Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-08-07 / 37. szám
PROTESTÁNS Élelii III LIP. 37. szám. Hetedik évi folyamat. Aus u>tus fi. 1848. Törvényjavaslat. Az elemi oktatásról. 1. Az elemi oktatásnanak czélja, hogy a' gyermekek a' tudomány első elemeibe avatassanak. A' közállomány kötelessége felvigyázni, hogy az elemi nevelésben mindenki részesüljön. 2. A közállomány gondoskodni fog, hogy minden helységben és népes pusztákon a mennyire lehet tanintézetek legyenek. 3. Szülőknek vagy gyámoknak szabadságukban áll, gyermekeiket háznál vagy magánintézetekben neveltetni, és ily esetben arra, hogy gyermekeiket a nyilvános elemi iskolákba küldjék, nem kényszeríttetnek. Azonban a háznál, vagy magánintézetekben nevelt gyermekek minden évben a nyilvános iskola elöjárói elött fognak megvizsgáltati. 4. Minden szülő vagy gyám, — ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek, mint mester tanítványok, vagy házi szolgák tartatnak — kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat, ha nevelésökről háznál vagy magánintézetben nem gondoskodtak, nyilvános iskolába járatni , még pedig a' fiakat hat éves koruktól tizenkét éves korukig, a' leányokat szinte hat éves koruktól a' tizedikig. Ezen kötelesség elmulasztása pénzbeli 's a szükséghez képest fogsági büntetéssel is büntettetik. 5. Az elemi nevelés minden közintézetekben ingyen adatik. 6. A' mennyiben az egyes iskolák saját fenállásukra alapított vagyonnal nem bírnak, (melly minden intézetnek most is teljes épségben fentartatik) annyiban a' népiskolának terheit a' község viseli, mellyel czélra minden keblebeli vagy hozzá tartozó polgárra különadót vethet ki. 7. A' község által kivetett iskolai adó az országos adónak öt száz lulját nem haladhatja, és ennek fizetéséhez minden lakos és birtokos azon arányban járul, melyben egyéb közterheket visel. 8. Ha az egyes népiskola fentartására sem annak saját alapítványi jövedelme, sem a 7-ik §-ban meghatározott, községi adó nem elégséges, a hiány a közállománytól nyert pénzsegély által fog fedezni. 9. Az elemi oktatás azon tárgyakban határoztatik, melynek a' polgári élet minden viszonyaiban szükségesek figyelemmel arra, hogy a' gyermekek inkább alapos, mint sokféle ismeretekhez jussanak. Különös tárgyai : írás és olvasás. Fejbeli és jegyekbeli számítás. Természettan és természet leírás, különös figyelemmel az életmódra és vidékre, mellyhez a' nevendékek szüleinek nagyobb része tartozik. Hazai történet 's földleírás. A' polgári jogok és kötelességek ismeretei. Test-gyakorlat, különös tekintettel a hadi szolgálatra. Éneklés. 10. Az oktatás nyelve a lakosok többsége szerint határoztatik meg. 11. Oly helyeken, a hol a fentebbi 10. értelmében a rendes oktatási nyelv nem magyar volna, a magyar is tanultatni fog. 12. A vallásos oktatást a növendékek ezentúl egyenesen és közvetlenül vallásuk lelkészeitől veendik. 13. A' melly községben több hitfelekezet van, mindenik hitfelekezet számára külön elemi iskola nyittatik, ha egy-egy felekezet iskolába járó gyermekeinek száma ötvenre megyen. 14. A' melly községben több hitfelekezet van, hanem olly számmal, hogy a' VI. értelmében számukra külön iskolát nyitni nem lehet, illy helyen az iskola közös, és az elemi nevelést a' növendékek hitfelekezetbeli előny vagy kitkülönbség nélkül nyerendik; másként is a' vallásos nevelés a' 12. értelmében nem ezen iskolához, hanem egyenesen az illető lelkészekhez tartozván. 15. §. Ha olly községben, hol több hitfelekezet van, de a 13.§. értelmében ezek számára külön iskolákat nyitni nem lehet, akár egyesek, akár valamelly hitfelekezetbeliek , mégis saját erejükkel külön iskolát állítani kívánnak, ez szabadságukban fog állani, a' nélkül azonban, hogy ez által a' közös iskola fentartására kívántató és aránylag kivetendő községi adó alól felmentetnének. 16 § A'községi iskoláknak egyenes felügyelése és vezérlése a' községek által választandó bizottmányokat illeti; valamint ezeket fogja il- 37