Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-08-07 / 31. szám
Pest, augusztus 7.1870. Tizenharmadik évfolyam. 31. PROTESTÁNS fert ÉS ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. — ———e^Pest HIRDETÉSEK DIJA: f 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 30 kr. 4 A népiskolai vallástanítás kérdéséhez. (Vége.) Tehát az első kérdésre nézve más eredményre jutottam, mint Szász Károly. Ő azt feleli —és pedig mint írja — minden habozás nélkül, hogy a vallást a népiskolákban a lelkészek által óhajtja taníttatni. Én pedig azt felelem hoszas megfontolás és gondolkozás után ugyan, de immár sziklává jegecesedett meggyőződéssel, hogy a közös iskolákban a vallást is a rendes iskolai tanítók tanítsák, az illető lelkészek minden befolyása nélkül. Csak a legkimagaslóbb — jobbára physikai s anyagi — akadályok vannak ugyan a cikkben odavetve, de előttem már csak azok is oly döntőknek látszanak, hogy még többeket is felhordani teljesen fölöslegesnek láttam. Hadd legyen az iskola csak pusztán iskola, s benne az ur maga tanító. Dh ne vigyük be már mindenhová azt a szerencsétlen dualizmust, s azt a minden téren viszályt szülő közösügyeskedést ! A másik kérdésre nézve annyiban együtt vagyunk Szász Károllyal — sőt azt hiszem minden intelligens protestáns emberrel, — hogy a vallástanítás úgy, ahogy most történik, tovább nem maradhat, hanem reformálni kell vallási vezér- és tankönyveinket ; hanem itt tér el utunk, hogy ő marad ezen átalánosságban, s a bizottságra bízza annak eldöntését, hogy micsoda vallási tantárgyak és minő terjedelemben taníttassanak a népiskolákban, az én cikkem pedig határozottan kimondja, hogy egy egyetemes vallástan taníttassék, melyben a földön létezett és létező minden főbb vallást, tehát mintegy 10, a keresztyén valláson kivül, az apró jelentéktelen árnyalatokra ki nem terjeszkedve , lényegileg mint egymásból folyó egész tanittassék. Hogy pedig a vallás igy, és ne másként kezeltessék a közös iskolákban, arra legfőbb okai a következők. Bármely tudományt csak ugy lehet, sőt kell tanitani észszerüleg, a mint az fejlett, tehát elölről kezdve, s fokozatosan emelkedve. Egyenesen a ker. vallás magasságait tanitani a kezdő gyermeknek annyi lenne, mint a sublimior mathesist tanitani annak a tűzföldi vad népnek, mely háromnál tovább számlálni nem tud; anyi lenne mint tej helyett hússal táplálni a fogatlan csecsemőt; annyi lenne, mint az értelmet szándékosan elfojtani a fejlesztés helyett, szóval annyi lenne, mint a vallást egy észre, szívre és életre nem ható üres szó- és eszmehalmazzá aljasitani, s azt a gyermekkel még jó eleve megutáltatni. Ellenben kezdjük csak a vallásos ismeret és érzés fejlesztését ott, ahol az a gyermek-emberiségnél kezdődött : a fetis-imádáson, s kísérjük az istenség eszméjének fokozatos, mindig tökélyesb és szellemibb alakot nyerő fejlődését korunk legtisztább fogalmáig, adjuk hozzá az ezzel párhuzamosan fejlődő módokat és szertartáokat, melyekkel az emberek istenök kegyét megnyerni, megtartani, s büntetését magukról elfordítani törekedtek, s végre ismertessük meg az isten eszméjéhez és annak tisztelete módjához idomuló s folyton nemesbülő erkölcsi elveket lelkesítő példákkal fűszerezve, aztán hozzuk be a teljes vallásszabadságot, és én meg vagyok győződve, hogy a mostani átalános dermesztő vallási közöny az ekként nevelt uj nemzedéknél fölburjánozni nem fog, s a vallás nem az iskoláé, nem a templomé, nem a főé és ajkaké lesz mint most, hanem az egész embert s az egész életet fogja bevilágítani, áthatni és megszentelni. 61