Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-23 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS hivatal: KIADÓ­Alipót és szerb-utca szögletén földszint, ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petti sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ IDŐSB ÉS IFJABB KÁNTI­ ISKOLA JÉNÁBAN. Fischer Kuno, a jelenkori német bölcsészeti irodalom terén, sőt az egész mostani német tudo­mányos világban, mondhatom, hogy egyike a legünnepeltebb neveknek. A világos előadás nagy mestere, s mint a minap egyik kitűnő hazai tu­dósunk mondá: a lehető legjobb német philosoph­ica. A múlt tanévben a jenai egyetem prorecto­rává történt beiktatása alkalmával, a kanti böl­csészetnek Jénában keletkezett két iskolájáról tartotta székfoglaló beszédét. E szép munkát, helyi és alkalmi vonatkozásait lehetőleg mellőzve, van szerencsém itt e lapok t. olvasóközönsége számára közölni. Nem épen azért, hogy vele Fi­schert a mi irodalmunkban is bemutassam, hanem főleg azért, mert e kis értekezés rövid keretében mesterileg van kimutatva az újabb kor legkülön­bözőbb bölcsészeti rendszereinek a „kritika phi­losophiából" mint közös törzsből történt kifejlő­dése. Az olvasó egy tekintettel átnézheti, hogy a bölcsészet terén majd egy századnak legeltérőbb tudományos törekvései gyökerükben honnét in­dultak ki, és mikép függenek össze. És ez ugy hiszem tárgyánál fogva sem leend fölösleges a prot. egyházi lapban, hiszen a protestáns tudo­mányosságnak annyira egyik leglényegesebb té­nyezője a bölcsészet, hogy főleg az újabb idők­ben, a theologiai tudományosság előrehaladó mozgalmaiban is a szerint láttunk és látunk kü­lönböző iskolákat és irányzatokat feltűnni, a­mint a különböző bölcsészeti irányok, a vallásos képze­tekre átidomitólag hatottak, és a mint a bölcsé­szeti rendszereknek ez átalakító befolyása külön­böző irányban lőn felfogva és érvényesitve a po­sitiv theologia körében. 1. A mennyire a német bölcsészet története Kant óta bevégződött, történeti múlttá lőn, hala­dásában alig tünt föl jelentékenyebb név, a mely a jenai egyetem történetében ne szerepelne, s melynek birtokosa többnyire jenai tanár is ne volt volna. Az a bölcsészet, a mely a jelen pillanatig uralkodik a német szemlélődés haladása fölött, s a melynek részint tovább­képzéséül , részint ellentéteül származtak a kö­vetkezett rendszerek, Königsbergben keletke­zett. De a Kant-féle philosophia legjelentékenyebb iskoláinak leggazdagabb és termékenyebb kifej­lődésének szintere Jéna. Ennek bizonyítékául elég: az idősb Reinholdot, Schillert, Fichtét, Schellinget, Hegelt, Okent, és Friest neveznem. Kant óta nincs egy nevezetesebb gondol­kodó sem, a­ki saját tanát Kantéval viszonyba hozni ne akarta volna, s akár mint tovább fejté­sét, akár mint ellentételét nem belőle származ­tatta volna; nincs egy sem, a­ki azt ne akarta volna bebizonyítani, hogy Kant tana helyesen meg­értve és függetlenül megvizsgálva egyenesen az övéhez vezet. A jelentékeny philosophok koszorújának ki­egészítéséül még két férfiút említek, kiknek tanai egymástól messze elágaznak, s egyszersmind mindegyike saját módja szerint a Jenában tovább tenyésztett Kant-féle iskola (ha szabad e név alatt, Reinholdtól egész Friesig a philosophiai gondolkodók sorát egybe foglalnom), ellen küz­dött. Az egyik Herbart, és a másik Schoppe 85

Next