Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-01-26 / 4. szám
rendszernek alapja volt a' status és vallás egységének eszméje; és Rómában a' vallás szolgái, mivel ott status-vallás volt, mindenkor mint status hivatalnokai tekintettek. Ezen viszonya a* vallásnak a* statushoz a' római birodalomban legfontosabb következményű lett a* mai időkig, mivel az ó-római fogalom a* status-vallásról, a keresztyénségnek Constantin alatt a római birodalomba lett bevitele alkalmával, a keresztyén vallásra is átvitetett, és ez is mint status-vallás lépett föl. A Reformatio idejeig egész középkoron át tagadhatlanul Európának nagyobb részében a' róm. kath. egyház volt egyedüli kizárólagos statusvallás, — a' midőn a' keresztyénség fölötti egyeduralma, a keleti görög egyház elszakadása, 's a' protestáns hitfelek támadása által, elveszett. A' protestantismust elfogadott tartományokban a protestáns, az Orosz birodalomban az orthodox görög egyház emeltetett uralkodó egyházzá. Így álltak fel többféle status-egyházak, különböző vallás-felekezetek között, több vagy kevesebb eltérésekkel más felekezetűeknek, vagy minden polgári jogokból lett teljes kirekesztésekkel. Több európai országokban mindazáltal a catholicismus kizárólag tartá fen magát. A vestfáliai béke által ismertetett él mindkét felekezetű protestáns egyháznak status-egyház-formálhatási joga Németországban , mialatt catholicusok és protestánsok egymást, maguk belső viszonyaikat illetőleg, a collegialis rendszer jogai szerint, egymástól függetlenül tűrik. A catholicismustól elvált német tartományokon kívül Hollandia és a három scandinaviai ország emelte a protestáns vallást status- egyházzá. Angliában sajátságos status-egyházzá alakult a' protestáns egyház, ámbár elfogadott elvei legkevesbbé sem jogosíthatják kizáró, 's status-egyház formálására, mivel a protestantismus ellentéte a' catholicismus stabilitási , egyedül-idvezítői és egyedül uralkodási elveinek. A' protestantismus elve a' formákra nézve: nyugott haladás, okszerű türelem/s szabadság; velejére nézve pedig: lelkiösmeret és hitszabadság; 's igy következetlenség magát a' status-társaság egyedül uralkodó hitfelekezetének vallani. Frankhonban régidő óta a' kath. vallás uralkodó és status-vallás, mellyet XIV dik Lajos egyedüli vallássá akart alakítani. Az Alpeseken túli félszigeten, u. m. a' Pyrenein, minden olasz tartományokban, Spanyolhonban és Portugalliában, mai időkig a rom. cath. vallás kizárólag tartotta fen magát, anélkül, hogy más felekezetieknek nyilvános istentisztelet engedtetnék. Nem különben Brasiliában és déli Amerikának most független, egykori volt spanyol gyarmataiban. Oroszországban az orthodox görög egyház orosz egyháza a cár főnöklete alatt. Politika kívánta ott, hogy a' vallásos és egyházi élet a' világival egybe-olvadjon, azaz, orosz görög-egyház és Oroszország egyet jelentsen. A* görög egyház az orosz nemzeti elemeket életre hízta, birta, beszentelte, *s alapja jön az orosz nemzetiségnek, akkor, midőn az, mint status-vallás ügyesen választott eszköz a' tudatlan népnek szenvedőleges engedelmességben tartására, 's olly tulajdonoknak a1 népbe át-plántálására, mellyeken az önkény kórói leginkább tenyésznek. Egészen feltűnő ellentétben áll azonban szabad Északamerika, egyházi ügyeiben, az ó-világ országaival. Ott teljesen el van különözve a* status az egyháztól, a* vallásos szabályok a* politikaiaktól ; nem találni ott sem egybeolvadását a kettőnek, sem egyike alárendelését másikának. Uralkodó, kiváltságolt, vagy statushatalom által pártfogolt egyház ott nem létez. Sőt a legtökélyesebb vallás- és hitszabadság él nálok, 's nem puszta türelem vagy eltűrés, mint Európában, és él a számos, különböző ugyan, de egymás mellett békében megfévő hitfelekezetűeknek az istentiszteletre szükségesek megszerzésére szabad áldozatkészség elve. A* status-egyház elve nálok teljesen el van vetve. Költségeiket magok fedezik. Nem tarták remélhetönek, hogy papi rend, mellyről a' status gondoskodik, hivatásában olly szorgalmas lehessen, mint azok, kiknek érdemök saját belső értékök 's hasznos voltuk által latoltatnak. Úgy vélték, hogy épen az egyházi községeknek a politicai tekintélyektől való teljes elválasztása , 's az istentisztelet költségeinek az illető hitsorsosok által leendő fedezésével, anélkül, hogy a' statusok vagy kormányaik által egy nagyobb érdemű é s hatályosabb papi rend állíttatnék fel, mint az angol főegyház felmutathat, a valódi vallásosságot jobban előmozdítandják. Főelsőbbsége ezen amerikai rendszernek az európai fölött az, hogy minden összeütközés az egyházi és világi egyesületek között ki van kerülve ; szoros elválasztása a' vallásosnak a'politikaitól, egyháznak a' statustól egyrészről biztosítja a' statushatalmat, midőn másrészről megóv a' lelkinek a' világival való azonosítása ellen. A' vallásos érzelem azonban nálok nem hogy fogyna, sőt bármely európai tartományival versenyezhet. — Az amerikaiak erkölcsi állapotjokról lásd: Die Amerikaner in ihren moralischen,politischen und gesellschaftlichen Verhaltnissen. Stuttg. und Tübing 1837. Francis P. Grund, és Julius" Nordamerikas sittliche Zustande Bd. 1. Leipz. 1839. Egyébiránt a* franczia forradalomig 's még jóval azután is Némethonban mind a' protestáns, mind a catholicus tartományokban ismeretlen volt a' korlátlan lelkiösmeret- és vallás-szabadság, 's jog-különbség volt az uralkodó status-egyház és más egyházak között, mert mindig a' világi hatalom szeszélyétől függött, az egyház szabadságát kiterjeszteni vagy korlátozni. Csak a Napoleon alakította német tartományokban volt első példája annak, midőn törvényben mondatott ki mindenki-