Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-14 / 2. szám

részben ennek ellene dolgoztak, míg Sámuel a­latt próféta-iskolák nem keletkeztek, kikből ke­rült próféták aztán meglehetősen ellenőrizték az önző papok­ tényeit, mint Malakiás II. 7—9. láthatni. Most már ha kérdjük: azon üdvös reform, mel­­lyet Urunk tőn, minő jótékony irányt tüze ki magának ? Talán a' vallást akará elváltoztatni? hisz ez, mint fölebb láttuk, isteni, és rendületlen áll minden szívben, noha sokszor meghomályo­sodva; ezen gyökeres változtatást tenni alig lehet, legfölebb is ennek ruháján a' cultuson. Maga is ezt mondja: „nem jöttem, hogy a' törvényt — vallást — elrontsam, hanem hogy betöltsem." Miért jött tehát? Azért, hogy példányul szolgál­jon a' papságnak, és kiszabadítsa a' népet a' papi zsarnokság' körmei közül, melly akármi volt inkább, mint néptanító és nevelő; innen azon fed­dések, mellyeket szóra az önző, és haszonleső papság ellen !); ezért állítja vissza a* népet ere­deti jogaiba, melly az önvizsgálat, szentírás' ol­vasása, a' jeruzsálemi templomon kivüli imádko­zás, mellynek kárpitja urunk'halálakor kettésza­kadt, annak jeléül, hogy a'népnek is be lehet ezentúl menni a' templomi szent helyébe: innen ezen neve minden keresztyénnek királyi pap 2); szóval, urunk fölségesen megfelelt az említett élet­kérdésre, hogy: mi a' pap, mi a' nép? mellyet aztán az ős egyház' gyakorlata fölségesen ki is fejtett, és mintegy commentárral kisért, melly fo­galomban mi is, mint normál- és szabályszerés­ben megnyughatunk, a'melly is imer. A' keresz­tyén papnak ugyan adassék illendő tekintély, mél­tóság és jövedelem , hogy ő alkalmas legyen az egyház' kormányzására , a' fenyíték' valamint a' vendégszeretet' gyakorlására, de más részről ne engedtessék az meg neki, hogy magát a' nép­től a' nőtlenség által elszigetelje, ezen zsarno­kikig uralkodjék, sőt inkább tartozzék ő olly ala­pos tudományt szerezni magának , és tanításbeli ügyességet, hogy a' népnevelés' és oktatás'mun­káját áldólag ható szorgalommal tehesse. Ezen alapfogalom merítetett azon apostoli parancsokból, mellyek alól idézve vannak 31. Ellenlábasaivá akará tehát tenni Urunk saját papjait a' zsidó papság­nak, és igazi tanító kart akart alapítni, nem ál­dozó papokat, minők a' pogány, tudatlan és gé­pileg munkálkodó papok valának. Az ősanyaegyház' arany korában meg is fe­leltek a' keresztyén papok ezen eszménynek; mert mi az első momentumot, a' tekintélyt és méltósá­got illeti, tudjuk az egyházi régiségekből, milly nagy tiszteletben állottak a' lelkészek híveik előtt, kik őket clericusoknak, vagy Isten' örökséginek , kiknek sorsuk jobb részre esett 4), elnököknek, vagy prépostoknak, 5) és egyházak' felügyelőinek, 's kormányzóinak 6), főpásztoraikat, vagy püs­pökeiket pedig apostoloknak 7) , apostolok' utódai­nak 8), pápáknak 9), Krisztus' helyetteseinek , vontatik , hogy tanításra alkalmas , Stdcixuxos, legyen; így felelend meg aztán azon eszménynek, melly 1. Pét­ 5: 4. adatik a' papságról, hogy ez tükör és példány legyen az egyházban; és olly tökéletes ember, minő tökélyt az emberi természet megenged. 4) Cyprianus leveleiben a' papokat majd mindig clericusoknak nevezi; már, régebben a' papság­ba igtatás, ordinario clericalis, a' papokhoz küldött körlevél literae clericae névvel nevezteték. így epist XXXIII. ed. Oxon: „Qui in ecclesia domini ad ordinationem clericalem promoventur. et cet<. Epist. XXIII „Perqvam grave est, si epistolae cle­ricae veritas mendacio aliquo, et fraude corrup­ta est." 5) Cyprianus Epist.LXXXI. „Cumhabeatin ecc­lesiae administratione voluntantis suae arbitrium liberum , unusquisque pruepositns. Tertullia­nus, de Corona Miül. c. 111. Eucharistiae, sacramenlum, non de aliorum, quam Praesidenti­nm manu sumimus." 6) E u s eb. d e m a r ty r . P al ae s t. c- II. „Ezek estek az üldözés' első évében, midőn még csak az egyházak' kormányzói — txxXsaia.; nootőnMv — ellen dühöngött az üldözés." 7) Theodoreti Comm. inl.Tim.3: I.„Eosdem olim vocabant presbyteros ; eosautem, qui nunc vocantur episcopi, Apostolos nominabant." És másutt: „Philippensium apostolus erat Epáphro­ditus , Cretensium Titus , et Asianorum Timotheus Apotoli'." 8) Cyprianus Epist. XLII. a d C 0 r n e 1: ,.La -borare debemus, ut unitatem a domino, et per Apostolos nohis s/iccessorib"s traditam obtinere curemus" Fi r mi I. epist LV- „Hostes unius catholicae ecclesiae, in quas nos sumus, qui Apos­tolig successimus 9) Epip h. Haeres. Arian. LXIX- Arius, quem Alexander papa ob victricem omnium ve­ritatem injuste perseqvitur.'4 Hieronym- Ep. LXI. ,,Habes papam Epiphanium, és ugyanott: ex- 1) Máté XXIII része egészen. 2) 1 Pét. II. v. 9. 3) Méltóságot, és tekintélyt illetőleg, Máté 18: 18. és Jan. 20: 23. itt urunk a' keresztyén papság­nak erkölcsbíróságot, és ollynemü méltóságot ád, minővel Rómában a' Censorok bírtak. Jö­vedelmet érdeklőleg, 1. Tim. 3: 2. •Mo^or-nak vendégszeretőnek kell lenni a' papnak, mi tisz­tességes jövedelmet föltételez. Nőtlenséget mi né­zi, nyilván mondatik ugyanott, hogy egynejü legyen, m­asyvtatxog avsQ: így ítélt sz. István ki­rályunk is (Decr. I.c. III.) Zsarnokságot illetőleg, i. Pét­ 5: 3. M xu-iuxvQis vov Tigrov xírja ol/; Tudo­mányosságot érdeklőle­g pedig l.Tim. 3: 2. az ki.

Next