Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

Első évfolyam. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ­HIVATAL : Lövész utca 30. szám 8. szám. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Pesti Február 26-én 1858. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petti sor többszöri be­iktatásánál 3 pengő kr., egysze­riért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön­lő p. kr. 1. emelet. A magyarországi protestánsok. E cím alatt az „Österreichische Zeitung" követ­kező nagyfontosságú cikket tett közzé: „Ki a jelenkort figyelemmel vizsgálja, hogy ab­ból a jövőt magának megfejtse, az előtt világos fog lenni, hogy a kinyilatkoztatott keresztyénségnek, a vallásnak, a jövő történelmében főszerep fog jutni. A tudomány világias lett, valamint az állam is, de az egyház ismét épül, hatalmasabban mint valaha, s át­hatja az államot, a társadalmat és az életet. A római katholika egyháznak ezen újból épülése a concorda­tum által megkezdődött Austriában, egyúttal azon­ban a legmagasabb császári szó minden felekezetnek egyenjogúságot, s a magyarországi prot. egyháznak is ősi törvényes állását ígérte meg az államban. Ezen legmagasb császári szó következtében, a magas kormány az egyházszerkezeti törvény­terv által komoly szándékát nyilvánította az iránt, hogy Magyarország protestáns egyházi ügyeibe szi­lárd és határozott rendet hozzon be, — és ezt a ke­rületi gyűlések közremunkálása által kivánta a ma­gyarországi protestáns egyház jogaival s szükségle­teivel összehangzásba hozni. Bizonyosan egy pro­testáns sem fogja ezen rendezés nagy fontosságát s végső szükségét tagadni, ki egyházát szereti, s az an­nak kormányzásába csúszott némely visszaéléseket ismeri; s minden jóindulatú ember köszönettel fogja tekintetét oda intézni, hol, a legnemesebb szándék által vezérelve, végmegszilárdítását munkába vették egyházi viszonyainknak. Hogy az összes egyházkerü­leti gyűlések, hivatkozással az 1790. 26. t. c. 4. §-ára, a törvényterv felett adandó nyilatkozatra nézve, illetékeseknek el nem ismerték magukat, és egyete­mes zsinat összehívása végett folyamodtak, azok­nak ilyetén kérését senki sem roszalhatja. De azt Ma­gyarországon minden protestánsnak köszönettel el kell ismernie, hogy a magas kormány a helybeli, az es­perességi és egyházkerületi gyűléseknek , vélemé­nyeik s meggyőződéseik szabad nyilvánítására ele­gendő tért nyújtott, — és őszinte köszönettel kell adóznia a felügyelő politikai hatóság részrehajlat­lanságának, mely dacára a kitűzött törvényterv ellen intézett több rendbeli megtámadásoknak, a szabad tárgyalásnak soha akadályozólag útjában nem állt, és ez által a protestáns egyházaknak tényleges bi­zonyságot adott a­felől, hogy az országban létező­­ legmagasabb hatóságok az észszerű alakban organi­zált egyháztól az önállóság azon kezességét, mely az illető hitsorsosoknak egyház- és iskolaügyek fe­letti szabad köztanácskozásaikban van, elvonni nem akarják. Ezen legalázatosabb folyamodások, a zsinat meg­tarthatása végett, az 1856-dik év végén terjesztettek fel, s utasíttattak a cs. k. Ap. Felsége által az illető kormány - orgánumokhoz, megvizsgálás és vélemé­nyezés végett. Minthogy a protestánsok ujonan tá­masztott kivánata zsinattartás iránt, következetesen a legutoljára 1791-ben tartatott egyetemes zsinatra leendő visszatekintést idéz elő, melynek határozatai 57 éven keresztül, a volt udvari magyar cancellária részéről elintézetlenül maradtak,­­— és bár elavultak, mégis szükség, hogy az azóta változott viszonyok tekintetbevételével, részletesen megvizsgáltassanak; — minthogy a magas kormánynak, habár hajlandó is az egyházi törvényeket illető kezdeményezést a zsinatnak engedni át; — de az ilyféle törvények kö­rüli vezérelvek és határvonalak felett, a zsinat meg­nyitása előtt tisztába jönnie annyival szükségesebb, minél nehezebb sok főből álló gyűlésnek ily fontos művet szerkeszteni; — minthogy a legfelsőbb fel­ügyelési jognak az egyház- és iskolaügyek célba vett rendezésével összeegyeztethetése, az eddigi szokások­ és gyakorlatoknak, a kitűzött törvényterv ellen tett kifogások tekintetbe vételével, szilárd és megállapí­tott határozatok törvényes szabálya alá rendelése, sok­oldalú megvizsgálást és felvilágosítást igényel: — semmi okuk sem lehet a protestánsoknak nyugta­lankodásra azon körülmény miatt, hogy már azóta egy év folyt le, s talán még valami idő telik bele, mig az ő folyamodásaik elintéztethetnek; sőt inkább a m. kormánynak az egyházi törvény­biztás alapja felé irányzott ily gondos törekvéséül felismerhetik annak őszinte akaratát arra, hogy­­ ícxsiíiai fjokdatát ssy PROTESTÁNS

Next