Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-06-14 / 24. szám
tek. Vég Vince lizoltmányi lapur tett, hogy keressék meg a kerület szigorú rendszabályozására, tán arra, hogy a házasulok tartozzanak előmutatni confirmállásukról kapott bizonyítványt, mit senki nem kap mig nem confirmált s nem confirmáltatik mig iskoláit rendesen 6 vagy 4 évig télen nyáron pontosan ki nem járta, igy legalább nem látnánk felnőtt egyéneket agendázás nélkül, mik fájdalom igen-igen nagy számmal vannak s hova tovább többen lesznek. De most mégis abba állapodott meg a bizottmány, hogy a hanyagokra nézve a világi hatóság ereje vétessék igénybe. Az egyházmegyében legjobb iskolája volt a bácsi tanító Kardos Kálmánnak, kit a vizsgáló küldöttek meleg szavakban ajánltak elismerésül segédjével együtt a tanügyi bizottmány figyelmébe. Ezen jeles fiatal egyén meleg elismerésével találkozott minden jelenlevő egyénnek. Óhajtandó volna az ily jelentések egyházmegyei közgyűlés előtti felolvasása, és egy elismerést, szorgalmat kitüntető okmány kiadása, mert ma holnap úgyis pályázat útján lesznek betöltendők a jobb tanítói helyek, hol az ily egyén előnyben lehetne. Elhatároztatott, hogy minden uj tanitó, vizsga alá bocsáttatik, s ha paedagogiai bizonyítványa nincs visszautasittatik. A félév tavasszal kezdődik. De elég legyen ebből e pár vonás azon kijelentés mellett, hogy örömmel láttuk világi urainkat buzogni a tanügy mellett, kik mint a közlelkészek mellé választott egyének buzgók, ilyenek az egyházmegyében sokan vannak. S most térjünk a másnap, 18-án a szent lélek segélyül hívása után megkezdett gyűlés főbb pontjainak vázolására. A 38. pontból álló határozat közül alig 5 — 6 pontot lesz szerencsém vázolni, de úgy hiszem ez is elég, mert a többiek csak helyi érdeküek. 1. Tek. Madarasy Moor segédgondnok úr két gyászesetről értesité egyházmegyénket, megható hangon, első, hogy 19 évig volt esperesünk Végh Mihály f. évi ápril 29-n elhunyt, másik hogy jelenlegi esperesünk szellemileg elnémított állapotban van s életéhez kevés remény és igy egyházmegyénk tényleg egyházi fő nélkül szűkölködvén, a sup. hivatal nagytiszteletü Kelemen Mihály bácsi lelkész mint hivatalára legidősb tanácsbiró urat helyettesité az 1847. losonci kerületi határozat nyomán. Mély gyász ült a lelkekre, egyik esperesünk eltemetve, a másik Vecsei Nagy Péter úr élő halott. Az elhunyt érdemei jegyzőkönyvileg örökíttettek, a még élő főatya helyett pedig új választást kér az egyházmegye a legközelebbi kerületi gyűlésen, mivel hivatalát vinni végkép képtelen. Elküdölnek a jelesek, és sírva állunk sírjaiknál. 2. Egyházkerületünk elvben már elfogadá a segéd és helyettes lelkészek helybemaradhatását, de mivel egyes egyházmegyék követei aggályukat nyilváníták a jövőre nézve, megkötés végett visszaadatott még egyszer az egyházmegyéknek. Ez egyházmegye, a fehérvári gyűlésen az „igeni” szavazók közt volt ugyan, de valamint akkor nyilvánítá aggályát, úgy most örömmel véleményezte: a) A helybe maradni akaró segéd vagy helyettesnek viszonylagosan legjobb vizsgát kell adnia, b) s ennek folytán jövőre a vizsgák nyilvánosan az egyházmegyei gyűlés szine előtt történjenek, hadd ismerje meg a nagyközönség egyéneit. c) A vizsgától számítandó 2 év alatt rendes lelkésszé senki sem lehet, ki rectoriát nem végzett, ki már ott gyakorlatot szerzett, annak mivel úgy is három év suhant el feje felett, elég egy év, d) küldöttség jelenjék meg az ily egyházban kipuhatolandó ha nincs-e nyomás gyakorolva az egyház választóira akár erkölcsileg, akár anyagilag, s jelentése a közgyűlés előtt felolvasandó, hol azután a választás helybe vagy nem hagyásának történnie kell, e) a segédlelkészek évenkint változtassanak. 3. Kerületi követekül megválasztattak : n. t. Kovács József bátorkeszi, Bese Elek madari lelkész urak, tek Szalacsi úr Csuzról. 4. A pápai jogtanszékrel gyűjtés eredménye, gátló akadályok miatt csak az őszi közgyűlésre terjesztethetik be egészen, de most is visznek pénzt követeink, nev . a r. ev. komáromi egyház részéről 161 frt 58 krt o. é. az ekli közbirtokosságtól 100-at, tek. Kalacsi úr s több nemes lelkek adományát. 5. Olvastatott a kamocsai egyháztagok folyamodása, melyben kérik, hogy a hozzájuk Pápáról academicus rectoriára kijött Kovács Sándort a télen volt segédtanitójokat, a gyűlés ne erősítené meg, mivel csak 4. gym. osztálybeli és igy nem képes a 190 gyermeknek lelki vezére lenni. Megütődéssel hallotta a gyűlés ezen ifjú egyén academicus rectoriárai kilövését, de mivel a tisztelendő lelkész úr jó tanítónak nyilvánítja őt, bár a tanügyi bizottmány részéről a visszaküldést követelő heves szavak között határozattá lőn, hogy az egyházmegyei tanügyi bizottmány vegye szigorlása alá s ha jelentése képtelennek nyilvánítja, az őszi gyűlés nem erősíti meg. 6. A marcelházi leányközség anyává lehetése végett beterjesztő díjlevelét, a kerületre föllebbeztetett. 7. Egyházmegyénk nagy érdemű főjegyzője n. t. Váli Lajos úr szomorú szívvel jelenté, hogy leányegyházában Csuzont. Paksi levita úr elhunyt, és kéri az egyházmegyét azon méltányosságra, miszerint a sok érdemű tanító sok árvák közt siró özvegye számára özvegyi év adassék. Mely indítványt, midőn az egyházmegye közhelyesléssel fogadta, nem csak de egy kinevezett küldöttségnek meghagyta, hogy javaslatot nyújtson be, mikép lehetne a minden tanító özvegy árváira kiterjesztendő éveken a tanítóság vezetését jó kezekbe tenni: megelőzött más egyházmegyéket, hol a lelkész özvegye e tekintetben előnyben van a tanítóé felett. Szerény nézetem szerint legjobb lesz, ha az egyházmegye ép úgy törvény alá veszi a segédtanítókat, mint segédlelkészeket, ha megállapít rájuk nézve is bizonyos szabályokat, és így ép úgy rendeli őket most ide majlamoda, belátása szerint. Ez esetben felállítható az özvegyi év a nevelés hátránya nélkül, mert nem értek azokkal egyet, kik irgalmas szívóktól vonatva még a nevelésügy rovására is hajlandók volnának az özvegyi évre szavazni. Végül nem lehet említés nélkül hagynom, hogy a mintegy 60 ból álló gyűlési tagok szíves ellátást nyertek nagyságos Konkoly Th. Elek úr úri házánál, valamint hogy