Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-02 / 31. szám

vánntá! A syllabus a modern Európának megüzente a háborút. Ausztria elleni támadás csak megkezdés az ellenségeskedésnek, „egy fényes lovascsata," mely a bécsi urakháza bizonyos tagjának talán nincs egészen ínyére, de mindenesetre csak kezdet; a tulajdonképi mé­szárlás azonban csak 1869-ik év dec. 8-án kezdődik. Ausztriában sem hiányzanak hierarchico-feudalis la­pok, melyek az osztrák püspökséget az uj törvényekkel való harcban támogatják, és az udvarnál e párt nincs egészen támasz nélkül; de e párt reménye, hogy a csá­szárra gyakorlandó befolyás által a liberális minisztériu­mot megbuktathatják, homokra van épitve. Ami a ma­gyar püspököket illeti, a legnagyobb határozottsággal ál­líthatjuk, hogy ez a lajb­an­ inneni végzetteljes példát utánozni nem fogja. Magyarország katholikus papsága azon meggyőződés által vagyon áthatva, hogy a concor­datum a magyar korona birtokait jogérvényesen nem il­letheti. Magyarországról az ultramontanismusnak defini­tive le kell mondania, ez ország örökre el van veszve az ultramontanismusra nézve, erről biztositnak bennünket ama több millió protestánsok, akik ez országban laknak, biztosít maga Magyarország történetének morálja is. De minket sem fog fölemészteni ezen kielégithetlen sárkány, mert mi is azon jó szellem befolyása alatt állunk, mely a mi századunkat oly hatalmas mozgalomban tartja." A „Presse" ismételve azon következtetést vonja ki, hogy nemzeti egyházat kell alapítni, amit mindenesetre könnyebb kimondani mint létesitni. Egyébiránt mi na­gyon sajátságos időben élünk, és név szerint Ausztriában érintkeznek az ellentétek. A csehek mindenben homlok­egyenest ellenkeznek a liberális minisztériummal, és igyekszenek a világi és papi aristokratiával az érintkezést fentartani. És mégis leginkább Oroszország felé, mint védhatalom felé tekintgetnek, mely pedig a kath. egyhá­zat kimélet nélkül elnyomja. Egyúttal e napokban ülik meg Huss emlékünnepét és Constanzba egy hussita de­putatiót küldenek, melynek zászlóján az utraquisták kelyhe figurái. I S­K Ü_LA 0 G­Y. A lőcsei gymnasium­ ügye. ő császári s apostoli királyi Felsége Laxenburgban I. 1868-ik évi julius 1-én kelt legfelsőbb elhatározásá­val — a vallás és közoktatási magyar királyi miniszter előterjesztése folytán megengedni méltóztatott, hogy „a lőcsei ág hitv. evang. államgymnasium a f. iskolai év vé­gével ezen minőségben megszüntettessék s helyébe ugyan ott egy hitfelekezeti jelleg nélküli fő reáltanoda állam­költségen állittassék, — épségben tartatván a magyar törvényhozásnak a szükséges költség fedezhetése iránti alkotmányos rendelkezési joga." Magyarország felvidékének azon része, melyben Lőcse fekszik nemcsak elegendően, de talán mondhat­nók szükségen fölül is el van látva gymnasiumokkal, közelében van az eperjesi-, kassai-, iglói-, késmárki-, rozsnyói-, n.­rőcei és besztercebányai, — részint katho­likus, részint protestáns, — magában Lőcsében épen — egy jól rendezett, katholikus főgymnasium ; ez okozta , hogy az érintett evang. államgymnasiumban, — bár kellő képzettségű tanárokkal volt ellátva s taneszközökkel is jól berendezve, — a tanulók száma, az ország hason in­tézetei között mégis folytonosan a legcsekélyebbek közé tartozott. Azon vidék mintegy kényszerítve van népességé­nek tömörsége és a föld kevésbé termékeny minősége ál­tal arra, hogy a természettől nyert anyagokat ipar ut­ján átalakítsa, s azzal maga jólétét s az állam közva­gyonát emelje, — ugyanazért magával hozza az állam érdeke , hogy az iparos szaknevelés ott lehetőleg előmoz­dittassék! Azon gymnasium 1860-ik év óta állott fenn, — a birodalmi cultusminiszterium — egy még 1858-iki mart. 15-én a helybeli ág. hitv. egyházközséggel kötött szerző­dés alapján vette 1859-iki dec. 31-én végleg használatba a szükségelt — s az érintett egyház által tulajdoni jogá­nak fentartása mellett adatott épületet, valamint a fen­tartott ösztöndíjalapot — muzeumot és könyvtárt — a befolyt tandíjak, amennyiben a kezelési költségek fede­zését fölülhaladták, taneszközök szerzésére lettek for­dítva, az intézet ezenkivüli költségei, mintegy 13 — 14,000 frt az állampénztárból fedeztettek. Az ágostai hitv. evangyalmiak egyeteme azonban felállítását és fentartását az intézetnek — mint az 1859-iki sept. 1-ei szervezési nyiltparancs kifolyását — folytono­san sérelemnek — vallás- és iskolaügyi önkormányzati joga csorbításának tekintvén, szüntet­éséért ismételve folyamodott, — és miután az államhatalomnak szükség­nélküli beavatkozása ott — hol főfelügyeleti jogának gyakorlata különben is a törvény által biztosítva van, valóban sérelemnek tekinthető, de sem hivatása sem ér­deke nem engedi, hogy a közadó alapjából kizárólagos fe­lekezeti intézetet alapítson és fentartson, a vallás és köz­oktatási miniszter igen is kedves feladatának tartotta apostoli királyunk ő Felsége elébe az iránt felterjesztést tenni, hogy ezen államgymnasium szüntetése — s he­lyébe egy hitfelekezeti jelleg nélküli reáltanodának ál­lamköltségen leendő alakítása megengedtessék; — a fel­terjesztés következtében kibocsátott legfelsőbb elhatáro­zás báró Prónay Gábor ő excellentiájával, mint a magyar­országi ág. hitv. evangelicusok főfelügyelőjével, a mult évi sept. 24-én s következő napjaiban tartott egyetemes gyűlésből tett e részbeni sérelmi panasz elintézéséül lett közölve, s bár a kormány azt jogosult panasznak nem tekintette, a protestánsok úgy hiszem legalább aként fo­gadandják , mint többször panaszlott vallás- és oktatás­ügyi önkormányzati joguk sérelmének alkotmányszerű orvoslását. Az érdeklett lőcsei ág. hitv. ev. egyházközséggel tudatva lett, hogy a város közepén 143. sz. a. fekvő úgynevezett „Hayn"féle ház, melyet tulajdoni jogának

Next