Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-09-06 / 36. szám
használatát, mely a határvonalat szem elöl nem tévesztheti soha. A soproni főtanoda és tanítóképezde évi jelentése ezen intézetek szellemi ugy mint anyagi jólétének jelzője volt. Tápintézetünkben kétszáznál többen részesültek. Szép adományok tétettek mindkét intézet javára. A növendékek száma túlhaladta a 400-at, míg díjpénzekül 1890 frt osztatott ki, az akadémiákon tanulók 1700 frtban külön részesülvén. E jelentésekből, valamint eddig, ugy most sem hiányzott fájdalom a hátramaradások jelzése. Több megyék jelentékeny összeggel vannak tartozásban, s vannak megyék, melyek e tartozások okát a fizetési kulcs aránytalanságában keresik. A fizetési kulcs újból át fog dolgoztatni két megoldás A tolna megyei hátramaradások ügyét a béstádiumába hisszük átmentnek azáltal, hogy a kerület testvéri figyelembe veszi a szentlőrinci iskola érdekeit, s annak kimutatandó szükségeit tehetsége szerint fedezni hajlandó is jövőben. Isten adja e régi seb begyógyulását; a kérdés megoldásánál jó lesz nekünk s tolnai testvéreinknek szem előtt tartani a francia clerus azon nézetét, mit II. Incze pápához irt -jobb valamit a jogokból feláldozni, mint a békét megbontani." A zsinat összealkotása érdemében kibocsátott tervjajavaslat kerülvén szőnyegre, hosszú eszmecsere után a következő megállapodások történtek. Erdélyi hitrokonaink a zsinatra meghivassanak. A ref. testvérekkel egyidejüleg, ha lehet együttesen tartassék. A követek ne gyülekezet, de lélekszám arány szerint választassanak az eperességekben. Beterjesztetett a gyámintézeti bizottmány gyűlésének jegyzőkönyve. Fájó érzéssel vettük a szomorú hírt, hogy nt. Pálfy József gyámintézeti elnök ur betegeskedése miatt hivataláról lemond. Ő teremtője volt e kerületben a gyámintézetnek, kiséri hálás áldásunk. Helyébe nr. Schneller Vilmos kőszegi lelkész választatott meg. Ez évi gyűjteményeinknél a mult évihez mérten, visszaesés tapasztalható, miután szabad rendelkezésre csak 477 frt., kitűzött célokra 139 frt. gyűjtetett be. Ugy látszik a megyék gyámintézetei melegebb buzgósággal karolhatnák fel s kellene felkarolniok e szent ügyet. A több rendbeli peres ügyeket, folyamodványokat mellőzve, a paksi rom. kath. nép felvilágosultságát kell kiemelnem, kik vendég szerető házaikban magyar szívességgel szállásolták el gyűlésünk tagjait; különösen szép jele evangeliomi szeretetnek a paksi kath. lelkész azon tette, miszerint 3 prot. lelkészt szállásoltatott be magához a legnemesebb érzést — szívélyes igaz szeretetet tanúsítván irántuk. Jövő ker. gyülésünk helyéül Pápa jeleltetett. Trsztyenszky Gyula: KÜLFÖLDI IRODALOM. Niuiveh und Babylon, von Dr. W. Wattenbac h. Zwei Vortráge. Heidelberg. 1868. Vasserman. Ara 72 kr. o. é. Szerző e müvecskében világos vonásokkal és biztos kezekkel fejti ki Előázsia két legrégibb nagyhatalmának képét. E birodalmakról, kivált pedig Assyriáról, eddigelő a régiek idevonatkozó adatainak hiányos voltánál fogva, csak hézagos s mondák által át-megáthatott tudomásunk vala; most azonban az angol és francia ásatások a Tigris és Euphrat mellett, s az okiratok megfejtése lehetővé teszik, hogy e tekintetben több és megbízhatóbb adatokkal rendelkezünk, mint maguk a régi görögök. Mindenesetre nagy köszönetet érdemel szerző, hogy az említett munkálatok alapján, a nagy közönségre nézve is lehetővé teszi, ama régi de reánk nézve mégis új világba való belepillantást. Ninive sokkal bővebben van tárgyalva, mivel erről több újat lehetett közölni, Babylont talán az ismert forrásokból bővebben lehetett volna ismertetni. Egyébiránt még itt a régi keleten sem tagadja meg a történet hivatását, hogy a politikában tanító legyen. Az ősik lapon e szavaknál: „Igy azon államokra nézve, akik gyöngék voltak függetlenségüket fentartani, legokosabb politika volt, Babylon hatalma alá vetni magokat. De fanatismus és szenvedélyes izgékonyság minden nyugodt megfontolást lehetetlenné tett, önkénytelenül is a jelen közösügyes politikát juttatják eszünkbe. Welt u n d G o t t. Grundzüge elner die Gegensatze der Neuzeit in sich verarbeitenden theistischen Weltanschauung, von H. Spath. Berlin 1867. G. Reimer. (331 lap). Ára 2 frt 70 kr. E művet több tekintetből becses munkának nevezhetni. Szerző a jelenkor nagyon hiányos vallási állapotáról nem akar jeremiadokat tartani, hanem a kortársaknak könnyűvé igyekszik tenni a szellemi harcot. Hogy mily irányban van e mű írva, kitűnik már abból, hogy a „Protestanten-Verein"nak van dedikálva. Ez egyletnek alapelve, mint tudjuk, oda törekedni, hogy a keresztyénség korunk culturai fejlődésével öszhangzásba jöjjön. Ez elvhez csatlakozva, fent címzett munka is azon igyekszik munkálkodni, hogy a vallás a culturai életnek hatékony factorává legyen Ami a bevezetésben és a könyv 12 szakaszában tárgyaltatik, az mind figyelemre méltó, habár szerző bölcsészeti nézeteit nem mindenben oszthatjuk is. Legtöbb figyelmet érdemel a világ teremtésének tárgyalása. Legkevésbé sikerült az utolsó szakasz. Ebben szerző a személyes halhatatlanságot törekszik bebizonyitni, anélkül hogy e tárgyat előbbre vinné. Saját subjectiv óhajtásait törekszik, e tekintetben, érvényre emelni, anélkül, hogy ez sikerülne neki. TARGA. Az erdélyi unitárius atyánkfiai, amint lapunkban eleve jelentve volt, Tordán múlt hó végén az unitárius vallás háromszázados fenállásának emlékünnepét ülték. Ha éppen akkor megrongált egészségem helyreállítása végett csehországi fürdőben távol nem kell mulatnom, kedves kötelességemnek tartottam volna a nagyérdekü ünnepélyre hívatlan is megjelenni és leírását személyesen eszközölni. De miután ez nem történhetettt meg, szabadjon abbeli reményemet kifejeznem, hogy azon sok jeles unitárius atyánkfiai közt, kik lapunkat járat-