Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-01-06 / 1. szám

Harmadik évfolyam. 1. Pest, jan. 6. 1861 PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. VISSZAPILLANTÁS. (B. M.) Midőn szokásunk szerint mult évi működésünkről s az egyház kebelében történt jobb eseményekről ezennel számot adni akarunk, nem kis zavarba hoz bennünket azon körülmény, hogy lapunk múlt évi folyamának első száma tisztelt olvasóink kezébe nem juthatott, és hogy arról számolandók, oly dolgokat kell szóba hoz­nunk, melyekről szívesen hallgattunk volna. A gyászosan lefolyt tizenegy évet boszantó, sőt vérig zaklatóvá kiváltképen az tette, hogy mig a zászlókra a legszentebb elveket irták, a gyakorlat és kivitel amaz elveknek folytonos kijátszása, valóságos kigunyolása volt s az életben önkénynél egyéb nem uralkodott. Ezen ellentét a zászlókra irt elv és gyakor­lat között, tán sehol sem mutatkozott oly kirívó alakban, mint a sajtóviszonyok terén. Elvileg sajtószabadságnak kelle lennie, és az életben, mégis oly nyomasztó viszonyok közt nyögött az irodalom, hogy a praeventio censura minden zaklatásai valóságos szúnyog­csípések (bocsánat a triviális hasonlatért) voltak azon garázdálko­dásokhoz képest, miket rajtunk a pesti rendőr­főnök véghez vitt. Ugyanazon férfi, kinek hiva­talánál fogva egész nap a közönség legnemtele­nebb tagjaival kellett érintkeznie, közben-közben egy-egy férfit rántott elő az irodalom mezejéről, s épen nem csudálkozh­atni, ha­nem ritkán felcse­rélvén a szerepeket, az irodalom embereit holmi kóborlók gyanánt tradtálta, a csirkelopókat pedig uralta. De térjünk a kérdés alatt levő számunkra. Jól emlékeznek tisztelt olvasóink azon vál­ságos s épen annálfogva súlyos állapotra, mely­ben ezelőtt egy évvel egyházunk létezett. Az úgynevezett septemberi pátens, minden testületi ellenmondások dacára, egész hatalommal ural­kodni akart mindenütt. Szerkezteségünkhöz csak­nem mindennap keserű panaszok érkeztek majd nyílt, majd titkos erőszakoskodásokról, melyek által a kormány orgánumai községeinket a pátens elfogadására kényszerí­tették. Mi egy ideig helyet is adtunk e jogos panaszoknak, de a következés az lett, hogy folyvást a legborzasztóbb rendőri zaklatások alatt voltunk, és lapunk tételét koc­káztattuk. Végre beláttuk, hogy miután egyházunk kebelében annak egyetemes és félremagyarázhat­lan nyilatkozata által az ügy már el volt döntve, céltalan lenne lapunkat egyes panaszok emlege­tése s az e miatt mindannyiszor felingerelt rend­őri önkény által tovább is veszélyeztetni, annyi­val is inkább, mert már ekkor nem a mi közön­ségünket kapacitálni volt a feladat, hanem a kor­mány felé fordulni és attól várni, hogy az általá­nos közvélemény nyilatkozatának­­ engedve a dolgon segítsen. E meggyőződéstől indíttatva, keresve­ keres­tü­nk egy oly egyházi kérdést, mely elegendő érdekkel és fontossággal bírjon arra nézve, hogy a figyelmet a pátens kérdésétől elfordíthassa, hogy igy aztán lapunk is, mig a dolog felülről eldöntetik, a folytonos zaklatásoktól alulról ugy, mint felülről megkíméltessék. Ily közérdekű kérdésnek látszott nekünk az egyházi domestica, melyet hogy minél hatjia^és ELOFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhor*dással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden es. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 Hjkr, m^Á

Next