Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-06-14 / 24. szám
a fölebb nevezett tiszteletes Paksi úr temetése miatt a félbeszakított gyűlésen most el nem végzett tárgyak halmaza áttétetett a sept. gyűlésre. Szekeres Mihály, komáromi s. lelkész. VESZPRÉMMEGYE, máj. 24. F. hó 19-ik és 20-ik napjain tartotta a veszprémi helvét hitvallású egyházmegye ez évi második, s a dunántúli egyh. kerületnek Felső-Körön junius hó elsején kezdődő nagygyűlését megelőző képviseleti gyűlését és törvényszékét, Pap Ferenc segédgondnok s Oláh János esperes, iker elnöklete alatt. A gyűlés a sz. Lélek segédül hívásával, s a papi és segédtudományokból 18-án d. u. kivizsgált lelkészjelöltek a papi szolgálatra tett ünnepélyes kibocsátásával vette kezdetét. A képviseleti ülésnek főbb tárgyai: 1. A népnevelés felvirágoztatására irányzott tanügyi bizottmány fölállítása ; —• mert a főt. egyházkerület Pápán 1862-ik évi november 9-én tartott gyűléséből az iránti jelentéstételre szólittatik föl egyh. megyénk: megalakult e tanügyi bizottmánya ? s a megállapított tanrendszer elemi és egyébb iskoláinkban behozatott e már? . . . melyből kitűnik, hogy a bizottmány felállításával már különben is megkésett egyh. megyénk s annak életbeléptetését a népnevelés hátránya nélkül tovább halasztani nem lehet. A tanügyi bizottmány a képviseleti gyűlés tagjainak választása folytán megalakittatott, elnökül Véghely Imre világi tanácsbiró, tagokul világi részről: Vadnay Rudolf e. megyei világi t. bíró, lelkészi részről: Tatay Sámuel e. megyei jegyző papkeszi , Kecskeméthy Károly e. megyei t. bíró s palotai, Ács Károly tótvázsonyi, Pap Gábor litéri lelkészek , s a tanítók közöl Pap Károly mohai, Szeness László, sz. k. szabadjai, Szűcs Ábel alsó eörsi, Molnár Albert sz. gáli, s Horváth József iszka sz. györgyi tanítók választatván meg, oly utasítással, hogy a bizottmány mielőbb kezdje meg áldó működését. 2. Olvastatott a sz. egyh. kerület Sz. Fehérvárott 1862-ik évi oct. 22—23-ik napjain tartott közgyűlése I. könyvének 39-ik pontja, melyben kimondatik, hogy az egyházkerületnek régi — a helyettes és segédlelkészeknek rendes lelkészül helyben nem marad hatását tartalmazó — statutuma a beérkezett szavazatok %-ra adatván az eltörlésre, eltöröltetik ugyan .... de mert az eltörlésre szavazott egyh. megyék is ugy nyilatkoztak, hogy egyszerű „igen”-nel csakis a j. könyvi szigorú, minden föltételt kizáró meghagyás folytán szavaztak, s a szabad választás szabadossággá fajulásának elejét vétetni óhajtják ; felhivatnak az egyházmegyék, mikép a szükségeseknek vélt korlátozó szabályoknak kimunkált sok adatok terveit a jövő (s így a most tartandó) egyházkerületi ülésre adják be stb. Fájdalommal értesült egyházmegyénk a fent érintett statutum eltörléséről; fájlalja, hogy a statutumnak eltörlésére vagy megtartására egyszerű nemmel vagy igennel szavaztak, minden indokolás nélkül, s egyházmegyénknek a statutum fentartását kivánó indokolt fölterjesztése az indokok mérlegelése s illetőleg megcáfolása nélkül vettetett el, holott ily fontos ügyben nem az egyházmegyék Rumericus többségének, hanem az indokoknak kellett volna dönteni, s bár jelenleg már nem a statutum megtartására vagy eltörlésére kell szavazni, hanem a részben életbe léptetett szabad választást korlátozó szabályterveket kellene benyújtani ... de mert egyh. megyénk az eltörlés által ugy az egyháziaknak mint magának az egyháznak nyugalmát s békéjét látja veszélyezve ; s mert a protestantismus elvei szerint meggyőződésünkről — mind addig, mig helytelenségéről észokokkal meg nem győzetünk — el nem térhetünk ; de meg — mig az egyh. megyék közt fennállanak azon chinai falak, kaszk sorompók, melyek az egyikből másikba való átmenetelt nemcsak a segéd és helyettes, hanem még a rendes lelkészekre nézve is lehetlenítik, még pedig egyedül szokási alapon, az egyházkerületi papi oklevél s régibb gyakorlat ellenére, mely a többi egyh. kerületekben jelenleg is fennáll .... mely elkülönzöttségéből az egyh. megyéknek az tűnik ki, hogy a segédlelkészek és helyettesek — mint a rendes lelkészekkel együtt egyh. megyéjükbe szorítottak — csak is itt várhatóan előmenetelt, valamint általában a lelkészi elhelyezés — ugy az előléptetést tárgyazó szabályok megalapítása is az egyh. megyék önkormányzási jogkörébe tartozik mind addig, mig az egyh. kerület a most még csak részleg szabad választást az egyh. megyéket elválasztó sorompók lerontása által teljes szabad választássá nem teszi; s e mellett a statutumot eltörlő egyh. kerületi határozat azon záradékából, melyben az egyh. megyék utólagosan a szabad választás elfajulását gátló szabálytervek fölterjesztésére hivatnak föl, az tűnik ki, hogy maga az egyházkerület is a statutumtörlő határozatot, ha tán nem is vészesnek, de oly részt hozhatónak tekinti, hogy jónak látja korlátoló szabályok felállítása által az eltörlöttet részben visszaállitni: mindezen okok együttvéve annak kijelentésére kötelezték egyh. megyénket, hogy mig 1) a statutum fennmaradását kivánó korábbi fölterjesztésének helytelenségéről a numericus többség által észokokkal meg nem győzetik, vagy mig 2) azon sorompók, melyek a lelkészeknek egyik egyh. megyéből másikba változhatását akadályozzák — le nem rontatnak, vagy végre 3) mig egyetemes zsinat nem alkot a tárgyra vonatkozólag országosan kötelező törvényt, mindaddig megmarad előbbi fölterjesztése mellett, s jogköréhez tartozónak hiszi azon szabályok megállapítását, melyek a segéd- és helyettes lelkészek előléptetésére, alkalmazására vonatkoznak, jelesül ez idő szerint ragaszkodik azon régi statutumhoz, hogy a helyettesek ott, hol szolgálnak, közvetlenül rendes lelkészekké nem lehetnek, s a szabály alól csakis azon esetben enged kivételt, ha az alkalmazandó minden papi és segédtudományokból ugy a tanodában, mint az egyh. megyei s kerületi vizsgák alkalmával kitűnő osztályzatot nyer, jelleme mocsoktalan, törvénytelen eszközöket (vesztegetés stb.) nem használt fel, és ha a belépés időrendjei szerint következik. S hogy a vesztegetéseknek lehetőleg eleje vé; tessék, oda utasíttatott az esperes, hogy helyettesül mindig