Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-18 / 42. szám

engedte! sőt már 1784-ben az egyetemes zsinat tarthatását is jövendőre eleve megígérte — melyben a protestánsok belső ügyeiket magok elrendeznék —s oly eszközöket nyújt­hatnának — melyek által a vallás és egyház az ur szel­etében kifejlődhetnék. Atyáink tehát II. József uralkodásának utolsó 6 évé­ben az egyetemes országos zsinatra készültek, melynek egyedüli célja a zsolnai 1610-ki zsinat példája szerint az egyháznak belső ügyeit rendezni és szervezni. Tanácskozó­nak tehát atyáink e fontos ügy felel, s bizottmányok ne­veztettek ki az egyházi törvényjavaslatok kidolgozására. Ezek pedig nem csak a bel-, hanem a külföldi egyházi jog címeres tanárait is vélemények nyilvánítására felszólították, sőt a külföldi szerkezeteket u. m. a sandomiri uniót, a thorni, lesnoi és vengrovi zsinat határozatait — a zsolnai és várallyai zsinatra alapított — de az idők mostohasága mi­att — csonkított „ususunkkal” hasonlították össze. — S miután ezekkel tisztában voltak, 1789 vége felé ő Felségé­hez teljes birodalommal folyamodtak. De — a sors mást rendelt! A magasztos lelkületű császár későn jutott azon tu­domáshoz, — hogy az ő legjobb s legtisztább szándékból eredő s szeretett alattvalói jóllétének alapítására célzó ja­vításai, reformjai, főkép Magyarországban a nemzet rokon­szenvével nem találkoztak, — minthogy országgyűlésen kí­vül — tehát az ezeréves alkotmány mellőztével vétettek foga­natba nem koronázott király által, a­ki hizelgői által félre­vezetetvén, a német nyelvet kormányzati nyelvvé emelte — a honi nyelv melleztével, de nem elnyomásával. A császár amaz „Oderint dum metuant" halálos el­lensége az 1790-ki január 20-kán kelt leirat által minden rendeleteit visszavonta kivévén a vallási türelmet és a pa­rasztnak rögtöni felszabadítását célzó nyiltparancsait — s mart. 20-kára—.összehívott országgyűlést, melyen ma­gát megkoronáztatni s az ország javára állandó törvénye­ket a karokkal és rendekkel együtt szabni akart, az ős alaptörvénynek hódolva, melynek értelmében magyarország­ban érvényes törvénynek csak az tekinthető, a miről az ország­gyűlésen a KK. és KR. határoztak , a koronázott király alá­írásával szentesített. Hanem midőn épen Magyarországban ezen ország­gyűlésre készültek volna, — a kérlelhetlen halál február 20-kán­ 1790. meglepte a felséges emberbarátot. Bölcs utódja s Toscanának regenerátora II. Lipót a boldogult bátyjának végrendeletét tisztelve junius 6-kára összehívta az ország­gyűlést Budára, hol a nádor megválasztatott — a koronázás végbevitetett; azután az ország belső ügyei rendeztettek ; s az ujdon koronázott király az országgyűlési határozato­kat mint törvényeket szentesítette. Ezen törvények közt fog­laltatik a XXVI. t. cikk — melyben „Miután a rendek a köztök örökre megállapítandó egyesség végett igazságosnak ismerték, hogy a vallásügye az 1608-ki és 1647-ki törvények állapotára visszahelyez­tessék s hogy következőleg mind az ágostai, mind a helvét hitvallást követő evangélikus országlakosok örökre helyre­állított szabad vallásgyakorlatnak alapjául és talpkövéül az 1608-ki koronázás előtt t. c. által idézett s a törvény­könyvbe sorozott bécsi békekötés s az 1647. 5-dik t. cikkbe iktatott linci békekötés tartalmai vétessenek és megujíttas­sa­nak; ennélfogva ő felsége kegyelmes hozzájárultával — a papság s a világi katholikusok egy részének ellenmondá­sai ellen nem állván, sőt örökre semmi érvénynyel nem bír­ván" — a honi protestánsok jogai szentesítve vannak. Ezen alaptörvény 4-dik és 5-dik pontja — a protes­tánsok beléletét és nevelését illető szabályozását zsinatra bizta, mely már b. e. II. József uralkodása alatt készült — s az országgyűlés után csak ugyan Pesten és Budán összeült. A pestinek naplóját s ha életem tart később a kanonjait egyszerűen s minden színezet nélkül — közlendő — a mennyei békét s az evangyélmi éberséget kívánom az olva­sóknak — kivált ezen időben, midőn a túlzás minden fajai­val küzdeni kell annak, a ki az evangyéliomhoz híven nem akar senkit kárhoztatni. Tehát „ébren !" — legyen­­ jel­szavunk — s az istennel, a világgal és önmagunkkal való mennyei béke legyen eddigi küzdelmeinknek jutalma ! (Folytatása követk.) Kanya Pál. Jegyzetek rövid hazai kirándulásomból. „A külföldet ismerni szép, de a hazait ismerni kötelesség." Kölcsey, VII. (Vége.) Nagy-Enyedről Károlyfejérvár felé mentem. Az ország­úttól néhány száz lépésnyire balra ott áll a Maros partján magánosan a szent­imrei ref. templom, melyet a szent-imrei hires csata és győzelem emlékére egykor Hunyadi János építtetett. A templom most már teljesen kijavított s hasz­nálható állapotban van s mivel a mellette levő Sz.-Imre helységben a ref. gyülekezet annyira leolvadt, hogy az sem lelkészt, sem tanítót tartani nem képes , rendesen a körülfekvő gyülekezetek lelkészei szoktak abban felváltva havonként egyszer isteni tiszteletet tartani, a midőn a szom­széd helyekről többnyire számos közönség látogatja meg ezen történeti emlékű templomot. Károlyfejérváron túl nem messzire az erdélyi szászok földe kezdődik. Mielőtt azonban ide lépnénk át, vessünk előbb egy fntópillantást az erdélyi ref. anyaszentegyház statisticai állapotára. Az erdélyi ref. anyaszentegyház 1840-ben 562 anya-és 300 leánygyülekezetet s azokban 12 ezer elemi tanulót s összesen 289,300 lelket számlált. Az 1859-ben kiadott névtár szerint pedig 544 anya- s 415 leánygyülekezetből áll s 22,665 elemi tanulót és összesen 300,129 lelket szám­lál. Eszerint az anyagyülekezetek száma 18-al fogyott; a leánygyülekezeteké pedig tetemesen szaporodott; azon­ban ennek dacára a népesedés mégis növekedett, az elemi tanulók száma pedig csaknem még annyira emelkedett. Össvesen 19 egyházmegyét foglal magába, melyek közt a legnagyobb (szilágy-szolnoki) 46,631­, a legkisebb pedig (a nagy-sajói káptalan Doboka megyében) 2,182 lé­lekből álló népességgel bir. Fogaras a mennyiben mint ki­váltságos gyülekezet­, szinte az egyházmegyék sorába szá­­míttathatik, sajátképen még a nagy-sajói káptalannál is kisebb s csupán 843 lelket számlál. Vannak kiváltságos gyülekezetei, melyek az espere­sek és egyházmegyék hatósága alól eximáltatván, köz­vetlenül a püspök felügyelete és a főconsistorium hatósága alatt állanak s mintegy ugyanannyi egyházmegyét képez­nek vagy legalább az egyházmegyei hatóságokkal egyenlő jogokban osztakoznak. A tekintélyesebb gyülekezeteknek ezen kiválságos állása, mint a „De Statu Ecclae Evangelico-Reformatae in Transsilvania — Josephus Salamon sat." című nagybecsű munkában a 116 dik lapon említtetik a svájci főbb városi gyülekezetek (Zürich, Bern, Basel) ki­váltságos állásának hasonlatosságára képződött ki s ide tartoznak Kolozsvár (8—10,000 1.), Nagy-enyed (2,000 1.), Maros-Vásárhely (4,000 1.), Székely-Udvarhely (2,000 1.) Kézdi-Vásárhely (3,000 1.), Decs (1,500 1.) és Fogaras (843 1.), do­korábban ide tartozott Sepsi-Sz.-György (2,000) és Sepsi-Ilyefalva (1,000 1.) is. Sajátságos , hogy a szász területen levő ref. gyüleke­zetek, nevezetesen: a szászvárosi, tordosi, vízaknai és kobori máig is az ág. hitv. superintendens és consistorium ható­sága alatt állanak ; valamint hasonlóan a nagy-sajói (Doboka megyében) és a tekei (Kolos megyében) káptalanban fekvő ág. hitv. gyülekezetek (melyeknek összes népessége 5—6 ezer lélek) Alesius Dienes ref. superintendens ideje óta a ref. superintendens és főconsistorium hatósága alatt állot­tak egészen az erdélyi szász ev. egyház legújabb szerve­zésének bekövetkeztéig, a mikor azok az ev. egyház ható­sága alá kebeleztették magukat. Mi lehetett szülő oka ezen

Next