Pro Minoritate, 1997 (1-4. szám)

1997 / 1. szám - HAZAI KISEBBSÉGEK - Rozs András: Cigány állampolgárok Pécsett 1994-1997

Rozs Andri­sHazai kisebbségek Cigány állampolgárok Pécsett 1­994-1997 A valóságban azonban ma Magyarorszá­gon a kisebbségi népességet alkotó lakosok még nem nevezhetők polgároknak, testül­teik, szervezeteik ki vannak szolgáltatva el­tartóiknak, az államnak és elsősorban az önkormányzatoknak. De ez utóbbiak is ki vannak téve a kisebbségi regisztráció hiá­nyából következő anomáliának, mert fiktív népességszámra, a kisebbségek létszámára nem releváns szavazati eredményre állapí­tanak meg kis, közepes vagy jelentős nagy­ságú támogatási összegeket. Érvényes mindez a pécsi cigány kisebbségre is. Jelen­leg nincs a pécsi cigány népesség létszámá­ra vonatkozó egzakt adatunk. A népszám­lálások kategóriái - anyanyelv, nemzetiség, idegen nyelv használata - nem teszik lehe­tővé valós kép kialakítását a tényleges né­pességszámról, ennek okai között szerepel­nek az önkéntes bevallást akadályozó tör­ténelmi, társadalmi, politikai gátak.­ Az 1990. évi népszámlálás adataiból nem lehet egyértelműen következtetni sem a ba­ranyai, sem a pécsi cigány népesség számá­ra. Csak tájékoztatásul közöljük ennek a népszámlálásnak az adatait. Eszerint 1990- ben Baranya megyében 6795 állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek, 5816 cigány anyanyelvűnek, s 3503-an jelöl­ték meg azt, hogy anyanyelvükön kívül ci­gányul is beszélnek. Baranya megye 418.642 lakosának csak 6­ 7%-a nem magyar anyanyelvű. Viszont a hazánkban élő ci­gány nemzetiségűek 6%-a e megyében él.4 Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Pécsett 522 fő vallotta magát cigány anyanyelvűnek, és 1083-an jelölték magu­kat cigány nemzetiségűnek.5 Egy KSH-kö­­tet bevezető tanulmányában viszont a kö­vetkező olvasható: „Közismert, hogy e né­pességcsoport tagjainak (mármint a cigá­nyoknak - R. A.) túlnyomó része eredeti nyelvét már nem beszéli, a nemzetiség be­vallása pedig a cigány identitást vállalók viszonylag szűk körére korlátozódik."­ A cigány anyanyelvűek vagy cigány nyelvet beszélők alá sorolt népességszá­mok már csak azért is megtévesztők, mert köztudott, hogy Baranyában elsősorban beás cigányok élnek, akik archaikus román nyelvet beszélnek. A mintegy 50-60 ezer­nyi magyarországi (dél-dunántúli) beás ci­gány hozzávetőleg 1/3-a él Baranyában. E kb. 20 ezerhez azonban még több ezer lovári (cigányul beszélő oláhcigány) is hozzászámolható. A beások nagy része is ma már csak magyarul beszél, körülbelül fele-kétharmada.­ A pécsi cigányok száma a Pécs Városi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat szerint megközelítőleg 8-10 ezer. Ez a hozzávetőle­ges lélekszám a Pécs Városi Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájának, valamint népességnyilvántartó csoportjának adatai­ból hámozható ki, de csak névelemzések és személyes ismeretségek, azonosítások alapján.­ Az 1994. évi kisebbségi önkor­mányzati választások adatai nem támaszt­ják alá az előbbi állítást. Pécsett a 130.487 választópolgárból 36.415 egyén jelent meg szavazóként, az érvényes szavazólapok száma 15.452 volt. A cigány kisebbségre le­adott érvényes szavazólapok száma 1402, az összes érvényes szavazólap 9,07%-a. A cigány kisebbség jelöltjeire leadott érvé­nyes szavazatok száma 3433 volt, ez az 1994-ben a négy pécsi kisebbségi önkor­mányzat jelöltjeire leadott összesen 37.621 szavazat 8,44%-a (németek: 65,3%, horvá­­tok: 16,09%, szerbek: 2,65%).9

Next