Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-08 / 45. szám

nemcsak roszat szólni, hanem gondolni is; mert Isten előtt minden embernek meg kell semmisül­nie' E'tény adá a'mythologiának a' halálos döfést. A' mythologia, mint érzelemből származott képes beszédmód, egyes igazságokat rejthetett magá­ban, de hiánya az volt, hogy egyoldalulag maradt állva a' képnél 's igy a' mosaismusnak lön fel­adata ezen képes beszédmódot a' benne rejlő mé­lyebb igazságokkal tökéletesben kifejteni, minél fogva a' mosaismus nemhogy szűkölködnék benne, sőt ellenkezőleg a' képes beszédmód kincstárháza 's egészen költészeti szellemű (Jósaiás 9—10. rész). A1 mosaismusnak minden álhitet le kellett döntenie; azonban hiánya az volt, hogy mig az uralkodó álhit megdöntésén munkálódott, a'jövők­re nézve kezességet nem nyújtott; mert mig az egyiptomiaknál a' vallás inkább a' holtak­, mint élőkre szorítkozott, a* mosaismusban épen az el­lentét fejté ki magát. Amott az élőnek tettei ha­lála után ítéltettek meg, itt az élet isteni erő tel­jességével levén elárasztva, a' halál utáni álla­potra csak igen csekély gond fordíttatott, miáltal, bár nem tagadák, hanem csak szükségét nem ér­zék, az egész halhatlanság tér mezeje el­len ha­nyagolva. Azonban e' hiány, melly eleinte nem éreztetett, később annál érzékenyebb sebbé vál­tozott. II- ik alapelv: Isten valódi egyházának igazsága. Isten ismeretének alapja a' nép keblében megvettetvén 's az iránta való hit és bizalom in­gatlan meggyőződéssé szilárdulván, azt nem el­rejteni, hanem nyilvánítani törekvék *s egyházat épített, hol a' hason meggyőződésnek összegyűl­vén, érzelmeiket tolmácsolják, egy czélra töre­kedvén, külsőleg is egy testté alakuljanak és az imádottal szövetségre lépve, szolgálatára köte­lezzék le magokat. Itt már a' vallás a' történeti valósulás küszöbére lép 's az imádott lénytől e' szózat hallható: „Én vagyok Istenetek 's ti legye­tek az én népem" és „szentek legyetek, mint én is szent vagyok," és ez a' hit ragaszkodás és a' tötökély felé ernyedetlen törekvés eszméjét rejti magában, minél fogva a'szent lélek hathatós raui­kálódása következtében minden szép-, nagy- és jóban növekedjenek (Mos. II. 6, 7.29,45.III. 11, 45. 19, 2. 22, 33. 26, 12. V. 29, 12. 13.). Ezen alapelv részleteit közelebbről vizsgál­ván, magában foglalja f­öl azon állítást, hogy Isten előtt az egyház minden tagjai egyenlők ,s az osztály és rangkülönbség kizáratik, mivel Mos. II. 19, 5. 6. verseiben ez áll: „papokból álló ország legyetek" azaz, mind ugyanannyi pap. Ezen idé­zett mondat azonban csak a­ pogány vallás elle­nében ad valódi értelmet, minthogy a'­­papok itt voltak egyedül a' szentség örökségi birtokában, 's innen az egész néphez azon intés, hogy Isten szavára hallgassanak. 2) Hogy azon fokozatok között, mellyek az egyházban léteznek, az első helyet a) a' próféták foglalják, kik Isten akaratának tolmácsai lévén a' tiszta igazságot hirdetik 's egyszersmind az elö­haladás útját egyengetik. A' próféták a' nép fölött azon különös előjoggal voltak felruházva, hogy a' néptől hallgattatniok kelletett; minden jog azonban bizonyos felelősségi terhhel is van öszkapcsolat­ban 's igy a' nép minden prófétától szigorún kö­vetelé, hogy az a' türelem iskolájában megedzett 's Móseshez hasonló népvezetö legyen (Mós. IV. 12, 3. 16, 15. V. 18, 15.). Ezen előjogok, mint a' körülményekkel ellenkezők, a' IX. században támadtattak meg először 's igy csak hamar fele­dékenység lepte fö­lé egykori dícsőségöket. De a­ prófétaság, minthogy különös erő és lelki tehet­séggel felruházott egyének valának reá szüksé­gesek, szakadatlan sorozatot nem képezett, ennél fogva az egyház folytonos vezetését b) a'papok vevék által, kiknek, mint a­ megalapított vallás állandó hirdetőinek, annak egyedüli fentartása, nem pedig új igazságok létrehozatala, volt köte­lességök. Áron, bár idősb­­ s az egyházban szinte nagy tekintélyű, nem Móses fölött, hanem csak Móses mellett áll 's épen e' különbség szülemé­­­nye, hogy a' papság akkor is fentartá magát, mi­dőn a' jövendölés sunyadott. Legfontosb azonban e' rendnél, hogy Lévi nemzedék örökségi joga jön, melly jog azon nézetnek, hogy az egész egyház belső papsága mellett, az örök igazság terjeszté­sére és védelmére egyes kiválasztott egyének szükségesek, korántsem természetes kifolyása, hanem egyiptomi ragadvány, mi minden esetre gyengeséget árul el 's annak jele, hogy a' nép még a' kiskorúság éveit élé. Végre a' próféták és papokon kivül az egyházban c) a' világi hatalmas­ság megkívántató, mellynek, valamint a' felsőbb művészeteknek, isteni szellemtől kellett lelkesítet­nie, 's innen van, hogy a' 70 vének és a' királyok isteni szellemtől áthatottaknak tartattak (Más. II. k. 31,2.­­ köv. Sám­. I. k. 10, 5. 6.). Egyesek az egész egyház rendeleteinek hódolni tartoztak 's igy a' különféleség mellett az egység, melly az elöhaladás és nehézségek legyőzésének nélkülöz­hetlen emeltyűje, nem hiányzott. 3) Hogy a' maradandót létesítendő elöhala­dás igaz útja a' szövetség, melly, ket az élet bizo­nyos viszonyairól pártot feltételez. Jehova, az el­hagyott izrael nép sorsán megindulva, megelőző szeretettel közeledik hozzá 's vele szövetséget köt (Hoseás 11, 1-3. Jer. 2,2—5.). E' népben azon igazság rejlik, hogy a' vallás örök igazsá­gainak ki kell előbb nyilatkoztatnia, az embernek a'történet által ön hiányaira kell utaltatnia és ben­ne az örök igazságot szomjazó vágynak fel­ébresztette, hogy Istenhez felemelkedhessék. Az Izrael nép is illy módon közeledett az üdv bölcse­jéhez, 's midőn álomvilágából napfényre viradott, az isteni szózatnak hódolt 's igy a' szövetség kö­zös egyetértés utján, tehát az emberi szabadság *

Next