Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-13 / 209. (4652.) szám

1938 szeptember 13, kedd. A Diószegi SE legyőzte a Ligetit POZSONY­ — Admira—PTE 2:1 (2:0). A játék nagyon gyenge nívón mozgott Az első félidőben Gregor és Proks lőtték az Admira góljait szünet után a PTE Wunderlich 11-esével javított. A 10. percben Pavlik, az Admira játékosa megütötte Luzsica bírót, akire a játékvezető lefújta a mérkőzést A két pontot előreláthatóan a PTE kapja. Virágvölgy—Donaustadt 4:3 (1:2). A Donaustadt volt a jobbik csapat és megérdemelte volna a győ­zelmet Jellinek és Huffnagel I. (2) góljaival már Síi­re vezetett a Donaustadt amikor a Virágvölgy Fehér góljaival egyenlített A győztes gól úgy esett hogy Donaustadt kapusa kiállt és helyettese egészen ve­szélytelen labdát beengedett Diószegi SE—Ligeti 3:0 (2:0). A DSE nagyszerűen játszott és biztosan verte a nagyon visszaesett Ligetit Az első félidőben Csanaky és Vincze, szünet után pe­dig Varjú lőtte a gólokat. Fekete bíráskodott 200 néző előtt. Főrév—Vas-Rapid 11 4:1 (1:1). A Vas-Rapid első veresége az első osztályban. A főrévi csapat biztosan győzött II. osztály: BTC-MTE 2:1 (1:0), BUSE-Test­vériség 1:1 (1:0), Püspöki TK-DSK 3:1 (0:1). Szlovákiai eredmények ÉSZAKI KERÜLET KASSA. KAC XI.—Szepesi SC 1:0 (0:0.) Gól: Tomkó­ — KSC—Baraki SC 2:1 (1:0.) Bajnoki ROZSNYÓ. RSC—Eperjesi PTVE 5:0 (1:0.) NYUGATI ZSUPA Malacka—Városi Művek 2:2 (1:0.) — Szered— Vágujhely 1:0 (0:0.) — SK Kábel, Pozsony—­SK Ligetfalu 4:1 (1:0.) — Bosány—Galgó­c NAGYSZOMBATI TORNA 3:0 (0:0.) Második napi eredmények: Rapid—Trencséni TC 2:0 (1:0). — Tapolcsány—Füleki TC 2:1 (2:0.) A tornát a Rapid nyerte Trencsén, Tapolcsány és Fülek előtt. A két napi mérkőzéseknek össze­sen 5000 főnyi nézőjük volt. KÖZÉPKERÜLET RIMASZOMBAT. Törekvés ifj.—Losonci AFC ifj. 2:1 (0:1.) Első ifjúsági kerületi bajnoki döntő. SS ^ KÖZGAZDASÁG If A rovatért LÜKY GÉZA felel „Nyugat finanszírozza Keletet"? Egy szlovák erdőgazdasági szakértő a miniszterelnökhöz közelálló szlovák lapban élesen visszautasítja a magyar rezsim erdőgaz­dálkodásáról felsorakoztatott vádakat ■ [UNK] Miért nem jövedelmeznek a keleti országrészek erdei? PRAGA. — A cseh lapok az utóbbi­ időben egymást túllicitálják annak a bizonygatásában, hogy Szlovákia erősen passzív s hogy a nyugati országok sokat fizetnek rá. A miniszterelnökhöz közelálló „Slovensky Hlas“ ezzel kapcsolatban azt írja, hogy „Szlovákia gazdasági téren is megáll a saját lábán és boldog lesz, ha a közmunkák kiadá­sában is úgy fog részesedni, amint az megfe­lelne annak a kulcsnak, amelynek arányában a közterheket viseli." A centralista irányzatú és Szlovákiával szem­ben barátságosnak nem mondható „Hospodár­­sky Rozhled“ című gazdasági hetilap legutóbbi számában „Nyugat finanszírozza Keletet" cím alatt az állami erdők gazdálkodásával foglal­kozva azt állította, hogy e téren a köztársaság keleti részeinek passzívumát a nyugati ország­részek aktívumából kell fedezni. A cikk bővel­­kedik a régi magyar rezsimre vonatkozó rekri­­mininációkban és „Milyen messze vagyunk már attól az időtől, amikor Szlovákiára a magyar uralom alatt úgy tekintettek, mint gyarmatra, ahonnan tekintet nélkül vették azt, amit lehetett, hogy az Alföld helyzete mértnél jobb legyen** és ehhez hasonló mondatokban. Erre a külszínre szakszerűnek látszó, de adataiban és következ­tetéseiben téves cikkre ma a miniszterelnökhöz közelálló „Slovensky Hlas“ hosszabb választ közöl egy szlovákiai erdő­­gazdasági szakértő tollából. A lap mielőtt a választ ismertetné, annyit je­gyez meg, hogy „a cseh gazdasági bölcsek jobban tennék, ha nem forszíroznák azt a legendát, hogy a nyu­­gati országrészek ráfizetnek a keleti ország­részekre, mert az ellenbizonyitékok igen sok olyasmit hozhatnának felszínre, amelyeket jobb ma eltakarni." A szlovákiai erdőgazdasági szakértő a „Hospo­­dársky Rozhled" cikkére többek között a követ­kezőket válaszolja: „Nincsenek kezeim között az államfordulat előtti Magyarország statisztikai adatai, de adataim vannak a szlovákiai és a kárpátal­jai állami erdők jövedelmezőségéről a magyar éra alatt és ezek szerint — kivéve az ungvári erdőigazgatóságot, — az összes­­ok magasan aktívak voltak annak igazgatása­ellenére, hogy a fakészletekhez nem nyúltak olyan ra­dikálisan, mint ma. Ezért helytelen azt állítani, hogy a szlovákiai és a kárpátaljai erdők alacsony jövedelmezősége ki­sebbér­tékűs­égükből és a fakészletek kisebb mennyiségből folyik. A szlovákiai és a kárpátaljai erdők államfordu­­­­lat utáni kis jövedelmezősége nem is abból fo­lyik, mintha Magyarország az államfordulatig nem invesztált volna beléjük eleget, mert a csehszlovák állam néhány igazgatóságot az akkori viszonyokhoz képest igen jól beren­dezve vett átt. (Például: Besztercebánya, Liptó­­újvár.) Hogy a keleti országrészek erdei nem jövedelmeznek, • • ennek oka az utódállamok közötti rossz ke­reskedelmi kapcsolatban keresendő, amelyek­nek legtöbb kárát a keleti országrészek vallják, valamint ama tényekben, hogy a mi kormány­köreink az államfordulat óta eltelt hosszú idő alatt szörnyen keveset törődtek azzal, hogy a keleti országrészeknek éppen a fája és a fa­termékei új piacot nyerjenek az elvesztett ma­gyar Alföld helyett. De egészében véve a köz­társaság nem törődött eleget azzal, hogy a Nyugat és Kelet gazdasági standardja kie­gyensúlyozódjon és ezzel maga idézte elő, hogy a keleti országrész jobb egzisztenciáját a szélesebb önkormányzatban keresi, mint amilyet az állam alapításakor különféle egyez­ményekkel bebiztosítottak.­­ Szlovákiában és Kárpátalján a háború előtt­i fa és a fatermékek elhelyezési viszonya egész é­v tben véve jó volt, hiszen az erdőgazdálkodásnak ijó szolgálatot tettek a tutajozható folyók és vas­­lutaik, amelyek a termékeny magyar Alföld felé közvetítettek és éppen a köztársaság legkeletibb része volt az, ahol a lágy gömbfa ára, — amely döntő az erdővagyon jövedelmezősége tekintetében — a legmagasabb volt­­ és Középszlovákia felé csökkent. A cikkíró ma­ga azt állítja, hogy a magyarok keveset invesz­táltak, tehát nem építettek ki elegendő közleke­dési eszközt és így nem tudtak olyan intenzíven­­ hozzányúlni az erdők fakészleteihez, amint azt­­ a mostani igazgatás teszi. (Csak meg kell nézni­­ például Felség uram vidékét.)­­ Legyünk őszinték, hogy az államfordulat utá­­­ni beruházási tevékenység nem jószívűségből folyó segély volt, nem szerelemből történt, é­ hanem azért, hogy hozzányúlhassanak a kész­­­­letekhez és hogy megtakarítsanak a manipulá­­­­iós­ kiadásokon. Magyarország Szlovákiával is nem bánt úgy, mint gyarmattal, hiszen Szlo­­­­­vákia aránylag jobban ki volt építve, mint a­­ mezőgazdasági Alföld. Sőt állíthatjuk, hogy a­­ budapesti központi állami erdőigazgatóság­­ favorizálta Szlovákiát, mert annak főnökei a­­ szlovákiai igazgatóságoktól származtak és sze­­­­rették Szlovákiát.­­ * Szlovákiában volt az erdészeti főiskola is. Szlovákia az államfordulat óta csak a főisko­­l­­ák megszüntetésével tízmilliókra menő káro­­­­kat szenvedett. N­Hogy a magyar kormánynak eme ténykedésével a gazdasági célokon kívül magyarosító törekvései is volta­k, azt senki sem tagadja. Hogy a magya­rok az erdőgazdálkodásban konzervatívak és tárgyilagosaik voltak, azt el kell ismerni. Tehát nem a vagyonán­ak alacsony bérértékűsége, — amint azt említették, — sem pedig az erdőva­­­gyon kisebb produkciós képessége az oka an­nak, hogy Kelet ma kevesebbet jövedelmez, mint Nyugat. Államunk keletkezésével az ország ke­leti részében romlottak az erdőgazdasági viszonyok. A vasúti hálózat átépítésével, kiegészítésével,­­ autóutak építésével, a vasúti szállítási tarifa­­­ rendezésével, a fakitermelés, feldolgozás és el­it osztás tervszerű szabályozásával, helyes keres­­­­kedelmi politikával az álam Keleten is emelhet­­­­te volna a gazdasági színvonalat, miáltal az ál­lami erdők Keleten is magasan aktívakká váltak volna. És azután a különféle szerzők nehogy ar­ra a gondolatra jöjjenek, hogy az állami erdők drágán központosított igazgatása megmenti azo­kat a tartós deficitektől. És végül, hogy a tőke Keletre szivárog, az csak annak a bizonyítéka, hogy az államnak­­ ez a része életképes, mert a tőke oda mene­kül, ahol biztonságba érzi magát, ahol jól kamatozik és hogy ezek a kamatok a helybeli lakosságnak súlyos terheket is jelente­nek, nemcsak jótéteményt, az egészen világos, mert elkerülhetetlen, hogy Szlovákia és Kárpát­alja gazdasági fölvirágzása és fejlődése túlnyo­mó mértékben a saját forrásokból és erőkből táplálkozzék és ez csak az ország egyes részei­vel való igazságos bánásmóddal következhet be." Eddig a ,,Slovensky Hlas“-f van a szlovákiai erdőgazdasági szakértő cikke. A válasz súlyos beismeréseket tartalmaz és megdönti azokat meséket, amellyel a cseh lapok ebben a kérdés­­­ben operáltak. Joggal várjuk el, hogy az illeté­kesek ne álljanak meg a beismerésnél, hanem célszerű gazdasági intézkedésekkel igyekezzenek e téren is helyrehozni a múlt mulasztásait s ez­zel előmozdítani a keleti országrészek gazdasá­ Emelkedő fakivitel mellett a fűrészáru kivitele csökkent PRAGA. — A fakivitel héthónapi adatait ma hozták nyilvánosságra. Július hónapban összesen 12.055 (10 tonnás) vagon fa került kivitelre a júniusi 11.312 vagonnal szemben. A január-jú­­liusi időszakban összesen 76.527 vagon fát vit­tek ki, szemben a múlt év azonos szakában ki­vitt 67.283 vagonnal. Ebből a lágy fűrészelt áru­ra 13.099 (tavaly 14.669), a bükk fűrészelt áru­­ra 3371 (4113) vagon jut. A fabehozatal az év hét hónapjában 8269 (9379) vagont tett ki. Kárpátaljai eredmények UNGVAR: MAGYAR BAJNOKSÁG UAC—UTKSC 5:1 (0:1). Vezette: Rot­h. Megérdemelt győzelem. Az UAC a második félidőben megsemmisítő fölénnyel játszott. Gól­­lövők: Zádor (3), Kahan, Fucskó (11-esből), illetve Patay. 300 néző az UAC-pályán. UAC I.—UTKSC I. 0:0. II. osztályú: UKMSC—UMTE 2:0 (0:0). Durva küzdelem. Az UMTE-pályán vezette Hirschberger. Gólok: Ga­­lamboss és Kontrát,ovich. BEREGSZÁSZ: Várpalánkai Spartakus—BMSE 2:4 (1:2). A honi csapat biztosan győzött. Góllö­­­vők: Berta (2), Szabó és Varga (11-esből), illetve Leutner. Játékvezető: Győrffy Zoltán, aki Kontra­ C6in (Spartakus) és Klein (BMSE) játékosokat ki­­állította. NAGYKAPOS: zette Rordeutscher. KTK—Csapi SE 4:2 (3:2). Ve­gólok: Huszágh (2), Germán és Banykó, illetve Mecsey (2.) UNGYAR, SZLÁV BAJNOKSÁG SK Rusj II.—SK Szobránc 14:0 (6:0). MUNKÁCS: Slavia—Csinaciova 7:2 (4:0). IFJÚSÁGI MÉRKŐZÉSEK UNGVAR, UAC ifj.—UTESC ifj. 2:2 (1:2). Já­tékvezető: Herskovits. Gólok: Hadzsega (2), illetve Rod­hman és Herskovits. ATLÉTIKA­ ­­­ A milánói nemzetközi versenyen igen jó ered­mények voltak. Részletek: 100 m.: Walker (USA) 10.4 mp. — 400 m.: Brown (angol) 47.1 mp., 2. Ma­lott (USA). — 800 m.: Harbig (német) 1:52.8, 2. I­anzi (olasz). — 1500 m.: Wooderson (angol) 3:58.4, 2. Beccali (olasz). — 500 m.: Syring (német) 14:39 p. — 5000 m. gyaloglás: Mikaelson (svéd) 22:13.3 p., 2. Cooper (angol). — 110 m. gát: Tolmich (USA) 14.8 mp., 2. Oberweger (olasz). — Magas­ugrás: Walker M. (USA) 2.05 m. — Távolugrás: Maffel (olasz) 7.23, 2. Leichum (német) 7.14 m. — Rúdugrás: Varoff (USA) 4.38 m. — Diszkosz: Ober­­w­eger (olasz) 50.25 m., 2. Schröder (német) 48.71 méter. ) ( Franciaország atlétikai válogatottja Bázelben Svájcot 93,80 pontaránnyal győzte le. Svájc stafétá­ja a 4 X 100 m-en 41.8 mp.-el és Kellerhals a 400 m. gátfutásban 53.5 mp.-el új svájci rekordot állított fel. A többi eredményeket az esőzés befolyásolta. )( A göteborgi nemzetközi versenyen a német Wöllke a súlydobásban az észt Kreek mögött a második helyre került. Kreek 15.92, Wöllke pedig 15.85 méteres eredményt ért el. A finn Kotkas a magasugrásban és diszkoszban a svéd Örmark, il­letve Bergh mögött a második helyen végzett.­­( A stockholmi nemzetközi versenyen a svéd Johnson 8:24.6 p. alatt legyőzte a finn Makit és Pekurit. )­­ Belgrádban megkezdődtek a Balkán-versenyek, Bulgária nem indult. Az első nap után Jugoszlávia 40.5 ponttal vezet Görögország 26, Románia 16, Tö­rökország 7.5 és Albánia 1 pontja előtt. A 10 kilo­méteren Christe (Románia) 32:15.1 perccel és Kova­­csevics (jugoszláv) a súlydobásban 14.58 méterrel új Balkán-rekordot értek el. KERÉKPÁR­ ­­ A Prága—Karlsbad—Prága versenyt Rozvoda (Slavia) nyerte 8 óra 22 p. 21 mp. alatt a svájci Weber előtt. Ifjúsági győztes Kupecek (Slavia) lett:­(—) Az autóimportőrük a Metropress jelentése való emelését, amint az államfordulat előtt volt, szerint az idei prágai autókiállít­áson­ nem vesznek részt. (—) A tőzsde nem tartja valószínűnek belső kölcsön kiírását. A súlyos gazdasági helyzetben levő vidékek fölsegítésére a kormánytervezetben bejelentett 1 milliárd koronás kölcsönt a Lidové Noviny alkalmas eszköznek találja. A lap azt írja, hogy a tőzsdei körökben nem tartják való­színűnek, hogy belföldi kölcsönt­ írnák ki, mert a belföldi tőkepiac úgy a köz-, mint a magán­igénylések következtében igen feszült, amint ezt a Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása is mutatja. Ezért nagy figyelmet szentelnek, azoknak a hí­reknek, miszerint a kölcsönt Angliában terem­tik elői (—) Hatszázmillió kárt okoztak az áradások a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban az eső­zések és az áradások által okozott károkat hoz­závetőleges becslések szerint 600 millió koro­nára becsülik.­­— A kötelező munkaszolgálat bevezetése. Az utóbbi időben a kötelező munkaszolgálat beve­zetésének kérdése elaludt s a szociáldemokrata sajtón kívül, amely a tervet visszautasítja, e kérdéssel a lapok nem foglalkoztak. Most a Ná­­rodni Listy időszerűnek tartja a kérdés fölveté­sét és a tervet örömmel üdvözli s azt írja, hogy a kötelező munkaszolgálat bevezetése igen ér­tékes államalkotói cselekedet lesz, 9 Jelentősen csökkent a teheráruszállás PRÁGA:­­ (CTK) Az augusztusi teher­szállítási forgalomra vonatkozóan ma nyilvános­ságra hozott adatok szerint az állami és a ma­gán­vasutakon összesen 500.676 vagont terheltek meg. Ebből belföldre 464.817, külföldre pedig 35.859 vagon irányult. Az 1937. évi augusztusi adatokkal való összehasonlítás után kitűnik, hogy­ az egész vagonküldemények száma ez év augusz­tusában 25.756 vagonnal csökkent, ebből a bel­földi csökkenés 18.979, a külföldre irányuló szál­lítás csökkenése pedig 6277 vagon. Szénnel augusztus hónapban 117.549 vagont raktak meg, szemben a múlt évi augusztusi 135.466 vagonnal, tehát a szénszállítás 17.917 vagonnal csökkent. 45 százalékkal kisebb Csehszlovákia idei gyümölcstermése a tavalyinál PRÁGA:­­ A statisztikai hivatal előzetes je­lentése szerint az idén Csehszlovákiában 26.300 vagon gyümölcstermés várható, azaz 21.500 va­gonnal, illetve 45 százalékkal kevesebb, mint az utóbbi három év átlaga. A gyümölcstermés csök­­­­kenése értékben 370 millió korona értéket rep­rezentál. Ezen a téren aránylag a legkisebb a­­kár Kárpátalján, úgyhogy a kárpátaljai gyümölcs­­ elhelyezési lehetőségei az idén javulnak. A kör­t tekiviteli kilátások gyöngéit. A körtetermés 60 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Bezárult a prágai Őszi Vásár PRÁGA. — A sütőn Gwatkin, a Runciman­­misszió tagja a prágai mintavásárt az előzetes csütörtöki látogatás után vasárnap még egyszer felkereste. — A mintavá­sári sajtóiroda jelentése szerint a tegnap bezárult Őszi Vásáron annak ellenére, hogy kedvezőtlen politikai viszonyok között és izgalmas időben tartották, a Jelán­tó cégek száma, valamint a bel- és külföldi láto­gatók száma kielégítő volt. Az Őszi Vásáron az utolsó órákig eszközöltek kötéseket ik külföldre is. Tegnap még számos külföldi kereskedő je­lentkezett. Egy ausztráliai importcég nagyobb vételt bonyolított le. Az utolsó napon a leg­többen Németországból, Lengyelországból és Magyarországból keresték fel a vásárt, de vol­tak portugál, bolgár, holland, jugoszláv, lett és palesztinai érdeklődők­ is. A mintavásár sajtó­irodája hangsúlyozza, hogy a vásár teljesítette feladatát. Prágai gyümölcspiac PRAGA. — A mai prágai gyümölcspiacra Szlovákiából és Kárpátaljáról jelentős tételű szőlő és szilva került felhozatalra. A külföldi gyümölcsfehozatal minimális volt. A Prága­­zsizskovi teherpályaudvaron ma hajnalban a sző­lő nagybani ára 2.80 korona körül mozgott,­ a piaci nagybani ára pedig 3—3.20 korona között. A szilva nagybani ára a zsizskovi teherpályaud­varon 1.80—2, piaci nagybani ára pedig 2.20—­ 2.30 korona körül mozgott. A kiskereskedelmi árak szombat óta nem változtak. A dió- nagy­bani ára ma 7,8 korona volt. gi konszolidálását és legalább olyan színvonalra Gyöngén fejlődik az árpaki­vitel PRÁGA: — Az árpakivitel körül az idén sincs­­ minden rendben. A múlt évi súlyos vesz­teségek után a kivitel nehezen fejlődik. Eddig mindössze 800 vagont exportáltak. A csehszlo­vák árpaexportnak igen érzékeny versenyt okoz a lengyel kivitel, amely Csehszlovákia elől a­­múlt évben elhódította a piacokat. Ezenfelül a dán és a magyar árpakivitel is érzékeny konkur­enciát okoz. A Gabonatársaság elnöksége az árpakivitel támogatására az elmúlt héten 18 millió koronát engedélyezett, amellyel mintegy 5,5 ezer vagon árpa kivitelét akarják lehetővé tenni. Ami a malátakivitelt illeti, 6400 vagonos mennyiséggel számolnak s a kedvezmény má­zsánként 50 koronát fog kitenni. A maláta csak szabaddevizáju országokba vihető ki. (—) Csökkent az adómentes cukor elhelye­zése. A szeszgyárak augusztusban 3000 q adó­mentes cukrot vettek át, 1937 október 1-től 1938 augusztus 31-ig pedig összesen 39.445 q-t. Más célokra az említett időszakban 83.250 q adómen­tes cukrot szállítottak. A múlt évben a szesz­gyárak szükségletein kívül a más célokra szál­lított adómentes cukor mennyisége 294.802 q-t tett ki, tehát összehasonlíthatóan magasabb mennyiséget, mint az­­ idén.

Next