Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

Tizennegyedik évfolyam. 22, Pest, május 28. 1871. PROTESTÁNS ISKOLAI LA­­ ELOFIZETÉSI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA:­­ Helyben házhozhordással és Vidékre postai szül­. 4 h­asábos petti sor többszöri beikta­dóssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet­­tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. A hetyi minden kir. postahivatalnál; helyben a Bélyegdij külön 30 kr. kiadóhivatalban. SZERKESZTŐ- és KIADÓ HIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. Luther alapeszméje a reformátioról. Luther már 1519—1522 közt teljesen kifejtette a reformatio alapeszméit; ezen években századok számára működött, és ha 1524 után visszahatás következett is, és eredeti eszpk többé általánosan nem hatottak, mégis ott, hol­­ teret verhettek, a nyilvános életet megtermékenyi­­ették, mert bennök oly elpusztithatlan erő rejlik, ynek egy nép sem tud tartósan ellenállani. Ezen igazság nem csak a római katholicismusnak, de még azon protestántismus­nak figyelmébe is ajánlandó, melyben római nézetek uralkodnak és a szellem a betűformáiba lebilincselte­tik. Róma legalább következetes magához, ha hier­archiai rendszerét véglegesen kifejtvén, a világ nagy botrányára a pápai csalhatatlanságot kihirdeti; de ha Harlesz, a prot. consistorium elnöke Berlinben az ultramontán reactió pártján áll, ha Grunesch, a bécsi superintendens, Schulz, gráci lelkészt hivatalától felfüggeszti, mert nem a hitvallás értelmében prédi­kált, és ha az evangélikusok jövő zsinata számára oly előmunkálatok készíttetnek, melyek szerint a pap hivatalát veszíti, ha tanítása vagy magánbeszéde a confessióval meg nem egyezik, akkor ezek oly szo­morú, minden prot. szabadságot és öntudatot oly sértő események az egyház terén, hogy méltán kér­dezhetjük, honnan várhatjuk az egyház újjászületését . Máshonnan nem, csak ha vissza­térünk az eredeti alaphoz, Krisztus evangéliumához, melynek eszméit Luther működése kezdetén oly szépen feltüntette. Ezen eszmék elfogadása és a mai idő szükségei szerint való kivitele által nem csak a prot. egyházat tisztit­hatjuk meg minden idegenszerű elemtől, de még biz­tos alapot is találhatunk, melyen az egyes egyházak, egy nagy, minden népeket egy keretben átkaroló egy­házzá átalakulhatnának! Lássuk már most milyenek valának ezen eszmék, melyek a nagy reformátort mű­fejdése első éveiben vezérelték. Mit kell a szent írásról és annak magyarázásáról tartani, annak kifejté­sére Luthernek mindjárt 1521-ben alkalma volt. Emberrel egy ideig barátságos viszonyban állott Luther, de midőn lipcsei párbeszédét hamisan kiadta, Luther őt megtámadta egy iratban*), melyben először azt a fontos elvet állítja fel, hogy a szent írás mint más könyv, egyszerű történelmi értelme szerint magya­rázandó. Azon allegorikus vagy mystikus magyará­zá­smód, melyet az egyház jóváhagyott, lehetetlenné tette a szent irás megértését. Terheljétek csak elmé­inket vakmerő és bolond emberi hagyományaitokkal, lelkiismeretünk még­is szabad marad, így kiált fel Luther. Hogy kik vannak hivatva a sz. irás magya­rázására, azt már 1520-ban a babyloni fogságról szóló művében kimondja. A szabad kutatást fentartva, egész erejével kikel azon nézet ellen, mintha csak az egyház maga,vagy annak meghatalmazottjai volnának képesek és jogosítva a szent irás magyarázására. Nem csak az egyház és a theologusok, hanem minden keresztyén. , Milyen állást foglalt el Luther már a szent irás egyes könyvei irányában, kitűnik azon előszavakból, melyekkel az uj szövetség egyes könyveinek első kia­dása megjelent. E szerint a szent irás nem tekintendő oly legfelsőbb élet- és hittörvénynek, melyet az egyház szentesített, hanem inkább oly hit- és életerőnek, mely a keresztyén község szabad használatára rendel­tetik. Az uj szövetség maga oly könyv, mely az evan­géliumot és történelmet is tartalmazza, itt csak az evan­­ g) Auf das iiberchristliche, übergeistliche Buch Bock Emser« zu Leipzig Antwort. Eri. A. B. 27. S. 221. ff.

Next