Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-02-14 / 7. szám
lenne: ,,mi módon érthetném, hanem ha valaki útmutatással szolgál?" (Apost. csel. 8,31)*) A bibliatársaságoknak pogány országokban is illetőleg a csak névleg keresztyének közti munkásságnak kiegészitésére föltétlenül szükséges a pogányok közt a keresztyén téritők működése és a lelkészek vagy az igaz keresztyén bibliaterjesztők munkássága a keresztyén országokban. Mily hatása lehet a szentírásnak keresztyén hittérítők működése mellett, illetőleg a nélkül is, erre legfigyelemre méltóbb bizonyságul szolgálhat a törökországi örmények közt megkezdődött reformatioi mű, melynek felemlítésével jelen értekezésünket bezárjuk. — A török birodalom fővárosában amerikai hittéritők évek óta terjesztik szóval és írással az evangyéliom ismeretét, szint így kisázsiai több városaiban részint prédikálással kapcsolatban, részint a nélkül terjesztik a bibliát. Az eredmény a lett, hogy az örmények közt egy protestáns község keletkezett, mely Konstantinápolyban 500 tagból álló, s ezenkivül Erzebrum, Aintab, Adabasar és sok más kisázsiai helységekben kis leánygyülekezeteket képez, s mely most az angol követ fáradozása által az örmény patriarchától függetlennek és önállónak ismertetett el. Az igen súlyos üldöztetések és nyomorgattatások, melyeket az, ezen elismerést megelőzőleg eltűrt, kezeskednek róla, hogy itt életerős protestáns egyház van alakulóban. „Ég és föld elmúlnak, de az én beszédim el nem múlnak" (Máté 24, 35) — se beszéd sem fog elmúlni soha! A Krisztus igéjére alapított tanrendszerek az idők folyamában változtak és fognak változni. Mert valamint egy város különböző szempontokból tekintve, mindig más más alakban tűnik fel, ugy az örök igazságot is minden idő a maga korlátolt álláspontjából más más világításban és más összefüggésben látja ; de az igazság mindig csak egy és ugyanaz marad és csak kimerithetlen gazdagságát bizonyítja az által, hogy a változó emberiséggel magát ul meg uj szempontok alatt ismerteti. Nem tudákos, hanem igazán tudós embereknek — Groethével szólva — tehát a biblia csakugyan mindig a nevelésnek egyfelől alapja, másfelől eszköze lesz. Mily könyv az, mely az emberiség gyermekségén kezdve, azt végcéljáig, az uj ég és uj földig vezeti el (Jel. 21, 1.), mely gyermekké lesz a gyermekkel, emberré az emberrel, melynek egyszerre mély és sekélyes folyamában — egy régi egyházi atya szerint — az elefánt úszik és a bárány gázol! Mily könyv az, melynek gyermekies történeteiből a gyermek mennyei atyját szeretni és istenfélő lenni tanul és melynek Isten és emberről szóló tanaiban a philosophia legújabb rendszerei is a philosophiai igazság legmélyebb sejtelmeit ismerték fel; mely itt magas metaphisicai kérdésekre utalással jeleskedtek, ott a leggyöngédebb érzelmi mysticával ékeskedik, amott ismét gyakorlati életbölcseség igazságaiban kimerithetlen; mely ember, világ és Isten megértéséhez kulcsot nyújt és ép oly biztosan elvezet a földi igaz boldogsághoz mint az örök üdvösséghez! Bár támadnának minél többen Istentől oktatott emberek, kik az onnan felülről való erővel a béke és önelégedés után törő kortársaikat ama kincsre utalnák, melyet félre nem ismerve a bibliában birnak! TUDOMÁNYOS KUTATÁS A VALLÁSBAN. III. A reformatio után. (Folytatás.) Átmenve a tizennyolcadik századra, ebben az evangyéliom fáklyája a vallásos faoatismus sötétségét lassankint felderítvén, eloszlatván, a keresztyén s főkép a protestáns egyháznak örvendetesebb, ha szinte még nem minden szennytől tiszta képét mutatja. E század folytában, midőn a gondolkodó ész a vallásos kérdések mezején már szabadabban kutatott s kereste az igazságot, a terjedő szellemi műveltség és felvilágosodás a dogmatismus és symbolumok kényszerítéséből a lelket felrázta, annak bilincseit tágitni kezdette, s a protestáns egyházban egészben véve, a hitre erőltetés s ebből eredő türelmetlenség megszűnvén, egy szelídebb és boldogabb kor állott be. Ezzel azonban a vallásos vita, a szent dolgokban az igazságkeresés nagy munkája félbe nem szakadt, de azt a megváltozott időviszonyok más irányba vezették. Az emberi kebelben felserkent józan okosság maga jogát a vallásos kérdések fejtegetésében követelte, a dogmák kényszerítő tekintélye előtt többé meg nem hajolt, de maga vizsgálódásait az egyház tanaira kiterjesztve, azokat magyarázta, elfogadta, vagy módosította; a versengés tehát most már a tudomány fegyvereivel és tudományos alakban lön folytatva. Így született a 18-dik * Mire vezet az értelmes útmutatás nélküli bibliaolvasás, lásd szomorú példáját a „Belföld" rovata alatt Hódmezővásárhelyről.