (*) Lengyel Irodalmi és zenei est Budapesten, Budapestről írják: A Magyar-Lengyel Szövetség rendezésében a lengyel és magyar kultuszminisz­terek, valamint a­­ budapesti lengyel követ és a varsói magyar követ védnöksége alatt március 29-én a budapesti Zeneművészeti Főiskola kama­ratermében­ jelentős lengyel irodalmi és zenei est lesz. Az est bevezetőjét dr. Czettler Jenő egyetemi tanár mondja, a zárószavakat pedig gróf Szé­chenyi Károly. Az esten részt vesz és a lengyel irodalomról tart előadást a Varsób­ól Budapestre érkező Iwaszlkiewicz Jaroslaw író, az új lengyel irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Az est műsorának további szereplői R. Simonffy Margit és Garamszeghy-Géczy Sándor, akik a mai lengyel költészet remekeit mutatják be Bardócz Árpád, Somogy­váry Gyula és Szabó Lőrinc művészi for­­dításaiban. Endre Béla­ ismert énekegyüttese len­gyel népdalokat, Böszörményi Nagy Béla zongora­művész Chopin és Szymanowszki zongoraműveit adják elő. Egyhangú lelkesedéssel választotta ismét elnökké Gyürky Ákost a nyitrai Szil KE közgyűlése NYITRA. — (Saját munkatársunktól.) A SzMKE nyitrai csoportja csütörtökön tartotta rendes évi közgyűlését, amelyet dr. Gyürky Ákos elnök nyitott meg. Ismertette a múlt évi sikeres működést, amelynek kimagasló esemé­nye a Mécs­est volt. A nyitrai csoport részt vett a komáromi Jókai-ünnepségen, színielőadásokat tartott és segélyezte a környékbeli magyar fal­vak kulturegyesületeit. Az egyesület taglétszá­ma örvendetese­n növekedik és míg a megalaku­láskor csak negyven­ tagja volt, ma már 360 tagot számlál. Beszámolójában dr. Gyürky Ákos kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szé­chenyi Sándor vezetőségi tag és Verő Gézáné Fodor Ilus elhunytéról. — Dallos István titká­ri jelentésében ismertette a ma már országos hírű énekkar működését. Az énekkar Szőke Jó­zsef karnagy kiváló vezetése alatt áll és sok dalosünnepen működött közre. Beszámolt to­vábbá arról is, hogy áprilisban két színielőadás lesz. Úgy ezt a beszámolót, mint Weigl Antal pénztári jelentését a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul és dr. Havas Ármin koreenök vezetésével megejtette az új választást. A je­lölőbizottság indítványát egyhangúlag fogadták el és az új tisztikar a következő: Elnök dr. Gyürky Ákos, helyettes elnök dr. Staud Gábor, alelnökök dr. Havas Ármin, Rol­­fes Bernát, Szőke József és dr. Fekete Imre, aki egyben a gazdasági ügyek intézője, titkár Dallos István, jegyzők Jókai János és Risnyov­­szky Endre, háznagyok Dombay Ede és Lányi Armand, pénztárosok Weigl Antal és Mihalik János, ellenőrök Morvay Kálmán és­­ dr. Neuber Ernő, karnagy Szőke József, az énekkar elnöke Rolfes Bernát, műsorbizott­­­­ság elnöke Verő Géza.­­ A választmány tagjai: dr. Gyürky Ákosné, Verő Károlyné, Klobusicky Irén, Tóth Manci,­­dr. Faith Fülöpné, Mihalik Jánosné, Jókai Já­nosné, dr. Staud Gáborné, dr. Malitus Józsefné, Dombay Teri, Bottka József, Császár Béla, Szabó Károly, Kovács János, Mandák Kálmán, dr. Faith Fü­löp, Jankovits Imre, Sípos István, Balázs László, Gárdonyi Ernő, Cséfalvay Gé­za, Bolya Lajos, Takách Vilmos, Gerley Gyu­la, Biliczky Ferenc. A műsorbizottság vezetősé­ge: Bolya Lajos, Császár Béla, Dallos István, dr. Faith Fülöp, Mandák Kálmán, Mihalik Já­nos, Stift Jenő, dr. Neuber Ernő. Az egyesület alapító tagjai, mint hivatalbóli választmányi ta­gok: dr. Stand Gábo­r, dr. Fratrits József, Es­terházy János, Aujeszky Gyula, Mihalik János, Mihalik Oszkár, Janák Lajos. A komáromi köz­pont közgyűlésén a nyitrai csoportot képviselő bizottság tagjai: Dallos István, Janák Lajos, dr. Gyürky Ákosné, Klobusicky Irén, Verő Géza és Mihalik János. Az egyhangú választás után dr. Gyürky Ákos elnök mondott köszönetet a bizalomért Nagy lelkesedéssel f­áradott székfoglalója után több fontos indítvány hangzott el. A közgyűlés a ké­ső esti órákban lelkes hangulatban ért véget. (*) A római vonósnégyes Kassán. Quartetto di Roma, Európa legjobb vonós­­­négyes zenekara, mint közöltük, hétfőn, március 28-án este fél 9 órakor tartja hang­versenyét Kassán a Schalkház-szálló nagy­termében. A római vonósnégyes a múlt év­ben az európai kamarazeneverseny első dí­ját nyerte Trencsénteplicen, még­pedig negyvennyolc állam zenekarai között vitte el a pálmát a zsűri egyhangú ítélete alapján. A Quartetto di Roma kassai szereplésekor ugyanazokat a darabokat fogja eljátszani, amelyekkel megnyerte az első díjat éspedig a Mozart C-dur quartettjét, Verdi E-moll és Dvorák F-dur quartettjét. Jegyek a Vitéz­könyvkereskedésben kaphatók. (*) Az „Az Ország Utja“, Barankovics István és Dessewffy Gyula gróf szerkesz­tésében megjelent márciusi száma vezető­helyen közli gróf Hunyady Ferencnek a budapesti Nemzeti Kaszinó Széchenyi-em­­léklakomá­ján elhangzott ünnepi beszédét. Kósa János ,,Nemzet és nemzetiség" cím­mel nagyobb tanulmányt irt. Az alapos is­meretekkel megirt tanulmányt most­­­ kezdi közölni a folyóirat. Rihmer Pál a magyar építészeti mozgalommal foglalkozik. Sze­­berthy János a magyarországi mezőgazda­­sági idénymunkások külföldi elhelyezéséről ír, s tanulmánya valóban a magyar mun­­kásexportnak első tárgyi adatokra épült, részletes elemzése. Dessewffy Gyula az osztrák kérdést analizálja, Gogolák Lajos a csehszlovákiai magyar fiatalok új röpira­­­tát, az Ifjúság Szavát ismerteti részletesen. Barankovics István az elhunyt pappoliti­kus, Griger Miklós emlékét méltatja. A Szabad Szószék-rovat, Papp Zoltán or­szággyűlési tudó­sí­tója és kitűnő könyv­szemle eg­észí­ti ki a gazdag számot.

Next