Prágai Tükör, 2020 (28. évfolyam, 1-6. szám)

2020 / 2. szám

érdekesség, sport, humor az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet" - jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője. Az államok is másképp reagáltak: a járvány első hullámában, 1918 május-júniusában "a hatóságok, amelynek rengeteg más gond­juk volt, nem fogták fel a probléma súlyát" - így Vinet. Franciaországban a helyzet súlyosságát csak 1918 őszén értették meg, amikor a járvány gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen, a hatóságok vaktában kapkodtak. "Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végre­hajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése" - magyaráz­ta a szakértő. A járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy nem volt döntő hatása a háború kimenetelére - mondta a földrajztudós. A valóban hatékony karanténokat az ameri­kai hadsereg távoli szigeteken - például Szamoán - működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást. Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent járvány eredete ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak a Covid-19 járvány. Egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést. A járvány a spa­nyolnátha elnevezést főként annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amelyek 1918 májusában Európában beszámoltak a betegségről. EU Hatásos volt a korai és általános izoláció A spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedése­ket hoztak, a betegség halálozási aránya 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest. A chicagói Loyola Egyetem orvosi iskolájának tudósa, Stefan E. Pambuccian és az egyetem kutatólaboratóriumának csapata három, az 1918-19-ben pusztító spanyolnátha-járványról szóló tanulmányban publikált adatokat elemzett. A járvány a világ népességének mintegy egyötöd, más adatok szerint egyharmad részét megfertőzte, és 50 millió ember halálát okozta. Az adatok és az elemzés szerint azok a városok, amelyek hamar szigorú megelőző és izolációs intézkedéseket vezettek be, bezárták az iskolákat, templomokat, meg­tiltották a tömeges gyülekezést, elrendelték a maszk viselését, elkülönítették a fer­tőzötteket, és fertőtlenítettek, valamint higiéniai intézkedéseket hoztak, a megbete­gedettek számát és a halálozási arányt is leszorították - ismertette a tanulmányt a sciencedaily.com tudományos portál. Ezek között a városok között volt San Francisco, St. Louis, Milwaukee és Kansas City is. Az adatok szerint az intézkedéseknek köszönhetően az említett városokban összességében 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a megbetegedettek és elhunytak

Next