Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-22 / 141. (4584.) szám

4 m* pást és a költségvetést a közgyűlés elfogad­ja s köszöntet szavazott a pénztárosnak. Uj körzetek, választások A közgyűlés elvibe­n elfogadta, hogy felállítja a pozsonyvidéki és a szepesi körze­tet is, ennek gyakorlati keresztülvitelét azonban később oldja meg­. Majd megválasztotta az új választ­mányt. Ezek szerint az uj választmány tag­jai­ Boros Béla, Esterházy Lujza, dr. Förster La­jos, dr. Gyürky Ákos, dr. Jankovics Maródi, dr. Kuthy Géza, Janák Lajos, Köpernic­zky Kornél, Révay István, Schubert Tódor, dr. Staud Gábor, d­r. Sziklay Ferenc, Vajlók Sándo­r, dr. Párkány Lajos, Baltazár János, Gsáfi Pál, Sonkoly End­re, Bodon Lajos, Berber Gyula, Székely Berta­lan, dr. Boross Zoltán, dr. Pfeiffer Miklós, Jó­­kay Imréné, Berecz Kálmán, dr. Borka Géza, Fülöp Zsigmond, Gidró Bonifác, Bíró Lucián, dr. Szijj Ferenc, Kossányi József, ifj. Nagy János, Rollfesz Bemét, Somogyi István, dr. ifj. Mohácsy János, dr. Duka Zólyomi Norbert, Meggyesi Sándor, Zombory György, Valkovics Imre, Mar­­kovics István, Biró Camilló, Izsói Mária, Akács Árpád, Orémusz Endre, Wittenberger János, Ho­­lota Károly, Bojsza József, Sedivy Béla, Beluch Imre, dr. Tóth Dezső, Lencz György, dr. Ge­­rényi Tibor, Ivánfy Géza, Fizély Imre, Erdélyi Gáspár és Brogyányi Kálmán. A választmány helyettes tagjai: Nagy Béla, Szabó Dénes, Menyhár János, Nemcsik Valter, Vendégh­ La­jos, Papp József, dr. Fekets Imre, Tárnok Gyula, Scherer Lajos, Molnár László, Vásárhelyi Ká­roly, Vaskó Imre, dr. Soós Imre, dr. Kenessey Kálmán, Weisz Oszkár, Kovács Károly, Schmidt Imre, Molnár János, Nehéz Ferenc, Szalay Pál, Siló Bálint, Nemcsik Béla, Erdélyi Béla, Gás­pár Sándor, Gyárfás János, Rácz Ferenc, Sebő László, Száraz­­ Vilmos, Terstyánszky Mihály, Nagy Sándor, Varga Imre (Rimaszombat), Benkó Iván, Buday Ferenc, Dinnyés Károly, Farkas Károly, Jaeger Lajos, Zachár Rezső, Ko­vács Lajos, Szőke József, Császár Béla, Klobu­­siczky Irén, Csexy István, ifj. Kollányi Miklós, Németh József, Yongrey Béla és Kerekes La­jos. A felügyelő tanács tagjai: Bartos Frigyes, Oszvald Dániel Váczy József,­ Csepy Béla, Árendás József (Köbölkút), Rábay Béla, Oberth Kálmán, Szombat Antal, Haulik György, László Zsigmond, Verő Géza, Koleith Ferenc, dr. Gyürky Ákosné, Környei Elek, dr. Hajdú Lu­kács és Weisz Kornélia. Országos gyűjtés és egyéb ügyek Majd Szombathy Viktor főtitik­ár beszámolt arról, hogy a SzMKE beadta az országos hiva­talihoz az országos gyűjtés iránti kérését s reméli hogy az országos hivatal a SzMKE-nek ezt éppúgy, mint más kulturegyesületeknek is, megadja. A főtitkár részletesen ismertette a kérvényt s a főközgyűlés megbízta az elnökséget, az intéző­­bizottságot, valamint dr. Duka Zólyomi Nor­bertet és Vájlok Sándort azzal, hogy az orszá­gos gyűjtés ügyét intézzék. Ezek után alapsza­­bálymódosításra került a sor, — a közgyűlés el­fogadta a módosítást a SzMKE céljainak meg­jelölésében s a választmány, valamint a felügye­­lőtanács tagjai számának emelésére vonatko­zólag. Elhatározták egyesületi jelvény, valamint az egységes adminisztrációs nyomtatványok ki­adását, amely minden szervezetre nézve kötelező lesz. A központi, valamint kerületi kiküldött a községe­ket egyenként látogatja meg s ellenőrzi az ügy­vitelt, valamint a pénzkezelés módját. Az indít­ványok során elhatározták, hogy a SzMKE ve­zetősége gondoskodni fog a női háztartási tan­folyamok létesítésén, valamint ősszel és tavas­­­szal hétköznap is tart kerületi megbeszéléseket. A közgyűlés dr. Jankovics Marcell lelkes záró­szavaival ért véget. A közgyűlés résztvevői a Tromser-szállóban közebéden vettek részt s sokan közülök megte­kintették a Jókai Egyesület múzeumi gyűjtemé­nyeit, ellátogattak a gutai polgári iskolások ké­zimunka kiállítására, a gyermekdalosversenyre és a cserkészek műsoros délutánjára. Az elnökség megválasztása Délután fél négykor ült össze a SzMKE vá­lasztmánya s megválasztotta egy évre a vezető­séget, Markovics István korelnök, a perbetei SzMKE-csoport elnökének elnöklésével. A választmány egyhangúlag az eddigi vezető­séget választotta meg s elnökké nagy lelkese­déssel ismét dr. Jankovics Marcellt, alelnö­­kökké Schubert Tódort és dr. Szijj Ferencet, pénztárossá ifj. Nagy Jánost, ügyésszé dr. Kál­­lay Endrét és dr. Prenghy Árpádot, jegyzőkké Zombory Györgyöt és Bocz Eleket, ellenő­rökké Bartos Frigyest és Biró Luciánt válasz­totta meg. A Választmány az Intézőbizottságot felhatalmazta a fontosabb és sürgősebb ügyek elintézésére. Dr. Jankovics Marcell néhány keresetlen szóban mondott köszönetet a bizalomért. Fleischmann Gyula előadása Nagy érdeklődés mellett tartotta meg ezek után dr.­ Fleischmann Gyula előadását a köztársaság­ban élő nemzetek kulturális egyesületeiről, azok felépítéséről, céljairól, munkamódszereiről és anyagi kereteiről. A­ cseh és szlovák Maticák, Ukkla egyesületek( a Slovtneká Liga* a Deutscher Teleki Pál új alapokra akarja helyezni a magyarországi ifjúsági szervezkedést Bajtársi egyesületek helyett szakegyesületekben tömörülne az ifjúság BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­­jelentése.) Gróf Teleki Pál vallás- és közokta­tásügyi miniszter •— mint ismeretes —, tervbe vette a középiskolai oktatás mélyreható reform­ját. Az új magyar közoktatásügyi miniszter emellett úgy látszik meg akarja reformálni az egész ifjúsági nevelésügyet a legalsó foktól a főiskolai oktatásig s egyben korszerű reformo­kat óhajt végrehajtatni a főiskolai diákszerveze­tekben is. A „8 Órai Újság" jelentése szerint gróf Teleki Pál kultuszminiszter szombaton és hétfőn fontos tanácskozásokat folytatott a ma­gyar diákszervezetek vezetőivel s a bajtársi egyesületek szövetségének elnökségével. A mi­niszter a bajtársi egyesületek érdemeinek fel­sorolása után közölte az ifjúsági vezetőkkel, hogy a mostani idők bizonyos korszerű refor­mokat tesznek szükségessé és pedig nemcsak az egyetemi tanulmányok rend­jében, hanem első­sorban és hangsúlyozottan a diákszervezetek és bajtársi egyesületek körében is. A miniszter fel­fogása a korszerű reformokkal kapcsolatban — mint azt a diákság vezetői a miniszter szavaiból kivették — az, hogy meg kell szüntetni a jelenleg fennálló bajtársi szervezeteiket és az egész ifjúsági tömörülést új alapokon kell ismét meginditani. Az ujjáiszervezésnél a munka irányvonalát a szaktudás határozza meg, vagyis a mostani baj­társi egyesületek helyett helyesebb volna, ha az ifjúság foglalkozási ágak szerint tömörül­ne egyenletekbe, tehát külön jogász-, külön mérnöki külön orvosi, külön tanári s külön gaz­dászegyesü­letek alakulnának. Teleki Pál gróf kultuszminiszter az ifjúság ve­zetőivel­­ közölte azt az elgondolását is, hogy helyesnek találná az ifjúságtól elválasztani, il­letve távol tartani azokat a dominus szerveze­teket,­­ amelyek minden bajtársi egyesület életé­ben és irányításában jelenleg döntő szerepet játszanak. A dominusi karban ez idő szerint a politikai életnek majdnem minden vezető tagja helyet foglal. A miniszter elgondolása az ifjú­sági szervezeteikről az, hogy a jövőben csakis tényleges egyetemi és főiskolai hallgatók lehes­senek tagjai az ifjúsági egyesületeiknek és veze­tő szerepet is csak egyetemi, illetve főiskolai hallgatók vihessenek az egyesületi élet irányí­tásán­áh Pénteken nagygyűlést tartanak az ifjúsági ésszervek és a bajtársi egyesületek szövetsé­ge. Ezen a nagygyűlésen gróf Teleki Pál kul­tuszminiszter személyesen is jelen lesz és min­den valószínűség szerint fel is fog szólalni. Ifjúsági körökben azt várják, hogy a miniszter részletesen fog nyilatkozni arról, hogy azok az elgondolások, amelyeket szombaton és hétfőn közölt a bajtársi egyesületek vezetőivel, konkrét terveket, illetve javaslatokat takarnak-e, vagy pedig tisztán csak elvi jelentőségű beszélgetés zajlott le a diá­kvezérek és a miniszter között. A pénteki diáknagygyűlést ezért óriási érdeklő­dés előzi meg. Kulturverband munkáját a statisztika tükrében, alapszabályaik és egyesületi történetük ismerte­tésével igen érdekes módon ismertette az előadó, végkövetkeztetésül vonva le, hogy minden nem­zetiség szilárdan ragaszkodik anyanyelvéhez, kultúrájához, különösen pedig iskoláihoz s az iskola- és óvoda-kérdést tartja legfontosabbnak a nemzet fennmaradása érdekében. A kitünően sikerült, igen tartalmas előadást dr. Fleischmann Gyula, felkérésre, az ősz folyamán a Jókai Egye­sületben megismétli* 1938 junius 22, pzerda. Baldőcfürdő Tátrai gyermek- és diáküdölő fiuknak és lányoknak.­­ Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké! Strand, evezés, tennisz, lovaglás, hizókura, stb. Orvosi felügyelet. Idegen nyelvek. Kedvező feltételek. Prospektus: Igazgatóság, Baldovte kúpele, p.Spitské Po­­hradie. Fellendülés a kassai magyar elemi iskolában KASSA: Ed­d­ig két közleményben számoltunk be a kassai magyar iskolák ör­vendetes fellendüléséről, ami párhuzamo­san halad a nemzeti újjáéledés közéleti és politikai megnyilvánulásaival. Közöltük, hogy a középfokú magyar iskolákban ré­szint­ ugrásszerű emelkedés következett be a létszámban, részben pedig évek óta sza­bályosan emelkedő létszám mutatja az egészséges fejlődést. A magyar elemi iskolában még nem tud­tuk megállapítani a fellendülés mértékét, mert itt a beh­atások csak június 23-án és 24-én lesznek. Tudvalévően Kassán csak egyetlen állami magyar elemi iskola van, ez a belváros déli részében fekszik és így óriási áldozatot kell hozniok azoknak a szegény magyar gyermekeknek, akik télvíz idején a város távoleső perifériáiról kény­telenek bejárni a magyar iskolába. Régi sé­relme ez az állapot a kassai magyarságnak, évek óta követeli a magyarság pártja új magyar elemi iskolák felállítását, egyelőre legalább azt, hogy a meglevő szlovák ele­mi iskolák mellett állítsanak fel párhuzamos magyar osztályokat a külső városrészek­ben. Évek óta süket fülekre talált ez a kö­vetelés és most bizonyára a változó idők szellemét mutatja, hogy a legutóbbi vá­rosi közgyűlés egyhangúan úgy dön­tött, hogy sürgősen megkeresi a tanfel­ügyelőséget és a pozsonyi iskolai referá­­tust, a legszükségesebb magyar párhuzamos osztályok felállítása iránt. Egyelőre csak a déli és északi állami elemi iskolák mellett felállítandó magyar párhuzamos osztályok­ról van szó, de mégis biztató jelenség,­­hogy az erre vonatkozó kérelmet minden ellen­­mondás nélkül, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül tette magáévá az egész képviselőtestület. Az idő sürget, alig egy-két nap választ el bennünket a beiratkozásoktól, a szüksé­ges hivatalos lépéseket is néhány rövid nap alatt kell megtennie az iskolai ható­ságnak, tehát rendkívül fontos, hogy az egész kassai magyarság tudjon az új fejle­ményről, tudja azt, hogy a külvárosokban lakó gyermekeknek a jövőben nem kell im­már kilométereket gyalogolniok, hogy el­jussanak a magyar iskolába. Mondani sem kell, hogy a magyarság vezetői mindent el­követnek, hogy az új rend már a jövő isko­lai évben életbe lépjen, viszont a magyar elemi iskolai oktatás decentralizálására az adott helyzetben csak akkor lehet számíta­ni, ha az eddiginél nagyobb számú gyerme­ket iratnak be, főleg az első osztályba. Az idő rövidsége miatt ugyanis csak úgy oldható meg egyelőre a sürgős kérdés a hi­vatalos eljárások labirintusában, hogy a külvárosokban felállítandó párhuzamos ma­gyar osztályok mint a Hunyadi-utcai ma­gyar elemi iskola kihelyezett osztályai mű­ködnek. A mai helyzet az, hogy a most el­múlt tanévben is százhatvan olyan növen­déke volt az iskolának, akik két kilométer­nél nagyobb távolságból jártak be az isko­lába. (E nehéz helyzet miatt kellett beve­zetni az egyszeri frekvenciában való ok­tatást.) Ami a jövő tanévet illeti, a déli és északi perifériákon első érdeklődésre mint­egy nyolcvan első osztályba kerülő magyar gyermeket sikerült összeírnunk, tehát min­den kilátás megvan arra, hogy az egész városból jelentkező gyermekek száma jóval túl fogja haladni az elmúlt évi elsőosztályos létszámot, ami száztizennégy volt. A szabályzat szerint legalább százhu­­szonkét gyermeknek kell jelentkeznie az első osztályba, hogy meg lehessen nyitni a harmadik párhuzamos osztályt. Minden jel azzal biztat, hogy ezt a számot el fogjuk érni és túl fogjuk haladni, mindenesetre azonban tudniok kell a szülőknek, hogy a jövő tanévre minő könnyebbséggel számol­hatnak gyermekeik taníttatásában. Tudniok kell mindenekelőtt, hogy a Hunyadi-utcai iskolában kell beiratniok gyermekeiket, mert onnan fog megtörténni a magyar osz­tályok kihelyezése. Ez nagyon fontos tud­nivaló: a szülőknek nem szabad magyar is­kolába készülő gyermekeikkel közvetlenül a déli vagy északi iskolában jelentkezniük, mert megtörténhetik, hogy félreértés foly­tán a szlovák iskolába írják be gyermekei­ket. Tudniuk kell a magyar szülőknek, hogy az egész városi képviselőtestület egy­hangú határozattal állt ki a magyar isko­láztatás megkönnyítése mellé, tehát nincs többé ok arra, hogy a magyar isko­láztatás­­ súlyo­s áldozatot jelent Iúdulok, kell a magyar szülőknek, hogy a magyar osztályok kihelyezése annál könnyebben és gyorsabban megy végbe, minél több nö­vendék jelentkezik az első osztályba a Hu­nyadi-utcai iskolában. Nem lehet kétséges, hogy­ a magyar ele­mi iskola létszámában be fog következni a várt emelkedés. Vannak vérmes reményke­dők, akik az eddigi két párhuzamos osztály helyett négy párhuzamos osztályra számí­tanak az első osztályban, tárgyilagos mér­legelés alapján azonban meg kell eléged­nünk azzal, hogy három párhuzamos osz­tály lesz és így két osztályt ki lehet he­lyezni a perifériákra a képviselőtestület ha­tározata értelmében. Így is szükség van a­ minél nagyobb számú jelentkezésre, mert tudni kell, hogy az iskolai hatóság különös szigorúsággal ellenőrzi a beíratott gyerme­kek nacionáléját akkor, ha új párhuzamos osztály felállításáról van szó. A szabályzat szerint megtagadható a jelentkező gyermek felvétele: 1. ha nem abban a városban la­kik, amelyben beíratják, 2. ha nem cseh­szlovák állampolgár, 3. ha augusztus 31-ig nem tölti be hatodik életévét. E feltétele­­­ket általában liberálisan kezelik, az eddigi gyakorlat szerint csak olyankor szoktak szigorú vizsgálatot tartani e tekintetben, ha új párhuzamos osztály felállítását kérik. Ta­lán ennek a körülménynek tudható be, hogy az egyetlen állami magyar elemi is­kola Kassán az elmúlt években nem fejlő­dött, tanulóinak létszáma öt év óta körül­belül ugyanannyi volt, holott éppen ezalatti az idő alatt tapasztalható nagyobb arányút fellendülés a középfokú magyar iskolákban. Akárhogy is állt a dolog, a múltban, mai már képtelenségnek tartjuk, hogy a régi szigorral meg akarják akadályozni az is­kola várható fellendülését, — ma, amikor annyi szó esik a közszellem változásáról és amikor e változás spontán módon meg is nyilatkozott a város közgyűlésének ha­tározatában. A keretek — ha módjával is — tágulnak és az öntudatra ébredt kassai magyarság meg fogja tenni a magáét, hogy a keretek kitöltessenek. A középfokú iskolák fejlő­dése mellett nem maradhat el az elemi is­kola fejlődése sem. Sok esetről tudunk, hogy magyar középiskolába iratnak be gyer­mekeket, akik szlovák elemi iskolát végez­tek, ami azt mutatja, hogy a szülők még idejében felismerték növekvő gyermekeik igazi érdekét, az anyanyelvi oktatás paran­csoló előnyeit. Ma már a magyar szülők­nek a gyermek első elemibe való h­atásakor tudniok kell, mi a teendőjük, tudniok kell­, milyen döntő igazság rejlik az egyszerű jelmondat mögött: Magyar gyermek ma­gyar iskolába való! Pillanatig sem kétel­kedünk abban, hogy a kassai magyar gyer­mekek az eddiginél jóval nagyobb töme­gekben jelentkeznek szüleik társaságában a Hunyadi-uccai elemi iskolában június 23-án és 24-én. WSSSF* Beiratások a pozsonyi magyar reálgimnáziumba POZSONY: — Amint már jelentettük, a pozsonyi magyar reálgimnázium első osztá­lyába ma, szerdán délelőtt 10 órakor kez­dődnek el a felvételi vizsgák. Értesülésünk szerint eddig kb. 120 jelentkező van. Kívá­natos volna, ha még többen jelentkeznének, hogy így biztosítható legyen a három osz­tály (A, B, C) megnyitása, nehogy két osz­tályban túlzsúfoltság legyen. Ismételten fi­gyelmeztetjük a magyar szülőket, hogy­ gyermekeiket sürgősen jelentsék be a gim­názium igazgatóságánál a szükséges iratok­kal (állampolgársági bizonyítvány, születé­­si bizonyítvány és iskolai elbocsátási bírói nyitvány.) Kellően fejlett gyermekek a ne­gyedik elemiből is jelentkezhetnek felvételi vizsgára. Igen fontos a vidéki diákok je­­lentkező jfc

Next