Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-10-20 / 29. szám
- 342 - adatván a' munkácsi uradalomban mind a' három felekezetbeli papoknak minden fenirt tartozmányok, az erdőn kivül. De az erdő helyett elégséges ölfák rendeltettek a' papoknak 's tanítóknak évenként kiadatandók; noha Búcsúban és 1811-ben Doboson erdőbeli rész' kiadására is volt példa. Természetszerűnt tehát nem más az értelme az 183% évi XII. t. cz-nek is, hanem ez, hogy a' fentirtak adassanak ki mind a' papoknak, mind az iskolai tanítóknak, — a' legelőből pedig a' Vi-dik t. cz. 3-dik §-sa szerint hasonlóul egy telki illetőség De 3-szor.) Mutatja ezeknek igazságát a' legelőről való rendelés is, ugyan azon évi VI. tcz 3-dik §-sában, a' hol ez van, hogy: „minden vallású papoknak egy egész telki illetőség adassék ki a' legelőmezőből; a' tanítóknak és jegyzőknek pedig féltelki. — Mert ha legelőnek egy egész telki illetőséget kell adni a papnak, a' tanitónak pedig fél telkit, — mit a' felhozott t. cz. világosan mond: feltétetik azzal, hogy annyival inkább egész telkit kell kiadni a' papnak a' szántó és kaszálló földekből is, a' tanítónak pedig fél telkit; mert ez azon országgyűlés előtt is igy volt szokásban. 'S nem is lehetne annak okát adni, hanem ha csupa ráfogásképen, hogy a' szántó és kaszálló földekből miért ne kelljen a' papnak egész telki, a' tanítónak pedig féltelki illetőséget kiadni — az erről rendelkező diéta előtti közönséges gyakorlat ellenére ? a' mikor a' legelőből egy telki parancsoltatik kiadatni — holott a' XII-ik t. cz. czíme nyilván mondja, hogy az arányos mérés' törvényei épen azok, mellyek az azon országgyűlés előtt gyakorlatban voltak. Mert, hogy az arányosmérés' törvényei épen azon diéta előtti gyakorlatból hozattak be: mutatja az, hogy megtartatott az 1832-diki törvényben a' papok és tanítókra nézve is a' megelőzött szokás. Mert p. o. azon országgyűlés előtt is a' kiadott illetőségeknél fogva tettlegesen a' papi telek egy egésznek, a' tanítóé pedig félnek ismertetett el. Mivel minden különbség nélkül minden paplak után egy telki, minden tanító telke után féltelki illetőség adatott volt ki 1832-dik év előtt a' szántó és kaszálló földekből. Ugy de, 1832 r>. VI. §. 3. is a' megelőzött szokásnak a' legelőre való alkalmaztatásánál fogva, minden papnak egy telki, minden tanítónak fél telki illetőség rendeltetett a' legelőből Es így, ekkor is a' paplak egy teleknek, a' tanítói félnek hagyatott meg. Es a' papoknak és tanítóknak 1832-dik év előtt sem rendeltetett erdőbeli rész, mint 1832-ben a' VII. cz. 3-ik és 4-ik §-aiban sem És egy részről, (mert lesz más oka is alább) épen ezért tétetett jegyzés a' VI. t. cz. 3-ik §-sában a' papok' és tanítók' legelőjéről, mert a' szántó és kaszálló földekből való papi és tanítói illetőséget lehetett már tudni az 1832-ik évet megelőzött szokásból; de a' legelőbeliről nem lehetett volna tudni semmit az 1832-dik évet megelőzött szokásból, egy uj megjegyzés nélkül, — mivel azon diéta előtt az egész helységével közösök voltak a' papok'- tanítók'- és jegyzők' legelői is. Megjegyezvén itt azt, hogy 183%. t.cz. VI. §. 3-ban minden kifogás és különbség nélkül minden pap' és tanító' telke után parancsoltatván kiadatni az említett legelői illetőség, valamint a' diéta előtt is a' szántó és kaszálló földekből, tehát az által megállapítatott az, hogy nem szabad kérdést támasztani a' papok' és tanítók' telkének gyepes vagy nem gyepes, és kisebb vagy nagyobb voltáról. De megállapítatott az is, hogy a' pap'telke egész, a' tanítóé és jegyzőé pedig csak fél telek. Annyira, hogy ha a' pap' telke kisebb is, mint a' tanítóé , mégis a' pap' telke egésznek vétetik , a' tanítóé pedig félnek. Kivévén azt, ha a' pap' és tanító' telke nagyobb egy egésznél, az az, hogy egy teleknél több van alkotva. 2. §. De az eddig megmutatott igazság ellen szoktak tétetni némelly ellenvetések, a' millyen p.o. 1-szer.) Ez, hogy az ország'törvényében a' földes ur csupán csak belső földet tartozik adni, a templomnak , paplaknak és iskolának. 1790 art. 26. §. 2. De ez régi törvény. És már azóta a' gyakorlatba vett arányos mérés más szokást, a' szokás pedig a' XH-dikt cz. czíme szerént más törvényt hozott be. Melly szokás ez vala, hogy a' paplak,után egy telki, a' tanítóé után pedig féltelki illetőség adassék ki a' szántó és kaszálló földekből És az előre elkezdett szokás' idején még a' legelők közösök lévén, hogy e' részben se lenne hiányosság, törvénybe tette a' VII. cz. 3-ik §-sa, hogy a' legelőből is egy telki járandóság méressék a' paplakhoz, a' tanítóéhoz pedig fél. Akármit rendelt hát a' régi törvény, elveszett annak ereje az által, hogy már a' belső földhöz a' mezei tartozmányok' kiadását is parancsolja az elkezdett szokás; az 183%. évnek VI. t. cz. 3-dik §-sa is ; a' XII-ik t. cz. czíme pedig megerősíti. — Egyébiránt hajdan, mikor 1647beni és 1790-ben azt. 26. §. 2. azon rendelés tétetett, hogy a' földes úr tartozik templom, temető, paplak- és iskola-helyet adni: nem volt az csuda, hogy mezőbeli szántó és kaszálló földek is nem követeltettek a' földes urakon. Mert akkor, p. o. aj paplakot vagy iskola-helyet a' helységben a' sok közül többnyire csak egy birtokos adta ki, még pedig ingyen. Elég volt hát egynek annyi kárt vallani, midőn a' többi birtokos azt semmivel nem pótolta. De most, ha az arányos méréskor p. o paplakot ad valaki a' sok földes urak közül, akkor mást ollyat, vagy nagyobbat is adhatnak a közbirtokosok a helyett a közönségesből, és valóságos telki rangra emelhetik azt , a melyhez minden mezei illetőségek is kiméretnek; ha pedig a helységet csak egy földes úr birja , az a sokból könnyen kiadhatja azt a kicsit. Hogy hát idővel azokon a régi törvényeken elébb a szokás ál-