Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-27 / 72. (4515.) szám
121938 március 27, vasárnap. Az emberek szeretni akarnak és valami hatása alatt ép az ellenkezőjét csinálják — mondotta Mécs László egy párisi interjúban A magyar költő diadalútja Fáristól Amszterdamig PARIS. — (A Prágai Magyar Hírlap alkalmi levelezőjétől.) Valami különös, szinte csodálatos dolog az, ami Párisban Mécs Lászlóval történik: ő ma már nemcsak a szűkebb értelemben vett szlovákiai magyar költészet és nemcsak a magyar költészet reprezentánsa, hanem magyar líráján át a katolicizmus mélyenzengő hitének ritmusai szólnak belőle. Olyan korban történik ez, amelyben szélsőséges világnézeti ideológiák harci zaja dübörög, amelyben kevés a hit és sok a mohóság és amelyben az emberek lelke nem tud nyugvópontot lelni. Egy hét óta tartózkodik Mécs László Párisban, de még alig látott valamit Parisból. Autóztatják, vacsorákra hívják, vizitelnie kell, főként azonban mindenütt, ahová eljön, arra kérik, hogy szavaljon és ezáltal a maga hitéből adjon valamit azoknak, akik erre vágynak. Keveset alszik, nem ér rá. A franciákra azt mondják, hogy hidegszívüek és maguknak élők, de Mécs László csodálatos egyénisége kizökkentette belőlük a spontán szeretetet és rajongást, mint a tavasz a fából a virágot. Amellett Mécs alig tud valamit franciául, de ezzel a franciák nem törődnek, ami egymagában is csodálatos jelenség, mert aki Franciaországban járt, jól tudja, milyen súlyt helyeznek arra, hogy az idegen a francia nyelvet beszélje és értse. Mécs egy társaságban! [a világ mai helyzetéről a következő klasszikus szavakat mondotta: — Az emberek mindenütt a világon szeretni és szerettetni akarnak és folyton történik valami: valaki vagy valami hatása alatt épp az ellenkezőjét csinálják tyúkpörökben éppúgy, mint háborúban és forradalmakban. És mégis: ahol lelkek élnek nagy nosztalgiával, megragadják az alkalmat, hogy kóstolgassák a világtestvériség vágyának álmát. A Magyar Tanulmányi Központban március 19-én, Mécs nevenapján volt a nagy fogadás, amelyre többszáz vendég volt meghíva. Mécs szavalt és zene is volt. Másnapra már ebéden volt a Földkörüli Társaság klubjában, ahol Rabindranath Tagore is ebédelt. Ott franciául olvasták föl verseit, a nagy indus költő pedig bengálul adta elő őket. Ilyen rögtönzések történtek ezen a Mécs-ebéden is és ilyen alapon történt az is, hogy Mécs az ihletett pillanat hatása alatt verset ír, amelyet Sauvageot, a klub francia elnöke franciára fordított. Estére már megint fogadás volt Mécs tiszteletére, amelyen sok előkelőség volt jelen, j Erről a fogadásról reggeli nyolc órakor érkezett haza Mécs. Párisi napjainak egyik legszebb napja volt, amikor elment magyar ebédre dr. Kozma Ferenchez, a párisi maigyar paphoz, aki kihozatta nővérét a francia fővárosba, hogy főzzön neki magyar kosztot. Este az Egyetemi Város színházában nagy magyar est volt, amelyen 1200 ember vett részt, több francia, mint magyar. Ugyancsak hétfőn este jelent meg a nagy francia Mécs-kötet, amelyen valóságos fordítóiroda dolgozott. Egész nap szól a telefon, a franciák a magyar költőt akarják megismerni, látni és hallani. Sok interjút készítettek vele, amelyek előkelő lapokban láttak napvilágot. Viaszlemezfelvételekre is sor került és Mécs maga is élete egyik legnagyobb meglepetésének mondja, amikor szavalata után azonnal hallotta saját hangját. Mécs közönsége vegyesen magyarokból és franciákból áll. A magyar nyelvet úgy hallgatják, ha Mécs szaval, mint valami sohasem hallott muzsikát. Rengeteg fényképet és autogramot kell adományoznia, sok meghívást le kell mondania, mert nem bírja az iramot. Amellett Páris ennek a Mécs-diadalútnak csak a kiindulópontja, mert innen elindulva a következő városokat veszi sorra: Lillé, Namur, Hága, Amszterdam, Drezda, majd újra Franciaország, sőt Milánó is tervbe van véve. Körútja befejeztével valószínűleg Prágába jön, ahol legalább egy estét szeretne eltölteni barátaival. Ujházy György „Szent Margit élete“ címmel új misztériumot irt BUDAPEST. — Május 21-én az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával nyílik meg Magyarország első állandó szabadtéri színpada a Margitszigeten. A nézőtér és színpad többezer személy befogadására alkalmas. Az első darab, amit ezen az állandó szabadtéri színpadon bemutatnak, Ujházy Györgynek, a Missa Soleranis szerzőjének ,,Szent Margit élete" című misztériuma lesz, amelyhez Bárdos Lajos zeneus akadémiai tanár komponálta a muzsikát. A hatalmas kórusokat, többszáz statisztát szerepeltető misztérium két részből áll: a kórusbeli részből és Margit megszületéséből, azután Margit életéből és égi felajánlásából. Ujházy György nyilatkozott az uj misztériumról és a következőket mondotta: — Árpád házi Margit fenséges áldozati és szerzetesi hűségében mélyen megrendítő életet dolgoztam fel szabadtéri játék keretében. Ez a kiváltságos életű magyar nő úgy lobogott el az isteni hit tüzében és a magyar népért való lángolásban, mint csodálatos eleven mécs, amit az oltár, előtt gyújtanak engiesztelésül. Ennek a törékeny testben lakó szent elszántságnak a harca valóban drámai és ezt a harcot szerzetesi fogadalmakért vívta királyi szikéinek akarata ellen és az ország hatalmasaival szemben is, akik imánál és vezeklésnél többre tartották az aranya és a kard erejét. A tragikus harc a királylány’ győzelmével, végződött, de Krisztus jegyesét elhagyta mindenki, még sorstársai is.— Misztériumomban ezeket az érzéseket igyekeztem a mai ember lelkében megvilágítani. Egyébként kihangsúlyoztam és érvényre juttattam egy nagy jelenetben, hogy Margit a magyar parasztságnak volt Árpádházi megértő patrónusa és annak is kell maradnia a jelenben is. Kimondottan szabadtéri színpadra írtam ezt a művet és így érvényesülnek majd azok a tömegjelenetek, amelyekben fel akarom vonultatni az árpádházi idők népi és hadi szokásait. (*) A budapesti Operaház és Nemzeti Színház szintén bekapcsolódik a kettős szentév gigantikus méretű előkészületi munkálataiba és ki akarja venni a maga részét az ünneplésből. A két állami színház műsora még nincs véglegesen megállapítva, de annyi már bizonyos, hogy hatalmas ünnepi műsorral készülnek résztvenni az Eucharisztikus Világkongresszuson. A magánszínházak az egész idő alatt kikapcsolják a műsorból francia bohózatokat és a szokványos vígjátékokat és szintén méltó és komoly műsort fognak adni. A „Csodatükör"-vel mutatkozik be Kassán a magyar szintársulat A háromhónapos szezon jó kilátásai KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Az április elsején kezdődő kassai magyar szintévad előkészületei serényen folynak. A bérletgyűjtés, amelyet Rumpelmayer Alajos titkár végez, már eddig is igen szép eredményt mutat és a kassai szezon sikere biztosítottnak látszik. Az elmúlt napokban tartott ankét, amelyen a kassai kultúregyesületek oly lelkesen elhatározták a színház támogatását, érezteti hatását és minden remény megvan arra, hogy az idei kassai szezon nagyon jó anyagi eredménnyel is fog járni. A társulatot Sereghy igazgató kiegészítette a háromhónapos kassai működés idejére. Szerződtette Lantos Ica szubrett-primadonnát és Gál Sándor táncoskomikust. A zenekart is kiegészíti, úgyhogy tizenkéttagú törzszenekar fog állandóan működni és e létszámot is föl fogják emelni a szükséghez képest. A teljesen új, modern díszleteket Bercsényi Tibor tervei szerint készítették el és így a kassai szezon előadásai e tekintetben is teljes mértékben ki fogják elégíteni a magasigényű közönséget. Az első hét műsora a következő: április 1-én, pénteken a Csodatükör, Babay József,Buday Dénes daljátéka kerül bemutatásra megnyitó előadásként. Az első bemutató már alkalmat fog adni arra, hogy a társulat bizonyságot tegyen a szereplők elsőrendű kvalitásairól és technikai felkészültségéről. E darabban mutatkozik be Lakos Klári, a társulat rendkívül tehetséges fiatal szubrettje, tovább R. Mihályi Vilcsi, László Andor bonviván, a kassaiak régi kedvence, Kozma Andor, az új szerelmes színész, Szirmay Vilmos, Ross József, Turóczy, Némethy, a kassai közönség régi jó ismerősei. Az újak közül Bakos István, a jóhangú fiatal énekesszínész jut jelentősebb feladathoz. Az epizódszereplők is elsőrangúak és így bizonyosnak látszik, hogy a darab átütő sikert fog kelteni Kassán is. A zenekart Fest Vidor, a kiváló képességű karnagy vezeti. — Pénteken este páros bérletben, szombaton este páratlan bérletben, vasárnap délután 3 órakor rendes helyárakkal, vasárnap és hétfőn este pedig bérletszünetben kerül előadásra a ,,Csodatükör”. Szombaton délután 3 órakor ,,A szűz és a gödölye”. Zilahy Lajos nagysikerű, Vojnich-díjjal jutalmazott színműve kerül bemutatásra olcsó helyárak mellett. A főszereplők közül S. Jánossy Terka, T. Némethy Rózsi, F. Schmiedt Lívia, Sereghy Andor, Szirmay Vilmos, Turóczy Gyula, Kozma Andor, Káldor Jenő, Bakos István, Némethy Zoltán, Seress Gyula és Lengyel István érdemelnek említést. A második hét nagy szenzációja lesz Seribe ,,Egy pohár viz” című világhírű vígjátéka. (*) Aixinger László előadása a régi Pozsonyról. Dr. Aixinger László, a Toldy Kör ügyvezető alelnöke március 31-én, csütörtökön este 7 órakor a katolikus egyházközség nagytermében vetítettképes előadást tart a régi Pozsonyról. Az előadást, amelyhez a belépés ingyenes, a pozsonyi MAKK rendezi. (*) A „Havi 200 fix” prágai bemutatóját április 5-én tartják a prágai Urániában. Ebben a kitűnő magyar vígjátékban, amely Budapesten hetekig futott, Uray Tivadar, Jávor Pál, Páger Antal, Bársony Erzsi, Fülöp Magda és a magyar színészgárda több kiváló tagja szerepel. A film előadásait március 5., 6. és 7-én tartják meg. (*) Lengyel Irodalmi és zenei est Budapesten, Budapestről írják: A Magyar-Lengyel Szövetség rendezésében a lengyel és magyar kultuszminiszterek, valamint a budapesti lengyel követ és a varsói magyar követ védnöksége alatt március 29-én a budapesti Zeneművészeti Főiskola kamaratermében jelentős lengyel irodalmi és zenei est lesz. Az est bevezetőjét dr. Czettler Jenő egyetemi tanár mondja, a zárószavakat pedig gróf Széchenyi Károly. Az esten részt vesz és a lengyel irodalomról tart előadást a Varsóból Budapestre érkező Iwaszlkiewicz Jaroslaw író, az új lengyel irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Az est műsorának további szereplői R. Simonffy Margit és Garamszeghy-Géczy Sándor, akik a mai lengyel költészet remekeit mutatják be Bardócz Árpád, Somogyváry Gyula és Szabó Lőrinc művészi fordításaiban. Endre Béla ismert énekegyüttese lengyel népdalokat, Böszörményi Nagy Béla zongoraművész Chopin és Szymanowszki zongoraműveit adják elő. Egyhangú lelkesedéssel választotta ismét elnökké Gyürky Ákost a nyitrai Szil KE közgyűlése NYITRA. — (Saját munkatársunktól.) A SzMKE nyitrai csoportja csütörtökön tartotta rendes évi közgyűlését, amelyet dr. Gyürky Ákos elnök nyitott meg. Ismertette a múlt évi sikeres működést, amelynek kimagasló eseménye a Mécsest volt. A nyitrai csoport részt vett a komáromi Jókai-ünnepségen, színielőadásokat tartott és segélyezte a környékbeli magyar falvak kulturegyesületeit. Az egyesület taglétszáma örvendetesen növekedik és míg a megalakuláskor csak negyven tagja volt, ma már 360 tagot számlál. Beszámolójában dr. Gyürky Ákos kegyeletes szavakkal emlékezett meg Széchenyi Sándor vezetőségi tag és Verő Gézáné Fodor Ilus elhunytéról. — Dallos István titkári jelentésében ismertette a ma már országos hírű énekkar működését. Az énekkar Szőke József karnagy kiváló vezetése alatt áll és sok dalosünnepen működött közre. Beszámolt továbbá arról is, hogy áprilisban két színielőadás lesz. Úgy ezt a beszámolót, mint Weigl Antal pénztári jelentését a közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul és dr. Havas Ármin koreenök vezetésével megejtette az új választást. A jelölőbizottság indítványát egyhangúlag fogadták el és az új tisztikar a következő: Elnök dr. Gyürky Ákos, helyettes elnök dr. Staud Gábor, alelnökök dr. Havas Ármin, Rolfes Bernát, Szőke József és dr. Fekete Imre, aki egyben a gazdasági ügyek intézője, titkár Dallos István, jegyzők Jókai János és Risnyovszky Endre, háznagyok Dombay Ede és Lányi Armand, pénztárosok Weigl Antal és Mihalik János, ellenőrök Morvay Kálmán és dr. Neuber Ernő, karnagy Szőke József, az énekkar elnöke Rolfes Bernát, műsorbizottság elnöke Verő Géza. A választmány tagjai: dr. Gyürky Ákosné, Verő Károlyné, Klobusicky Irén, Tóth Manci,dr. Faith Fülöpné, Mihalik Jánosné, Jókai Jánosné, dr. Staud Gáborné, dr. Malitus Józsefné, Dombay Teri, Bottka József, Császár Béla, Szabó Károly, Kovács János, Mandák Kálmán, dr. Faith Fülöp, Jankovits Imre, Sípos István, Balázs László, Gárdonyi Ernő, Cséfalvay Géza, Bolya Lajos, Takách Vilmos, Gerley Gyula, Biliczky Ferenc. A műsorbizottság vezetősége: Bolya Lajos, Császár Béla, Dallos István, dr. Faith Fülöp, Mandák Kálmán, Mihalik János, Stift Jenő, dr. Neuber Ernő. Az egyesület alapító tagjai, mint hivatalbóli választmányi tagok: dr. Stand Gábor, dr. Fratrits József, Esterházy János, Aujeszky Gyula, Mihalik János, Mihalik Oszkár, Janák Lajos. A komáromi központ közgyűlésén a nyitrai csoportot képviselő bizottság tagjai: Dallos István, Janák Lajos, dr. Gyürky Ákosné, Klobusicky Irén, Verő Géza és Mihalik János. Az egyhangú választás után dr. Gyürky Ákos elnök mondott köszönetet a bizalomért Nagy lelkesedéssel fáradott székfoglalója után több fontos indítvány hangzott el. A közgyűlés a késő esti órákban lelkes hangulatban ért véget. (*) A római vonósnégyes Kassán. Quartetto di Roma, Európa legjobb vonósnégyes zenekara, mint közöltük, hétfőn, március 28-án este fél 9 órakor tartja hangversenyét Kassán a Schalkház-szálló nagytermében. A római vonósnégyes a múlt évben az európai kamarazeneverseny első díját nyerte Trencsénteplicen, mégpedig negyvennyolc állam zenekarai között vitte el a pálmát a zsűri egyhangú ítélete alapján. A Quartetto di Roma kassai szereplésekor ugyanazokat a darabokat fogja eljátszani, amelyekkel megnyerte az első díjat éspedig a Mozart C-dur quartettjét, Verdi E-moll és Dvorák F-dur quartettjét. Jegyek a Vitézkönyvkereskedésben kaphatók. (*) Az „Az Ország Utja“, Barankovics István és Dessewffy Gyula gróf szerkesztésében megjelent márciusi száma vezetőhelyen közli gróf Hunyady Ferencnek a budapesti Nemzeti Kaszinó Széchenyi-emléklakomáján elhangzott ünnepi beszédét. Kósa János ,,Nemzet és nemzetiség" címmel nagyobb tanulmányt irt. Az alapos ismeretekkel megirt tanulmányt most kezdi közölni a folyóirat. Rihmer Pál a magyar építészeti mozgalommal foglalkozik. Szeberthy János a magyarországi mezőgazdasági idénymunkások külföldi elhelyezéséről ír, s tanulmánya valóban a magyar munkásexportnak első tárgyi adatokra épült, részletes elemzése. Dessewffy Gyula az osztrák kérdést analizálja, Gogolák Lajos a csehszlovákiai magyar fiatalok új röpiratát, az Ifjúság Szavát ismerteti részletesen. Barankovics István az elhunyt pappolitikus, Griger Miklós emlékét méltatja. A Szabad Szószék-rovat, Papp Zoltán országgyűlési tudósítója és kitűnő könyvszemle egészíti ki a gazdag számot.