Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-06-01 / 22. szám
mert bármi ujaknak látszassanak is némellyek előtt, ujak valóban nem. Hicks, Dódwel, Brett már a' XVIII század' kezdetén nagy kitöréssel tárták fel azokat, mégpedig, ugy látszik, egy azon czélból, mint most, ti. hogy a' látszatos vész ellen oltalmazzák az angol egyházat De a' közönség átalában ulakul tekinté e' tanokat főleg azért, mert azon r. kath. tételekkel vannak fölvegyítve, mellyeket olly sokáig ostromolt a' prot. egyház. E' látszatos újság és azon körülmény, hogy ama' tételek tudós és igen mivelt férfiaktól, férfiaktól, kik a' vallás- és tudománynak szentelt csarnokunkban értenek meg, származának, voltak az okok, hogy szokottnál nagyobb fokú figyelmet ébresztének. '$ mivel a' szószék (Kanzel) és sajtó, az okulás' e' kulforrásai, de lőnek áltatok undokítva, nem csodálhatni, hogy a' folyamokból ivó közönség szinte nagy mértékben beindokítaték. 'S mi okozá a' puseyita tanok'szerencsés elterjedését? Az emberi sziv 's a' társas állapot, fájdalom, igen el voltak hozzájok készülve. Nézeteket, mellyek saját pártunknak előuralmat adnak's biztosítanak; azon fölül hasznunkra 's hatalmunk' öregbítésére szolgálnak — nézeteket, mellyek a' szivvizsgálat'és a' ,,külszinnek' „istenes élet' ereje" helyére állításával a' szivvizsgálat fáradalmaitól bennünket fölmentenek — nézeteket, mellyek inkább érzékek', mint hit' 's bel erő', vallásnak kedveznek — illyen nézeteket a' néptömeg igen örömest sző magába. Ez azonban még nem minden; él az emberben bizonyos undor a'szigorú és zárt godolkozástól, legalább mennyiben az az igazság' kipuhatolására megkívántatik. Mert helyesen jegyzé meg már Seneca: „Unusquisque marult credere quam judicare.u E' szerint a' pár szívesen elfogadja kész pénzül azt, mit neki vélt hitelességű tanítói prédikálnak 's gondatlanul és eleve vizsgálat nélkül teszi magáévá azon hitvallást melly épen kezénél van, vagy az egyszer elfogadottban nem hagyja magát háborítatni. Igy történt, hogy némellyek alig hivék a' poseyismus' létezését vagy arról magoknak tudomást nem szerzének; mások megelégedének felszínes elégtelen fogalmakkal ez ügyről; harmadik osztály azt vélé , hogy csak két vagy három tévtant foglal magában; a negyedik pedig épen nem akart vele törődni 's ! Csodálhatni-e tehát, hogy a' puseyismus elterjedett? II. A' puseyismus' tanai. Ezeket Weaver a' puseyiták' irataiból gondosan kiszemelve és számos idézettel támogatva terjeszti előnkbe; ezt mi azonban nem tehetjük, mert nem könyvet, hanem csak kivonatot írunk. Elég legyen tehát e' tanokat csupán szárazon 's egyszerűen elősorolnunk: 1) A' hitnorma' kiképzése végett a'sz. Írással az eredeti és r. kath. traditiót kell összekötni. 2) Magányitéleteiket az egyesek vessék alá az egyház' ítéletének. 3) Az angol egyház szolgái apostoli utódiságát igényelheti, kik fölszenteltetéskor apostoli kegyben részesülnek. 4) Az episcopalis-egyház tagjai mint az apostoli utódiság' szolgái kirekesztő joggal bírnak a' sz igét hirdetni 's a'szentségeket kiszolgáltatni. 5) Az episcopalis-egyház, mint az angol egyházban létező, egyedül apostoli egyház. 6) Azt nem várhatni, hogy a' sz ige és szentségek episcopalis egyházon kivül is foganatosak legyenek. 7) Hatalma van az egyháznak megáldani 's megszentelni azon szokások és szertartásokat, mellyeket rendelt. 8) Az egyház' papjait az áldások', imák' és feloldás' kiszolgáltatásakor papi hivataluknál fogva tisztelet illeti, bárminő legyen is mint embereknek, jellemök. 9) A'szentségek, fő üdveszközök, foganatosak az üdvösségre 's erre átalában szükségesek. 10) A' keresztséghez rendelt vízben szellem' és szellemi újjászületés'részeseivé leszünk. 11) A' megigazulás keresztség által történik. 12) Megszenteltetésünk is keresztség által történik. 13) Minden szellemi áldás összeköttetésben áll a' keresztséggel. 14) Az uri vacsora' szentsége nem csak a' Krisztus' halálát tünteti előnkbe 's rá emlékeztet, hanem lelkünkkel is életet közöl. 15) A' megigazulás magában foglalja ugy a' benne lakó , mint a' szerzett igazságos létet 's inkább amattól, mint emettől függ. 16) A' Krisztus' teste és vére valódilag van jelen az uri vacsora' szentségében, de nem helyileg, még pedig olly módon van jelen, hogy ránk hathat 's hatását velünk éreztetheti. 17) A'miseáldozat meg van engedve, föltevén előre, hogy az csupán emlékezetül szolgál, nem pedig haszon végett. 18) A'purgatórium' bizonyos nemének hivése megengedtetik, de nem a' romai purgatoriumnak. 19) Ereklyék'és képek' tisztelése helyeselhető , de nem a' romai imádás. 20) Láthatlan lények' segélyül hívása meg van engedve, ide nem a' romai egyház' bálványozó értelmében. Ők csak közbenjárókul, nem pedig adakozókul hivathatnak fel. 21) Figyelmünket bizonyos formák és szertartásokra kell fordítanunk 's azokat kegyeszközökül tekintenünk. 22) A' sz. irás nagyobb mysticismussal és allegóriával magyarázandó. E' tanok' vizsgálatába, főleg ezásszándékkal, mit Weaver megtőn, szinte nem bocsátkozhatunk 's imígy egyszerűen összeállítva is elegendőknek tartjuk arra, hogy t. olvasóink átlássák, hova czéloznak velők a' puseyiták. III. A' puseyismus' káros irányai. Ezek, Meaver szerint, a' következők: 1.) Felszökteti a' papság' hatalmát. Vizsgáljunk egy puseyita papot. Ő kirekesztőleg magának tulajdonítja hívei' vezérletét örök ügyeikben; csupán neki van joga őket Krisztus'tagjaivá, Isten' fiaivá 's a' menyország' örököseivé felavatni a' keresztség' szentsége által, mellyet ő apostoli utódként kiszolgáltatva, hiveit nemcsak újjászületésben, hanem megigazulás-, megszenteltetés- és szellemi áldásokban is részesíti. Kivüle senki sincs felhatalmazva őket a' megváltás' útjára tanítani 's az égbe vezető úton vezetni. Végre közelít haláluk' órája,