Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-10-18 / 42. szám
tóknak találja, ám sürgesse azok módosítását, más, enyhébb módozatokkal való felcserélésüket, pl. hogy a törvényszabta kellékekhez való alkalmazkodásra kitűzött időszak ne 3, hanem 6 évre tétessék, vagy hogy egy iskolába járó gyermekek számának maximuma ne 60-ra hanem 80-ra tétessék stb.; de ne vessenek követ az egész munkálatra, mely épen a mi egyházunk szelleméből fejlett, modern eszméknek kifolyása. Különösen pedig ne rémítgessük magunkat a kétes jövő oly eshetőségeivel, melyektől igen is tartani lehetett abban az időben, midőn ultramontan derulunk Bécsben mint a középkori eszmék eldoradója és a protestansfaló romanismusnak ősfészkében mindig kész szövetségesekre számíthattak ; de ma midőn a Lajthán túl az alkotmányosságot komolyan kezdik venni, midőn maholnap az osztrák szabad polgár szánakozással nézendi a középkori intézmények hínárjában való tehetetlen vergődésünket, ma mondom, aligha nyerendhet a vallási és közműveltségi reactio Bécsből erősödést, pedig magára hagyatva e faj sokkal gyávább, semhogy eltemetett oly intézmény fölélesztése mellett merészelne föllépni, mely sem a közszellemben, sem közérdekben nem alapulván, csak a gyűlöletes reactio színében láttatná annak pártolóit. Ha valaki ily lélekben járó dolgok körül túl a renden is óvatos, semmi baj, s nincs is senki feljogosítva az olyanféle, bár tul vitt óvatosságot gyalázni; de midőn azzal sürgős, halaszthatatlan teendőnek akarják útját állani, akkor joggal követelhetni, hogy az óvatosságra intő a veszedelemnek legalább lehetőségét mutassa ki. Nem is említve azt, hogy azon igazi veszedelmeket és bonyodalmakat, melyeknek e javaslat a legteljesebb tanszabadság és autonómia alapjára fektetett pontozatai által szerencsésen elejét fogná venni, az ellenzők közül senki csak egy szóval sem érintette; másfelől, amik a szóban forgó törvényjavaslatban eddigelé tudtommal roszaltattak, részint olyan dolgok, melyeket a törvény szövegéből nagyító üveggel sem olvashatni ki, részint oly partialitások, melyek az alap minden változtatása nélkül könnyű szerrel módosíthatók. Az istenért tehát ne húzzuk — halasszuk tovább a szent ügyet, mely felett 70 év óta elég időnk volt elmélkedni. Most elvalahára cselekedni kell, cselekedni haladék nélkül. „Nullus cunctationi locus est in eo consilio exequendo, quod non potest laudari nisi peractum." Végül szabadjon Franklinnak tapasztalatból merített azon bölcs észrevételére figyelmeztetnem olvasóimat: „hogy azért, mert valamely közügy sokak által elleneztetik, azért még nem helytelen, még azon esetre sem, ha az ellenzés jeles férfiaktól indul ki.u Ballagi Mór: BELFÖLD. Az ágost. hitv. ev. egyetemes egyház közgyűlése a folyó évben oct. és következő napjaira levén kitűzve, képviselői az emlitett nap reggelén szép számmal gyülekezőnek össze a templomban, hogy Isten szent lelkéért könyörögve 9 órakor a tanácskozást megkezdjék. — Az egyetemes egyház felügyelője, magy b. Prónay Gábor ur, az iskola dísztermében, rövid beszéddel az ülést megnyitottnak nyilvánítván, legelsőbben is elnöki évi jelentését olvasá föl. — A tanácskozás tárgyai között ez idő szerint az interconfessionalis és közoktatási törvényjavaslat és a tartandó zsinat összealkotási előmunkálata állott az első sorban. — A többi tárgyak annyira másodrendűek valának ezekhez képest, hogy a nyilvánosság előtt csakis ezekről szándékozhatom röviden megemlékezni. Az interconfessionalis és közoktatási törvényjavaslatokat illetőleg, mint a másiknak alapja, csaknem kizárólag az interconfessionalis képezte a vita tárgyát. A vitatkozás sokkal érdekesebb, több oldalú volt, mint a közvetlen ez előtt tartott bányakerületi közgyűlésen. A szólók között e tárgyban ismét Radvánszky Antal ő maaga volt az első. A törvényjavaslatot általában nem találta kielégítőnek, de különösen egyes pontjai ellen tett tüzetesebb észrevételeket. Az I. fejezet 6 és a II. fejezet 10. §-sa már csak annyiban is hibás, amennyiben törvényről lévén szó, a kérésnek nemcsak helye nincs, hanem az engedetlen is egyenesen büntetendő. Ezen s többihez hasonló kifogás alá eső pontok között legveszedelmesebb mégis az I. fejezet 9. §-ának „kivévén, ha az áttérni akaró stb." szavai. — Hasonló ez a bécsi béke „absque tamen" záradékához s amint az, Mátyás király biztosítása dacára is, sok súrlódásra szolgáltatott alkalmat, ugy ez hasonló eredményeknek lehetne szülőjévé.— Ez alapon szóló tanácsolja egy petitio készítését és az országgyűléshez beterjesztését, melyben három pont lenne fölállítandó, nevezetesen 1ör: keressék meg az országgyűlés, hogy a protestanstans egyház kívánalmainak a 48 évi XX. törvénycikk viszonyossági alapján tegyen eleget;