Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-20 / 16. szám

Ötödik évfolyam. <16­ S^ Pest, ápr. 20. 1862. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint . Vidéken­: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petii sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még mindig kaphatók. NÉHÁNY SZÓ AZ ANGOL ÁLLAMEGYHÁZ­BANI PÁRTOKRÓL. Anglia, mint a protestantismus főtámasza iránt, nem kis érdekkel szoktunk viseltetni, — ennek vallásos életébe, a keblében létező, fejlődő pártokra e lap hasábjain is egy-két pillantást vet­nünk tán üdvös dolog leend. Anglia vallási tekintetben három fő pártra osztható, u. m. a protestáns dissenterek, a római katholikusok, s az anglikán vagy államegyháziak pártjára. Hogy miféle mozgalmak, fejlődések történnek a két első körében, valamint a skót s­irlandi valláspártok kebelében, kétségtelenül elég érdekkel bírnának a t. olvasóra, de e lap körét tekintve legyen elég jelenleg csak a harmadik­ról szólanom. Az államegyház tagjai közt jelenleg négy párt van. 1. A tractariánusok(Értekezésiek)vagy angol-katholikusok. 2. A mérsékelt egyháziak (the Mo­derate Churchmen). men). 3. A tág egyháziak (the Broad Church­ 4. Az evangélikusok. I. A pártok elseje népesnek épen nem mond­ható, hanem keletkezési kora az államegyház ala­pításának első idejére vihető vissza. Jelesen ez eredetét azon 16—ik században nagy buzgalom­mal s nem is kevés eredménynyel folytatott tö­rekvésnek köszönheti, miszerint a Tudorok uj nemzeti egyházának minél több olyakat meg­nyerjenek, kik e régi egyház alapelveihez s Isten­tiszteletéhez ragaszkodnak. E pártot mind Erzsé­bet mind az elő­ttuartok alatti kormányok tel­jes hatalmokkal támogatták, ugy hogy csak a hosszú parlament napjaiban szenvedte az első vereséget, mely idő ok­a különféle változásait ta­pasztalá a sorsnak, mig nem a jakobitáknak 1746-bani végleges bukása s a mult század kö­zepén terjedni kezdő népfelvilágosultság igen jelentéktelen álláspontra sülyeszté. Új életre ébredését a legközelebbi időkben részint a pap­ság­a miatti felindulásának tulajdoníthatjuk, hogy 10 izlandi püspökség 1833-ban megszüntette­tett, részint és főként a 18-ik század eszméi el­len keletkezett reactiónak, melyet Stolberg, Schlegel és Fouqué Németországon felélesztet­tek, a „Genie du Christianisme" pedig Francia­honban hathatósan támogatott. Az „a­n­g­i­o - c­a­tholikus­" név magában elég világos, s hűn mutatja ki ezen pártnak állását, — hanem a „T­r­a­c­t­a­r­i­a­n­u­s" névhez némi magyarázat kell; ez ugyanis azon „Tracts for the Times" című röpiratokból keletkezett, melyek Oxfordban 1833 — 41. 90 egymásután következő szám alatt megjelentek oly célból, hogy a kedélyeket ismét megnyerjék a Land iskolájából kikerült angol papság theologiájának s a 4-ik, 5-ik századok egyházi szokásainak. Ez iratok tartalma lassan­lassan mindig közeledett a római tanokhoz, mig végre ép ezért az akkori oxfordi püspök szüksé­gesnek látá a kiadót a félbenhagyásra figyelmez-31

Next