Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-08-04 / 18. szám
- 2IO gyakran véghez viszi az isteni tiszteletet 2) : egy illy statusban már az emberi élet feladatai praktikai szellemben jobban fel vagynak oldva, a' titkos talány inkább meg van közelítve, mint sok más európai és amerikai theprisáló statusokban; azért nem is csoda, ha Davis könyve (the Chinese London, 1836. 2 vol) kezdi már egyszer felnyitni az európai tudósok' szemeit, hogy stereotypi állításaink China' elmaradásáról és meredségéről csak a' mi ismeretlenségünk' következménye volt. Igaz , hogy Davis maga is China' lakóit a' italian of incarabte conservative-nek mondja, de azt is állítja : ,,the chief source of rank and consideration in China is certainly cultivated talent" Ki is lehet a' stabilitas' gyanúját abból magyarázni , hogy idegenek iránt titkolódzók, és a' mandarinok' despotismusa feszesen őrzi a' régi formákat , de ez már az ó-világ' sajátsága, mint Jacobs irja a' szellemi művészetről. 3) Annyi elö- 2) i. Herbelot. Biblioth. orient. t. V. p. 285. Neumannl China' népességéről: Zeitschrift fiir die Morgenkunde I. li. 1. Heft. p. 38. 's ugyan e' tudós' értekezését: Coup d' oeil historique surlespeuples et la litterature de 1' orient. Jonrn. Asiat. •nro 79. p. 39. 's az idősb Buzin munkáját a' chinai iskolák' elrendezéséről: Jonrn Asiat. t. VII. nro 37. p. 32. Phah: Geschichte des östl. Asiens , I. Th. Götting , 1830. Sehol a' földön — írja Plath — nincs a' néptanítás úgy elterjedve mint Chinában, majd minden chinai lakos tud írni 's olvasni. 1767-ben Amiol szerint 24701 baccalaurusok promoveáltattak. Davis' legújabb könyvében ,,Sketches of China." London, 1841. megismertetve a' berlini kritikai lapokban (nro 77, 78; 1842.)ez mondatik: „unter diesen drey ReligionssystemenChinasherrschtso wenig Streit oder Freundschaft, dass viele Personen aus dem Volke in Yerlegenheit gerathen würden, wenn sie entscheiden sollten , zu welcher der drey Partheyen sie ausschlieslich gehörten." A' buddhismus szertartások sokban hasonlitván a' katholikus cultushoz, ez Chinában nagy előmenetet tehetett volna Davis szerint, ha hirdetői politikai dolgokba nem avatkoznának. A' chinai erkölcsi gnómák nagy jelentőségűek, a' keresztyéniekkel egyezők, 's ha régibbek nem volnának, azt hinnők , a' keresztyén vallásból vétettek át. L. több illy gnómákat közölve, Volum, II. p. 94— 100: 's gondoljuk meg azt is, hogy az őskor' históriája is Chinából várja a' felvilágosítást. 3) ,,Fernewar von den Griechen die Unsitte, immer das Neueste dem Neuen, und das Neue dem Altén vorzuziehen- Formen , welche einmal glücklich geschaffen, und vollendet standén, waren für cwige Zeiten bestimmt." Jacobs vermischte Schriften, III p- 399. s menetet mutat azonban ki Davis Chinában, hogy ha jobban ismerhetnők belső életét, a' mi stabilitásunk tűnne fel inkább, melly szerint állandóan hittük eddig , hogy keleten minden pangásban volt, van, és lened. Aristoteles a' statust két szempontból tekinti, először úgy, a' mint «/«//, másodszor úgy, a' mint kellene, lenni annak; amaz akármelly status' időnkénti mechanismusát , összeszerkeztetését , emek ethikai irányát veszi szóba , és ez utolsó nála fő dolog. A'társaságos élet' czélját [xoivviu fiiü) világi és szellemi boldogságban 's az azokkal együttjárni szokott átalános jólétben helyheztek (evś t i>, y.aluiq £/;//, vagy rdeia y.ai avtágy.)^: politic. I. 1, 8. III. 4, 3 , 5 , 14). A' status' czéljának teljesítése, vagyis az igaz emberiség' realisatiója, az ő tanítása szerint az egyedüli xomjov^pboov, a' mit keresni és eszközleni kell, melly szempontból aztán (a' mint mondja polit. III. 4, 7.) kell a' statusok'jóságát vagy rosszaságát megítélni, akár keresik azok, akár nem a' kitűzött czél' megközelítését. A' politikában hát Aristoteles szerint feladat megvitázni, ríró rét.og éxagtig rijg xoirujviag. (polit. IV. 1. 5); megítélni, mennyire teljesíti a' status' czélját, mely az igaz emberiség' létrehozásában , az egyes polgárok' kiművelésében fekszik. Tehát több két ezer évnél már, hogy a'slagyrai bölcs learalá a'dicsőséget a'politikai mezőn, mellyen az utódok csak tarlóznak. Ne is gondoljuk , hogy az ő , Plató , Xenophon' figyelmét a' politico-oeconomiai tudományok kikerülték volna, sőt épen Aristoteles' politikájának első 's hetedik könyvében bőven van azokról szó , 's e' bölcsek' írásaiból nagyon is kitetszik, miszerint időkorukban a' miveltebb nemzetek ipar, kereskedés , cserék vagy váltók, pénzek, népesség és földmivelés' elveivel foglalatoskodtak, de azon absurditásra nem vetemedének, hogy csupa anyagi elemekben keressék a' köz boldogságot; hanem azt hivók, hogy jó erkölcsökhöz és neveléshez kell kötni az oeconomia' folyamatját is, mellyek feltételezik valamelly nemzet' közboldogságát. 4) Legbiztosabb vezérfonal a' stalus és ekklézsia közti viszonyok' természete' felfogására , ha el nem különözzük a' két irányt egymástól; mert a' külön elszakadság által összetéveztetnek az eszmék, 's ellentétbe jőnek egymással az elvek, a' minek 4) Aristól, (polit. 1, 7.) a' becsről épen ugy ír mint Riciardo 's felosztja „valeur en vtilile, valeur en usoffe.' (polit. VI. 4) a' népességről irja, hogy annak irányban kell lenni az ország' segéd kútfejeivel, a' mit az oeconomisták felújítottak. Xenophon már megérinti a' munka felosztást, 's annak hasznait, amit Schmitt Ádám csak bővebben fejtett ki.