Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-02-25 / 8. szám
Első évfolyam. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL : Lövész utca 30. szám 8. szám. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Pesti Február 26-én 1858. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj különlő p. kr. 1. emelet. A magyarországi protestánsok. E cím alatt az „Österreichische Zeitung" következő nagyfontosságú cikket tett közzé: „Ki a jelenkort figyelemmel vizsgálja, hogy abból a jövőt magának megfejtse, az előtt világos fog lenni, hogy a kinyilatkoztatott keresztyénségnek, a vallásnak, a jövő történelmében főszerep fog jutni. A tudomány világias lett, valamint az állam is, de az egyház ismét épül, hatalmasabban mint valaha, s áthatja az államot, a társadalmat és az életet. A római katholika egyháznak ezen újból épülése a concordatum által megkezdődött Austriában, egyúttal azonban a legmagasabb császári szó minden felekezetnek egyenjogúságot, s a magyarországi prot. egyháznak is ősi törvényes állását ígérte meg az államban. Ezen legmagasb császári szó következtében, a magas kormány az egyházszerkezeti törvényterv által komoly szándékát nyilvánította az iránt, hogy Magyarország protestáns egyházi ügyeibe szilárd és határozott rendet hozzon be, — és ezt a kerületi gyűlések közremunkálása által kivánta a magyarországi protestáns egyház jogaival s szükségleteivel összehangzásba hozni. Bizonyosan egy protestáns sem fogja ezen rendezés nagy fontosságát s végső szükségét tagadni, ki egyházát szereti, s az annak kormányzásába csúszott némely visszaéléseket ismeri; s minden jóindulatú ember köszönettel fogja tekintetét oda intézni, hol, a legnemesebb szándék által vezérelve, végmegszilárdítását munkába vették egyházi viszonyainknak. Hogy az összes egyházkerületi gyűlések, hivatkozással az 1790. 26. t. c. 4. §-ára, a törvényterv felett adandó nyilatkozatra nézve, illetékeseknek el nem ismerték magukat, és egyetemes zsinat összehívása végett folyamodtak, azoknak ilyetén kérését senki sem roszalhatja. De azt Magyarországon minden protestánsnak köszönettel el kell ismernie, hogy a magas kormány a helybeli, az esperességi és egyházkerületi gyűléseknek , véleményeik s meggyőződéseik szabad nyilvánítására elegendő tért nyújtott, — és őszinte köszönettel kell adóznia a felügyelő politikai hatóság részrehajlatlanságának, mely dacára a kitűzött törvényterv ellen intézett több rendbeli megtámadásoknak, a szabad tárgyalásnak soha akadályozólag útjában nem állt, és ez által a protestáns egyházaknak tényleges bizonyságot adott afelől, hogy az országban létező legmagasabb hatóságok az észszerű alakban organizált egyháztól az önállóság azon kezességét, mely az illető hitsorsosoknak egyház- és iskolaügyek feletti szabad köztanácskozásaikban van, elvonni nem akarják. Ezen legalázatosabb folyamodások, a zsinat megtarthatása végett, az 1856-dik év végén terjesztettek fel, s utasíttattak a cs. k. Ap. Felsége által az illető kormány - orgánumokhoz, megvizsgálás és véleményezés végett. Minthogy a protestánsok ujonan támasztott kivánata zsinattartás iránt, következetesen a legutoljára 1791-ben tartatott egyetemes zsinatra leendő visszatekintést idéz elő, melynek határozatai 57 éven keresztül, a volt udvari magyar cancellária részéről elintézetlenül maradtak,— és bár elavultak, mégis szükség, hogy az azóta változott viszonyok tekintetbevételével, részletesen megvizsgáltassanak; — minthogy a magas kormánynak, habár hajlandó is az egyházi törvényeket illető kezdeményezést a zsinatnak engedni át; — de az ilyféle törvények körüli vezérelvek és határvonalak felett, a zsinat megnyitása előtt tisztába jönnie annyival szükségesebb, minél nehezebb sok főből álló gyűlésnek ily fontos művet szerkeszteni; — minthogy a legfelsőbb felügyelési jognak az egyház- és iskolaügyek célba vett rendezésével összeegyeztethetése, az eddigi szokások és gyakorlatoknak, a kitűzött törvényterv ellen tett kifogások tekintetbe vételével, szilárd és megállapított határozatok törvényes szabálya alá rendelése, sokoldalú megvizsgálást és felvilágosítást igényel: — semmi okuk sem lehet a protestánsoknak nyugtalankodásra azon körülmény miatt, hogy már azóta egy év folyt le, s talán még valami idő telik bele, mig az ő folyamodásaik elintéztethetnek; sőt inkább a m. kormánynak az egyházi törvénybiztás alapja felé irányzott ily gondos törekvéséül felismerhetik annak őszinte akaratát arra, hogy ícxsiíiai fjokdatát ssy PROTESTÁNS