Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-01-04 / 1. szám
föld egyik reformált egyházának sem áll utána népességre nézve; — francia és helvét hitfeleink bizonyosan nem gazdagabbak mint mi, s pl. papjaink nagy része, kétségen kívül van ugy dijjazva, mint a helvét és francia református papok többsége. Egyébiránt, a maga rendeltetését érző keresztyén egyház, miként egyes keresztyén ember is, ott ahol kötelességről van szó és tenni kell, efféle mérlegelésekbe és rubrikás összehasonlításokba sohasem bocsátkozik, hanem tesz és áldozik minden bizonnyal, mert „a szeretet soha el nem fogy" — Reménylem, hogy az Isten meg fogja szabadítani a magyar reformált egyházat az önzés, és büreaukratiai szűkkeblűség, hidegség és megmerevültség vas abroncsai közzé való szorulástól. Nem rubrika, nem Vorschrift, Mansregel és Bericht s több efféle kell nekünk, hanem 4 £ lélek, szabadság és élet." Épen ezért, nem tartom lényeges kérdésnek azt, hogy rendszereztessék-e és ha igen miképen? a moldva és oláhországi missio ügye, sőt megvallom, tartok tőle, hogy a paragraphusok nyakvasában ez is, mint annyi sok más ügy, meg fogna fúrni. A dolog állását Czelder Márton missioi levelei folyvást tisztában fogják a közönség előtt tartani. Tisztelt püspökeink és espereseink pedig tudni fogják, hogy az időkhöz és viszonyokhoz képest, mit és miképen tegyenek, s én hiszem, hogy Czelder Márton derék atyánk írja és barátunk, meg fog szabadulni jövőre azon aggodalomtól és kínos helyzettől, hogy az Isten országát csak egyik kezével építhesse, a másikat pedig, segélyért rimánkodva folyvást felénk kinyújtva tartsa. — Végre szabad legyen ez alkalommal bemutatni egy pár szóval, e lapok tisztelt olvasóközönségének, első missionariusunk azon önállólag megjelent műveit, melyek az ő remek missioi levelein kívül, az ügy megösmerésének forrásaiul szolgálnak. 1. Előszó, melyet, a moldva- és oláhországban szétszórt ref. magyarok érdekében, junius 17-kén 18*61. s. szentgyörgyön az erdélyi köz szent zsinaton mondott Czelder Márton, a Moldva és Oláhországban szétszórt ref. magyarok lelkipásztora. Kolosvár, 1861 16 rét; 8 lap. — Hatalmas lelkes és ékes nyelvű bátor szózat. 2. Missioi prédikáció, melyet Oláhországiban, a pitesti ref. magyar toronycsillag feltétele alkalmával 1862. september 7. mondott Czelder Márton. Hittérítő s a moldva és oláhországi szétszórt ev. ref. magyarok lelkipásztora. Bukarest, 1862. 8 r. 12 lap. — Alapige: Jelenések. XX. 18. — Határozott protestáns elveket valló és hirdető jeles egyházi beszéd; helyes felfogással, ékes nyelvvel, s evangyeliomi buzgó lelkesedéssel. „Bár mit mondjanak, kik minket talán nem értenek, s a megszokott külsőségeket imádásig szeretik: „mi a magunk értelmét fel nem adjuk ; az egyedüliség, hogy e két testvérországban még nincs társunk, rettegésbe nem hoz; mert, először csak egy csillag látszik az alkony után, azután jö fel a többi, mig megvilágosodik az égi határ, s a sötétség felett eltakarhatlanul égnek az égnek őrtüzei;" így szól egy helyen, az illyési tüzű ifjú prédikátor, az idegen földön. 3. Egyházi alapszabály, a moldvaoláhországi szétszórt reform, magyar ekklésiákban, 1861. a missior kezdetétől. Készítette Czelder Márton ref. lelkipásztor. Kolosvártt, 1862. 4 r. 7. 1. — Kiváltképen szigorú tiszta erkölcsöket, feddhetetlen életet sürgető egyházi rendtartás. — Győződjék meg a tisztelt olvasó, hogy ezen művek, nem csak a missió ügyéért, de saját belbecsöknél fogva is bizonnyal megérdemlik azt, hogy minél nagyobb kelendőségnek örvendjenek. Jó magyar olvasó, kihez e sorok eljutnak, ne felejtkezzél el a legelső magyar missió ügyéről, s ha teheted, áldozzál ennek javára szívesen, Isten legyen veled! Révész Imre.