Prágai Tükör, 2018 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2018 / 1. szám

Sztrecsnó vára a Vág folyó feletti festői sziklaormon a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején Csák Máté tulajdonába került, majd hosszabb időre királyi vár lett. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynénk birtoka. Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Korvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. A Vág vidékének talán legfestőibb vára, amely a folyó kanyarulatában szédítő mere­dek hegyormon áll, csodálatosan megkomponált műalkotás. Legősibb része a Várhegy tetején álló 13. századi Öregtorony, melyet híd kötött össze a vár déli részeivel. A 15. században, amikor királynéi birtok lett, a várat kényelmesebbé tették, palotaszárnyat és várkápolnát építettek hozzá. Ezt övezte a három olaszbástyával megerősített külsővár, melyből mára nem sok maradt. Viszonylag ép a várba vezető kaputorony és a restaurált rondella. A vár legnevezetesebb része a várkápolna, ahol Wesselényi Ferenc és a szent­ként tisztelt Bosnyák Zsófia arcképe látható. Wesselényi Ferenc ugyanis Sztrecsnón vette feleségül Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Bosnyák Zsófia legendáját több magyar és szlovák romantikus író is feldolgozta, és a történetet bizonyára ma is sokan ismerik. Érdekes, hogy a sztrecsnói várnak a történelem folyamán katonai szerepe gyakorla­tilag nem volt. 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Kon­zerválását a 20. század elején kezdték meg. A sztrecsnói vár ma évtizedek óta kedvenc kirándulóhely, történelmi és turista lát­ványosság. (W)

Next