Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-03 / 1. szám

PROTESTÁNS BGTHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 szám. Ötödik évi folyamat. Jan. 3. 1845. Teremts bennem Uram tiszta szívet! adj nekem új szellemet! 51. Zsoltár, 12. v. TARTALOM: A' protestáns közönségnek üdvét ! — A­ né­met egyházi mozgalmak. — Kül- és belföldi tudósítá­sok. — Levelezés. A' protestáns közönségnek üdvét! E' Lap ötöd évi pályáját kezdi meg! Legyen áldott az Urnák neve! Kezdetétől fogva mostanig számos dicséret és számtalan roszalás érték e' Lapot. Nyilatkoz­nunk kell mindenik felől. Amaz, a' dicséret, le­gyen Istené. Szálljon reánk emez, a' roszalás. Habár ínségnek tekintenek is e­­roszalást, nem lehetne rá egyéb válaszunk, mint a* mellyel Pál­tól tanultunk meg. Dicsekszünk még az Ínségek­ben is, tudván, hogy az ínség türelmet eszközöl, a' türelem pedig tapasztalást, ay tapasztalás pe­dig reményt; a' remény pedig meg nem szégyenít, mert Isten szeretete van kiöntve szíveinkben. De ugy látszik nekünk, hogy sem íróknak, sem a' szerkesztőknek, nem mindenkor Isten szeretete volt kiöntve szíveikben, midőn e' Lap hasábjain fellépjenek. 'S épen azért ugy látszik nekünk, hogy még távol van mindnyájunktól a' remény, mellyről azt vallja Pál, hogy meg nem szégyenít. 'S minthogy mindez ugy látszott nekünk, azért tűztük Lapunk homlokára a' királyi költőnek e' fohászát: Teremts bennem Uram tiszta szívet! adj nekem új szellemet / Újévi fohászul jobbat nem választhatánk. Mondja el kiki, és mindnyájunknak imádsága lesz. S te hallgasd meg azt, Atyánk, Istenünk! A­ négy év lefolyta alatt érkeztek hozzánk jó szándékú, köszönetünkre érdemes figyelmezteté­sek és intések is, részint szerkesztői eljárásunkat illetők, részint Lapunk átalakítását tervezők. A­­mi illeti eljárásunkat, örömest bevalljuk gyarló­ságunkat , melly ugy sajátunk mint minden em­beré. De megjegyezzük, miként egész Lapunk tanúja, hogy e' részben sokat változánk, 's eljá­rásunkat az időhöz, szükséghez, a' teendők ter­mészetéhez szabva, az intések és meggyőződé­sünk nyomán sokban idomítók. És viszont meg­jegyezzük, hogy hol ez nem történt, ott vagy meggyőződésből nem történt, mellyel a* szer­kesztők épen ugy bírnak, mint akármelly más ember, író, vagy olvasó; vagy mivel anyánk te­jének, vérünknek, az éghajlatnak, melly alatt la­kánk, a'nevelésnek, mellyet nyerőnk,'s száz meg száz szellemi tényezőnek befolyásából sajátságo­san kifejlett jellemünk nem tűrhet el más eljárást, mint a' mellyet épen használtunk; vagy végre mivel meg voltak kötve kezeink, s másoknak el­járása , mellyet tiltani nem állott bitalmunkban, nekünk tulajdoníttatott vétekül. Legtöbb szó emel­tetett a' csillagozás és a' polémia szárnyainak megszegdelése ellen. Amaz Törököt arra bírta, hogy többé alig csillagozott, emez, hogy a" polé­miának szabad tért nyitott. Székács ellenben, ha jól ismerjük, nehezen fog ellentállhatni csillag­o­zási viszketegének az idén is, míg a' polémiának szabad tért engedend ugyan, de csak maga feje szerint, a' mennyiben azt az egészre nézve nye­reségesnek tartja. Ha ellenben a' felek a'polémiát vi­vocis veendik, legfölebb is csak egyszeri ve­rekedést engedhet meg. Például: B-nek Il-t meg­verni, H-nak B-t visszaverni szabad. De B-nek H. ellen a' verést újra kezdeni, hogy H, B elle­nében ismét azt tegye és így infinitum: az egy kissé sok volna. Inkább verjék meg aztán H és B Sz —ot, — tollal tudniillik. A' mi illeti a' Lapunk átalakulását sürgető terveket, ezek vagy új, a' mostaninál kimerítőbb 's szükségeinkkel szorosb kapcsolatba hozandó programmot, vagy pedig a' meglevő programm részletesb kivitelét kívánják ugy, hogy valahára kezdenénk már mivelni egyházi és iskolai éle­tünknek parlagon heverő azon telkeit is, mellyek eddig csak a' programmban vannak meg, a' Lap hasábjain nyomuk sincsen, vagy alig megizleltetve itt vagy ott. Megjegyezzük, hogy új programmot behoz­nunk nem szabad 's így csak a' réginél maradha­tunk. Megjegyezzük, hogy a' meglevő programm­nak műveletlenül heverő telkeire nézve, mi is épen ugy ítélünk, mint a' tisztelt tervezők. A'kü­lönbség köztünk csak az , hogy a' tervező urak a'telekművelő eszközök nyelét a1 szerkesztőkkel szeretnék megfogatni; mi pedig azon alázatos vé­­ r

Next