Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-05-23 / 21. szám
Egyházkerületek, megyék, egyes egyházak, az utolsó leányegyházig, ha tetszik egy test, egy lélek, ha tetszik, száz meg száz higanymorzsa. . Zsinat, zsinat! vagyis ezekből a higanymorzsákból stílitő nagy higanytenger, melynek azért mégis maradjon egy külön szakadata tiszántúl. Ezek után a választási törvények, melyeknek külön mindegyik kerületben külön formulázása, külön statútumokra fektetett gyakorlata létezik, ugy hogy ami más helyen érvényes, az nálunk érvénytelen, és megfordítva... A lelkészsegédek, kik egy egész külön codifikálással akarnak maguknak egy szélesebb, és kényelmesebb helyet feszitni az egyház kebelén. A népnevelés, mely az államtörvény noli me tangere virága leend nem sok idő múlva. Az egyházak autonomiája, névvel meghagyva, valósággal eltörülve, teher jog nélkül. A szentszékek, melyeknek himlőjét egy superintendens hiába óltogatta az egyház testébe, melyek gyökerének megfelelő stratum ugy látszik nincs is a prot. egyház földében. Végül a convent, ez a tizszer amputált, de mindannyiszor ösztönszerűleg kinőtt, kiujult holtteteme a reform, egyháznak, mely utó végül is, convent vagy más név alatt, életszerves organicus alkatrésze leend az egyházigazgatásnak contradictione aliquorum in perpetuum nihil volente. Zsinat, ismét zsinat kell, mely egyedül lehet hivatva mind e kényes csomók oldására vagy metszésére, kivált ha épen ezeken a helyeken nem járt volna a zsinat előtt az állam metszőkése. Egyelőre ezeken a bajokon segitne, ha tudna, a zsinat, mert hogy más téren a prot. cultus külalakjához nyúlni vagy németesen agendákat csináltatni, a confessionalis hitágazatokhoz szólni akarna, vagy merne, ezt alig hiszem. Hogy miért? adandó alkalommal elmondom. Valamint az egyházi fegyelem repristinatiója olyan kisérlet volna, melytől az egyetemes prot. egyház egész indignatioval fordulna el. Egyházi fegyelem == cath. autonomia. Ezek után ha a kérdésre, zsinatoljunk-e? felelni akarunk, egyenesen vagy nem egyenesen; csak a zsinatok hírhedett történelmét kellene per tangentem, elmondanom, a nicaeai zsinaton kezdve, a trienti és a dordrechti zsinatig , kész lenne a tagadó felelet. Általában, egyetlenegy zsinatot vagy conciliumot se véve ki, mind meg annyi csomósodások, vagy inkább tuberculák a ker. egyház életfáján, melyekbe épen az egyház rovarai rakták a későbbi rothadás petéit; mindegyik, már természeténél fogva se lehetett egyéb csomónál, mely megakasztó vagy visszavezető az egyház éltető nedveinek szabad kerengését. Nem a trienti zsinat betege e mai napig a nyugati egyház, és sokkal inkább nem haldoklásának jelensége-e a meghirdetett 1869-iki római zsinat, melynek conclusioja alig lehet egyéb Lázár nővéreinek vallomásánál: uram immár szagos. Egy zsinata volt a magyar prot. egyháznak, a budai, mert a többi tagadom, hogy zsinat lett volna. Ez az egy is hova vitte volna, ha szerencsére burokjába nem fullad. Ki Péterfi könyvét olvasta, mit latin nyelven irt a magyarhoni zsinatokról, az két meggyőződésre juthatott. Egyik az, hogy mindegyik zsinat, még pedig hatványozva, az egyház hanyatlásának dátuma. A másik ez, hogy bármivel biztassa magát a tisztelt katholikus autonomia; a lassú halál hézagosan, a zsinatok kíséretében érkezik el. A zsinat nem életjelenség a ker. egyházon, nem kivált a prot. egyházon, mely természeténél fogva sokkal nehezebben digerálja az eféle sublimált maszlagot. Lássuk már most, mit is csinálna ez a magyar prot. zsinat. Az uj törvényeket magyarázván, excerpálná a helyeket, a paragraphokat, melyeknek védelmébe fogódzhattunk. . . Ez szép kevés, vix dignum tanto hiatu. A közoktatási állam törvényekből tört számokban kiszedegetné a cikkeket, melyek alá menekülhet a prot. autonomia néhány szegény iskolájával ... az iskolaügy ma holnap nem tartozik az egyházra, az iskola csak fogadott gyermeke volt az egyháznak. Az édesapa, mint állam reklamálta törvényes gyermekét. Most már nevelteti. Ami kevés pénze megmarad, a költész szerint, két három poltra, azt rá költi. Van ám még az államnak több fia is, egyik cifrább, egyik drágább a másiknál. Ezekre na-