Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-11 / 37. szám

Hetedik évfolyam. 37. Pest, sept 11. 1864. PROTESTÁNS­ EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helybeli : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. TÖRTÉNELMI TÁJÉKOZÁS KÁLVIN ÉS A KÁLVINIZMUS ÜGYÉBEN. (Vége.) L­e d 1­e­r. Geschichte der presbyterial und syno­dal Verfassung. Leiden, 1854. 36, 38. 1. „Kálvinnak a egyházról és egyházalkotmányróli fogalmában az a sa­játságos, hogy ő egy, a polgári hatóságtól különböző sa­játlagos egyházi hatóságot kiván az egyházi fegyelem gyakorlására." .... Az egyházat és államot Kálvin eppen oly élesen megkülönböztetni és egymástól elválasz­tani, mint bensőleg egyesíteni tudja. Miként az ember­ben a test és lélek, ugy a világban a polgári és egyházi élet egymástól igen különbözők, de mégsem ugy kell felfogni őket mint ellentéteket. Mind az egyház, mind az állam óvakodjék saját határainak átlépésétől. Ellenkez­nék az a Krisztus igejével ha az állam az egyház kárá­val emeltetnék, és ha pl. az állam egy törvényesen hívott lelkipásztort önhatalmúlag letenne. Viszont az is vissza­élés lenne, ha az egyház oly dolgokba avatkoznék, a­mik ö rzá nem tartoznak, ha pl. világi hatalmit venne magá­hoz vagy kényszerítő eszközhöz nyúlnak stb, stb. R­i­c­h­t­e­r , Lehrbuch des katholischen und evan­gelischen Kirchenrechtes. 4-te Auflage. Leipzig, 1853. 72. 1. .,Kálvin a presbyteri egyházalkotmánynak a vi­lági felsőséghez való viszonyát, a helyi viszonyokhoz képest különbözőleg fogja fel. A hol a felsőség is az evangyéliomot vallja, ott az, mint a törvény mindkét táblájának őre, az egyház hatóságaival oly vi­szonyba lép, a mely szerint mindkettő az Isten igéjének vetvén alá magát s egyenlő cél által egybeköttetve, sok­szorosan hatnak egymásra, egymás által és egymás mel­lett, s ekként mindketten az Isten országának szolgál­nak. A­hol ellenben a felsőség az evangyéliomnak ellen­sége, ott a körök külön válnak és az egyháznak saját külön élete van. Az első felfogás Kálvin saját közremű­ködése mellett Genfben valósult meg, míg a második szerint a franciaországi egyházalkotmány alakult." S­c­h­e­n­k­e­r, Das Wesen des Protestantismus. 2-te Auflage. Schaffhausen, 1862. 700—701­1. Kálvin szerint ,,az egyház saját maga készíti alkotmá­nyi, isteni tiszteleti és egyházfegyelmi rendtartásait. . . Állam és egyház közt oly nagy különbség van mint az ég és föld között. Az államra, melyet tisztelni kell, a világi, nem pedig az egyházi kormányzat van bizva." — Schenkel azonban mindemellett is k­ö­zépkori theokratiai gondolatnak nevezi azt, hogy Kálvin szerint az egyház, az állam vé­delmét és fegyverét igénybe veszi, s igen kemény ítéle­tet mond e nézet felett, mint szinte a Kálvinnal egyező Melanchthon és mások felett is. Magát az e­g­y­házalkotmányt és egyházi kormány­zatot illetőleg azonban ismételve nyilvánítja, miszerint a kálvinista egyházalkotmányi típus, a zwing­liféle állami egyházkormányzattal ellenkezőleg „azon előfeltételen nyugszik hogy az egyházkormányzat az ál­lamkormányzattól szigorúan elkülönítve legyen." 718­1. Nyilvánítja továbbá, hogy „a kálvi­nista országos egyházakban csodálatra méltó próba tétetett arra nézve, hogy az egyház kor­mányzati önállósága az államhata­lom ellenében megóvattassé­k." 722 1. Mindezek alapján én, ismételve kénytelen vagyok állítani, miszerint Kálvin az egyház és állam jogi önállóságát s kölcsönös függetlenségét tisztán és erélye­sen hirdette, s mind alkotmányra mind kormányzatra nézve az egyház számára valódi autonómiát kívánt biz­tosítni. Sz. F. úr azonban, mint ezt már fentebb megjegy­zettem, nem is Kálvin saját tételeivel argumentál elle­nem, hanem a második helvét, a francia és a skót h­i­t­vallások egyes pontjaival, és ezekből azon tételt húzza ki, hogy „a symbolumok, a kálvinista egyház codexe szerint, az egyháznak alárendeltsége és az államhatalomtól függése a kálvinizmus hivatalos né­zete, ugynevezhető confessionalis tana." és hogy ama confessiok vagyis a kálvinizmus szerint: ,,a vallás ügye* a világi hatóságot illeti " stb. Tisztelt ellenfelemnek a francia és skót hitvallásokra való hivatkozása reám nézve annyival ér­dekesebb, mert én is azt mondom­ hogy a XVI-ik századi HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.

Next