Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-14 / 24. szám

a fölebb nevezett tiszteletes Paksi úr temetése miatt a fél­beszakított gyűlésen most el nem végzett tárgyak halmaza áttétetett a sept. gyűlésre. Szekeres Mihály, komáromi s. lelkész. VESZPRÉMMEGYE, máj. 24. F. hó 19-ik és 20-ik napjain tartotta a veszprémi helvét hitvallású egyházmegye ez évi második, s a dunántúli egyh. kerületnek Felső-Kö­rön junius hó elsején kezdődő nagy­gyűlését megelőző képviseleti gyűlését és törvényszékét, Pap Ferenc segéd­gondnok s Oláh János esperes, iker elnöklete alatt. A gyűlés a sz. Lélek segédül hívásával, s a papi és segédtu­dományokból 18-án d. u. kivizsgált lelkészjelöltek a papi szolgálatra tett ünnepélyes kibocsátásával vette kez­detét. A képviseleti ülésnek főbb tárgyai: 1. A népnevelés felvirágoztatására irányzott tanügyi bizottmány fölállítása ; —• mert a főt. egyházkerület Pápán 1862-ik évi november 9-én tartott gyűléséből az iránti je­lentéstételre szólittatik föl egyh. megyénk: megalakult e tanügyi bizottmánya ? s a megállapított tanrendszer elemi és egyébb iskoláinkban behozatott e már? . . . melyből ki­tűnik, hogy a bizottmány felállításával már különben is megkésett egyh. megyénk s annak életbeléptetését a nép­nevelés hátránya nélkül tovább halasztani nem lehet. A tanügyi bizottmány a képviseleti gyűlés tagjainak válasz­tása folytán megalakittatott, elnökül V­é­g­h­e­l­y Imre világi tanácsbiró, tagokul világi részről: Vadnay Rudolf e. me­gyei világi t. bíró, lelkészi részről: Tatay Sámuel e. me­gyei jegyző papkeszi , Kecskem­éthy Károly e. megyei t. bíró s palotai, Ács Károly tótvázsonyi, Pap Gábor litéri lel­készek , s a tanítók közöl Pap Károly mohai, Szeness László, sz. k. szabadjai, Szűcs Ábel alsó eörsi, Molnár Al­bert sz. gáli, s Horváth József iszka sz. györgyi tanítók vá­lasztatván meg, oly utasítással, hogy a bizottmány mielőbb kezdje meg áldó működését. 2. Olvastatott a sz. egyh. kerület Sz. Fehérvárott 1862-ik évi oct. 22—23-ik napjain tartott közgyűlése I. könyvének 39-ik pontja, melyben ki­mondatik, hogy az egyházkerületnek régi — a helyettes és segédlelkészek­nek rendes lelkészül helyben nem marad hatását tartalmazó — statutuma a beérkezett szavazatok %-ra adatván az el­törlésre, eltöröltetik ugyan .... de mert az eltörlésre sza­vazott egyh. megyék is ugy nyilatkoztak, hogy egyszerű „igen”-nel csakis a j. könyvi szigorú, minden föltételt ki­záró meghagyás folytán szavaztak, s a szabad választás szabadossággá fajulásának elejét vétetni óhajtják ; felhivat­nak az egyházmegyék, mikép a szükségeseknek vélt korlá­tozó szabályoknak kimunkált s­ok adatok­ terveit a jövő (s így a most tartandó) egyházkerületi ülésre adják be stb. Fájdalommal értesült egyház­megyénk a fent érintett statutum eltörléséről; fájlalja, hogy a statutumnak eltörlé­sére vagy megtartására egyszerű nemmel vagy igennel szavaztak, minden indokolás nélkül, s egyházmegyénknek a statutum fentartását kivánó indokolt fölterjesztése az in­dokok mérlegelése s illetőleg megcáfolása nélkül vettetett el, holott ily fontos ügyben nem az egyházmegyék Rumeri­cus többségének, hanem az indokoknak kellett volna dön­teni, s bár jelenleg már nem a statutum megtartására vagy eltörlésére kell szavazni, hanem a részben életbe léptetett szabad választást korlátozó szabály­terveket kellene benyúj­tani ... de mert egyh. megyénk az eltörlés által ugy az egyháziaknak mint magának az egyháznak nyugalmát s békéjét látja veszélyezve ; s mert a protestantismus elvei szerint meggyőződésünkről — mind addig, mig helytelen­ségéről észokokkal meg nem győzetünk — el nem térhe­tünk ; de meg — mig az egyh. megyék közt fennállanak azon chinai falak, kaszk­ sorompók, melyek az egyikből másikba való átmenetelt nemcsak a segéd és helyettes, ha­nem még a rendes lelkészekre nézve is lehetlenítik, még pedig egyedül szokási alapon, az egyházkerületi papi okle­vél s régibb gyakorlat ellenére, mely a többi egyh. kerü­letekben jelenleg is fennáll .... mely elkülönzöttségéből az egyh. megyéknek az tűnik ki, hogy a segédlelkészek és helyettesek — mint a rendes lelkészekkel együtt egyh. megyéjükbe szorítottak — csak is itt várhatóan előmene­telt, valamint általában a lelkészi elhelyezés — ugy az elő­léptetést tárgyazó szabályok megalapítása is az egyh. me­gyék önkormányzási jogkörébe tartozik mind addig, mig az egyh. kerület a most még csak részleg szabad választást az egyh. megyéket elválasztó sorompók lerontása által tel­jes szabad választássá nem teszi; s e mellett a statutumot eltörlő egyh. kerületi határozat azon záradékából, melyben az egyh. megyék utólagosan a szabad választás elfajulását gátló szabálytervek fölterjesztésére hivatnak föl, az tűnik ki, hogy maga az egyházkerület is a statutumtörlő határo­zatot, ha tán nem is vészesnek, de oly részt hozhatónak te­kinti, hogy jónak látja korlátoló szabályok felállítása által az eltörlöttet részben visszaállitni: mindezen okok együtt­véve annak kijelentésére kötelezték egyh. megyénket, hogy mig 1) a statutum fennmaradását kivánó korábbi föl­terjesztésének helytelenségéről a numericus többség által észokokkal meg nem győzetik, vagy mig 2) azon sorom­pók, melyek a lelkészeknek egyik egyh. megyéből másikba változhatását akadályozzák — le nem rontatnak, vagy végre 3) mig egyetemes zsinat nem alkot a tárgyra vonatkozólag országosan kötelező törvényt, mindaddig megmarad előbbi fölterjesztése mellett, s jogköréhez tartozónak hiszi azon szabályok megállapítását, melyek a segéd- és helyettes lel­készek előléptetésére, alkalmazására vonatkoznak, jelesül ez idő szerint ragaszkodik azon régi statutumhoz, hogy a helyettesek ott, hol szolgálnak, közvetlenül rendes lelké­szekké nem lehetnek, s a szabály alól csakis azon esetben enged kivételt, ha az alkalmazandó minden papi és segéd­tudományokból ugy a tanodában, mint az egyh. megyei s kerületi vizsgák alkalmával kitűnő osztályzatot nyer, jel­leme mocsoktalan, törvénytelen eszközöket (vesztegetés stb.) nem használt fel, és ha a belépés időrendjei szerint következik. S hogy a vesztegetéseknek lehetőleg eleje vé­; tessék, oda utasíttatott az esperes, hogy helyettesül mindig

Next