Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-07 / 37. szám

PROTESTÁNS Él­elii III LIP. 37. szám. Hetedik évi folyamat. Aus­ u>tus fi. 1848. Törvényjavaslat. Az elemi oktatásról. 1. Az elemi oktatásnanak czélja, hogy a' gyermekek a' tudomány első elemeibe avatassa­nak. A' közállomány kötelessége felvigyázni, hogy az elemi nevelésben mindenki részesüljön. 2. A­ közállomány gondoskodni fog, hogy minden helységben és népes pusztákon a­ men­nyire lehet tanintézetek legyenek. 3. Szülőknek vagy gyámoknak szabad­ságukban áll, gyermekeiket háznál vagy magán­intézetekben neveltetni, és i­ly esetben arra, hogy gyermekeiket a­ nyilvános elemi iskolákba küldjék, nem kényszeríttetnek. Azonban a­ ház­nál, vagy magánintézetekben nevelt gyermekek minden évben a­ nyilvános iskola elöjárói elött fognak megvizsgáltati. 4. Minden szülő vagy gyám, — ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek, mint mes­ter tanítványok, vagy házi szolgák tartatnak — kötelesek gyermekeiket vagy gyám­oltjaikat, ha nevelésökről háznál vagy magánintézetben nem gondoskodtak, nyilvános iskolába járatni , még pedig a' fiakat hat éves koruktól tizenkét éves korukig, a' leányokat szinte hat éves koruktól a' tizedikig. Ezen kötelesség elmulasztása pénzbeli 's a­ szükséghez képest fogsági büntetéssel is büntettetik. 5. Az elemi nevelés minden közintézetek­ben ingyen adatik. 6. A' mennyiben az egyes iskolák saját fen­állásukra alapított vagyonnal nem bírnak, (melly minden intézetnek most is teljes épségben fen­tartatik) annyiban a' népiskolának terheit a' köz­ség viseli, melly­el czélra minden keblebeli vagy hozzá tartozó polgárra különadót vethet ki. 7. A' község által kivetett iskolai adó az országos adónak öt száz lul­ját nem haladhatja, és ennek fizetéséhez minden lakos és birtokos azon arányban járul, me­lyben egyéb közterhe­ket visel. 8. Ha az egyes népiskola fentartására sem annak saját alapítványi jövedelme, sem a­ 7-ik §-ban meghatározott, községi adó nem elégsé­ges, a­ hi­ány a­ közállománytól nyert pénzsegély által fog fedezni. 9. Az elemi oktatás azon tárgyakban hatá­roztatik, me­lynek a' polgári élet minden viszo­­­nyaiban szükségesek figyelemmel arra, hogy a' gyermekek inkább alapos, mint sokféle ismeretek­hez jussanak. Különös tárgyai : írás és olvasás. Fejbeli és jegyekbeli számítás. Természet­tan és természet leírás, különös figyelemmel az életmódra és vidékre, mellyhez a' nevendékek szüleinek nagyobb része tar­tozik. Hazai történet 's földleírás. A' polgári jogok és kötelességek ismeretei. Test-gyakorlat, különös tekintettel a­ hadi szolgálatra. Éneklés. 10. Az oktatás nyelve a­ lakosok többsége szerint határoztatik meg. 11. O­ly helyeken, a­ hol a­ fentebbi 10. értelmében a­ rendes oktatási nyelv nem magyar volna, a­ magyar is tanultatni fog. 12. A­ vallásos oktatást a­ növendékek ezentúl egyenesen és közvetlenül vallásuk lel­készeitől veendik. 13. A' melly községben több hitfelekezet van, mindenik hitfelekezet számára külön elemi iskola nyittatik, ha egy-egy felekezet isko­lába járó gyermekeinek száma ötvenre me­gyen. 14. A' melly községben több hitfelekezet van, hanem olly számmal, hogy a' VI. értel­mében számukra külön iskolát nyitni nem lehet, illy helyen az iskola közös, és az elemi nevelést a' növendékek hitfelekezetbeli előny vagy kit­különbség nélkül nyerendik; másként is a' vallá­sos nevelés a' 12. értelmében nem ezen isko­lához, hanem egyenesen az illető lelkészekhez tartozván. 15. §. Ha olly községben, hol több hitfeleke­zet van, de a­ 13.­­§. értelmében ezek számára külön iskolákat nyitni nem lehet, akár egyesek, akár valamelly hitfelekezetbeliek , mégis saját erejükkel külön iskolát állítani kívánnak, ez sza­badságukban fog állani, a' nélkül azonban, hogy ez által a' közös iskola fentartására kívántató és aránylag kivetendő községi adó alól felmentet­nének. 16 § A'községi iskoláknak egyenes felügye­lése és vezérlése a' községek által választandó bizottmányokat illeti; valamint ezeket fogja il- 37

Next