Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-08-04 / 18. szám

- 2IO gyakran véghez viszi az isteni tiszteletet 2) : egy illy statusban már az emberi élet­ feladatai prakti­kai szellemben jobban fel vagynak oldva, a' titkos talány inkább meg van közelítve, mint sok más európai és amerikai theprisáló statusokban; azért nem is csoda, ha Davis könyve (the Chinese London, 1836. 2 vol) kezdi már egyszer fel­nyitni az európai tudósok' szemeit, hogy stereo­typi állításaink China' elmaradásáról és meredsé­géről csak a' mi ismeretlenségünk' következmé­nye volt. Igaz , hogy Davis maga is China' lakóit a' italian of incarabte conservative-nek mondja, de azt is állítja : ,,the chief source of rank and consideration in China is certainly cultivated ta­lent" Ki is lehet a' stabilitas' gyanúját abból ma­gyarázni , hogy idegenek iránt titkolódzók, és a' mandarinok' despotismusa feszesen őrzi a' régi for­mákat , de ez már az ó-világ' sajátsága, mint Jacobs irja a' szellemi művészetről. 3) Annyi elö- 2) i. Herbelot. Biblioth. orient. t. V. p. 285. Neumannl China' népességéről: Zeitschrift fiir die Morgen­kunde I. li. 1. Heft. p. 38. 's ugyan e' tudós' értekezését: Coup d' oeil historique surlespeu­ples et la litterature de 1' orient. Jonrn. Asiat. •nro 79. p. 39. 's az idősb Buzin munkáját a' chinai iskolák' elrendezéséről: Jonrn Asiat. t. VII. nro 37. p. 32. Phah: Geschichte des östl. Asiens , I. Th. Götting , 1830. Sehol a' földön — írja Plath — nincs a' néptanítás úgy elter­jedve mint Chinában, majd minden chinai lakos tud írni 's olvasni. 1767-ben Amiol szerint 24701 baccalaurusok promoveáltattak. Davis' legújabb könyvében ,,Sketches of China." London, 1841. megismertetve a' berlini kritikai lapokban (nro 77, 78; 1842.)ez mondatik: „unter diesen drey ReligionssystemenChinasherrschtso wenig Streit oder Freundschaft, dass viele Personen aus dem Volke in Yerlegenheit gerathen würden, wenn sie entscheiden sollten , zu welcher der drey Partheyen sie ausschlieslich gehörten." A' budd­hismus szertartások sokban hasonlitván a' katho­likus cultushoz, ez Chinában nagy előmenetet tehetett volna Davis szerint, ha hirdetői politikai dolgokba nem avatkoznának. A' chinai erkölcsi gnómák nagy jelentőségűek, a' keresztyéniekkel egyezők, 's ha régibbek nem volnának, azt hin­nők , a' keresztyén vallásból vétettek át. L. több illy gnómákat közölve, Volum, II. p. 94— 100: 's gondoljuk meg azt is, hogy az őskor' históriája is Chinából várja a' felvilágosítást. 3) ,,Fernewar von den Griechen die Unsitte, immer das Neueste dem Neuen, und das Neue dem Altén vorzuziehen- Formen , welche einmal glücklich geschaffen, und vollendet standén, waren für cwige Zeiten bestimmt." Jacobs vermischte Schrif­ten, III p- 399. s menetet mutat azonban ki Davis Chinában, hogy ha jobban ismerhetnők belső életét, a' mi stabili­tásunk tűnne fel inkább, melly szerint állandóan hittük eddig , hogy keleten minden pangásban volt, van, és lened. Aristoteles a' statust két szempontból tekinti, először úgy, a' mint «/«//, másodszor úgy, a' mint kellene, lenni annak; amaz akármelly status' időnkénti mechanismusát , összeszerkeztetését , emek ethikai irányát veszi szóba , és ez utolsó nála fő dolog. A'társaságos élet' czélját [xoiv­viu fiiü) világi és szellemi boldogságban 's az azok­kal együttjárni szokott átalános jólétben helyheztek­ (evś t­ i>, y.aluiq £/;//, vagy rd­eia y.ai avtágy.)^: politic. I. 1, 8. III. 4, 3 , 5 , 14). A' status' czéljának teljesítése, vagyis az igaz emberiség' realisatiója, az ő tanítása szerint az egyedüli xom­­j­ov^pboov, a' mit keresni és esz­közleni kell, melly szempontból aztán (a' mint mondja polit. III. 4, 7.) kell a' statusok'jóságát vagy rosszaságát megítélni, akár keresik azok, akár nem a' kitűzött czél' megközelítését. A' politikában hát Aristoteles szerint feladat megvitázni, rí­ró rét.og éxagtig rijg xoirujviag. (po­lit. IV. 1. 5); megítélni, mennyire teljesíti a' status' czélját, me­ly az igaz emberiség' létreho­zásában , az egyes polgárok' kiművelésében fekszik. Tehát több két ezer évnél már, hogy a'sla­gyrai bölcs learalá a'dicsőséget a'politikai mezőn, mellyen az utódok csak tarlóznak. Ne is gondol­juk , hogy az ő , Plató , Xenophon' figy­elmét a' politico-oeconomiai tudományok kikerülték volna, sőt épen Aristoteles' politikájának első 's hetedik könyvében bőven van azokról szó , 's e' bölcsek' írásaiból nagyon is kitetszik, miszerint időkoruk­ban a' miveltebb nemzetek ipar, kereskedés , cse­rék vagy váltók, pénzek, népesség és földmive­lés' elveivel foglalatoskodtak, de azon absurdi­tásra nem vetemedének, hogy csupa anyagi ele­mekben keressék a' köz boldogságot; hanem azt hivók, hogy jó erkölcsökhöz és neveléshez kell kötni az oeconomia' folyamatját is, mellyek fel­tételezik valamelly nemzet' közboldogságát. 4) Legbiztosabb vezérfonal a' stalus és ekklézsia közti viszonyok' természete' felfogására , ha el nem kü­lönözzük a' két irányt egymástól; mert a' kü­lön elszakadság által összetéveztetnek az eszmék, 's ellentétbe jőnek egymással az elvek, a' minek 4) Aristól, (polit. 1, 7.) a' becsről épen ugy ír mint Rici­ardo 's felosztja „valeur en vtilile, valeur en usoffe.' (polit. VI. 4) a' népességről irja, hogy an­nak irányban kell lenni az ország' segéd kútfe­jeivel, a' mit az oeconomisták felújítottak. Xe­nophon már megérinti a' munka felosztást, 's annak hasznait, a­­mit Schmitt Ádám csak bő­vebben fejtett ki.

Next